ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-03-27 / 25. szám

XXXII évfolyam, 25. szám. Ára «© fillér Vasárnap, 1927. március 27 kmegjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetésiára egy hónapral P. 20 fill. Nó> telén közleményt nem részünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Esztergom város 1927. évi költségvetése a közgyűlés előtt 200.000 pengő többlet a múlt évi költségvetéssel szemben. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 24 én délután 3 órakor dr. Antóny Béla polgármester elnökletével közgyűlést tartott, amelynek egyedüli tárgya volt a város 1927. évi költségvetési előirányzatának bemutatása, letárgyalása és elfogadása. A költségvetési előirányzatot László István pénzügyi tanácsnok ismertette, aki elöljáró beszédjében megjegyezte, hogy ez az első költség vetés, amely a háború óta végre reális alapokra volt fektethető, s amely számösszegeit tekintve is biztos ós határozott alapot nyújt. A pénz értékhull ámzásának ideje, amikor nem lehetett tudni, hogy az előirányzott összeg hová fog nőni az év végére, hál

r Istennek, elmúlt, a gazdasági viszonyok pedig legalább is annyira javultak és állandósultak, hogy erre a költségvetésre támaszkodva s egyes tételeihez ragaszkodva végre előrelátásos ós békebeli biztonságú gazdasági életet élhet a város. Az 1927. évi költségvetés végőszszege a födözet és szükséglet egybevetésénél 1,086.446 pengő, amely a mult évivel szemben 200.000 pengő emelkedést mutat. Az 1.066.446 pengő szükségletre 962.290 pengő fedezet áll rendelkezésre, a hiányzó 104.116 pengőt 50 százalékos pótadó útján kivánja előteremteni a város. A költségvetési előirányzat tételenkénti részletes kimutatásban került a képviselőtestületi tagok elé. A jövedelem cim alatt felsorolt tételekből látjuk, hogy legfőbb jövedelmet az üzemek jövedelme adja a városnak 362.382 pengővel. Ez bizonyitja az újonnan megindult városi üzemek, köztük a villamos, vizvezetéki és az autóbuszüzem életrevalóságát és hasznosságát a városra nézve. Az üzemek után a legnagyobb jövedelmi tétel természetesen az adók, illetékek és dijak cimén befolyó 288.500 pengő. A szükségletben a legnsgyobb öszszeg a tartozások törlesztésére szükséges 253 280 pengő, amelynek egyszerű magyarázata az, hogy a város új középitkezésre és egyebekre hatalmas kölcsönöket vett igénybe (Speyerkölcsön), amelyek köteles törlesztése nagy összeget ró a szükséglet tételei közé. Nem sokkal kisebb a közigazgatásra szükséges összeg tétele, amely 238.253 pengő. Ezután következik a közoktatásra és közművelődésre fordított 121.000 pengő, amely azonban már csak í'elo az előbbi összegnek. A költségvetési vita első felszólalója vitéz Szívós Waldvogel József bizottsági tag volt, aki a városi párt nevében kívánta, hogy a költségvetés bemutatásakor használja fel a város tanácsa az alkalmat arra, hogy a jövőre nézve egységes városfejlesztési programmot adjon. A város vezetőségére háramlik a feladat, hogy a város haladásának sikerét a gazdasági összeomlás és az elmaradottság kátyújából kivezesse. A konzervativizmus lehet nagy erény, de nagy hiba is lehet főképen a gazdasági életben. Földmiveseinknek el kell sajátitaniok a többtermelés és a modern bortermelés tudományát. Az iparosságot is számtalan kérdés érdekli, amely a város vezetőségének tekintélyes irányításától nyerne súlyt és lendületet. Tátus János bizottsági tag szólalt fel ezután és kifogásolta azt, hogy a határi utak rendbehozására nincs beállítva fedezet a költségvetésben, pedig a kültelkekhez vezető utak a legnyomorúságosabb állapotban vannak ós szinte járhatatlanok. Követelte továbbá, hogy az országos lóvásártér részére megfelelő helyet jelöljenek ki és hozzanak rendbe, mielőtt a legközelebbi vásár ideje elérkezik. A mezei utakkal kapcsolatban a hidakat is hozzák rendbe ós követelte, hogy a táti és dorogi-úti tereken a katonaság részéről ásott árkok sürgősen hányassanak be. Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő, bizottsági tag mondott ezután hosszabb beszédet a költségvetéssel kapcsolatban. Általában megjegyezte, hogy az új költségvetés már előnyösen különbözik az eddigiektől, amelyben már nem igen fognak változni a számok. A födözet alatt a bevételi tételek a lehető legmagasabbra vannak beállítva, ezek inkább csökkenni fognak. A bevételt fokozni nem lehet tovább, a szükségletet pedig fokozni nem szabad. A szükséglet egyes tételei, igy különösen a vízvezetéké, csökkenni fognak. A városnak ugyanis a megyei határozat szerint az egyszoba-konyhás lakások vízdíjának leszállítása céljából ismét foglalkoznia kell a vízvezetéki szabályrendelettel. A város vezetőségének komoly akarattal szigorúan ragaszkodnia kell a költségvetéshez — folytatta Mátéffy Viktor — és a költségvetés kereteit fedezet hiányában