ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-07-29 / 58. szám

C XXIII évfolyam, 58 szám. Ar» ^# fillér Vasárnap, 1928 Július 29 ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nen. veszünk figyelembe Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István A Kolos-kórház lilbéiítése A kórkázbizottság július 20-án dr Antóny Béla polgármester elnöklete j alatt ülést tartott, amelyen hangoz-: tátva a két kórháznak általánosan is-1 mert viszonyait, melyek a kórház ki- j bővitését követelik, a maga részéről is halaszthatatlannak jelezte a kórház bővitését. Ajánlotta, hogy miután a minisztérium által kivánt s a kép viselőtestület által már megszavazott 160.000 pengős kölcsönt a város egyelőre még nem tudja felvenni, előterjesztést kell a népjóléti miniszter úrhoz tenni, hogv add tg is, mig a város erre képes lesz, tegye a miniszerium valami más módon lehetségessé az építkezésnek még ez idén való megkezdését. Ideiglenes megoldásként pedig el fogadásra ajánlotta a kórházbizottsái; azon előzőleg hozott határozatát, hogy a város vegye meg a kórházi költségvetések terhére a kórházzal szomszédos Csikós-féle házat a mögötte elterülő és kórházi cé.okra alkalmas Csikós-telekkel együtt, amely vétel már f. é. november 1-től tenné lehetővé a Simor kórház betegeinek a Kolos-kórházba való áttelepítését, ami által évente 24 000 pengős megtakarítás volna elérhető, úgy hogy abból 12.000 pengőt lehetne a megvett objektum vételárának pár éven át való törlesztésére fordítani, s ily módon lehetne magának a Kolos-kórháznak megadni a lehetőséget, hogy a saját szanálásában maga is aktive tudjon résztvenni. A pénzt a város venné fel a helybeli pénzintézetektől függő kölcsön alakjában, amelyre való szükséges hajlandóságot a takarékpénztár jelerlévő képviselőitől kérte. A Csikós-ház a tervezett uj pavilion felépülte után az apácalak bővítésére volna felhasználandó, mert helyszűke miatt már most is betegszobákban kell az apácák egy részét elhe lyezni, pedig a kórházbővitessél kapcsolatban még szaporitani is fog kelleni az apácák számát. A javaslatot a kórházbizottság rokonszenvesen fogadta, s vitéz SzivósWaldvogel József bizottsági tag öröm mel üdvözölte ezen már évek óta húzódó kérdésnek tényleges intézkedésekkel ajánlott ideiglenes és végleges megoldását, azonban nem tartván elegendőnek, hogy ez csak egyszerű felterjesztés alakjában történjók, ajánlotta, hogy monstre küldöttség kérje a javaslatok jóváhagyását a népjóléti-, sőt ha kell, a pénzügyminisztertől is. Bleszl Ferenc bizottsági tag helyeselve az. előterjesztett javaslatot, a kérelemnek a napi ápolási díj emelésére vonatkozó kiterjesztését is ajánlotta annak alapján,, hogy Esztergom piaca mindig egyike volt a legdrágább piacoknak, ami csak fokozódott a túllodal elvesztése által. Egyben sürgette a Csikós féle ház megvételét, mert ez biztosítja az épitkezéstől is függetlenül a kórház terjeszkedésének lehetőségét. A függőkölcsön felvételét ille tőleg szívesen helyezte kilátásba a takarékpénztár jóindulatát. Farkas Tivadar bizottsági tag sajnálatának adván kifejezést, hogy mig a kórházbizottság teljes jóakarattal támogatja a kórház ügyét, a felsőbb hatóságok részéről nélkülözni kell ennek honorálását, s ép e miatt felveti a kérdést, hogy a Csikós ház megvétele dűlőre fogja e vinni a kórház szanálásának kérdését, amit pedig a kórház igazgatója a Simor-kórházzal VAIÓ összeköttetéseiből kifolyólag igért ? Dr. Gönczy Béla kórházigazgató emlékeztetve a kórházbizottságot arra, hogy ő már február 6-án beterjesztette a Kolos- és Simor-kórházak 1927. évi zárszámadásait, kijelentette azt is, hogy ezek, valamint az ezek alapján eszközölt