ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-10-21 / 81. szám

ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Elófizetésigára.egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetésekkelvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szolidaritás. Esztergom, 1928. okt. 21. A szolidaritás épen olyan foütos a mai világban, mint a felebaráti szeretet az evangéliumban. Egy beszédében a biboros-hercegprimás is utalt arra, hogy a felebaráti szeretet az, amit modern nyelven emberi szolidaritásnak szoktunk nevezni. Vass miniszter pedig társadalompolitikája egyik erkölcsi alappilléréül egyenesen a szolidaritást jelöli meg. A magasabb szempontok szerint itélő és a mai életlehetősé geket tárgyilagosan szemlélő ember tudja, hogy az életképes társadalmi megmozdulások alapja az emberi szolidaritás, amely nélkül modern ember és közület nem élhet, illető leg amely nélkül a modern társadalomnak nincs jövője, hacsak a forradalmakat, az anarchiát, vagy a kisemberek eltiprásának világát s a züllött állami és társadalmi életet jövőnek nem nevezzük. Az ideális modern világ, a jövő állatni, gazdasági és társadalmi élete az emberi szolidaritás gondolata szerint igazodik, amelynek szelleme az evangéliumi felebaráti szeretet lelkületéből táplálkozik. Ebben az értelemben legyenek az emberek szolidárisak egymás iránt, AZ állami kormányzatnak szolidárisnak kell lennie a nemzettel, a megye, város és község vezetőségének a néppel, amelynek ügyeit vezeti és képviseli. A közönség legyen szolidáris a felelős közéleti férfiak munkálkodásával mind addig, amig a lelkiismeretesség ellenkezőjéről meg nem győződik. A munkaadó legyen szolidáris a munkással, az egyes társadalmi osztályokegymással, és a kormányhatalomnak legyen joga és kötelessége, hogy a szolidaritás erkölcsi alapján szociális intézményeket létesítsen. Végül minden közösség és egyesület belsőleg is legyen szolidáris nemes céljai elérésében — és ezért köszöntjük az iparostársadalmat is mai nagygyűlése alkalmából, mint amely a szolidaritás szép példáját mutatja jobb jövőjének kiharcolása reményében ! 3. A győri Iparkamara kiküldöttjének előadása. 4. Inditványok. 5. Zárszó. Gyűlés után délután 2 órakor társasebéd a Fürdő Szálloda nagytermében. Egy teríték ára: 2-80 pengő Ebédjegyek kaphatók az ipartestület titkári hivatalában és a Fürdő vendéglőben. ras Iparos nagygyűlés Esztergomban. Az Esztergomi Ipartestület ma, f. hó 21-ón (vasárnap) iparos nagygyűlést tart, melynek programmja a következő : 21-ón reggel 8 órakor gyü lekezés az Ipartestületben. Fél 9 órakor a testület zászlója alatt indulás a belvárosi plébánia-templomba, hol Mátéffy Viktor prépost plébános, országgyűlési képviselő ünnepi szentmi sét mond. Mise után testületileg be vonulás a Kath. Legényegylet uisztermébe, hol fél 11 órakor a következő tárgysorozattal fog a nagygyűlés megtartatni: 1. Elnöki megnyitó s a vendégek üdvözlése. 