ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-07-29 / 58. szám

8 ESZTERGOM 1928. július 29. a tűzoltók. Nagyon büszkén nézett Dóczy főparancsokra is nem tudni, mit beszélt fénylő szeme. Azt-e, hogy a szenttamási tűzeset óta más szem­mel nézi a tűzoltókat, vagy azt-e, hogy milyen okosat mondott az előbb. Folyt. kör. W. 0. Képeli a rési Esztergomról A Packh tragédia*) Közli: KEMÉNY MIKLÓS levéltárnok Esztergom városa 1839. október 9. reggelén véres rablógyilkoságra éb­redt, amely talán még ma is szenzációt keltene. Packh János, primási épitészt, a bazilika egyik ópitőjét Buda-utcai házában vérben fekve megyilkolva találták. I. Packh János halotti bejegyzése sze­rint Esztergomban s más forrás szerint Sopronban született, Rokona volt a hirea Kühnel Pál műépítésznek, aki a bazilikát tervezte, s valószínűleg, igy került ő is a primás szolgálatába. Alta­lános műveltségű és sokoldalú em­ber volt, legalább a 382 kötetes könyvtára erre enged következtetni. Voltak abban klasszikusok, történelmi, földrajzi, természettudományi tárgyú­ak, de legtöbb volt mégis a szak­munka, melyből 174 kötet saját szer­zeménye volt, „az üres téglák készit­tése módjárul". Az építésnél kifejtett érdemeiért Rudnay primás Nemesfüssön birtok­kal ajádókozta meg (praedium), s igy rendes nemessége mellett egyházi ne­messé (nobilis praedialis) is lett. Tudnivaló ugyanis, hogy az észter gomi érsekeknek még abból az időből, mikor még önálló hadsereget állítot­tak ki, jogukban volt ilyen egyházi nemesítés és birtokadományozás, a jutalmazottak pedig az érsek hűbére­sei voltak és alkalomszerűen hadseregét alkották. 1828. január 23. feleségül vette a primás háziorvosának, Krotky Vin­cének Mária nevű leányát. A házas­sági szerződés értelmóbenfa nő 10.000, a férfi 20.000 osztrák értékű forintot tett le hozományképpen azon megjegy­zéssel, hogy annak a tulajdona lesz, aki a másikat túléli. 1830-ban a Budai (ma Kossuth Lajos) utcában 8000 forintért megvették Hiloczky Béla házát (a volt Szecskay ház), melyben 7 szoba (3 utcai, 4 udvari) 2 konyha, éléskamra, hosszú üveges folyosó, baromfi udvar volt. 1831-ben pedig a Hosszusoron (ma Simor János utca) megvették özv. Burány Andrásné, született Czentár Anna házát 3000 forintért, ebben 2 utcai szoba, az ud­varban 1 konyha és egy épülőfélben lévő szoba állt rendelkezésükre. A két ház egymás folytatásában s a közbe eső kerttel együtt 1204 • ölnyi területű volt. A Buda utcán egyik szomszédjuk Chaudelot generális volt, akivel jó barátságban éltek. Házasságukból három gyermek szár­mazott, házas életük azonban nem volt ideálisan boldog. Mert bár Packh­nak szép jövedelme volt, mégis fele­ségestől adóssággal küzdöttek. Ez, va­lamint az a körülmény, hogy a ro­konság nem szívelte a sógornét, sok civódásra adott okott; kezdtek elhi­degülni egymástól, úgyhogy már a gyikosság előtt egy hónappal az asz­szony végleg ^átköltözött a Hosszú­sori házba. II. Az emberi természet a világ terem­tése óta ugyanaz. A kultúra ós intel­*) L városi ós vármegyei levéltári adatok ayemán. ligencia hazug álarca alól is kitör az ősember, úrrá lesz rajta a vad, fék­telen, gyilkos indulatok, melyek az ál­latnál is állatabbá teszi a „teremtés koronáját,,. Mit várjunk tehát egy Ribi nevü obsitolt közkatonától, aki a szomszédban lakó építészt egypár fejszecsapással agyonütötte. Ribi (Eibe, Ribei) István Chaudelot generálisnak voitatisztiszolgájaés^zen a réven a Packh házban elég bejára­tos. Szolgálatából elbocsájtva egy Bárra Simon nevű közkatona kíséretében Pestre irányították hazaszállítás vé­gett. Leányváron megpihentek, hol Ríbi rávette kísérőjét, hogy vele együtt visszatérjen. Itt aztán özv. Skrabalánó Öreg (ma Jókai) utcai há­zában megszálltak, mulattak s vacsora után nyugovóra tértek, azaz, hogy Ribi kivételével a többiek. Mert ez hajnaltájt kiosont a lakásból és egye­nesen Packh háza felé tartott. A szomszédos ház léckerítésén könnyen átjutott s bent volt az udvarban, hol nagy meglepetésére a folyosó* ajtaját nyitva találta, ugyanis a gyilkosságra jó előre készülvén az ajtókhoz kul­csokat készíttetett. Eljutva a hálószo­báig, bekopogott. A mérnök megis­merve Ribi hangját ós minthogy az elbocsájtásról még nem tudott, be­bocsájtotta őt, ki még kezet is csó­kolt neki, mint sokszori jótevőjének. Majd azt mondta, hogy a generális nem érzi jól magát és végrendelkezni, akar, ezért kéreti az építészt; majd az­zal az ürüggyel, hogy mintát keres a végrendelethez, kiment, de csakhamar visszajött üresen, illetve a konyhában talált fejszével a köpenye alatt. S mig Packh öltözködött, egy óvatlan pillanatban a fejszével fejére sújtott. Az építész birokra kelt vele, ám a nagy vérveszteségtől elgyengülve csakhamar földrerogyott, hol az or­gyilkos még egy-két csapással végzett vele. Ribi ekkor kiszedte a halott zsebé­ből a kulcsokat s a szekrényekben talált arany, ezüst és váltópénzt, egy darab 100-as Dankót, arany órát, tár­cát, gyűrűket magához véve ugyan­azon az úton, amerre jött, elosont. Út­közben a fejszót a kútba dobta, majd a Dunához ment és ott véres ingébe követ csavarva azt a vizbe süllyesztet­te, megmosdott s mint aki jól végezte a dolgát, hazatért. Reggel a bankót át­adta Skrabalánénak azzal, hogy azt részére kamatoztassa, majd a varosba ment, ahol egy csomó adósságát a rablott pénzből kifizette és „á bevá­sárolt fölöstökömre valókkal viasza­tért volna, a reggelizést is háznépé­vel zsemlék falatozása mellett elvé­gezvén" most már végérvényesen út­nak indult kísérőjével, s október 10­ón Pestre érkezett. A tiszt azonban észrevette, hogy aranyholmit árul, gyanút fogva letartóztatta őt; igy tudódott ki a gyilkosság, illetve a gyilkos személye. E bűntettéért őt nemes Esztergom vármegye 1841. jú­nus 8—18. törvényszéki ülésén „má­sokk is rettentő példájára akasztófán szenvedendő halállal az élők sorábul kitöröltetni" Ítélte el. (Folyt, köv.) HÍREK Őszi szükségletét mindenki helybeli iparosnál és kereskedő­nél szerezze be, augusztusban pedig a helyi piacon szerez­zük be szükségletünket! Rekviem Csernoch hercegprímás lelki­üdvéért. Ma, vasárnap van egy éves évfordulója Istenben boldogult Cser­noch János dr. biboros-hercegprimás temetésének. Mivel e napon nem le­het gyászistentiszteletet tartani, szom­baton d. e. 9 órakor volt az elhunyt primás lelkiüdvóórt az évfordulós ünnepi gyászistentisztelet, amelyet a távollevő dr. Serédi Jusztinián bibo­ros-hercegprimás helyett Báthy László prelátus-kanonok mondott. A rekvie­men a fővárosból is többen vettek részt az elhunyt egyházfejedelem egy­kori tisztelői közül. Ugyanezen idő­ben a főszékesegyházi sírbolt oltárá­nál is volt gyászistentisztelet, amelyen szintén számosan jelentek meg az el­hunyt