ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-06-10 / 44. szám

XXXIII. évfolyam, 44. szám. Ára SO fillér Vasárnap, 1928. június 10. ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem'veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Mindnyájunk ügye Esztergom, 1928. június 10. Mindnyájunk ügye az esztergomi tüdőbeteggondozó akció sikeres elindulása és áldásos működése. Mindnyájunkat fenyeget a tüdővész veszedelme, amely sok esztergomi családot tett beteggé, boldogtalanná, sok családot döntött a nyomorba, sok jómódú családot szegényitett le és tett tönkre, sok életerős akaratot tört le és sok esztergomi embert döntött a sirba, és ebben a borzalmas folyamatban nincs megállás, nincs befejezés ma sem, de annál több áldozat, annál több fekete aratás. A tödővész esztergomi statisztikája megdöbbentő. Magunkévá kell tennünk tehát a tüdővészelleni küzdelem ügyét, szegénynek és gazdagnak, a város minden egyes polgárának fel kell készülnie erre a harcra, közre kell benne működni mindenkinek, áldozni kell érte mindenkinek. A megindulásról tudomást kell szereznünk és tájékozódunk kell mindnyájunknak, és a frissen szervezett akció körül ott kell állania az egész város közönségének, annál is inkább, mert bizony ez az akoió még gyönge és kezdetleges és az esztergomi tüdőbeteggondozó intézet bizony még osak jobbára lelkesedéssel és jóakarattal van felszerelve. Az egészségügyi és orvosi műszerek egész sorozatára, kellően felszerelt és berendezett helyiségre, kitűnő felvilágosító és gyógyító dologi és személyzeti apparátusra van még szükség, amelyhez bizony rengeteg pénz is kell, — hogy a tüdőbeteggondozó jelentős mértékben felvehesse a haroot a tüdő vész ellen városunkban. A kezdet nehézsége azonban ne kedvetlenitsen el bennünket, ez az ügy megér minden lelkesedést, érdeklődést, áldozatot és buzgóságot, mert ez igazán mindnyájunk ügye, szeretteinké, gyermekeinké, jövőnké! Magurányi József emlékezete j Űrnapján temettük . . . Koporsójánál súlyosan beteg hitvese kivételével ott voltak mindazok, akik tisztelték, szerették. A mólyen sújtott család, a kiterjedt rokonság, az ügyvédi kar, a főkáptalan képviselete és a város minden rendű-rangú polgára, Az Esztergomi Turista Dalárda elhozta gyásszal bevonva azt a kék selyemzászlót is, amely alatt az elhunyt egykor régi dalostársaival együtt országos hirt, nevet szerzett Esztergom művészi életének. Felhangzott a szomorú gyászének, amelyet egykor ő is énekelt. A dal elkísérte koporsója elzártáig a zene és dal egykori nagy szerelmesét. Magurányi neve fogalom volt Esztergomban. Személye a szeretreméltóságot, a komoly tudást és a kedélyességét egyesíteni tudta. Bizalommal f or dúlhat ott hozzá mindenki; nem távozott tőle sem értékes tanács, sem valami vidám megjegyzés emléke nélkül. Pályája sikerekben gazdag, szép ívelésű pálya volt. Még mint ügyvédjelölt titkára volt gróf Forgách Antalnak Grácson és Kékkőn Ofc éven át, 1875-től—1880 ig. Reményi Antal budapesti ügyvéd, a budapesti angol konzulátus és a Ferenc csatorna vállalat jogtanácsosának irodáját vezette és itt a hazai és külföldi gazdasági élet számos kiválóságával volt alkalma közgazdasági kérdésekkel foglalkozni. 1880. novemberétől Esztergomban telepedett meg. 1897-ben az esztergomi főkáptalan kinevezi bányaügyééinek s e minőségben ellátja a főkáptalan és papnövelde bányaügyeit s az ország egyik legképzettebb bányaügyészévó képezi magát. Szakvéleményét több izben a primaria is kikéri bányaügyeiben. 1905-ben a főkáptalan kinevezi alapítványi ügyészének s egyidejűleg tb. vármegyei tiszti főügyész is lesz. Mint bányaügyósz értékes tevékenységet fejt ki a főkáptalan vitás szénterületeinek rendezése s a hazai szénbányászat fellendítése körül, A főkáptalan kesztölci uradalmainak vitássá tett szén jogát egy támadó bányatársulattal szemben sikerrel megvédi, a támadó társulat már telekkönyvileg biztosított jogai törültetósét kieszközli és a főkáptalan szénjogát Kesztölc összes telekkönyveiben biztosítja, mit mind a három biróság megerősít. Dorogon megszerzi a főkáptalan részére a Dräsche-vonal ingyenes használatát. Majd a Dräschevonal meghosszabbításával megindul a főkáptalani területeken az ipartelepek létesítése, 2 mészégető, egy új akna s egy kőbánya s ez a rendezés egyben megindítója annak a hatalmas gazdasági fellendülésnek, mely a dorogi bányatelepek kiépülésével a főkáptalani és papnöveldéig szénterületeket az ország szénbányászatának jelentős tényezőjévé tette. 