ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-04-29 / 33. szám

XXXIII- évfolyam, 33. szám. Ára SO Aller Vasárnap, 1928. április 49. ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István Kéziratok* és előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám aiá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. kenyeret! Esztergomban, 1928. ápr. 29. A magyar közéletben az egyesítő tendenciák "kerekedtek felül. Poli­tikai és társadalmi gyűléseken min­denütt az egyesülés ós a békés együtt­működés szükségességét prédikálják. A városi és megyei élet minden meg­nyilvánulásában benne van az óhaj­tás az általános polgári béke és egyesség után. Az országos mozgal­makban pedig különösen hirdetik mostanában a testvéries kézfogást a munkára, az egy táborba való tö­mörülést, mert hogy az egyesülés­ben van az erő, és hogy egy sziv egy lélek legyünk a nagy napon, amikor Magyarország felszabadulása elkövetkezik, vagy amikor a király visszatérhet stb. Ennek a jelenségnek komoly, őszinte oka van. Soha annyi elége­detlen, elkeseredett, házsártos és békétlenkedő ember, soha olyan ide­ges, szárnyaszegett, erőszakolt és inkább csak a látszatmunkára kény­szeritett közélet nem volt Magyar­országon, mint most Csonkamagyar­országon van ! Mindenki érzi és íudja, hogy ez nem a boldogulás útja és hogy ez nem vezethet jóra és épen ezért tisztelet és becsület minden tisztaszándékú szónak és mozgalom­nak, amely ezen a helyzeten segí­teni akar! A magasztos elvek alapján való egyesülés, a szent ideálok nevében való egy táborba tömörülés érdeké­ben való munkálkodással egyidőben azonban épen olyan üdvös, sőt talán még fontosabb a békétlenség és el­keseredés okainak eltüntetése. Ez nagyrészt őszinte szociális munka, amely nélkül hiábavaló minden szép igehirdetés. Az emberek legnagyobb része azért elkeseredett, mert nincsen meg az egzisztenciája, a kenyere. Az az ember, aki nem látja biztosítottnak családja részére a mindennapi ke­nyeret, az a fiatalember, aki sehol­sem talál magának teret jövője meg­alapozására, nincs abban a lelki álla­potban, hogy egy táborban tömö­rüljön azokkal és elszántan kövesse azokat, akiknek egyéb gondjuk nincs, mint irányszabás és agitáció, mert anyagi jólétben élnek. De ne is ál­tassuk magunkat, ma már nincs az a szivrepesztő hang, nincs az a ra­gyogó elmefuttatás, nincs az a meg­rendítő pátosz és beszéd, amelynek a mai magyar élet súlyos keresztjét becsületes munkával hordozó ember feltétlenül hinni tudna. A szép szó, a ragyogó jövő Ígérete kevés, csak az életnek és cselekvésnek hiszünk ! Kenyeret, igazságot, munkát, kere­setet, tisztességet akar látni a ma­gyar ember, akinek az Isten nem adott jólétet és gazdagságot. Akik­nek pedig megvan a nagy vagyo­nuk és az anyagi élettől való füg­getlenségük és akik épen ezért a zászló alá való tömörítést ismerik feladatuknak, azok két kézzel csele­kedjenek a szociális igazság és a tűr­hető élet megteremtéseért. Egzisz­tenciát és kenyeret kell tehát nyúj­tani azoknak, akiknek nincsen ! Nem elég Vass miniszter nagyvonalú szo­ciális munkája és alkotásai, minden tehetős tényezőnek emberségesen és szociálisan kell gondolkoznia és cse­lekednie, hogy minél kevesebb le­gyen az ok az elkeseredésre, gyűlö­letre és kétségbeesésre amiatt, mert valakit méltánytalanság ért és mert sokan vannak, akik nem tudnak tisztességes kenyérkeresethez jutni sokszor a tisztességtelenek favorizá­lása vagy egyéb okok miatt. Csak a szociális érzés, a munka­és kenyér nyújtás fasciója tömörithet bennünket egy táborba ! Harangszentelés a ferencrendi templomban A szentferencrendi zárda a világ­háborúban elvitt harangjai helyett a város nemes közönségének áldozat­készségéből új harangokat szerzett. E három új harang felszentelése 1928. május hó 6-áa fog megtörténni. A ha­rangokat május hó 5-én szombaton este 7 órakor kíséri, hivők serege a dorogiuti vámtól lámpionos menet­ben a zárda temploma elé. Május hó 6-án délelőtt 10 órakor lesz a harang­szentelési szertartás szentbeszéddel és szent misével kapcsolatban, melyet páter Zadravetz István felszentelt püspök fog tartani. Május hó 6-án este 6 órai kezdet­tel szent Ferenc III. rendje a tarán ­gok beszerzési költségeinek fedezésére színi előadással egybekötött jótékony­célú ünnepséget rendez a gimnázium dísztermében. Az előadás keretében az ünnepi beszédet ugyancsak páter Zadravetz István felszentelt püspök fogja tartani. Szinre kerül: „Isten dalosai" háromfel vonásos színmű. A darab írója P. Hédly Jeromos szt. ferencrendi atya, ki az életből me­rítette a darab témáját. E színműben elénk tárul egy igazi magyar hangu­latos nemesi kúria, ahol a szüret al­kalmával víg nótaszó mellett mulat­nak, de a vidám hangulatba is bele­bele vegyül egy-egy fájdalmas akkord, mely az ízig-vérig