ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-12-16 / 97. szám

ESZTERGOM im u>e*mUr Ű. 1-500— P 860-— P 2.445 — P 'i l.OOO— P A páratlan számú oldalon járda fektetés més zkö szegély és bel­sői kavicsol ás«al cca 500 fm. á 3 P 5 drb. tűzcsap toldalék idomda­rabbal való felemelése á 80 P, 5 tolózár kulc sszárának meg­hosszabbítása á 60 P, meglevő aknák 8 drb. felemelése á 20P •s egyéb eHre nem látottak cca 13 V, " Összesen: A kövezési munkálatok: íf71 fm. r5 m. széles folyóka kö­vezése terméskőből: kő anyaga m a-ként a helyszí­nén 2 70 P kövezéii munkadíj kavicsszállitással 2 — P egy m­tehát 4 75 P 1456-5 m- 6.91837 P 20 drb. nyelőakna készítés akna­ráccsal és csatlakozó vezetékkel á 200 P 4.000-— P 3000 m 2 alapzatos mészkő maka­dám útburkolat á 7 P (Út­ügyi Szemle szerint 7'6 0) 35.00Q-— P Összesen: 45.91837 P előre nem látottakra cc a 10°/. 4-081-63 P Összesen: 50.000 — P A kövezési és földmunka összesen tehát 71 000 P. A föld fuvarozását 3 pengőben azért kel­lett felvenni, mert anyaggödröt a közvetlen közelben nyitni nem lehet s igy földet a szent­királyi anyaggödörből vagy a legelő erre alkal­mas helyéről kell szállitani. Vezetőembereink a Kossuth Lajos­utcai isko a elhelyezéséről. Esztergomban ma a Kossuth Lajos-utcai elemi iskolának elhelyezése egyike a legaktuáli­sabb kérdéseknek. Tudvalévő ugyanis,. hogy a vallás- ós közoktatásügyi minisztérium 60.000 pengőt utalt ki E ztergom városának, hogy a régóta húzódó Kossuth Lajos-utcai elemi iskola ügye megoldást nyerjen. Most tehát, miután a 60.000 pengő rendelkezésünkre áll, a hely meg­választás és a h ; ányzó összeg előteremtése a második kérdés. Inkáob az utóbbi kérdés, a hi­ányzó összeg előteremtése okoz súlyosabb gon­dot, mert akkor, amidőn a minisztérium az is­kola építésére segélyt adott, a helymegválasztás is megtörtént. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter úrnak az az álláspontja, hogy a Hősök szobra mögötti tér megfelel az iskolaépítés cél­jának. Mivel időközben Esztergomban a Tábor­utca és a Kenderföld utca között elterülő telek is szóba jött; mint megfelelő hely az új iskola részére, kérdést intéztünk városunk több vezető és szak férfi ához, akik a következő véleményüket nyilvánították. Dr. Antóny Béla polgármester ezeket mondotta : A Kossuth Lajos-utcai iskola ügyének az a története, hogy Petróczy István miniszteri tanácsossal és Kósa Kálmán minisz­teri titkárral a városban jártunk, hogy megt3­kintsük azokat a helyeket, amelyek iskolaépitéi szempontból tekintetbe jöhetnek. A jelenlegi Kossuth Lajos-utcai iskolát nem találta alkal­masnak a miniszteri tanácsos, mert arról volt szó, hogy esetleg bővítéssel oldjuk meg a kér­dést. Ezt a gondolatot tehát elejtettük, de vi­szont arra jutottunk, hogy az államsegélyből és a Kossuth Lajos-utcai iskolaeladásból fedezhet­jük a szükséges költségeket. A Rudna}'-téren maga Petróozy István mi­niszteri tanácsos jött arra a gondolatra, hogy az új iskolát a Hősök szobra mögött építsük fel. A helyet alkalmasnak találta. A város eredeti­leg múzeumot kivánt ezen a helyen építeni, saj­nos azonban, ez a terv nem sikerült. Minden tekintetben magamévá teszem Pet­róczy miniszteri tanácsos gondolatát és helyes­nek tartom, hogy a Hősök szobra mögött épül­jön fel az iskola. A Tábor-utcai telek, amely magánosok tulajdona, igen sokba, 15.000 P-be