ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-03-27 / 25. szám

XXXII évfolyam, 25. szám. Ára «© fillér Vasárnap, 1927. március 27 kmegjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetésiára egy hónapral P. 20 fill. Nó> telén közleményt nem részünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Esztergom város 1927. évi költségvetése a közgyűlés előtt 200.000 pengő többlet a múlt évi költségvetéssel szemben. Esztergom szab. kir. város képvi­selőtestülete f. hó 24 én délután 3 órakor dr. Antóny Béla polgármester elnökletével közgyűlést tartott, amely­nek egyedüli tárgya volt a város 1927. évi költségvetési előirányzatá­nak bemutatása, letárgyalása és elfo­gadása. A költségvetési előirányzatot László István pénzügyi tanácsnok is­mertette, aki elöljáró beszédjében megjegyezte, hogy ez az első költség vetés, amely a háború óta végre reális alapokra volt fektethető, s amely számösszegeit tekintve is biztos ós ha­tározott alapot nyújt. A pénz értékhull ámzásának ideje, amikor nem lehetett tudni, hogy az előirányzott összeg hová fog nőni az év végére, hál r Istennek, elmúlt, a gaz­dasági viszonyok pedig legalább is annyira javultak és állandósultak, hogy erre a költségvetésre támasz­kodva s egyes tételeihez ragaszkodva végre előrelátásos ós békebeli bizton­ságú gazdasági életet élhet a város. Az 1927. évi költségvetés végősz­szege a födözet és szükséglet egybe­vetésénél 1,086.446 pengő, amely a mult évivel szemben 200.000 pengő emelkedést mutat. Az 1.066.446 pengő szükségletre 962.290 pengő fedezet áll rendelkezésre, a hiányzó 104.116 pen­gőt 50 százalékos pótadó útján kivánja előteremteni a város. A költségvetési előirányzat tételen­kénti részletes kimutatásban került a képviselőtestületi tagok elé. A jöve­delem cim alatt felsorolt tételekből látjuk, hogy legfőbb jövedelmet az üzemek jövedelme adja a városnak 362.382 pengővel. Ez bizonyitja az újonnan megindult városi üzemek, köztük a villamos, vizvezetéki és az autóbuszüzem életrevalóságát és hasz­nosságát a városra nézve. Az üzemek után a legnagyobb jövedelmi tétel ter­mészetesen az adók, illetékek és dijak cimén befolyó 288.500 pengő. A szükségletben a legnsgyobb ösz­szeg a tartozások törlesztésére szük­séges 253 280 pengő, amelynek egy­szerű magyarázata az, hogy a város új középitkezésre és egyebekre hatal­mas kölcsönöket vett igénybe (Speyer­kölcsön), amelyek köteles törlesztése nagy összeget ró a szükséglet tételei közé. Nem sokkal kisebb a közigaz­gatásra szükséges összeg tétele, amely 238.253 pengő. Ezután következik a közoktatásra és közművelődésre for­dított 121.000 pengő, amely azonban már csak í'elo az előbbi összegnek. A költségvetési vita első felszólalója vitéz Szívós Waldvogel József bizott­sági tag volt, aki a városi párt nevé­ben kívánta, hogy a költségvetés be­mutatásakor használja fel a város tanácsa az alkalmat arra, hogy a jövőre nézve egységes városfejlesztési programmot adjon. A város vezetősé­gére háramlik a feladat, hogy a vá­ros haladásának sikerét a gazdasági összeomlás és az elmaradottság kátyú­jából kivezesse. A konzervativizmus lehet nagy erény, de nagy hiba is lehet főképen a gazdasági életben. Földmiveseinknek el kell sajátita­niok a többtermelés és a modern bor­termelés tudományát. Az iparosságot is számtalan kérdés érdekli, amely a város vezetőségének