ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-10-21 / 81. szám

térjenek az organikus történeti fejlődés útjára s a nagy román imperialista eszme helyébe megteremtsék a független Transsilvániát, az ősi, három nemzetszerkezetnek új, korszerű tartalmat adva. A rutén föld autonómiáját nemzetközi szerződós biztosítja. Egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy Magyarország a csehek által aláirt, de határidő nélkül meghosszabbított váltót a rutónsóg óhajának megfelelően kész volna a rutén nép boldogulására beváltani. Az új hazafiságnak ebben a fogalmazásában és formájában az a célja, hogy Szent István birodalmának öszszes népei egyforma büszkeséggel tekinthessék hazájuknak Magyarországot. Szent István Magyarországa nem kizárólag a mienk s amint joggal tekintjük egy közös történeti mult kapcsán az elszakított részeket magunkénak, ugyanolyan joguk van a magyar és nem magyarajkú testvéreinknek a mna-Tisza síkjához. Amikor visszakérjük azt, amit tőlünk jogtalanul ós igazságtalanul elvettek, ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy mi is tartozunk visszaadni az elszakított területek őslakosságának azokat a kincseket, amelyeket tőlünk vettek el igazságtalanul és amelyeknek mi vagyunk egyedüli, jogos és hivatott őrzői. Ezekben összegezhető az új hazafiság, a neopitriotizmus alapja ós tar talma. Ezek az elvek, elgondolások és szükségszerűségek azok, amelyek mindnyájunkat, magyarokat ós idegenajkú nirtgyar testvéreinket át kell hogy hassanak, mert csak ez az új tartalom, ez a történeti múlton nyugvó ideológia lehet az új és boldog jövendő ígéretes záloga. valaha e fejedelmek hű katonái voltak, az ő uemes emlékükben saját lel két, történeti múltját tisztelni nem szabad. Helyettük a Felvidék népének most Giskrában és Prokopokban kell a maga nemzeti héroszait tisztelni, akikhez semmi közössége soha sem volt a szabadságért foiytatott százados küzdelmek során. Vagy az erdélyi nép jobban járt-e azzal, hogy most Bethlen Gábor, Báthory István, vagy "Fráter György történeti dicsősége helyett HoroKloskával, Avrám Jacuval kell beérnie ? Magyarország sohasem nyomta el a kisebbségeket. A volt kisebbségi elnyomás legfeljebb mindössze abban nyilvánulhatott, hogy a magyar állam meggátolta a kisebbséget, mint ideált, mint célkitűzést. A magyarországi kisebbségek nem voltak soha Öntudatos faji lényegek, hanem békés és szelíd emberi masszák, amelyeknek felébresztése csupán néhány rajongó lélek céljaiban ólt. A magvsr állam ez ellen a cél ellen küzdött, olyan fegyverekkel, amelyek megfeleltek a kor szellemének és a civilizáció nor máinak. Hogy állunk jelenleg az elszakított nemzetiségekkel, erre vessünk néhány futó pillantást. A horvátok helyzete rendkívül egyszerű. Itt sem a terület fö'drajzi egysége, sem lakosságának majdnem teljes egyöntetűsége, sem a történeti hagyományok szilárdsága — nem vitás. A horvátok tisztában vannak azzal hogy egy Magyarországgal ma kötendő föderativ unió nekik csupán előnyt hozhatna anélkül, hogy nemzeti aspirációikból akárcsak «gy jottányit is fel kellene áldozniok. Mennyivel jobb helyzet volna számukra a régi kulturalt testvérnéppel élni ismét politikai közösségben, amelynek nagyobb anyagi erejére bátran lehet támaszkodni. Ma erkölcsileg és politikailag megalázva, gazdasaglag kizsákmányolva nyögnek a szerbek fajtestvéri uralma alatt. A tótok szállásterülete korántsem mérkőzhetik a horvátokéval. Nekik mint nemzetnek, egyelőre még politikai és adminisztratív hagyományaik sincsenek. A