kerül. Már pedig a városnak nincsen pénze sem kisa­játításra, sem vételre. A Häsök szobra mögött elterülő tágas tér a város tulajdona, pénzbe nem kerül és különösebb kiadások sem merülnek fel. A Tábor-utcában járdákat kellene építeni, ami­hez még az utcakövezés is járul. A csatornázás kérdése is nagy pénzkiadást jelentene ezen a helyen. Ezzel szemben a Hősök szobra mögött nincsenek ezek a kiadások. De különben is mi­kor épül ki az a városrész a Tábor-utcában, hogy komolyan foglalkozzunk az iskola odaépi­tésóvel ? Petróczy miniszteri tanácsos véleményét a miniszter jóváhagyta és leiratában a Hősök terét jelölte meg, amely annál is inkább elfo­gadható, mert ennek a poros, sáros nagy térnek rendezésével jár együtt és a város ezen része így egy szép épülettel és rendezett térrel lesz gazdagabb. Lepold Antal dr. prelátui-kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő igy nyilatkozott: Esztergomnak az á nagy hi­bája, hogy középületei szét vannak szórva. Hogy a város legnagvobb nevezetességét említsem, a ba­zilika a Várheggyel egyedül emelkedik ki a ; városból. Amikor tehát az új tanítóképző meg­építését a Várhegy oldalában jelöltük ki, az a gondolat érvényesült — nem említem most az iskolaépítés feltételeit — hogy kapcsolatot lé­tesítsünk a város, a Várhegy és a bazilika kö­zött. Ennek szükségét igazolja a bazilika észak* felőli oldala, ahol a szeminárium szép épülete a szentgyőrgymezői vároldalnak egységes ós előnyö* képet ad. Az új iskola a Hősök szobra mögött ked­vező elhelyezést kapna. Különösen akkor he­lyeslem ezt a választást, ha az iskola a közeli templom klasszikus stílusában épül, oszlopos homlokzattal és így nemcsak az iskolaépítés feltételei érvényesülnek, hanem a Hősök-szobra hátterének, az egész Rudnay-térnek kiképzése is. Igy az egész térnek egységes hatása las« és a vasútról érkező ember már itt, az első téren kellemes benyomást fog szerezni. A kérdéssel kapcsolatban még az a véle­ményem, hogy a Rudnay-teret nevezzük el Hó'sÖk­terének és Rudnay primás emlékét más terün­kön örökítsük meg. Legalkalmasabbnak találnám erre a célra a Főszékesegyház-teret, mert Rudnay primás nevéhez fűződik a bazilika meg építése és ő hozta újból Esztergomba az érseki széket. Rudnay a legnagyobb név Esztergomban és nevének méltó megörökítésére szerintem a Főszókesegy­ház-tér kínálkozik. Nagyon szerencsés választásnak tartom a Hősök szobra mögött elterülő telket. Külföldiek Esztergomba érve nem egyszer azon gondolkod­tak, hogy ne forduljanak-e vissza. Hát ez a hi­res Esztergom? — kérdezték, mikor városunk­ban jártak. Az új iskola elhelyezése most alkai­mat ad arra, hogy-a Hősök-terét rendezzük és egy szép épülettel, mely feltétlenül homlok­térbe állítandó, a hősi kegyelet emlékoszlopának művészi és esztétikai hátteret is adjunk. Marosi Ferenc kereskedelmi tanácsosnak az a kívánsága, hogy a város először tűzesse ki az iskola helyét a Hősök szobra mögött, hogy a területre vonatkozólag tiszta képet alkothas­sunk. Fontosnak találja, hogy a tér kétoldali kocsi- és gyalogközlekedése ne szenvedjen hátrányt. Bartal Alajos tanítóképzó-intézeti igazgatónak ez a véleménye : A jó iskolának az a feltétele, hogy 1. könnyen megközelíthető legyen, 2. hogy lehetőleg templom közelében álljon. A Hősök szobra mögött ezt a két feltételt megtaláljuk. Ha itt épül fel az iskola, akkor