2. Iparosság aktuális kérdései. Ismerteti : Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő, a kézműipari blokk parlamenti csoportjának elnöke. Vigyünk virágot a hősök sírjaira november l-éni November 1-én a szentgyőrgymezői Hősitemetőben kegyeletes ünnepéllyel fog adózni Esztergom város hazafias közönsége az ott pihenő hősök emlékének. Ezrével porladoznak hős magyar véreink idegen országok temetőiben, kik a magyar haza becsületéért áldozták fel legdrágább kincsüket: fiatal életüket. De ezernyi hősisir sorakozik az itthoni Hősitemetőkben is. Grazdag országokban virágoskertté, gyönyörő sétánnyá varázsolta az áldozatkész hazafias kegyelet a hősök temetőjét. Tegyünk meg mi is minden tőlünk telhetőt, rójuk le kegyeletünket legalább virágban és az ünnepélyen való rószvéteJünkkel drága hős fiaink, magyar véreink iránt e napon. Diszitsük fel virággal a szentgyőrgymezői Hősitemetőkben levő hősi sírokat és gyújtsunk azokon idegenben porladozó hőseink emlékére szeretetteljes kegyelettel egy-egy szál gyertyát. A virágokat és gyertyákat az ünnepély napján bárki elhelyezheti a hősisirokon, addig pedig leadhatók a Hődtemető felügyelőség irodájában, Kölcsey-utca 2. sz. alatt (Káptalanház, a kapu alatt balra.) Az „Esztergom" tárcája Szelepcsényi György primás kincsei (Folytatás.) Szelepcsényi tömör aranyból öntött, domborművekkel,* cizelálással, poncolással, zománccal és drágakövekkel díszített kelyhét, amely 21'2 cm. magas, a talpnál 15*2 cm. a csészénél 9'2 cm. átmóretű, fiatalabb korában kószittette magyar Ötvössel, tehát a XVII. század első feléién késő renaissaDce-stilben. Mikor 1667-ben evvel a kehellyel mondta a szentmisét Claudia Felicitas királyné koronázásakor: a kehelyre rávésette ennek emlékét, festett zománcban rátótette érseki címerét s a kelyhet, mint koronázási klenódiumot az esztergomi egyháznak ajándékozta. A leheletszerű finom vésések, a pompásan plasztikus domborművek, a tökéletes zománc, a szellemesen applikált gyémántok ós rubinok a kelyhet a magyar művészet legszebb emlékei közé sorozzák. Sokkal egyszerűbb az 1636-ban Nagyszombatban készült aranyozott ezüst kehely, amelyet Szelepcsényi magyarbéli Bosnyák István nyitrai püspök hagyatékából vett s a saját cimerót 1671ben rávésette, 21*2 cm. magas. Bár renaissance-stilű, a talp elrendezésében a gótikus hatkarólyt megtartotta. 94'5 cm. magas, aranyozott ezüst úrmutatója már a XVII. század második felében készült Augsburgban korabarokstilben A nyolckarélyos nyújtott talp csigás ós kagylós diszitósű. Boltozatos lábán gránátokkal ós türkizekkel övezett négy ovális medailIonban piros festett zománc lapocskák a Golgotát, az utolsó vpcsorát, az Olajfák hegyét ós a keresztút egyéb jeleneteit ábrázolják. Szárként kiterjesztett szárnyú angyal tartja az akantuszlevelekkel övezett szivalakú szentségtartót. A keresztben végződő monstrancia homloklapján az Atyaisten, a Szentlélek, Mária, sz. József, töviskoszorú közt a fiait tápláló pelikán tróbelt domborkópei, valamint né

£y tPiros zománc medaillonban az evangélisták jelképei láthatók. A felhő

'das lunulát angyal tartja. A régi leltárak Szelepcsényi úrmutatóját sokszor összetévesztik Pázmány Péter monstranciájával, amelynek szintén angyalalakú szára volt, de lábazata ébenfából készült. A ciraer körirata szerint a csodás arany feszületet, amelyet a templomba lépő magyar királynak csókra nyújtanak s amely a koronázási klenodiumok eyyike, 1667-ben kószittette Szelepcsényi. Tömör aranyból öntött. Magassága 29"5 cm. A hosszúkás, késő renaissance-jeilegü, négyágú, csigás diszű akantuszleveles ós két smaragddal ekitett talapzaton angyal tartja Szelepcsényi festett zománc címerét. A feszület tövében két zománccal borított angyal ül. A nagy szafirokkal ós gyöngyökkel díszített, helyenkint piros-kék zománcos faczózetű kereszten