ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-05-26 / 39. szám

ESZTERGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1*20 P. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Tüzes nyelvek alatt. Irta: DR. TOMA IMRE. Örömtűz égett a magyar Sión ormán, amely itt, a gyászos trianoni határ kereszttel ékes szirtfokán szent őrtorony gyanánt küldi szét a hü és reménység sugarát az elszakitás fájdalmába s a osonka haza derengő homá­lyába egyaránt. Az első pünkösd lángjába bo­rult a fönséges Bazilika, hisz benne a pün­kösdi Lélek malasztos ereje új apostolutdd fe­jére szállt, hogy bíboros Főpásztorunk, akit a Gondviselés kegyelme a legnehezebb korszakok között, új történelmi idők hajnalhasadásán, azért rendelt ide, hogy áldott vállain a bibor felett Atlasz munkáját viselve a magyar jö­vendőt hozhassa majd el, az apostoli külde­tésben segítőt nyerjen. Veni Creator Spiritus ! A pünkösdi Lélek ereje lángolt a szent Sión felett, ahol a 900 éves magyar kereszténység hierarohikus közös­sége mindig összpontosult. Coelestis unguenti rore sanotifica! — zengett a praefácio. A fenséges katedrális márványivei széttárultak s bent térdelt az egész ősi főegyházmegye, a Kiskárpátok virágos üzenetével, a Kismagyar­alföld lángpiros rózsáival, Csallóköz tüzelő napsugarával, a magyar nyár minden szépsé­gével, győzelmes erejével, epedő sóhajával, buzduló örömével. Accipe Spiritum Sanctum ! Tüzes nyelvek égtek, a mennyei ajándékok bősége ömlött alá s áldott már, amiket a szent kenettel illa­tozó főpapi kéz megáld; emberfeletti hatal­mat Urunk szent Szivének szelid alázatával gyakorol a pásztori jogar; az üdvösség ároni , sisakját az égi igazság ellenével szemben győ­zelemmel viseli a szentkenetes fő és Krisztus Egyházával örökre elgyűrűztetett a konszek­rált főpapnak a lelke és keze. A szent Sión tövében, közel és távolban, ezrek és ezrek buzgó imája tört az ég felé: Kegyelemnek lelke ! Erősségnek Lelke, óh szállj le reá ! Midőn imádságos szívvel mélyen lebo­rulva fogadtuk az első főpapi áldást s a kon­szekráló Bíboros a szent békecsókkal illette az apostolok áldott utódát, lélekben mély alá­zattal csókoltuk meg illatozó főpapi kezét s az Örök-Főpaptól szeretetajándékul azt könyörög­tük, hogy a Szentlélek kegyelme árassza reá nemes elődeinek a lelki kincseit: Rajner püspök szent böloseségét, Kohl Medárd galambleiké­nek angyali türelmét s hogy mire boldogan eléri majd Boltizár püspöknek pátriárkái korát, a nagy, a hatalmas és boldog főegyházmegye övezze ismét a szent Sión ormát, ahol a tüzes nyelvek alatt a pünkösdi Lélek ereje a potes­tas ordinis teljességének apostoli pecsétjét égette malasztos lelkére. * Huszonkilenc év óta, midőn hold. gr. Csáky Károly váci megyéspüspököt szentelték, pünkösd vasárnap volt újra püspökszentelés a föszékes­egyházban. Ez alkalommal nemcsak Esztergom közönsége vett részt a magasztos szertartás on, ami­kor Breyer István trisipai c. püspök, prelátus­Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. kanonok szemináriumi rektort szentelte segéd­püspökóvó Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás Glattfelder Gyula csanádi és Hanauer A. István váci megyéspüspökök közreműködésével, hanem több százra ment azoknak is a száma, akik a fő­városból jelentek meg az ünnepi aktuson. Az új püspök hosszú időn keresztül vett részt mint a vallás- és közoktatásügyi minisztérium katolikus osztályának vezetője az országos és a fővárosi katolikus mozgalmakban ós a tisztelőknek óriási seregót szerezte meg. Igy aztán az Országos Katholikus Szövetség felhívására ós rendezésé­ben a katholikus egyesületek, körök, egyház­községek, plébániák és vallásos társulatok tag­jaiból hatszáz tagú küldöttség utazott részben a Máv. megerősített vonataival, részben autóbuszo­kon és automobilokon Esztergomba, hogy részt­vegyen a püspökszentelósen. A szentélyben foglaltak helyet a káptalan tagjain kivül a megjelent előkelőségek, akiknek soraiban voltak : Klebeisberg Kunó gróf vallás­os közoktatásügyi miniszter, a kultuszminiszté­rium népes küldöttsége, melynek élén Gévay Wolff Nándor és Sehwöder Ervin államtitkárok és Madarász István, a katolikus egyházi ügyek vezetője voltak. Huszár Aladár főispán, Palko­vics László alispán, Antóny Béla polgármester, a megyei, városi, állami és katonai helyi ható­ságok fejei, Degré Miklós, a Tábla elnöke, Zsembery István, a Magáaalkalmazottak Bizto­sító Intézetének elnöke. Koiss Géza, az Orszá­gos Munkaközvetítő elnöke. Baranyai Jusztin