ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-05-26 / 39. szám

megy és kiket látogat meg. Ezután gyanútlanul sietett Párkányba dolgait elvégezni. ^ Amikor visszajött, a eseh detektív így szólt: — Szerencséje, hogy igazat mondott. Tényleg azokon a helyeken volt, amelyeket bemondott. — fiát mit gondolnak maguk, kémkedni, vagy passzióból jövünk mi át ? ! — Csendesebben kérem, mert ön sem jöhet többé át. Jelentéktelennek látszó dolgok ezek, de aggasztóak. Ki biztosit bennünket arról, hogy ezekből a kis esetekből nem lesz-e oroszvári eset ? Nemcsak Párkányba nem mehetünk zavartalanul, de itteni esztergomi szereplésünket ós életünket is számontartják odaát. Szőlőgazdálkodási és hegyközségi törvény. i. Szőlősgazdáinkat érdeklő törvény lépett 1929. évi április 30-án életbe. Ezen 1929. évi XVII. törvénycikk a szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről szól és célja a szőlőgazdálkodás helyességét előmozdítani. Tekintettel az ügy fontosságára, célszerűnek véljük a törvény egyes lényegesebb pontjait szőlőgazdáinkkal a következőkben ismertetni. Ezentúl új szőlőt telepíteni csak a földmivelésügyi miniszter előzetes engedélyével és csak olyan területen szabad, amelynek talaja egyéb gazdasági művelésre alkalmatlan, immúnis homok, vagy hegyoldalon fekvő olyan terület, melyen a filokszeravész fellépése előtti időben már volt szőlő. Ezen tilalom nem terjed ki azokra, akiknek szőlőjük még nincsen, vagy ha van, az kisebb 1000 négyszögölnél. Ezek háziszükségletük fedezetére 1000 négyzetölet, illetve annyit telepíthetnek, amennyivel régi szőlejük 1000 nógyzetölnél kisebb és igy azt 1000 nógyzetölre kiegészíthetik. Szőlővesszők és szőlőoltványok üzletszerű termeléséhez miniszteri engedély kell és az új, valamint a régi telepek is miniszteri felügyelet alá helyeztetnek. A földművelési miniszter a vármegyei hegyközségi tanács meghallgatásával rendelettel állapítja meg azokat a szőlőfajtákat, amelyek az egyes borvidékeken telepíthetők és forgalomba hozhatók. A borvidék jellegének meg nem felelő, vagy annak borminőségét rontó szőlőfóleségeket — a csemege szőlőfajták kivételével — az illető borvidéken telepíteni tilos. A miniszter elrendelheti a szőlő és gyümölcsfa gombabetegségei ós állati kártevői ellen való kötelező védekezést. A szüret megkezdésének idejét a hegyközségi választmány állapítja meg. A hegyközségek területén levő pincék és bor kezelésére szolgáló helyiségek a hegyközség ellenőrzése alatt állanak. A hegyközség területén levő utak létesítése és karbantartása annak a közösségnek a feladata, amelynek határában a hegyközség fekszik. A szőlőskertekben és gyümölcsösökben a szomszédos határtól szőlőt hatvan centiméternél, gyümölcsfákat pedig azok fajtája szerint 1—7 méternél közelebb ültetni tilos. Méhek tartását a hegyközség területén megtiltani nem lehet. A hegyközség szőlővel beültetett területén legeltetni tilos, vadászni pedig augusztus hó 1-től a szüret befejezésóig csak a hegyközség külön engedélyével szabad. Jövő közleményünkben a hegyközségek szervezetét fogjuk ismertetni. Blesxl Ferenc. Kivitelünk és behozatalunk Gazdasági életünk legnagyobb veszedelme a külkereskedelmi forgalom kedvezőtlen alakulása. Esztendők óta az ország többet fizetett a külföldnek a behozott árukért, mint amennyit a külföld nekünk fizetett az oda kivitt magyar áruk fejében. A kormánynak is nagy gondot okoz, hogy miként lehetne állami segítséggel, hitellel, olcsó szállítási tarifákkal a magyar termékek exportját a külföldre elősegíteni. E cél érdekében állami hozzájárulással egy mezőgazdasági ós egy ipari kivitelfejlesztő intézetet létesített, amely két intézet működését máris