ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-12-16 / 97. szám

aXXXHI. évfolyam, 97. szám. 4r» AO fillér. Vasárnap, 1928. december 16. KEKESZTÉNY POLITIKÁI ES TÁRSADALMI LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 120 P. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : G á b r í e I I s t v á n. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomda vállalatnál Utcarendezés Esztergomban Esztergom, 1928. december 15. Nincs forróbb vágyunk, minthogy Esztergom összes utcái rendezettek legyenek, megfeleljenek a modern városiasság követelményeinek s' ne''kelljen szégyenkezni még azon idegenek előtt sem, akik nem tudják, vagy nem akarjak tudni, hogy minden ily rendezés pénzbe kerül s ezt a pénzt az adózók zsebébői kell előteremteni. Legújabban az Arok utca rendezése lett aktuális. A hozzá nem értő nagyközönségnek hozzávetőlegesen sincs fogalma arról, mennyi mindenre ki kell terjednie az illetékes szakközegek figyelmének, amikor egy esztergomi utca rendezése váhk feladatukká. Igy az Árok-utca rendezésének kérdése sem oly egyszerű, mint azt az ügyet nem ismerők gondolják.* Hogy e 1 kérdésben olvasóközönségünk is tisztán láspon, megkértük a mérnöki hivatalt, bocsássa rendelkezésünkre az Árok-ntca rendezésének adatait, annál is inkább, mert e héten laptársunk híradása nyomán oly hirek terjedtek el, mintha ebben az ügyben a város a felsőbb fórumokat tévesen informálta volna. . Az ügyre vonatkozó adatokat a következőkben közöljük : Az Arok utc* tudvalevőleg árterület, melynek legmélyebb pontja a középen van, hová a osapadékvizek mindkét irányból összefolynak, de ide fut be a Szent Anna-utca, Jóaai-utca és Deák Ferenc utca jó részének csapadéhvúe is, hol aztán egy 50 cm. átmérőjű beton cső vön át a víz árvédelmi átemelő szivattyún keresztül bejut az Árok-utcai csatornába. Ez a csatorna hegyi vizeket visz közvetlenül a Kisdunába. Árviz idején ezen csatornán keresztül az Arok-utcáha visszanyomóduék a víz, amiért is -f500 cm. dunavizálláskor már zsilippel kell meggátolni a viz visszanyomulását és ezen esetben a csapadékvizeket szivattyúval kell átemelni. Az. átemelés tartana alfttt a csapadékvíz az utca közepén tárolódik. E

T

.en vizeknek a főgyűjtőbe való bevezetése utján, a vasgyári szivattyútelep gyökeres átalakítása előtt a probléma ugyancsak nem oldható meg és nem lehet árvízszint alatti területet általában ni* még Esztergomban csatornázni, mert a viz színét árviz esetén a csatornákban, megfelelő zsilipek és szivattyúk hiányában, sülyeszteni nem lehet és így az ilyen területre árvíz esetén a víz a csatornán keresztül fel