1902—1919 elejéig, a cseh megszállás bekövetkeztéig herceg Pálffy Miklós esztergommegyei uradalmainak ügyésze volt. A Duna túlsó oldalán a pati puszta területéből néhány száz házhely kihasitásával és telekkönyvi rendezésével telepítési téren is közreműködött. Magurányi mintegy 15 éven át az adókivető bizottság elnöke is volt. Közben betöltötte az Esztergomvidéki Hitelbank ügyészi állását s elnöke volt a Futura esztergomi kirendeltségének. Esztergom város társadalmi és művészi életében különösen jelentős szerep jutott Magurányinak. A város zeneéletónek egy szépen fejlett korszaka fűződik Magurányi nevéhez. Már Reményi Antal irodájában*összejön az akkori kor zeneéletének vezetőivel, Reményi Edével, Plotényi Nándor hegedűművésszel, Krancsevicscsel, a Nemzeti Színház első hegedűjátékosával, (az operákat akkor mindig a Nemzeti Szinházban adták) Ruhoff csellistával, magával Liszt Ferenccel s a hazai és külföldi zeneélet számos neves képviselőjével. A zeneirodalom terén számos alkotása jelent meg. Szülővárosában megtelepedve éveken át volt az esztergomi Kath. Kör és Kaszinó, továbbá a hires Esztergomi Dalárda ügyésze, majd az utóbbinak elnöke ós tevékeny tagja, aki saját szerzeményű komoly és tréfás zeneszámokat is szolgáltatott a dalárdának. Ez időben az Esztergomi Dalárda az ország egyik legelső zeneegylete volt, melynek részére maga Liszt Ferenc irt férfinógyeseket. Esztergom társadalmi életének egyik fénykora esik ez időre. A dalárda hires estéire a főváros zenevilágából is számosan rándultak le. Földváry István városi főügyész költője, Magurányi József zeneszerzője volt a dalárdának. 1881-ben nősült, PettenbergiSchwarzel József városi főorvos Erzsébet leányával kötött házasságából 6 gyermek származott, kik közül kettő gyermekkorában elhalt. Idősebb leánya Olga, dr. Balogh Elemérnek, a Hangya vezérigazgatójának, ifjabb leánya s, Edith, dr. Czobor Gyulának, a Futura jogügyi igazgatójának felesége. Idősebb fia, Sándor, a bécsi Nostra Export—Import Gres. v. igazgatója, a kommün alatt résztvett a bankgassei puccsban s e miatt el is volt zárva, Ifjabb fia Jenő, mint tart. tüzérfőhadnagy, a világháborúban súlyosan megsebesült s később, mint a Hangya nagyváradi kirendeltségének vezetője, a kommün és román megszállás alatt értékes szolgálatokat tett intézetének s hazájának. Több hónapi elzárás dacára helyén kitartva nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Hangya kiterjedt erdélyi szervezetét és vagyonát a magyarság részére biztosítani sikerült. Magurányi Józsefnek 8 unokája, 2 dédunokája van. 1906-ban ülte ezüstlakodalmát. A jótékonyság terén feleségével együtt egész életében tevékenykedett. Számtalan szegónysorsú polgártársának és tisztviselőnek ingyen ellátta jogvédelmét. Halála aránylag rövid betegség után következett be. Utolsó napjaiban Beethovent forgatta ós Prohászka: „A túlvilág tornácaiban" c. könyvét olvasgatta. Hisszük, hogy most már együtt örvend az Ur látásának e legnagyobbak társaságában. Tokod és kornyéke nagy £in népséggel fogadta a biboros hercegprímást Bérmálás és harangszentelés Tokodén Lázas buzgósággal készült Tokod s a hozzátartozó három nagy ipartelep napokon keresztül a biboros főpásztor fogadására, aki június 3-ón a bérmálás szentségét szolgáltatta ki 350 hívőnek és megszentelte a templom 3 új harangját. A község erre a napra zászlódiszbe ós virágpompába öltözött. A belső község bejáratánál gyönyörű diadalkapu emelkedett, rajta a biboros Főpásztor jelszava: Igazság és béke. A villanyoszlopokon a magyar és primási szinek között a magyar cimerpajzs, a templom mellett nagy díszsátor bib orszőny éggel és primási címerrel feldíszítve, mind azt mutatták, hogy a község népe szeretettei ós rajongással várja a magas vendéget.^ Az ünnep előtti este az állomásról diadalmenetben kisérték be az új harangokat. Jámbor hivők örömkönnyes éneke mellett csak nagynehezen tudott bejutni a diadalmenet, mert mindenki közelről akarta látni a község ünnepnapjának új, hangosszavú hirdetőit. A biboros főpásztor vasárnap reggel 9 órakor érkezett meg autóján, dr. Drahos János prelátus-kanonok. irodaigazgató kíséretében. A község bejáratánál lovasbandórium fogadta és kisérte a diszkapuhoz. A diadalkapunál Bellus Béla főjegyző üdvözölte s egy kisleány pompás rózsacsokorral kedveskedett a főpásztornak. A biboros főpásztor kíséretében voltak*: Palkovics László alispán, Reviczky Elemér főszolgabíró dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselő, Cho« rin Ferenc ós Vida Jenő felsőházi tagok, bányaelnökigazgatók, Schmidt Sándor és Csauády László bányaigazgatók stb. • A biboros főpásztor áldást osztva vonult a templomig, az ájtatos hivők s díszruhás leventék térdelő sora között, hol a papság fogadta. Az iskolás gyermekek énekkarának „Ecce Sacerdos magnus" dallamai mellett vonult be. A dallamot ez alkalomra Steiner György kántortanító szerezte és tanította be. Mise végén szentbeszédet mondott ä hercegprimás a bérmálás szentségének magasztosságáról és megemlékezett az új harangokról is. A bérmálást a templom előtt végezte el. Felejthetetlen látvány volt az impozáns sok ezernyi munkástöVirág; és Szántó fürdőruhái a legszebbek