túllépnie nem szabad. Az előző években ugyanis mindig új tervekkel jöttünk és a közgyűlés gyakran a költségvetés kereteit meghaladó munkálatokban és alkotásokban határozott. S gyakran megtörtént a múltban, hogy aki a város teherbírására hivatkozva mérséklésre intette a közgyűlést, magasabb helyeken olyan színben lett feltüntetve, mint aki bizonyos üdvös alkotásoknak ellensége. Az új költségvetéshez való ragaszkodással ennek az eshetőségnek meg kell szűnnie. Ma már azon a ponton vagyunk, hogy a város több terhet nem bir el és inkább a kiadások és terhek csökkentésón kell fáradoznunk. Beszéde további részében kifogásolta Mátéffy Viktor, hogy * város gazdasági terveinek keresztülvitelére keveset áldoznak. Az ideális tervek végrehajtásához pénz is kell a gazdasági tanácsnok kezébe. A város földjeit jól ki kell használni, a Vimmer-telepet pedig fel kell virágoztatni Szégyen, hogy Esztergom városának nincs faiskolája. Hiába beszélünk gyümölcstöbbtermelésről és szakszerű szőlőtermelésről, amig nincs faiskolánk és szölöoltványtelepünk, amelyet minden áldozat árán létre kell hoznunk. A 1 egelőjavitásra legalább a költségvetésben felvett teljes összeget fordítsa a város. A jó legelő a város minden lakosának érdeke. Erdeink dekadenciában vannak, mert a fákat szorgalmasan kivágtuk, de ugyanilyen szorgalommal nem pótoltuk. Ma hársas erdeink vannak, és bizony türelemmel kell várnunk, amig a szakszerű kezelés rendbehozza ós ismét dús jövedelmi forrássá teszi az erdőt. A város villamos-üzeméről szólott ezután Mátéffy Viktor, amelyet a Közüzemi Rt. bérel, s amelynek jövedelmezőségéről felelőtlen hirek keringenek. Számadatokkal bizonyította, hogy a villanyüzem a város virágzó jövedelmi ága, és a mostani kezelésben sokkal többet jövedelmez, mint azelőtt. 80.100 pengő, azaz több, mint egy milliárd korona jövedelmet hoz ezévben a városnak a villanyüzem és ez a jövedelem a duplája annak az összegnek, amit a Granz-cég alatt jövedelmezett. Nem szabad továbbá felednünk, hogy a Közüzemi Rt. jókarba helyezte a villanyművet, s a városnak ezt a jól jövedelmező vagyonát állandóan javitja, meliorálja. A közvilágítás folyton bővül, ma sokkal több lámpa (ívlámpa és sorlámpa) világit a város utcáin, mint két évvel ezelőtt. Ezenkívül a Közüzemi Rt. folyton bővíti az üzemet. Visegrád felé egy 22 kilométeres vezetéket épített ki. Hogy a villanyosmü vidékre való kiterjesztése nem haszontalan vállalkozás, ez onnan is kiviláglik, hogy, a Közüzemi Rt. sok külföldi levelet kap, amelyben különböző bankok minden összeggel rendelkezésre állanak a mű kiterjesztését illetőleg. A hegyi utak rendbehozataláról is szólott, amelyeket szép sorjában rendbe lehetne hozni, azonban ehhez az érdekelt földművesek segítségét is kéri. Egy-két óv alatt nem lehet pótolni azt, amit elődeink a város fejlesztése tekintetében 50 év alatt elmulasztottak, — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Mátéffy Viktor. Ehhez több esztendő szorgos, kitartó munkája és az alkotásokkal járó terhek okos megosztása szükséges. Végezzünk és alkossunk annyit ez évben, amennyit megroppanás nélkül megbírunk költséggel és teherrel. A többit bizalommal bízzuk a következő évekre. Végül ismételten kérte a tanácsot, hogy szigorúan a költségvetés keretein belül gazdálkodjék. SZÍVÓS Waldvogel József reflektált még Tátus János beszédére a hegyi utak rendbehozatalát illetőleg, ós ajánlotta, hogy a gazdák alakítsák meg a maguk hegyközségét. Király Mór a szőlőkbe vezető utak rendbehozatalát sürgette és keveselte az aggokházára beállított összeget. Dr. Antóny Béla polgármester szép beszédben foglalta össze a költség? vetési vita eredményét. A gazdasági élet hű tükre a költségvetés. Minél virágzóbb valamely város gazdasági élete, annál nagyobb, tartalmasabb a költségvetésed Esztergomban a múlthoz viszonyítva lük;r tető élet folyik és az 1927. íiiyi 200.000 pengős költségvetési többlet mutatja ezt a lüktető életet. Ennél a költségvetésnél már komolyan gondolkozóba kell esnünk, — mondotta a polgármester — hogy a több teher vállalása valóban jobb életet fog-e teremteni a közületnek és az egyes polgárnak. A terheket fokozni már nem lehet. Komoly tanulságul, sizol» gál e közgyűlés vitája, amelynek cÉg rán a tervetet szövő és alkotásokat sürgető hang mellett megszólalt,eg3í olyan hang is, Mátéffy Viktoré,.amely a város polgárságának teherbíró kó? pessógóvel számol. Annál, is inkább helyénvaló a komoly intőizózat,' mert a fejlődést ós haladást követelő világ-* ban élünk, amikor sokszor nem tudjuk megállítani a kiadásokat, pedig á bevétel fokozására nincs kilátás. Majd kielégítő választ adott a polgármester a vita során előadott -ki* vánságokra és kérdésekre, végül a fejlődő város javáért, egy ideális várótpolitika érvényesülése érdekében a

