ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-02-15 / 13. szám

Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. üévtelen közleményt nem veszünk figyelembe. ERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Piacunk fellendítése azon fontos és elmaradhatatlan fel­tételek közé tartozik, amelyek telje­sítése nélkül aligha lesz könnyebb, tűrhetőbb és jobb a város lakóinak megélhetése és sorsa. A piac pezs­gőbb forgalma ugyanis jobb gazda­sági helyzetet teremt, amelyben pe­dig a doigozó társadalom kereset­forrásai nyílnak meg, — ahol pe­dig dolgozhatnak, kereshetnek és munkájukat, árúikat értékesíthetik az emberek, ott jólét és szebb kul­túra fakad. Piacunk forgalmán nemcsak a Széchenyi-téren és a Kispiacon le­bonyolítható napi és heti piacunk forgalmát, hanem általában össze­véve minden a városban és környé­kén termő nyeisanyagnak, a város­ban és környékén kitermelt árúnak, iparcikknek, minden esztergomi dol­gozó polgár munkájának árubabocsá­tását, kellő értékesítését, — és min­den szükségletünk könnyű és jutá­nyos áron való beszerzését értjük. A föidmives, iparos, kereskedő és munkásember piacáról van tehát szó } és mint a városi forgalom egy ré­szének lebonyolítására kijelölt hely, mint a piaci élet fókusza — termé­szetesen szóba kerül az a napi és heti piaci forgalom, amely a Széchenyi­téren, a kispiacon és a város egyéb részein a szabad ég alatt bonyoló­dik le. A termel és ésértékesités megszerve­zése, amely azután a piac kellő for­galmában nyilvánul meg, fontos gaz­daságpolitikai probléma még Eszter­gomban. Mindaddig, amíg ezzel nem foglalkozunk komolyan, a rendőri intézkedésekkel, tiltó és szabályozó rendeletekkel érhetünk ugyan el bi­zonyos erőszakolt állapotokat, de egészséges, pezsgő piaci forgalmat soha. A mai helyzet az, hogy tényleg szükség van bizonyos rendőri szabá­lyozásra, amely legalább gátat ves­sen piacunk drágaságának. Sein a termelő, sem a fogyasztó érdekeire nincs tekintettel az az áralakulás, amely a mi piacunk forgalmát és városunk gazdasági helyzetét oly hátrányosan befolyásolja. A termelés és fogyasztás megszer­vezésének bizonyára megvannak a maga módjai még az olyan városban is, mint Esztergom, amely egyrészt nyerstermelő földmivesváros, más­részt iparcikkeket termelő iparos­város és: amelynek megvannak ke­reskedői, vásárlói, fogyasztói és amelynek megvan a behozatal és kivitel szempontjából a környéke is. Jó vonatközlekedés, nagy forga­lom, ksvesebb haszon, olcsóbb élet, sok árú, sok behozatal, sok kivitel, talán vásárcsarnok, talán más egye­bek stb.! .. . Hiszen annyi szaktekintélyünk van, annyi érdekképviseletünk : pró­báljunk valamit tenni ebben az ügyben! Megkezdték a vízivárosi zárdaépület kibővítését Esztergom tájképe a Duna felől lényegesen megváltozik Utca és térrendezés Vízivároson A fagyos idők enyhültével felhang­zottak az első csákányütések, amelyek az idei nagyarányú esztergomi építke­zések kezdetét jelzik. Legelsőbben a vízivárosi zárda régi keritósfalai tűn­uek el, hogy helyet adjanak Eszter­gom egyik nagy épületkomplexumá­nak, amely városunk nőnevelésének ügyét fogja szolgálni és juttatja majd belső fontosságához méltóan külsőleg is diszes tető alá. Sok esztergomi ember keresi meg kenyerét eme építkezés folyamán, sok embert érdekel közelebbről, távolabb­ról is, ilyenformán szükségesnek vél­tük, hogy a közönség illetékes hely­ről vett információk alapján nyerjen tájékozódást a maga nemében nagy­szabású építkezés ügyében. A kritika mindenekelőtt! Mindenki tudja, hogy nagyszabású építkezésről van szó, de az építkezés terveiről még nem sokan hallottak. Érthető tehát, hogy az első pozi­tív megmozdulás mindjárt éles kriti­kákra adott alkalmat az arra sétáló s a terveket nem ismerő szemlélőknek, usszeszükitik az amúgy is keskeny utcát! Elrontják a szép teret! Elve­szik a napvilágot a környéken lakók­tól! Ezek a legenyhébb kritikák, amelyek most szóbeszéd és vitatkozás tárgyai. Ezzel szemben nézzük az ép t­kezés célját ós a rövidesen kialakuló helyzetet! Az épülettömb, amelynek munkálatai megkezdődtek, a Ferenc József-út, — Primás-tér, — Csernoch János-út, a Szathmáry­féle ház mellett húzódó sikátor- és az ennek folytatását képező Szent János­utcarész által határolt telken, a Szent János-utca Kisdunával párhuzamos részének teljes megszűnésével fog fel­épülni. Evvel kapcsolatban megszűnik a Ferenc József-út és a Primás tér déli zeg-zugos utcavonala is és sza­bályosabban, szebben, mind az épü­lettömb egys&gének, mind az utca és tér hivatásának megfelelőbben fogja határolni a készülő monumentális épületet. A Csernoch János út felöl az épület szélein a tanítóképző mai bástyaszerü kiugrásának meghagyásá­val még egy félköralakú bástyaszerű kiugrást mutat a terv. A Szathmáry­féle ház