a hússzínű zománccal borított Krisztus függ. A feszület az ötvösművészet egyik légcsodái tabb remeke. Valószínűleg augsburgi munka. Szelepcsényi ezüstbrokát miseruhái át t amely gazdag korabarok aranyhímzéssel van ellátva, Simor János megújittatta s használhatóvá tette, arai a miseruha hátsó részének alján túlságosan nagy hímzett betűkben olvasható. A miseruha Bakócz Tama?, Kutassy János, Forgách Ferenc ós Pázmány Péter ruháival együtt a kincstár oldalfalának végén álló üvegszekrényben látható. Dr. Lepold Antal. Uj Magyarország felé . A Duni-medence tiz esztendővel a békeszerződések után még mindig kiforratlan állapotban sinyli az elvakult és igazságtalan béke áldatlan következményeit. A megmaradt Magyarországon nincs magyar ember, aki lemondana Szent István birodalmáról, mert szent meggyőződéssel él mindnyájunk lelkében a tudat, hogy a szentistváni történelmi örökség az az egyetlen államjogi és területi egység, mely a magyar államiságot, KözépEurópa fejlődését ós a Kárpátok ölén élő különböző népek boldogulását biztosítani tudja. A Magyarország testéről leszakított nemzetiségek belátták rövid tiz esztendő alatt, hogy az új államalakulatok nem tudják számukra nyújtani azokat a faji és kulturális kereteket, melyekben nemzetiségi fejlődésük biztositva volna. A formáját kereső Közép-Európa felvet egy igen aktuális kérdést a magyarság előtt. Vájjon hogyan rendeznénk be az új Magyarországot, ha az elszakított részek visszakerülnének ? Pedig, hogy visszakerülnek, sem előttünk, sem ellenségeink előtt — nem kétséges, mert napról-napra a történelem nagy erejének következetességével bizonyosodik be, hogy a békeszerződések teremtette helyzet tarthatatlan. Az idő nekünk dolgozik, tehát gondolkodnunk kell, melyik út visz az új Magyarország felé. Ottlik László kiváló szociológusunk mondja a feleletet az új hazafiság fogalmában, mikor átértékeli a a jövendő Hungária szempontjából hazafiságunk lényegét. Az új hazafiság — neopatriotizmus — lényege az a felfogás, mely belátja azt, hogy Szent István hagyatéka nem a kisebbségé, nem többségé, nem úré, nem magyaré, hanem mindazoké, akiknek ősei a Kárpátok medencéjében nyugszanak. Az új hazafiság nem ismeri az ellentétet, mely magyart, horvátot, tótot, erdélyi románt egykor elválasztott egymástól. Ugy látja, hogy ezek a népek problémáikat csak együtt, egymás támogatásával oldatják meg, különben közös pusztulás lesz az osztályrészük. A mai magyar közvélemény nem vallja magáénak azt a kultúr- és nemzetpolitikát, amely a háborúelőtti Magyarországot jellemezte. Nagyot fordnlt a világ tiz esztendő alatt s tudjuk, hogy a Pater-testvór szerepében vagyunk otthon. A kiegyezés nem egyedül a mi érdekünk. Ezt már odaát, az ideiglenes határokon túl is tudják. Nemcsak a magyar róna vesztette el a bérceket a trianoni béke következtében, hanem a bércek is elvesztették a rónaságot. Nincs magyar föidmives, aki annyit vesztett volna, mint a tutajos, az arató, a drótos- és ablakostót atyafi. Bármilyen sokat is vittek el a magyar mult momentumaiból, még mindig mi jártunk jobban, mint erdélyi és felvidéki testvérnépünk, mert nekünk és kizárólag nekünk maradt meg Magyarország csodás, megragadó történetének mély s örök igazsága és propagandaértéke. Thököly hiába harcolt a felvidéki őslakosság szabadságáért, Rákóczy hiába nyugszik a kassai dómban : ruténnek, tótnak, akik