tisztelői. Uj tiszteletbeli kanonokok. Dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás Már­ton István drógelypalánki esperes­plébánost, Répás József budapest­központi szemináriumi alkormányzó, h. hitoktatási felügyelőt ós dr. Szo­kolay Antal budapest-újlaki esperes­plébánost az esztergomi főkáptalan címzetes kanonokjaivá nevezte ki. Beiktatásuk idejét a főkáptalan fogja megállapítani. Eljegyzés. Szkalka Anci áll. tanító­nőt eljegyezte Homor Kálmán városi főmérnök. Esztergom, 1928. július 26. Előléptetések az Esztergomi Takarék­pénztárban. Az Esztergomi Takarók­pénztár Részvénytársaság hétfőn igaz­gatósági ülést tartott, amelynek tár­gya Etter Ödön vezérigazgatóvá tör­tént választásával megürült állások­nak a fokozatos előléptetések útján való betöltése volt. Az igazgatóság egyhangú bizalma a Takarékpénztár titkárául Reusz Ferencet tette. Berán Károly főpónztáros az aligazgatói címet kapta. Einozinger Ferenc fő­könyvvezető lett helyettes titkári cimmel, Müller Gyula első könyv­vezető-helyettes, főkönyvvezetői cim­mel, Pölczer Frigyes második könyv­vezető, igazgatósági fogalmazói cim­mel. Könyvvezetők a további soro­zatos előlépés szerint: Brutsy Pál, Rajner Ernő, Vörös József és György László. Az igazgatóság ezután tekin­tetbe véve boldogult Rudolf István volt vezérigazgató hűséges szolgála­tát, özvegye részére a kötelező 30%-os helyett 50%-os nyugdijat állapított meg, tanulmányait végző gyermeke részére pedig az édesatya által életé­ben nyújtott támogatás kárpótlásául havi 200 pengő rendkívüli tanulmányi segélyt utalványozott. Az előlépte­tett tisztviselők nevében Bleszl Fe­renc elnökigazgató ós Etter Ödön vezérigazgató meleghangú üdvözlő szavaira Reusz Ferenc titkár mondott köszönetet ós biztosította az igazgató­ságot legteljesebb szorgalmuk és munkakészsógükről. Városi közgyűlés volt szombaton d. u. 4 órakor, amelynek legfontosabb tárgya a Német-utcai Csikós-féle te­leknek kórházkibővitós céljából szük­séges megszerzése ügyében hozandó határozat. A közgyűlés lefolyásáról legközelebbi számunkban írunk. A primási képtár hétköznapon zárva lesz. A hót folyamán megindultak a vizivárosi plébániatemplom ós aherceg­primási palota épületjavitási munká­latai, amelyek miatt a primási kép­tár és a vele kapcsolatos gyűjtemé­nyek a javítási munkálatok befejezé­séig hétköznapokon zárva lesznek. Nemzetközi cserkészek Esztergom­ban. Szombaton délelőtt 180 nem­zetközi cserkész érkezett városunk­ba, a füzitői vonattal. A cserkészek között voltak angolok, dánok, né­metek, lengyelek, brazíliaiak ós oszt­rákok. A városház erkélyéről Antóny Béla polgármester üdvözölte a nemzetközi cserkészeket, akiknek tiszteletére a város főbb utcáit fello­bogózták. A Fürdőszállodában a ven­dégek tiszteletére ebéd volt. A világ­cserkészek megtekintették városunk nevezetességeit és még a délután fo­lyamán elutaztak, hogy a balatoni nagy ünnepségeken rósztvegyenek. Marinovich Imre dr. a tűzoltók hiva­tásáról. Megírtuk, hogy kedden vá­rosunkba érkezett Marinovich Imre dr. országos tűzoltószövetségi elnök, hogy a tűzoltótiszti tanfolyam mene­tét felülvizsgálja és ellenőrizze. Tá­vozása előtt elismerését fejezte ki a tapasztalt munka felett és az alka­lom szerint a tisztekhez rövid beszé­det intézett. Méltatta azt a munkát, amit a tűzoltótisztek kifejthetnek. Nemcsak kötelességszerű munkát