az iskolával kapcsolatos előadásokat is könnyebben meg le­het tartani és az eredményt is jobban lehet biz­tosítani. A tervet tehát helyeslem. Ami pedig a gazdasági szakoktatás gyakorlati részét illeti, nem kell agodalmaskodni, mert az is megold­ható. Bizonyára lesz olyan megfelelő kert a Mária Terézia-utca végén, ahol gyakorlatilag is taníthatnak a tanítók. Homor Kálmán városi főmérnök a Mária Terézia-utca külön az iskolaépítés cél­Alapittatott 1847. Schunda V. J, hangszergyár és hangszerüzlet, m. kir, udvari szállító stb. Budapest IV, Gróf Károlyi-u. 5,ét Magyar-u. 18. Mindennemű hangszer, alkatrészek, húrok és szak­szerű javítások kaphatók. Továbbá zongorák, pistiftiiiók és liuriiióiiiiimok eladása, becserélése, bérbeadása, javítása, han­golása és vétele. — Legújabb rendszerű gramofonok és lamezek. Legkedvezőbb részletfizetési feltételek mellett is. Lehető legjobbat a legjutányosabb áron? jaira készített térképén mutatja meg az új is­kola helyét. Hatszázötven négyszögöl terület áll rendelkezésre anélkül, hogy az utca kétoldali 12—12 méteres ú+j* hátrányt szenvedne. Berényi Zsigmond dr. városi tiszti főorvos ezt válaszolja : Feltétlenül a Hősök szobra mö­gött elterülő tér mellett vagyok. Ez a heiy központja annak a városrésznek és könnyen megközelíthető még a perifériákról is. A hely­szélcsendes és levegőjót főleg a Vaskapu felől kapja és így kiválóan alkalmas iskola célján. Eltekintve attól, hogy az a városrész modern épületet kap, ami kívánatos is városszépítés! szempontból, új köspont keletkezik, amely köz­vetlenül összekapcsolódik a belső városrésszel. Csodálom, hogy az itt lakó foldanivesnép nincs egyforma véleményen, p dig csak előnyükre válnék, ha ideépitik az új iskolát, mert házaik értéke lényegesen emelkedik A gyermekek fel­ügyelet nélkül mehetnek az iskolába, arai szintén igen fontos körülmény. Tér marad még elegendő, az ottani lakosok gazdasági céljaira is. Mátéffy Viktor kormánytanácsos, országgyűlési képviselő ezeket mondotta: Az új iskola a Hősök szobra mögötti téren nyerhetne a városra nézve leg­olcsóbb és az iskolára nézve logilkalmasabb megoldást. A város szűkös anyagi viszonyai között csak úgy építi meg a minisztertől ka­pott segéllyel az iskolát, hozyha a régi iskola eladásából befolyó pénz az államsegéllyel együtt elegendő lesz. A városi költségvetés újabb ter­heket nem bir meg, sem kölciön. sem kamat te­kintetében. Ha az iskolát bárhová más halyra építik, a város azt csak újabb kiadásokkal ér­heti el, ami magit az iskolaépítést ós a beren­dezést veszélyeztetné. Az új iskola építési költ­ségéhez 80 000 P és annak berendezésére legi­lább 10,000 P szükséges. Figyelembe véve már azt a szomorú tapasztalatokkal igizolt tényt, hogy minden építkezésnél túlkiadások merülnek fel, az új iskola építésénél erre i? kell számí­tani. Tehát a városnak a legolcsóbb megold ist kell keresnie. Magának az iskolának szempontjából ez a hely kínálkozik a legmegfelelőbbnek. Ebbe az iskolába járnak a Horánszky-utcától kezdödö­leg elfekvő házak gyermekei is, igy ez a hely majdnem középpotban áll. A megfelelő statisz­tika elkészülte után remélem, ezt a tényt szá­mokkal ia lehet igazolni. Csodálatos, hogy igen sokan az új köz­pcnti iskola elhelyezését épen azért nem MAGYAR HET Magyar árut vegyelek karácsonyra i$! MAGYAR HÉT 65 HM s S c

Next

/
Thumbnails
Contents