tót vezérek ma még nem biznak bennünk, de mindinkább látják, hogy a cseh diktatúra alatt soha sem tudják megvalósítani a tótság céljait. Nem kétséges, hogy a magyar közvélemény egyöntetűen kész elismerni a tót nemzet jogát az autonó miához. Ennek az autonómiának a tartalma azonban csak közvetlen tárgyalások útján volna tisztázható, mert majdnem teljesen attól függ, hogy mik volnának a tótság igényei. A mai Csehszlovákia keretei között éppen a tótok azok, akiknek nem lehet a határmenti magyar területekről lemondaniuk, mert a magyar tömegek nélkül az ^autonómia ügyét rövidesen végveszedelem fenyegetné. Ha a Felvidék visszakerülne Magyarországhoz, azonnal megszűnne a tótságot illetően az elnemzetietlenedés veszedelme, amely ma olyan nagymértékben fenyegeti a tótságot. Viszont a tót vezéreknek el kellene ismerni tót nemzeti dominiumnak azt a területet, amelyen 40 °/o magyar él zárt tömegekben. A tót-magyar probléma megoldásánál olyan példára volna szükség, mint a délafrikai unió, ahol a két uralkodó nyelv, az angol és holland, teljes egyenjogúságot élvez. Erdély földrajzi keretei tiszták és az ősi „három nemzet" rendszerével világosan mutatják a megöl dáknak egyedüli he'yes és lehetséges útjait. Erdélyben az a legnagyobb baj, hogy az erdélyi román külföldi szomszédjával köiös eredetű és igy némi joggal tartja magát a havasalföldi oláhval azonos nópfajnak. A nagy román faji imperializmus ezért sokkal nagyobb ellenállásra képes, mint akár a jugoszláv, akár a csehszlovák állameszme. Remény lehet arra, hogy meg fog születni az erdélyi román vezetőkben is a hajlandóság arra, hogy visszaH í R L K Dr. Babura László kanonoki beiktatása. Csütöi tökön a d. e. 9 órai káptalani mise előtt iktatták be stallumába Babura László dr.-t, az új prelátus-kanonokot. A beiktatás az előirt szertartások közt folyt le. A beiktatást Dr. Machovich Gyula prelátus kanonok végezte, aki szép latin beszédben méltatta az új kanonok érdemeit, amelyeket a tudományos munkálkodás terén és a fiatal papi generáció nevelésével, mint a budapesti központi szeminárium lelkiigazgatója szerzett, majd átnyújtotta Babura dr.-nak méltósága jelvényeit és kanonoki stallumába vezette. Az új kanonok ezután köszönetet mondott, majd a főoltárnál Te Deumos szentmisét celebrált. Palkovics László alispán hivatalos Útjai. A közönség tájékoztatására közöljük, hogy Palkovics László alispán f. hó 22-én, 25-én, 26-án és 28-án hivatalos ügyekben Komárommegyébe utazik és igy ezeken a napokon nem fog megjelenni hivatalában. A Tanult Férfiak Kongregációja ez évi alakuló ülésének határozata szerint kétheti összejöveteleit, ezután a további intézkedésig nem pénteken, hanem hétfői napokon tartja meg. Az első hétfői összejövetel f. hó 22-én d. u. háromnegyed 7 órakor lesz a gimuázium zenetermében. A tagok szives megjelenését kéri és általuk bevezetett fórfivendégeket örömmel lát a Vezetőség. Meghívó. Jüsztergom szab. kir. rt. város testnevelési bizottsága f. hó 21-én megtartandó „Kegyeleti Staféta" versenyre a város hazafias polgárságát, társadalmi egyesületeit ezúton tisztel ttel meghivja. Az ünnepély a Rudnay-téren fog lefolyni. Kezdete 11 órakor. Adomány a Sétahely Szépítő Egyletnek. Brühl József prael.