; tanáccsal vaió együttműködésre hívta. fel a képviselőtestületet,;,,sőt a jövő Esztergomért való munkálkodás támogatására a helyi vállalatókat ég társadalmi szerveket is felkérte. Végre a város képviselőtestülete- a költségvetési előirányzatot 2 és fél óraitárgyalás után egyhangúlag elfogadta; Beethoven temetésé — Halálának 100. évfordulójára. —• Miután L. van Beethoven ünnepélyes temetésének ideje — mely 1827.• évi március hó 29-én délutánra volt megállapítva — a nyomtatott és nagyszámban szétosztott gyászjelentésekútján barátainak és tisztelőinek tudomására hozatott, az elhunyt lakásán beláthatatlan tömeg gyűlt össze, minda kíváncsiak, mind pedig a gyászban résztvevők. Három órakor állították föl a ravatalt az udvaron, melynek vivésére a cs. és kir. udvari Operaház tagjai közül nyolcan vállalkoztak. Egy félórával később megjelent a pap a segédlettel együtt. A ravatalnál elmondott imák után az énekesek egy komoly és ünnepi korált intonáltak B. A. Weber-től, mire az egész menet megindult a következő sorrendben : I. A keresztvivő. — II. A négy pozannista. — III. Assmayer karnagy és ennek vezetése mellett — IV. az énekkar. Ezek után következett: V. A papság. — VI. A pompásan díszített koporsó, melyet az operaénekesek vittek és amelyet jobbról Eybler, M szövött vászon, köpper, törülköző, konyhaés kenyérruha, abrosz (fehér- és színes) legjutányosabban beszerezhető Pelczmanii Lászlónál ^^«^"fiffk^ V4VU1UUUU Jjuumvuui der me

g

8zövégre e

if

0

gadtatik I