ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-06-10 / 44. szám

meg mély áhítata ós összeszedettsége; a természet igazán templommá válto­zott, csak imádságot lehetett hallani. A bérmálás végeztével a harangokat szentelte meg a főpásztor, majd az egyházi ruhákat levetve a plébániára vonult, hol rövid pihenés után fo­gadta a különböző küldöttségek hó­dolatát. A papság nevében dr. Mel­ker József esperes, a plébánia hívei­nek nevében dr. Torna Imre plébános a közigazgatás nevében Reviczky Ele­mór főszolgabiró; a „Credo" férfi­egylet nevében Kneitner Kálmán gyógyszerész világi elnök tz Oltár­egylet nevében Csanády Lászlóné bányaigazgató neje, a leányok Mária­kougregációja nevében Keresztes Já­nos káplán, a tanítóság nevében Nagy Imre igazgató tanító, az üveg­gyári egyházközség nevében Eggen­hofer Jenő gyárigazgató, kinek mun­kásai őeminenciája címerével ellátott két hatalmas rubin kristály virágvá­zával lepték meg a biboros főpásztort, a bányatáraulatok részéről Chorin Fe­renc felsőházi tag, a salgótarjáni bá­nyatársulat elnöke, a Magyar Altalá­nos Kőszónbányatársulat részéről pe­dig Vida Jenő felsőházi tag, vezér­igazgató üdvözölték a főpásztort. A biboros hercegprímás minden üd­vözlésre nagy szeretettel válaszolt, mindig kiemelte az illető tisztelgő testület vezérlő gondotatát. Az üdvözléseket követte az ebéd, ahol képviselve voltak a plébánia Összes hivei az igazgatóságtól kezdve á munkásokig, a község minden rangú lakója. Di. Torma Imre plébános kö­szöntötte hódolattal a biboros fő­pásztort, történelmi visszapillantással ama szoros viszonyra, amely a 900 éves községet az érseki szók szent Zsámolyához fűzi, kérve áldását és szeretetét a község további életére, melyet a hercegprimás meg is igért s a község boldogulására ürítette poha­rát. A főpásztor a megjelent előkelősé­gek kíséretében fél d. u. 5-kor távozott él a községből. Este, mikor a „Krisztus király" nagyharang Urangyalára megszólalt s hatalmas szava elhallatszott a szom­széd ipartelepekre, a lakók az utcán mély áhítattal, imádkozva hallgatták. A dorogi bányákban meg­törték a víz hatalmát Felemelő ünnepi Te Deum Doroyon A dorogi bányatelep f. hó 10-én Vasárnap délelőtt 10 órakor az ottani plébániatemplomban ünnepélyes hála­adó istenitiszteletet tart abból az al­kalomból, hogy a bányák állandó el­lenségének, a víznek hatalmát sike­rült megtörni. Emlékezetes olvasóink előtt, hogy az elmúlt év október havában elön­tötte a viz teljesen az Annavölgyi és Augusztái aknákat, s ezzel sok-sok ember megélhetése kétségessé vált; hozzá a viz a többi, még működésben lévő aknákat is elöntéssel fenyegette. Bármily kétségbeejtő volt a hely­zet, Schmidt Sándor bányaigazgató mégis Istenbe vetett hittel és biza lommal fogott neki az elemmel való küzdelemnek, óriási akaratereje, zseni­ális műszaki tudása, segítőtársainak hónapokig tartó nappali és éjjeli mun­kája meghozta a kívánt sikert. A munkateljesítmény óriási volt, annál nagyobb most az öröm is. Ezért ve­zet a bányász első utja Istenhez, hogy neki ezt megköszönje. Ugyanez alkalommal fogják az ün­nepi isteni tisztelet után az igazgató­sági iroda előtt felállított