összehasonlító számitások úgy a város, mint a Főispán úr őméltóságának rendelkezésére bocsáttatak mint annak bizonyítékai, hogy a kórház évente minimum 22—24.000 pengőt vészit a Simorkórházzal kötött pzerződós folytán ; s ha azon kiadások, melyek ezen veszteseget okozták, a Kolos-kórház javára szolgáló oly befektetésekre for dittatnak, amely a betegek összpon tositását lehetővé teszik, ebből a Kolos kórházra semmi esetre sem kár-, hanem csak haszon háramolhatik. A maga részéről nagyon sajnálja, hogy a Simor kórházzal való összeköttetés nem hozta meg a várt eredményt, de ígéretét annakidején azonfeltevésben tette, hogy a kórház fenntartására szükséges ápolási dijak min dig a kellő mértékben fognak meg állapíttatni, és hogy az első hat évben érvényben volt eredeti szerződés időközben nem fog megváltoztattatni. üip ezen okból nem vállalhatja a felelősséget azért, hogy az ápolási dij 1920—1924 években mélyen a szükséges mértéken alul állapíttatott meg, s arról sem tehet, hogy miután 1925 ben jobb ápolási dij megállapítás folytán a deficit felét már letörlesztette, 1926-ra a szerződést felsőbb parancsra kellett megváltoztatni, ós kellett a két kórház gazdasági együttműködését szétválasztani, ami a Koloskórházra aztán oly káros következményekkel járt. Ezzel szemben csakis ennek köszönhető, hogy a Koloskórház meg tudta tartani folyton emelkedő betegforgalmát. Minthogy bebizonyosodott tény, hogy a Kolos-kórháznak az a tragikuma, hogy nagyobb a betegforgalma, mint a befogadó képessége, de mint hogy az meg túlhaladott álláspont, hogy a két kórház egyesítése fenn nem tartható, viszont az ennek folytán hajléktalanná váló betegeket (az egész beteganyag V

3-ad részét) nemcsak az ö érdekükben, de a Koloskórház gazdasági érdekéből is a Koloskórház számára meg kell tartani, az új pavilion pedig a legjobb esetben is csak a jövő őszre vehető igénybe, a kórház egyenesen kényszerhelyzetben van, hogy ideiglenes bővítésről (értve a Csikós-ház megvételét) is gondolkodjék különösen akkor, amikor ezzel már 1929-ben is lényeges megtakarításokat tud eszközölni. Egyben a maga részéről is kijelentette, hogy éppen a gazdasági helyzet javítása érdekében az új pavillonnak még a folyó évben való felépítését illetőleg is meg kell tenni a polgármester úr által ajánlott előterjesztést, annál is inkább, mert Mátéffy Viktor orsz.gyűlési képviselő urnák a minisztériumban történt puhatolódzása és közbenjárása folytán ezután számítani lehet arra, hogy az ügy az eddiginél kedvezőbb fogadtatásra fog találni Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A kórházbizottság ezek alapján erre elhatározta, hogy elnöklő polgármester javaslatát az egyes ajánlott módosításokkal terjeszti hozzájárulás céljából a képviselőtestület elé, s a minisztériumokban küldöttségileg is óhajt az ügy érdekében közbenjárni. Az Esztergomi Tűzoltótestület 60 éves működése in. Az egyesület egyhangú életét c?ak az előforduló tűzesetek tették mozgalmassá. Az Újsoron és a Csillagutcában több ház égett le. Ekkor hamvadt el s, Ferencrendiek .Budautcai házrésze is. A veszély és kötelességteljesítés idején megszűnt a széthúzás, a korábbi időkből még megmaradt az emberbaráti munka nemes érzése. Ebben az időben szerzik be Bécsből az első Hidrofort 530 forint költségen. A parancsnoki szoba számára berendezés készül, amelyet Mains Károly állított elő igen jutányos áron. Lassan-lassan élte napjait az egyesület. Hiányzott az erős parancsnoki kéz és a cselekvő akarás. Úgy tünt, mintha Reviczky Győzővel elmaradt volna a szervezkedés és a fejlődés lehetősége. Megalkotják a szolgálati szabályzatot, de mit ért minden, ha azt a rendeltetés szerint nem