helyén a mostani sikátor he­lyett rendes utca nyílik. Ugyancsak új alakú lesz a Primás-tér is, amely az építkezéssel kapcsolatban szebb beosztást ós a déli oldalról egy újabb monumentális épület emelkedé­sével imponáló diszt nyer. A Duna felől eső épületrészt éppen azon szempont figyelembevétele mel­lett, nehogy a városnak sziget felé eső képét egy magasbanyúló, több­emeletes épület elrontsa, csak egy­emeletesre tervezték, amely felett a Nagydunáról és a szigetről szemlélő teljes egészében gyönyörködhetik ab­ban a képben, amely ma is megvan s amely a főszékesegyházat, a Szent István kápolnát rejtő bástyát, a pri­mási palotát, a vízivárosi templomot és a zárdatemplomot magában foglalja. A különbség annyi lesz, hogy e kép szemlélője ezután a primási palotával gzimmetrikuEan egy hozzá méltó má­sik impozáns épületet is fog találni a vízivárosi templom mellett. Az épület tervezőjének feladata. Ezt a Dunára néző impozáns, egy­emeletes épületet az épület tervező­jének összhangba kellett hoznia és összekapcsolnia a zárda mai épületeivel. Különösen nehéz feladat volt ez azon háromemeletes toldaléképületre való tekintettel, amelyet két óv előtt a zárdának a vízivárosi templom felé eső részén emeltek s amelynek a há­ború utáni gyors és olcsó építkezési szempontok szabták meg körvonalait. Hogy eme toldaléképülethez az új építkezés csatlakozhassék, ós egysé­ges kép alakulhasson ki, a tervező­nek ezen toldaléképület külső, átalakí­tását is meg kellett terveznie. Az épületet tehát egy olyan sarokházzá kellett kiképeznie, amelynek Ízlésesen le­gömbölyített sarkától frontjára meró'le­gesen fog egy árkád átnyúlni az egyeme letes új épülethez. Ezáltal a Primás-tér ötszög alakú szabályosabb alakot nyer — s az utcanyilásoktól eltekintve — minden oldalról körül lesz épitve. A Szent János-utca megszűnése kapcsán a Primás-tér mai domború és homorú ívekkel és hegyes sarkokkal határolt bizonytalan vonalai nem vol­tak megtarthatók s ugyancsak áthelye­zőidnek a tér mai díszei, a szép barokk Szepló'telen-Fogantatás-szobor és a közel­múltban létesitett park is. Mindkettő tervszerűen az új hely­zethez és környezelhez igazodva fogja feledtetni a régi, megszokott, de el­avult vonalakat. Az utcavonal meg­hosszabbítása. A mai kritikák központja jelenleg as az eltérés, amely a zárda három emeletes toldaléképülete ós a régi ke­rítés mellett levő útvonal között elő­állott. Pedig ez a kifogásolt eltérés'a Ferenc József-út vonalának rövid, egye­nes meghosszabbítása után enyhe ív­vel gömbölyödik s folytatásában a mai bizonytalan alakú teret határozott vonalak közé fogja, A zárda mai kert­jéből sokkal nagyobb terület fog esni a tér céljaira, mint amennyit a mai térből az új épület elfoglal. Utca­szükitésróí nincsen szó, csak utcaszabá­lyozásról. Egy nehéz művészi probléma sikerült megoldása jön igy létre, amennyiben az elkíván­kozó toldaléképület a többivel arányos épületté idomul s azokkal szerves összefüggésbe kerül. Kicsinyes aggo­dalmakra tehát ok egyáltalán nincsen, sőt mindenki örömmel szemlélheti|majd ezen építkezés kapcsán is Esztergom szépülését ós fejlődését. Az épület terveit Vojtka József tanár, építészmérnök, az új városi elemiiskola építője tervezte s ugyan­csak az Ő gyakorlott keze ós orszá­gosan ismert izlese a legjobb biztosí­tók arra, hogy a Primás-tér a mainál sokkalta szebb, impozánsabb lesz s Esztergom képe előnyösen változik meg a zárda kibővítésének befeje­zésével. HÍREK Emlékeztető. Febr. 16. A vendéglősök, kávésok és korcs­márosok műsoros estélye a Magyar Király-ban. Kezdete este 9 órakor. „ 18. A Kath. Kör zártkörű farsangi estélye, „ 19. Kath. Legényegylet tánccal egybe­kötött farsangzárójelmezes bolond­estje saját helyiségében. „ 19. A gimnázium szinelőadása d. u, 5 órakor. „ 19. Belvárosi Olvasókör szinielőadás­sál egybekötött táncmulatsága. „ 20. A kaszinó és a Move hajősegylet piknikje a Kaszinó helyiségeiben este fél 9 órakor. „ 21; Polgári Egyesület farsangzár© műsoros táncestélye a Magyar Királyban. A hercegprimás hazaérkezése. Dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegpri­más — mint jeleztük — hétfőn dél­után Budapestről, ahol egy teljes he­tet töltött, hazaérkezett székvárosába. A hercegprimás e hót végén rövidebb tartózkodásra ismét a fővárosba uta­zik, ahol résztvesz és elnököl az Or­szágos Kath Szövetség ós a Mária Kongregációk Vigadóban rende­zendő gyűlésén, amelyet a mexikói üldözések alatt vértanúságot szenve­dett katholikus ok emlékére ós az ott folyó véres események ismertetésére tartanak. Az iparoktatási főigazgató látogatása az esztergomi iparostanonciskolákban. Magyar Endre iparoktatási főigazgató meglátogatta az esztergomi iparos­Vermesnél lé napos, feltűnő olcsó leltári Yásár!

Next

/
Thumbnails
Contents