megkezdette. Persze a behozatalt kormányparanccsal letiltani, de sőt mérsékelni sem lehet. Magának a polgárságnak, az ország egész lakosságának becsületbeli kötelessége, hogy lehetőleg tartózkodjék a külföldi portéka vásárlásától és hogy a magyar föld termékével, a magyar munkáskéz készítményével lássa el a maga szükségleteit. Mert hiába sikerülne a magyar kivitelt növelni, ha a másik oldalon a magyar közönség a külföldi áruk nagymérvű vásárlásával a behozatalt is egyre szaporítaná. A külkereskedelmi mérleg megjavításához feltétlenül szükséges, hogy az ország lakossága lehetőleg csak magyar, hazai árut vásároljon. Ha ez megvalósulna, úgy a külföldről csak a nélkülözhetetlen nyersanyag kerülne hozzánk, amelyet a magyar munkás dolgoz fel ós amely munkának gyümölcsét maga az or3zág ós benne a gazda is élvezné a mezőgazdasági termékek fogyasztásának emelkedésében. A mult esztendőben a külkereskedelem veszedelmes passzívuma megdöbbentő mórveket öltött ós minden napra egy millió pengő volt a hiány, amellyel a behozatal a kivitelt meghaladta. De amily szomorú és veszedelmes általában a külkereskedelem nagy passzívuma, ugyanolyan fontos és örvendetes, ha ezt a nagy hiányt csökkentenünk sikerül. Ennek a nagyjelentőségű fordulatnak az előjelei mutatkoznak most külkereskedelmünk ezidei kedvező alakulásában. A statisztikai hivatal kimutatásai szerint a folyó esztendő első negyedében ugyanis a behozatal értéke 343 millió pengővel volt kisebb, ellenben a kivitel 1*4 millió pengővel volt nagyobb, mint az 1928. év első három hónapjában. Ugy, hogy a külkereskedelem passzívuma a folyó esztendő első évnegyedében 35'7 millió pengővel kisebb, mint a mult esztendő első évnegyedének a passzívuma volt. A külkereskedelmi mérlegnek ez a javulása hónapról-hónapra mind nagyobb. Március havában a behosatal lr2 millió pengőnyi csökkenésével szemben kivitelünk 6*4 millió pengővel növekedett, még pedig a cukor kivitele majdnem 4 millió, az állatok kivitele főleg a sertésexport növekedése folytán 2 millió pengővel, a borkivitel 1 millió pengővel emelkedett. De örvendetes emelkedést mutat a buza, a leölt baromfi, a tojás és a burgonya kivitele is, ami azt bizonyítja, hogy a magyar föld termékei végre is megtalálják az utat a külföldi piacokra. A behozatal csökkenése pedig azt igazolja, hogy a magyar ipar nagyszerű fejlődése egyre fölöslegesebbé teszi a külföldi gyártmányok behozatalát. Igy a külföldi szövetek behozatala március havában 4*3 millió pengővel, a gépek ós készülékek behozatala pedig 2 millió pengővel csökkent. Ellenben növekedett a nyerspamut, a selyemfonalak és a nyersbőr behozatala, tehát csupa olyan cikké, amely arra szolgál, hogy a magyar ipar azokat feldolgozza ós ezzel a magyar munkáskéznek juttasson kenyeret. Megjött a miniszter válasza az építendő iskola ügyében. Ismeretes, hogy annak idején a város tanácsa felküldötte a kultuszminiszterhez a képviselőtestületnek a Kossuth-utcai iskolaépület helyett építendő új iskola ügyében hozott határozatát, amely szerint ismertetve az iskola elhelyezése körüli véleményeket és kívánságokat, nevezetesen azt, hogy többen inkább a keaderföldek közé akarnák építeni az iskolát, mint a hősök szobra mögé, — az igy felmerülő többletköltségekre a 60.000 pengő államsegély felemelését kérte. A kultuszminiszter válasza ebben az ügyben megérkezett és a város vezetősége most már a döntésre érettnek Ítélve a helyzetet, csütörtökön délután 4 órára együttes iskolaszéki és pénzügyi bizottsági gyűlést hivott egybe, hogy a pénteki végleges határozathozatalra előkészítse az ügyet, amely bizony hovatovább a halastó után Esztergom újabb tengeri kígyójává nőtte ki magát, és amelynek húzása, halasztása csak a kedélyeket izgatja ás semmiféle jó ügynek hasznára nincs. Dr. Antóny Béla polgármester nyitotta me