kell végeznie a tűzoltónak, munkaköre ne terjedjen csak a tűzrendészeten belül, hanem ezenkívül is, a hazafia­ság, a jó honpolgárság ós a nemzeti eszmék mezejére. Ha valahol nemzet­ellenes, erkölcsi és társadalmi veszély üti fel a fejét, tűzfészeknek kell te­kinteni 03 teljes erővel, mielőbb el­nyomni. A tartalmas beszédet lelke­sen fogadták a tűzoltótisztek. A tanitókópző-intózet a szenttamási iskolába költözik. Végre megoldódott;a tanítóképző ideiglenes elhelyezése. A zárdaépitkezés már annyira előre­haladt, hogy sor került volna a ta­nítóképző-intézet lebontására. Mivel azonban az új tanítóképzőt csak a jövő évben veheti át az intézet, gon­doskodni kellett ideiglenes elhelye­zésről. A város a szenttamási iskolát ajánlotta fel és a legmesszebbmenő támogatást helyezte kilátásba, hogy az intézet az ideiglenes elhelyezés miatt ne szenvedjen hátrányt. A ta­nítóképző-intézet igazgatósága és az egyházmegyei főhatóság megfontolás tárgyává tette a város ajánlatát. Az igazgatóságnak és a főhatóságnak az volt az érdeke, hogy az intézet pe dagógiai szempontból kifogástalan he­lyet kapjon és az elhelyezkedés a szükség szerint legyen lehetséges. A város és az intézet igazgatósága ré­széről csütörtökön ismét tárgyaltak ebben az ügyben ós megegyezés tör­tónt. A képző elfogadta a város aján­latát ós négy osztálya a szenttamási iskolába költözködik. Mivel azonban a helyiségek száma a szenttamási is­kolában nem elégséges, a város még két tantermet biztosított a belvárosi elemi fiúiskola földszintjén. Itt kap helyet a gyakorló-iskola is. A költöz­ködés hétfőn kezdődik. Ennek vógéz­I tével az öreg tanítóképzőt azonnal le fogják bontani, hogy a zárdaépit­kezés munkálatai akadálytalanulfolyja­nak tovább. Radó Béla színtársulata Esztergom­ban. Szerdán szokatlanul mozgalmassá lett városunk. Színészek érkeztek ós ez nem mindennapi szenzációt keltett. Radó Béla színigazgató teljes számú szinigárdával a Fürdő-szálló színházi termében több hetes színházi szezont nyitott meg. Szerdán volt az első előadás, a színészek nagy felkészült­ségével és a közönség kisszámú rész­vételével. A színtársulat szereplése a színház vezetőségének hibájá­ból nem volt eléggé publikálva ós igy az első nap nem elégítette ki a vá­rakozást. Radó igazgató a „Repülj fecs­kénk-ét tűzte ki az első estére és ezzel megvetette a nyári sziniszezon alapját. A színészek mind tehetségük legjavát adták. A kitűnő operett másnap, csütörtökön több közönséget vonzott. Ekkor „Mesék az Írógépről* ment műsoron. Pénteken' Szenes Béla kitűnő darabját a „Nemnősülök" c. víg­játékot adták. Szombaton a legkisebbik Horváth leányt tűzték műsorra. Ma vasárnap délután, Muzsikus Ferkót adják, este Borcsa Amerikában c. operettet. Radó Béla nagy gonddal állította össze a színházi programmot, hogy az esztergomi közönség a buda­pesti új slágerdarabokat megismer­hesse. Kedvező, hogy az idei előadá­sok a Fürdőszálló tágas színházter­mében folyhatnak le. A lakásbér az augusztusi negyedre. Szerdai számunkban könnyen átte­kinthető táblázatot adtunk az augusz-­tusi lakbér kiszámítására. E kimuta­tásunkban a vizdij ninesen feltüntetve, tekintettel arra, hogy, a vízrendészeti díj Esztergomban minden házra más és más. Ez a helyiségek számától és használati céljától függ. A kimuta. táshoz tehát még a helyi vízdíjakat

Next

/
Thumbnails
Contents