id. dr. Chorin Ferenc szobrot leleplezni. Dr. Chorin Ferenc a társulat elnöke volt, aki a dorogi szénmedencét mai nagyságára kifejlesztette. A tanítóság lelkes kulturmunkát végez a vár­megyében — elkedvetlenítő sérelmei dacára is Az Esztergommegyei Általános Tanítóegyesület tavaszi közgyűlése 0$ Az Esztergommegyei Altalános Ta­nítóegyesület f. hó 5-én, kedden dél­előtt 10 órakor tartotta meg rendes tavaszi közgyűlését a Fürdő szálló nagytermében, amelyre nagy számmal érkeztek városunkba és gyülekeztek össze a vármegye községeiben működő tanítók és tanítónők. A közgyűlést, amelyen dr. Lepold Antal főegyházmegyei főtanfelügyelő, Mátéffy Viktor kormányfötanácsos, országgyűlési képviselő, továbbá Pal­kovics László alispán ós Bodnár György kir. tanfelügyelő is megje­lent, Rákosi Károly igazgatótanitó, elnök nyitotta meg a Magyar Hiszek­eggyel ós utána lelkes beszéddel. Nagy, hazafias szellemű beszédében különösen azt hangsúlyozta, hogy a vármegye tanítósága milyen buzgó, odaadó lelkülettel végzi testet, ide­geket kimerítő munkáját és tölti be hivatását annak dacára, hogy a kor­mányzat részéről — a sok hivatást felmagasztaló malaszttól ós dicsérő szózattól eltekintve — nem részesül olyan anyagi méltánylásban, mint egyéb kategóriák, sőt határozottan elkedvetlenítő olyan nyilvánvaló sé­relemben van része, (a hároméves hátráltatás, illetőleg visszatartás), amely pedig jóakarattal megszüntet­hető lenne. A tanítóság hinni akar a kormánynak ós az összes tanügyi in­téző köröknek a tanítói hivatás fon­tosságáról hirdetett magasztos felfo­gása komolyságában és őszinteségében. A hatásos elnöki megnyitó beszéd után Palkovics László alispán üdvö­zölte a vármegye tanítóságát, majd Mátéffy Viktor kormányfőtanácsos szólalt fel és mint az Esztergom­megyei Katholikus Tanítóegyesület elnöke üdvözölte a közgyűlést, majd kijelentette, hogy ha a kormány a ta­nítóság ügyeit illetőleg az ő taná­csára hallgatna, akkor a tanítóságnak nem lenne panisza. Bodnár György kir. tanfelügyelő kivánt ezután áldá­sos munkát a közgyűlésnek, és kap­csolatosan azt a fontos hivatalos ki­jelentést tette, hogy mivel Csonka­Komárom és Esztergom vármegye közigazgatásilag egyelőre egyesítve lettek, a két vármegyében levő álta­lános tanítóegyesületeknek is egye­sülniük kell. Ezért a kir. tanfelü­gyelő felszólította a Komárommegyei Altalános Tanítóegyesületet, hogy csatlakozzék az esztergomihoz. Ez meg is fog történni és ebben az eset­ben a kettős vármegyében egy általános tanítóegyesület fog működni, a Ko­márom-Esztergom-vármegyei Altalá­nos tanítóegyesület. Ez természetesen tisztújítást ós alapszabálymódositást von maga után. A közgyűlés rendes tárgysorozata folyt le ezután, amelynek során Wiesenbacher József vármegyei nép­művelési titkár szép előadásban szá­molt be arról a fontos kulturmunká­ról, amelyet a vármegye tanítósága a papsággal, jegyzőkkel, orvosokkal karöltve a vármegye népkultúrája ér­dekében kifejt. Ennek a lelkes mun­kának eredménye az, hogy a, népmű­velés terén csak azon négy vármegye előzi meg Komárom-Esztergom vár­megyét, amelyek — mint Pestmegye is — mindig az első helyen voltak a műveltség tekintetében. Majd