egyetemi tanár, a Foederatio Emericana nagy­káptalanja képviseletében. Sebes Dénes piarista rendfőnök, Krywald Ottó prépost, érseki főbiz­tos. Szalvátor nővérek, Jó Pásztor Intézet. Col­legium Marianum, Szent Anna kollégium, Kato­likus Népszövetség, Szociális Missziótársulat, Angolkisasszonyok, Szent Vince nővérek, Köz­ponti Katolikus Legényegylet, Középponti Kato­likus Kör, a Fóthy-uti katolikus munkásegyesü­let, Angyalföldi Keresztény Munkásegyesület, a piarista volt növendékeinek egyesülete ós mások. A felszentelési szertartás kezdetén Meszlónyi Zoltán dr. pápai kamarás, mint a felszentelő főpap jegyzője, felolvasta a pápai bullát, majd az új püspök letette a hitvallást. Azután megkezdő­dött a mise, melynek keretében az ősi rítusok szerint felkente a három püspök új társát ós örök szépségű imák között esdette le reá a Szent­lélek kegyelmét az apostoli hivatás teljesítésére. A szertartást az új püspök trónbaiktatása fe­fezte be, aki ezután áldást osztva, végigvonult a templomon, majd a sekrestyében fogadta a budapesti papság üdvözletét, melyet Mészáros János érseki helytartó tolmácsolt meleg szavakkal. Az egyházi szertartás befejezése után az új püspök a szeminárium épületében fogadta a nagyszámú küldöttségek ós az egyéni tisztelgők hódolatát, akiknek tiszteletére büffét adott. Dél­ben két órakor a hercegprimási palotában ebéd volt. A felköszöntőt a biboros-hercegprimás mon­dotta, aki után az új püspök, majd Klebelsberg kultuszminiszter, Glattfelder Gyula megyés­püspök és Góvay-Wolff Nándor államtitkár szólaltak fel. A fővárosból érkezett vendégek délután meg­erősített vonatokkal tértek vissza a főváraiba. Virágozzuk fel a mai napon hosi sírjainkat! Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Mátéffy Viktor nagy beszédet mondott a képviselőházban a szegényügy megszervezéséről Ne legyen koldus Magyarországon ! Mátéffy Viktor prépost-plébános, városunk országgyűlési képviselője nagyobb beszédet mon­dott a képviselőházban ós beszédében a szegény­ellátás problémájával foglalkozott. A szegény­ellátás terhe a társadalomra nehezedik — mon­dotta. Azok az intézmények, amelyek a szegé­nyek gondozását volnának hivatva teljesíteni, nem elég erősek arra, hogy magukra vállalják az összes terheket. A középosztály, amely eze­ket az egyesületeket alapította, maga is elsze­gényedett, úgy, hogy ezek az egyesületek ma már nem tölthetik be hivatásukat. A községek nem képesek a szegónyügyet rendezni és éppen azért az állam támogatására volna szükség. Szükség volna arra, hogy a szegények istápolá­sára alakult egyesületeket az állam támogassa. Járási szegényházakat kellene létesíteni, ahol egy-két járás szegényeit ellátásban részesítik, hogy ne kelljen nekik házról-házra járni ós kol­dulni. A községi háztartások nehéz helyzetben vannak s a pótadóból nem jut elég a szegények ellátására. A most megalakítandó törvény adjon módot a községeknek arra, hogy szegényeiket elláthassák. Elsősorban azokat a községeket kell támogatni, amelyek ma képtelenek szegényeiket eltartani. A pénzügyi kormánynak arra kell tö­rekednie, hogy ennek a fontos kérdésnek meg­oldására jusson pénz. Elismerésre méltó Eger, Esztergom ós Miskolc városok jóakarata, amely ­lyel a szegónyügyet rendezték és a koldusokat lassankint ismeretlenné teszik. Sajnos, ezek csak részleteredmények, arra kell tehát törekednünk, hogy a megalkotandó sxegénytörvény elkészülé­séig is támogassuk a szegények ellátásának ügyét. Ez nemcsak a humanizmus és a szeretet, hanem a becsület és az önvédelem kérdése is. A beszéd nagy helyesléssel találkozott a Házban. A csehek ujabb kellemetlenkedése Párkányban Nem múlik el hét, hogy kellemetlenkedé­sekről, alaptalan gyanúsitgatásokról vagy letar­tóztatásokról ne hallanánk a csehek felől. A napokban egy esztergomi házaspár ment át Párkányba. A cseh vámőr vagy rendőr vagy detektív — nehéz megmondani, ki rejtőzik az egyenruha mögött — szaporán adja föl a kórdóst: — A neve, foglalkozása, miért jön át, hová megy stb. A házaspár bemondja a nevét. A cseh felfigyel. Félrefordul, az asztalon egy esztergomi újság. — Kérem mógegyszer a nevét ?! Az asszony megismétli. — Nagyságos asszony nem mehet át. — De miért ? — Nagyon sajnáljuk, nem tartozunk felvi­lágosítással. Az asztalon lévő újság nagy betűkkel a „Tüzek az éjszakában" cimű szindararabról írt. Aaután több esztergomi név, szereplők, felül­fizetők . . . Az asszony nem mehetett át. A férfinek be kellett mondania, hogy hová

Next

/
Thumbnails
Contents