tekintélyes irá­nyításától nyerne súlyt és lendületet. Tátus János bizottsági tag szólalt fel ezután és kifogásolta azt, hogy a határi utak rendbehozására nincs be­állítva fedezet a költségvetésben, pe­dig a kültelkekhez vezető utak a leg­nyomorúságosabb állapotban vannak ós szinte járhatatlanok. Követelte to­vábbá, hogy az országos lóvásártér részére megfelelő helyet jelöljenek ki és hozzanak rendbe, mielőtt a legkö­zelebbi vásár ideje elérkezik. A mezei utakkal kapcsolatban a hidakat is hozzák rendbe ós követelte, hogy a táti és dorogi-úti tereken a katona­ság részéről ásott árkok sürgősen hányassanak be. Mátéffy Viktor országgyűlési kép­viselő, bizottsági tag mondott ezután hosszabb beszédet a költségvetéssel kapcsolatban. Általában megjegyezte, hogy az új költségvetés már előnyö­sen különbözik az eddigiektől, amely­ben már nem igen fognak változni a számok. A födözet alatt a bevételi tételek a lehető legmagasabbra van­nak beállítva, ezek inkább csökkenni fognak. A bevételt fokozni nem lehet tovább, a szükségletet pedig fokozni nem szabad. A szükséglet egyes tételei, igy különösen a vízvezetéké, csökkenni fognak. A városnak ugyanis a megyei határozat szerint az egyszoba-kony­hás lakások vízdíjának leszállítása céljából ismét foglalkoznia kell a víz­vezetéki szabályrendelettel. A város vezetőségének komoly aka­rattal szigorúan ragaszkodnia kell a költségvetéshez — folytatta Mátéffy Viktor — és a költségvetés kereteit fedezet hiányában túllépnie nem sza­bad. Az előző években ugyanis min­dig új tervekkel jöttünk és a köz­gyűlés gyakran a költségvetés kere­teit meghaladó munkálatokban és al­kotásokban határozott. S gyakran megtörtént a múltban, hogy aki a város teherbírására hivatkozva mér­séklésre intette a közgyűlést, maga­sabb helyeken olyan színben lett fel­tüntetve, mint aki bizonyos üdvös alkotásoknak ellensége. Az új költ­ségvetéshez való ragaszkodással ennek az eshetőségnek meg kell szűnnie. Ma már azon a ponton vagyunk, hogy a város több terhet nem bir el és inkább a kiadások és terhek csök­kentésón kell fáradoznunk. Beszéde további részében kifogá­solta Mátéffy Viktor, hogy * város gazdasági terveinek keresztülvitelére keveset áldoznak. Az ideális tervek végrehajtásához pénz is kell a gaz­dasági tanácsnok kezébe. A város földjeit jól ki kell hasz­nálni, a Vimmer-telepet pedig fel kell virágoztatni Szégyen, hogy Eszter­gom városának nincs faiskolája. Hiába beszélünk gyümölcstöbbtermelésről és szakszerű szőlőtermelésről, amig nincs faiskolánk és szölöoltványtelepünk, amelyet minden áldozat árán létre kell hoznunk. A 1 egelőjavitásra legalább a költ­ségvetésben felvett teljes összeget fordítsa a város. A jó legelő a város minden lakosának érdeke. Erdeink dekadenciában vannak, mert a fákat szorgalmasan kivágtuk, de ugyanilyen szorgalommal nem pó­toltuk. Ma hársas erdeink vannak, és bizony türelemmel kell várnunk, amig a szakszerű kezelés rendbe­hozza ós ismét dús jövedelmi forrássá teszi az erdőt. A város villamos-üzeméről szólott ezután Mátéffy Viktor, amelyet a Közüzemi Rt. bérel, s amelynek jö­vedelmezőségéről felelőtlen hirek ke­ringenek. Számadatokkal bizonyította, hogy a villanyüzem a város virágzó jövedelmi ága, és a mostani kezelés­ben sokkal többet jövedelmez, mint azelőtt. 