Háros Antal fővárosi igazgató-tanító tartott magasszinvonalú szakelőadást a ma­gyar nyelv tanításáról. Dr. Antóny Béla polgármester előadása a közbe­jött gyászeset miatt elmaradt. A Himnus éneklésével ért véget a köz­gyűlés, amelyet társasebéd követett, HÍREK Dr. Csárszky István a béesi Pázmány­intézet rektora visszatér Esztergomba. Dr. Csárszky István pápai prelátus, az esztergomi főszékesegyházi főkáp­talan tagja s a bécsi Pázmány-intézet rektora a folyó iskolai óv végével visszatér kanonokí székhelyére. Dr. Serédi Jusztinián bibornok-érsek a távozó rektornak, aki a diszes hiva­talt 1916. óta a legnehezebb időkben nagy odaadással viselte, buzgó és ér­demes rektori munkálkodásáért fő­pásztori köszönetét és elismerését nyilvánította. A visszatérő prelátus­kanonok mint rektor mindent elköve­tett, hogy az intézet a pénzügyi kri­tikus időkön átsegittessék. A Pázmány ­intézet rectori teendőinek ellátásával a biboros-érsek dr. Mőssmer József pápai kamarás, intézeti vicerektort bízta meg. Uj gépészmérnök. Gyarmati Lajos, Gyarmati József nyug. igazgató-ta­nító fia, a budapesti József Műegye­temen megszerezte a gépészmérnöki oklevelet. A csolnoki kerület új alesperese. Dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegpri­más az esperesi hivataláról önként lemondott Klima István kirvai plébá­nos helyébe a csolnoki kerület ales­perese vó Moser János szomori plébá­nost nevezte ki. Szentségimádás. Az Oltáregyesület havi szentségimádása a vizivárosi zárdatemplomban ma, f. hó 10 én lesz. Azalatt, mig a vizivárosi plébánia­templom úrnapi körmenete tart, a szentségimádás a zárdatemplomban szünetelni fog. I Rudolf István meghalt) Rudolf Ist­ván takarékpénztári vezérigazgató, akit — mint lapunkban megírtuk — a mult héten hivatalából kijövet el­ütött az autóbusz, nyolc napi súlyos szenvedés ós 45 évi buzgó, szakava­tott, becsületes hivatali működés után élete 62 ik évében f. hó 7-én reggel váratlanul elhunyt. A megboldogult tragikus halála mindenfelé mély meg­döbbenést és őszinte megilletődést keltett, ahol csak ismerték a közjóért hevülő és polgártársait őszinte szív­vel szerető, jólelkű férfiút. A gyász­baborult család iránt általános a részvét. Az Esztergomi Takarókpénz­tár rt. igazgai ósága, felügyelő-bizott­sága ós tisztikara külön gyászjelen­tésben búcsúzik a megboldogulttól, akinek temetése szombaton délután 5 órakor — lapunk zárta után — volt a belvárosi temető kápolnájából. Dr. Kömíves László ügyvédi irodá­ját Kossuth Lajos-utcai 3. szám alól Szent Lőrinc-utca 3. szám alá (Nem zeti Hitelintézet épülete) helyezte át* Autóöszeütközés a Dorogi-uti veszé­lyes fordulónál. A Dorogi-utnak a vasúthoz vezető úttal való találko­zásánál, annál a veszedelmes forduló­nál, amelyet úgy látszik, nemsokára nem minden alap nélkül nevezhetünk halálfordulónak és ahol csak a j ú Isten­nek köszönhető, hogy naponta szeren­csétlenség nem történik, csütörtökön összeütközött két autó. A budapesti Hangya autója nem vette figyelembe a „Lépésben hajts !" feliratot, normá­lis gyorsasággal haladt és nekifutott az épen a vasúti útról beforduló György László autójának. Hogy na­gyobb szerencsétlenség