g a gyűlést, majd Brenner Antal dr. főjegyző ismertette részletesen a kultuszminiszteri választ, amely az új iskola helyét a hősök szebra mögött jelöli meg, ezt a helyet pedagógiai, esztétikai és városrendészeti szempontból nem tartja kifogásolhatónak, és utalva a város nehéz anyagi viszonyaira, más teleknek felesleges és költséges megvételét nem ajánlja, és felhívja a várost, hogy most már véglegesen határozzon a kérdésben és döntsön a beérkezett pályázatok felett. E'őadó hangsúlyozta, hogy a miniszter válasza után nam marad más hátra, mint sürgősen felépíttetni az iskolát a hősök szobra mögött, vagy az esetleges nemleges határozathozatal, amely esetben a 60.000 pengőt a miniszter visszavehetne. A város több pályadijat tűzött ki az új iskola felépítésére. Brenner Antal dr. ismertette a beérkezett pályaműveket, amelyek közül az első dijat az Ambrus-Haj nali-fóle|te vezet nyerte. Ez a terv szép, oszlopos földszintes épülettel oldja meg a kérdést a hősök szobra mögött a Kerektemplom stílusában, tehát a képződő tér összhangjára is ügyelt. Egyéb előnyeitől eltekintve megvalósítása a legolcsóbb: 88,700pengő. A város tanácsa ezt a tervet ajánlja elfogadásra. A régi Kossuth-utcai iskolaépületből 20.000 pengőt óhajt kapni a város, amely a 60.000 pengővel együtt tenné az épitós költségeit. Az iskola új felszerelését is tekintetbe véve, 8—16.000 pengő volna a város által előteremtendő összeg az iskola megvalósításához. A IE. terv kivitele 128.000, a Iii 112, a IV. 104.000 pengőbe kerül. Több hozzászólás következett ezután. Dr. Fehér Gyula reális indokolással ajánlotta elfogadásra a pénzügyi ós iskolaszéki javaslatot ós hangsúlyozta, hogy az ügy húzása-halasztása folytán a miniszter előtt a város akciójának komolysága forog kockán. SZÍVÓS Waldvogel József nem tartja sürgősnek az új iskola felépítését. Különös, hogy aki eddig minden új építkezésnél, városrendezési és szópitési munkálatnál, sétánynál ós több olyan létesítésnél, amely a szegény Esztergomhoz viszonyítva egyelőre felesleges fényűzésnek ós korántsem oly sürgősnek mondható, szószóló ós követelő volt, ós aki akkor sohasem kérdezte, hogy miből, honnan veszi a költségeket a város, hanem csak hajtotta a végtelenségig, hogy: meg kell csinálni, meg kell csinálni, — most, amikor arról van szó, hogy a város gyermekei tovább is dohos, penészes falak közé járjanak-e iskolába, vagy végre egészséges helyiségben tanulhassanak, amikor igazán erről az életbevágóan fontos ügyről van szó, most spórolni akar pár ezer pengő erejéig az iskolásgyermekek egészségén és — a tanügyön, — éa inkább visszautasittatná a miniszter 60.000 pengőjét, mintsem a Hősök szobra mögött legyen az új iskola. Most tehát: csak azért se ! Dr. Lepold Antal, Etter Ödön és többek felszólalása után azonban a bizottság elfogadta az előadói javaslatot. Igy került döntésre a Kossuth Lajos-utcai iskola ügye a pénteken délután 4 órakor kezdődő városi közgyűlésre, amely a tanács javaslatát elfogadva a miniszteri leirat szerint döntött. I PAUER KAROLY f 3 Pauer Károly pápai tb. titkos káplán, a párkányi esperesi kerület tanfelügyelője, kőhidgyarmati esperes-plébános f. hó 20-án d. u. fél 7 órakor rövid szenvedés után életének 48-ik, papságának 25-ik évében Budapesten elhunyt. Váratlan halálhíre nemcsak Kőhidgyarmaton és Esztergommegye cseh megszállás alatt levő részein okozott megdöbbenést ós őszinte megilletődést, hanem Esztergomban is, ahol 12 éves Minden este a Központi Kávéházban Sovanka Sándor budapesti közkedvelt cigányprímás muzsikál! ooooooooo