1 ör. Az Jiroliuíca rendezése elsősorban ezen problémának megnyugtató megoldása és nem egyszerű országútépités vagy szeméttel való fiitöltés. Hogy az alábbiak érthetők legyenek, tudnunk kell. hogy az Árok-utca hossza 425 méter, átlagos szélessége pedig 50 és 32 méter között van. A város vezetőségének terve szerint az egész Árok-utca feltöltetnék a normális árvizszin magasságra, vagyis a Duna null vonala fölé plusz 670 méterre. Ezzel kapcsolatban a Szent Anna-utca vize a Horánszky-utcánál csatornába vezettetnék és az ezen aluli rész sántán feltöltetnék. Hasonlóan a Deák Ferenc-utca ós .lókai-utca alsó szakaszának is szükségszerűen csatlakoznia kell ezen új nivómagassághoz. Természetesen ezen feltöltött felületen ismét biztosítani kell a minden irányban való közlekedés lehetőségót és az esővizek olyan mérvű elvezetését, hogy az a közegészségre ártalmps ne lehessen, vagyis végeredményben a mai helyzetnél nemcsak árvédelmi, hanem közlekedési, közegészségi és köztisztasági szempontból is tökéletesebbet keli alkotni. Ezen cél érdekében az utca mindkét oldalán (a nagy szélesség követeli) 5—5. méter széles, gondosan megépített, egyelőre makadám útburkolat terveztetett, mely az utcák kereszteződésénél három helyen egymással össze van, kötve. Az úttest szólén szükségszerü!eg folyót kákát kell kövezni, mert különben a víz levezetése nem sikerülne. Az egyik oldalon a legprimitívebS kavicsos járda költségei is tervbe vétettek, mere, habár átmenetileg, ezen költséggel is kell számolni. Az utak által körülzárt burkolatlan mezők vásártér, cirkusz stb. céljaira szolgálhatnak és részben befásíthatok. Az átrendezés — amely az eddig erősen kifogásolható állapotban lévő utcát csinos, városias külsejűvé varázsolná — a következő költségekkei jár: Földfuvarozás 2000 m

3 á 3 P tí.OOO-— P Elteregetés 200 napszám a 4 P 800-— P Jókai-utcai köhid eltávolítása és 240 négyszögm iter úttest kövezése 624-— P 7.424'— P De ík Ferenc utcában 80 fm. hosszban 12 ro. szélességben » átlagos 0 7 m. magasba való feltöltés 670 m

8 á 3 P 2.010 — P 80X3+30X9=240-1-720 négyszögméter járda illetve útburkolat felszedése á 40 fill. 384* - P 960 négyszögméter járda és úttest visszakövezése á 13 P 1.248-— P 960X

0 1

—

í)ü mS k

av

*

cs fuvarozás á 4 P 384 — P 4.026-— P Szent Anna-utcában 150X16*6X 0'7r= 173 m° földfeltöltés á 3 P 519 — P 247 m

1 kövezet felbont fis á 40 f. 99-— P 247 m

a kövezet újbóli lerakása á 1-30 P 321-— P 50 m° kavics fuvarozása á 4 P 200 — P 150 fm. hosszban 60/90-es csatornaépítés és 3 drb. akna készítése 3.615 — p 4.754_ p Az „Esztergom" tárcája Esztergomi kanonokok emléke a székesegyházban. Az 1659. évi leltár említi Hölgye Gáspír világi úrrmk egy aranyozott ezüst kelyhét, amely Mátyás király címerét viselte. Bornemisza Pál nyitrai püspök aranyozott és zománcos ezüst szenteltviziartót adott az egyháznak, Homonnay gróf vörös ka/u'át és antipendiumot, Pá ffi gróf miseruhát és dalmalikákat, egy Vizkeleti özvegy miseruhát, a Nadasdy Ferenc gróf igen diszes kazulát ajándékozott a maga és felesége címerével (1678. leltár.) Cserey István (1650—76.) kanonok aranyozott ezüst kelyhet hagyott, jmelynek kupáján három f>bér e