magyar nemes vé­rét marcangolja hazájuk sorsa miatt A kommün borzalmai e nemesi kúriát sem kímélik meg. De az igaz­ságnak itt is győzelme van. Istenbe vetett hittel keresnek menedéket Szt. Ferencnél nemcsak az eddigi hivők, hanem a bűnös is megtért lélekkel borul annak a fölséges Hatalomnak lábai elé, kinél egyedül van az irga­lom, a béke és a boldogság. Felhivjuk városunk nagy közönsé­gét, hogy ha egy igazán élvezetes és kellemes estét akar eltölteni, úgy a fenti előadást okvetlenül nézze meg ós az ott eltöltött egy-két kedves órát még azon felemelő tudat is fűszerezi, hogy a szórakozás mellett kiválóan nemes dolgot segített a megvalósu­láshoz. Az előadásra jegyek elővételben Tatarek József könyv- és papirkeres­kedósében kaphatók és előadás előtt a pénztárnál. Esztergom, Dorog, Párkány és vidéke zenekedve­lőinek találkozója volt Branner Juliska tanítványai­nak hangversenye. Tiz óv óta nem hallottuk váro­sunk kiváló zenepedagógusának, Bren­ner Juliskának növendékeit. Brenner Juliskától már megszoktuk, hogy csendben, feltűnés nélkül végzi fia­talos fáradhatatlansággal nemes hiva­tását : Kzt a nagyszerű nevelő és kul­turmunkát, amely minden igaz zene­tanitásnak a gyümölcse. Már az ókor bölcse, Aristoteles ta­nította, hogy a zene a lélek megtisz­tulásának az eszköze és Cicero szerint egy másik görög bölcs az ember lel­két a muzsika harmóniájához hason­lította. Plutarchos pedig úgy véli, hogy az állam, a köz szempontjából is megbecsülhetetlen kának az az ereje, . bitust ad a leieknél A világirodalom lerne, Goethe monc „Aki a zenét nem demli meg, hogy en sék ; aki szereti, az ber ; csak aki maga az egész ember. 4 * S zsenije az ő irrac galma teljes objekti a muzsikát, amely , szenciájá"-nak a kii A zenepedagógus kultúra fontos téi értékű a muzsi­íogy erkölcsi ha­legnagyobb szel­'•j a í e gy helyütt: szereti, nem ér­bernek neveztes még csak fél-em­is gyakorolja, az egy Schopenhauer ionális akarat-fo­vációjáoak vallja ,az élet kvintesz­ejezése. tehát a nemzeti yezöje ; elismerés illeti meg, amikor ilyen felsőbbrendű, szempontok irányítják fáradságos mun­káját. Brenner Juliskát is azért ün­nepelte oly lelkesen a tisztelők és tanítványok nagy serege, mert mind­nyájan érzik egyéniségének ezt a fel­sőbbrendűségét, mely lelkeket formál és természetfölötti kincsekkel gazda­gítja növendékeit. Ezzel pedig nem­csak az egyesek, de a köz, a társa­dalom igaz hálájára is rászolgált. Tanítványainak hangversenye ked­den este volt a Kaszinó nagytermében. A gyönyörű műsor első felében a zene klasszikusait, második részében pedig a mult század romantikusait tolmá­csolták a lelkes tanítványok. Szántó Magdolna kedvesen elmondott proló­gusa után először Payer Mária Haydn H-moll szonátáját zongorázta kifo­gástalan stilusérzókkel. Beethoven F-dur variációját Gerő Margit kiváló újjtechnikával ós pompás szólamveze­téssel adta elő. Szántó Magdolna Mo­zart C-moll fantáziáját muzsikálta; különösen az Adagio lélekkel teli elő­adásával ragadta meg a hallgatóságot. Mozart Török-szonátáját erős ritmikus készséggel Klein Dorottya zongorázta; a Menuetto rokokoszerü csipkefinom­ságát igen szépen juttatta érvényre. A műsor második felében Gerő Margit Debussy három zenei bijónját, majd Mendelsohn szővegnélküli da­laiból hármat adott elő pompás tech­nikával és biztos muzsikalitással, leg­sikerültebben a „Hópelyhek táncá"-t. Marosi Marianna olvadó liraisággal és bensőséges elmélyedéssel tolmácsolta Bortkiewicz zenei' gondolatait, meg Chaminade két bájos apróságát. Payer Mária ugyancsak Chaminade két szer­zeményét zongorázta ; az „Ősz" címűt igazán érett felfogással játszotta, bil­lentése alatt még az a gyönge hang­szer is énekelt. Grieg csodaszép köl­tői zenei képét Szántó Magdolna elő­adásában hallottuk ; különösen a má­sodik ós harmadik számában juttatta érvényre az északi zeneköltő minden borongó szépségét. Két derűsebb Grieg-számmal Klein Dorottya lendü­letes előadásában záródott a nivós hangverseny, amelynek hallgatósága minden szám után ismételten lelkes tapssal jutalmazta a törekvő közre­működőket, a végén pedig szeretettel ünnepelte a tanítványok mesterét, Brenner Juliska zenetanára őt, akinek érdeme az est pompás sikere. A szép­számú közönség, amelynek soraiban Dorog, Párkány ós a környék zene­kedvelőit is láttuk, egy kedves est emlékével távozóban annak a remény­nek adott kifejezést, hogy nem kell majd újra tiz évet várnia, hogy a lelkes zenepedagógus újabb szép ered­ményeiben gyönyörködhessék. A bulgáriai földrengés Megrázó hirek érkeznek naponta a Balkán fészigetről. A pusztító föld­rengés egymásután töröl el falvakat ós városokat a föld színéről; borzal­mas jajszó járja végig a sokat szen­Yirág ós Szántónál olcsó női tavaszi kabátok már 25'— P-ért f

Next

/
Thumbnails
Contents