nem történt, az annak köszönhető, hogy a György­féle autó lassan, vigyázva jött. A Szent Anna-utcai lakosok panasza. Levelet küldtek be hozzánk a Szent Anna-utcai lakosok, amelyben elpana­szolják, hogy az utcai folyókák lefo­lyása igen rossz, úgy hogy itt-ott a sok szennyesviz összegyülemlik és va­lóságos békanyálas mocsarak Kelet­keznek a házak kapui előtt. Az el­hanyagolt, hepehupás kövezeten a szemét is összegyülemlik ós a tócsákba keveredve egészségtelenné, bűzössé teszi az utca levegőjét. A Szent Anna­utcai lakosok mielőbbi orvoslást kérnek! Az ipartestület a belv. plébánia­templom úrnapi körmenetén testületi­leg vesz részt. Felkérjük a tagokat, hogy minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Gyülekezés f. hó 10-ón vasárnap reggel fél 8 órakor az ipar­testületben. Még nem találták meg a Dunába fúlt két leány holttestét. F. hó 5-én, ked­den este Fekete Ferenc 21 éves kő­művessegéd csónakázni ment Ráczkó Róza 24 éves ós Ráczkó Bözsi 16*éves leánnyal. A két testvér közül az idő­sebbik, aki Fekete Ferenc bátyjának menyasszonya volt, dicsekedett, hogy milyen jól tud kormányozni és mind­járt az elindulásnál átvette a kor­mányt. A kis társaság a Komáromi­fateleptől fölfelé evezett a Kisdunán, majd a Nagyduna közepére ment, ahonnan lefelé akart ereszkedni. Ekkor történt a szerencsétlenség, amelynek okáról a nagynehezen ki­mentett Fekete Ferenc sem tud be­számolni. Egy pillanat és mind a hárman a vizben találták magukat. A kétségbeesett segélykiáltásokat a hajó­állomásnál alkalmazott Markó Ferenc meghallotta, rögtön a szerencsétlen­ség helyére evezett, de ekkorra már csak Fekete Ferencet tudta nagy nehé­zen kimenteni. A két leány elmerült ós eddig még nem került elő. Csütörtökön ismét nagy záporeső vize Öntötte el a várost. Csütörtökön, Űr­napján este 7 óra után nagy eső vo­nult el Esztergom fölött, amelynek zuhogó vize ismét elöntötte a várost. A hegyekről lezúduló viz ismét ren­geteg iszapot, követ hordva magával berontott a város utcáiba, amelynek szűk víznyelői nem birták el a nagy­mennyiségű vizet. Még a Széchenyi­tér egyes házainak udvarába is be­hurcolta a viz az iszapot. A Nép­kert-utca természetesen ismét folyóvá változott, amelynek vize ismét betó­dult Varga Mihály csizmadiamester házába, szobájába. Az Angyal- ós Magyar-utcából, amelyek szintje sok­kal alacsonyabb, mint a Kossuth­utcáé, zúgva ömlött befelé a szennyes ár. A Kölcsey-utca sarkán egy szekér haladt épen, amikor az eső árja alá­hömpölygött a Német-utca felé. A kocsit majdnem elvitte a viz ós a lovakat gyorsan ki kellett fogni és a közeli házba vezetni a veszedelmes viz elől. Sokat szenvedtek a Csarnok­utcai új városi házak, amelyek ud­varán most is járatlan iszap és viz Konigsgriilie augusztus és szeptemberre elfogadunk. a porosz szaión fütöszenek elsőrangú márkája ! Nagy fűtőértéke miatt a M. Kir, Államvasutak is „KÖNIGSGRUBE" szenet hasz­nálnak. — Előjegyzéseket az gp(F" olcsó nyári árakon Használatra kész, kitűnő olajfestékeink és padló-lakkjaink jótságát Marosi Józsefé* Fia vaskereskedők szén-és festékosztálya Esztergom nem mi, hanem vevőink dicsérik! i

Next

/
Thumbnails
Contents