r

/üst trételt lép volt; Szily András (1654—82 ) drágnművű r aranykelyhet és zafiros aranygyüiűt ; Saigovics Ádám (1649—72.) aranyozott ezüst kelyhet ; Makripodári Jácint (1651— 72.) albát és püspöki cipőket; Franciéi András (1652—53.) aranryal fczőtt fehér infulát; Rodek György (1659—71.) kelyhet ós velumot. Szászy János (1662—74) hagyatékából a végrendeleti végrehajtók 4 fekete miseruhát, 4 Salzburgban űjomott misei önyvet es Szűz Mária és sz. József képével diszitett templomi zászlót vásároltak. Salix János (1663—68.) után Antwerpenben nyomott pontifikáló maradt. Haskó Jakab (1664—1666.) esztergomi kanonok s azután vágújhelyi prépost sok egyházi ruhája ós fölszerelése a Nemzeti Múzeumban látható. Péterffy András (1668—1693 ) egy Rakóczi-cítnerrel díszített vörös infulát ós püspöki cipőket, Boross Péter (1669—1673.) miniatűr breváriumot hagyott. Ipoly kéri Kéry János gróf(1676—85) után a mai napig a kincstárban ma< maradt az aranycsipkés karinge. Virágokkal hímzett fehér ás vörös infalája azonban már eltűnt. Káda István (1676—1695 ) Szelepcsényi primás címerével di8'/ített vörös iufulátés egy tarkaszinű kazulát hagyott. Hagyatéka terhére négy érckandelábert öntöttek. Mattyasóvszky Lászlótól (1676 — 1689.) 20 drágakővel ékített ezüst pásztorbot maradt. Csedő Mihály (1676—1689.) 1400 gr. súlyú ezüst tálcáján ós ampolnáin öntött virágdíszek voltak. Azonkívül tarka miseruha is volt a hagyatékában. 1688-ban az esztergomi főkáptalan Bécsben Vallóih Bálint becsi Ötvösnél embermagasságú ezüst keresztet és hat kandelábert csináltatott. A kii csíárban talált ezüst törmelékeken kivül még jelentékeny pénzáldozatot is hozott a káptalan, amelyet kölcsön kellett vennie. A főkáptalan anyagi helyzete akkor igen szűkös vo't, mert kevéssel ehtte Thököly Imre 16.000 forint sarcot vett meg rajta. Épen azért a káptalani jegyzőkönyv az utókor számára követendő példaképül állítja oda a káptalan áldozatkészségét s örök emlékezetül beleírja a jegyzőkönyvbe az akkori kanonokok névsorát Elefánti Jaklin Balázs nagypréposttal az élén. A Thököly-féle fölkelés nagy gondot rótt a káptalanra. A Nagyszombatban található kincseket ismét becsomagolták s részben Pozsonyba, részben a győri káptalanhoz, részben Lánzsór várába vitték, ahol Eszterházy Pál nádor Fraknón keit levele értelmében a káptalan kincseinek helyet biztosit. 1730-ban Oyerkényi Pyber László püspök hagyatékából a végrendeleti végrehajtók átadtak a kincstárnak egy arany mellkeresztet, amelyet hat szafir-kő és gyémántok ékítenek, valamint egy hasonló főpapi gyűrűt. A mellkereszt és a gyűrű most is megvan a kincstárban. A kereszt, 7*6 cm. magas és 5 8 széles, a XVIII. század elejéről magyar munka. Valamikor Pyber László ékszereit tévesen Pázmány Péterének tulajdonitották/Pyber 1679-től 1719-ig volt esztergomi kanonok. Fraknói Eszterházy Miklós Antal gróf esztergomi kanonok (1681—1695.) Eszterházy Pál nádor fia, igen jelentékeny egyházi felszerelést adott a kincstárnak : arannyal szőtt fehér pluviálét, két infulát, arany fonállal hímzett ós az Eszterházy-címerrel ékített albát, ezüst pásztorbotot 12 cseh kővel ós a fején finoman vert ezüst virágokkal, aranyozott ezüst kelyhet, a kupán fehér medailonokkal, amelyek Krisztus szenvedését ábrázó'ják; két aranyoz ott ezüst ampolnát ós kandelábert, egy csengetyűt, ezüst olajtartó edényt* csikós kazulát, antipendiumot, vánkost, főpapi keztyüket, esztergomi és passaui rituálét, misekönyvet és egy, hordozható oltárt. Nagyszámú fölszereléséből ma egyetlen darab SÍDCS meg. Orbán Bálint (1686—1694) a nagyszombati szentséges kápolua szamára elegáns tabcrnákulumot csináltatott, amelyért 79 forintot ós 25 dinárt fizetett. A tabernákuinm ajtaja most is megvan a kincstárban. (Folytatjuk.) Dr. Lepold Antal