alkalmazhatták. Az 1881. óv novemberi közgyűlésén Pap János h. polgármester, aki erős konzervativizmusával sokszor gördített akadályokat a testült t fejlődése elé, egyetlen egy szavával o'dotta meg a kérdést. Dóczy Ferencet ajánlotta Reviczky Győző helyébe tűzoltófőparancsnoknak. Talán nem is gondolta, hogy ajánlása konzervatív felfogásával ellenkezik. Dóczy Ferenc, amint a későbbi idők igazolták, nemcsak egyéniségével, hanem alkotó munkásságával is rátermett a főparancsnoki tisztségre. Dóczy Ferenc már alparancsnoksága idején látta a tűzoltótestület főbb bajait és ezek kiirtásával kezdte még működését. Abban az időben két tűzoltótestület volt a város területén: a vármegyei ós a városi tűzoltóság. A vármegyei tűzoltóságnak Szenttamáson, a Batthyány Lajos-utcában, a volt rendőrségi épületben volt helye, a városinak csak félszere volt. A városház udvaráról rövidesen az iparbank udvarába költöztek, ami ja válást jelentett, de a legénység még mindig a Bárány-féle vendéglőben tanyázott. Ha tűz ütött ki állandó vita volt a parancsnoki kérdés. Nem tudtak megegyezni, hogy ki legyen a tűz helyén a parancsnok. Dóczy Ferenc indítványára bölcsen oldották meg a kórdóst: amely testület előbb érkezik, annak parancsnoka vegye át a vezénylést. Nagy versengést idézet ez elő. Ugy látszik a városi tűzoltók gyorsabbak voltak ós többször érkeztek elsőnek a tűz színhelyére. Lehet, hogy azért vagy más okból hamarosan módosították az egyezséget a parancsnokságot illetőleg. Abban állapodtak meg. hogy az lesz a parancsnok, akinek a területén tűz van. A tespedésből és az egyhangú életből kilépett tehát a tűzoltótestület. Dóczy Ferenc biztató jelnek vette ezt, de nem elégedett meg az eredménnyel. Már kezdetben látta, hogy két testület nem működhet a városban. Vagy a fuzionálást kellett sürgetni vagy a teljes különválást, a városi testület a város területén teljesen független működésével. Nem volt könnyű e célért munkálkodni, de 1882-ben mégis sikerült ezt elérni. A vármegyei tűzoltóság önállóan működhetett ós fejlődhetett a város és a polgárság szolgálatára. Dóczy Ferenc főparancsnok a rendelkezésére álló időt a tűzoltók kiképzésére fordította. A gyakorlatok eredményét hamarosan látni lehetett, de senki sem gondolta, hogy az eredmény még teljesebb lehet. 1883-ban gróf Cziráky Béla országos szövetségi elnök a tűzoltótestület működésének felülvizsgálása céljából Esztergomba jött. Ez alkalommal a tűzoltóknak minden tudásukat latba kellett a vezetőséggel együtt vetniök, hogy a testület életrevalóságát igazolják. A versenygyakorlatok várakozáson felül sikerültek. Cziráky Béla grófnak valószinüleg jelentettek a tűzoltótestület nehéz helyzetét, és a villongásokat, mert a verseny előtt elég ridegen érdeklődött egy ós más dolgok iránt. A verseny után egyszerre megváltozott. Egyenesen Dóczy Ferenchez ment és hosszasabban gratulált. Pap János polgármester is elfogadta az elismerés kifejezését. Lehetséges, hogy elhárította magáról az érdemet, de a gratuláció mindenesetre használt, mert attól kezdve engedett konzervativizmusából és a lehetőség szeiint segédkezet nyújtott a tűzoltóság fejlesztésében. Amikor Cziráky gróf a versenyről eltávozott, feszes vigyázzban álltak a legények ós a tisztek. Cziráky gróf már régen az utcán járt és tűzoltóink még mindig vigyázzban állottak. Örömükben mindenről megfeledkeztek. Dóczy Ferenc tért először magáhojs ós kissé fátyolozott hangon szólt: „Köszönöm, nagyon köszönöm." Elkiáltja magát erre egy tűzoltórajongó : „Éljen, éljen! Most már tűz sem gyüsz a házbúi, nem mer az kigyújtó ványi. Mehetünk doma!" Jozsenás volt a tót molnár. Szegény feje azt gondolta, hogy tűzre várnak