-kanonok ismételten küldött ,,kedves városunk szépítésére szeretettel" — 100 pengőt a Szépítő Egyletnek. A nemesszivü adakozónak ezúton is hálás köszönetét fejezi ki az egylet vezetősége. Az esztergomi egyházművészeti kiállítást, amelyet a „Szövetség" magyar festők, szobrászok, építészek es iparművészek tarsasága f. hó 28-ára tervezett a Kath. Legényegyesületben, váratlanul közbejött akadályok miatt elhalasztották. A kiállítás megnyitásáról annakidején megemlékezünk. Az 1929. évi képviselőválasztók névjegyzékének összeállítása. Kedden délelőtt a városháza kistanácstermében választmányi [ülés volt, amelyen a képviselőválasztók névjegyzékén k összeállítását tárgyalta meg a választmány. Az Országos Központi Hitelszövetkezet propagandagyűlése. Pénteken délelőtt zsufolisig megtelt a vármegyeháza nagyterme, ahol az Országos Központi Hitelszövetkezet propaganda gyűlést tartott a szövetkezeti hitelgyűjtésről és annnk módozatairól. Ez alkalommal megj'elent a gyűlésen Schandl Károly államtitkár az OKH elnöke, aki nagyszabású beszédben ismertette a hitelszövetkezeti élet mai lényegót ós azokat a módokat, amelyeknek segítségével a hitelszövetkezeti élet fellendülhet és amelyek elősegíthetik a magyar falu gazdasági helyzetének megjavítását. Különösen foglalkozott a hitelszövetkezeti részek jegyzésével, amelyek nem üzleti vállalkozást szolgálnak, hanem a magyar gazdák, iparosok és kereskedők, általában a magyar falvak gazdasági viszonyainak új és tápláló erőt adnak. A gyűlésen megjelentek az Esztergom és Komárom vármegyei szolgabirák, jegyzők, tanítók és plébánosok, továbbá a földbirtokosok, g.zdák és pénzintézetek vezetői. Jelen volt Huszár Aladár dr. főispán, Palkóvich | László alispán, Mátéffy Viktor és Frey Vilmos országgyűlési képviselők Antóny Béla dr. polgármester és még számosan a hatósági és kereskedelmi vezetők körül. Schandl Károly államtitkár nagy beszédét lelkesen fogadták a megjelentek. Több hozzászólás is elhangzott. Huslár Aladár dr. főispán támogatását igérte meg, Pilkovich László alispán a közigazgatás szerveit kivanj i belevonni a mozgalomba ós Antóny Béla dr. polgármester a hitelszö vétkezés városi jelentőségót vázolta fel igén értékes beszédben. A gyűlés 1 órakor ért véget. Az Esztergomi Kath. Legényegylet az iparosok szaktudásának fejlesztése érdekében november hótól kezdve most is szakkurzusokat hirdet az egylet„helyiségében, még pedig az építőiparosok és segédek részére és a cipő, esizmadia, felsőrészkéSzitők, szóval a bőriparral foglalkozó mesterek és segédek részére. Ezekre a szakkurzusokra Budapestről kapunk elsőrendű szakembereket. A szakkurzusok nov. 9-én már megkezdődnek ós minden péntek este folytatódnak. Kérjük mind a mestereket, mind a tegédeket, hogy saját érdekükben ezekre a szakkurzusokra iratkozzanak fel nov 2-ig a Legényegylet helyiségében kitett ivekre köznaponkint este 8—10, vasárnap d. e. 10—12 óra között. Elnökség. Esztergomi kereskedők a „Magyar Hét" akcióban A „Magyar Hét" legfőbb vezetésit a kereskedelmi miniszter maga vette kezébe s minden oldalon, hatóságok részéről is a legteljesebb támogatásra talál, miért is az egész országban biztosítva van e hazafias megmozdulás sikere. Városunk kereskedőinek nagy része a részvételre már jelentkezett. Eddigi jelentkezők a következők : Bauer Testvérek, Buzárovits Gusztáv, Bors Kálmán, Hermann Mihály, Illés Sándor, Jedlicska Rezső, Kemény Lajos, Klein Gábor, Korentsy Mihály, Kuti Sándor, Maschke Ferenc, Marosi J. és Fia, Rottár Alfonz, Scheiber Rezső és Társa, Steiner István, id. Steiner I Rezső, Strompf Ignác, Tábor Sz. utóda, Tatarek József, Vermes Ignác, Virág és Száutó, Vörös József, Walter Béla és Weisz Mór. A „Magyar Hót" hetében kirakatversenyek lesznek. Körrendeletben felhívták az iskolák tanári karát, hogy a magyar ipar és