80.100 pengő, azaz több, mint egy milliárd korona jövedelmet hoz ezévben a városnak a villanyüzem és ez a jövedelem a duplája annak az összegnek, amit a Granz-cég alatt jö­vedelmezett. Nem szabad továbbá felednünk, hogy a Közüzemi Rt. jókarba helyezte a villanyművet, s a városnak ezt a jól jövedelmező vagyonát állandóan javitja, meliorálja. A közvilágítás folyton bővül, ma sokkal több lámpa (ívlámpa és sorlámpa) világit a város utcáin, mint két évvel ezelőtt. Ezen­kívül a Közüzemi Rt. folyton bővíti az üzemet. Visegrád felé egy 22 kilo­méteres vezetéket épített ki. Hogy a villanyosmü vidékre való kiterjesz­tése nem haszontalan vállalkozás, ez onnan is kiviláglik, hogy, a Közüzemi Rt. sok külföldi levelet kap, amelyben különböző bankok minden összeggel ren­delkezésre állanak a mű kiterjesz­tését illetőleg. A hegyi utak rendbehozataláról is szólott, amelyeket szép sorjában rendbe lehetne hozni, azonban ehhez az érde­kelt földművesek segítségét is kéri. Egy-két óv alatt nem lehet pótolni azt, amit elődeink a város fejlesztése tekintetében 50 év alatt elmulasztot­tak, — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Mátéffy Viktor. Ehhez több esztendő szorgos, kitartó munkája és az alkotásokkal járó ter­hek okos megosztása szükséges. Vé­gezzünk és alkossunk annyit ez év­ben, amennyit megroppanás nélkül megbírunk költséggel és teherrel. A többit bizalommal bízzuk a következő évekre. Végül ismételten kérte a ta­nácsot, hogy szigorúan a költségvetés keretein belül gazdálkodjék. SZÍVÓS Waldvogel József reflektált még Tátus János beszédére a hegyi utak rendbehozatalát illetőleg, ós aján­lotta, hogy a gazdák alakítsák meg a maguk hegyközségét. Király Mór a szőlőkbe vezető utak rendbehozatalát sürgette és keveselte az aggokházára beállított összeget. Dr. Antóny Béla polgármester szép beszédben foglalta össze a költség? vetési vita eredményét. A gazdasági élet hű tükre a költ­ségvetés. Minél virágzóbb valamely város gazdasági élete, annál nagyobb, tartalmasabb a költségvetésed Eszter­gomban a múlthoz viszonyítva lük;r tető élet folyik és az 1927. íiiyi 200.000 pengős költségvetési többlet mutatja ezt a lüktető életet. Ennél a költségvetésnél már komolyan gon­dolkozóba kell esnünk, — mondotta a polgármester — hogy a több teher vállalása valóban jobb életet fog-e teremteni a közületnek és az egyes polgárnak. A terheket fokozni már nem lehet. Komoly tanulságul, sizol» gál e közgyűlés vitája, amelynek cÉg rán a tervetet szövő és alkotásokat sürgető hang mellett megszólalt,eg3í olyan hang is, Mátéffy Viktoré,.amely a város polgárságának teherbíró kó? pessógóvel számol. Annál, is inkább helyénvaló a komoly intőizózat,' mert a fejlődést ós haladást követelő világ-* ban élünk, amikor sokszor nem tud­juk megállítani a kiadásokat, pedig á bevétel fokozására nincs kilátás. Majd kielégítő választ adott a pol­gármester a vita során előadott -ki* vánságokra és kérdésekre, végül a fej­lődő város javáért, egy ideális várót­politika érvényesülése érdekében a ; tanáccsal vaió együttműködésre hívta. fel a képviselőtestületet,;,,sőt a jövő Esztergomért való munkálkodás tá­mogatására a helyi vállalatókat ég társadalmi szerveket is felkérte. Végre a város képviselőtestülete- a költségvetési előirányzatot 2 és fél órai­tárgyalás után egyhangúlag elfogadta; Beethoven temetésé — Halálának 100. évfordulójára. —• Miután L. van Beethoven ünnepé­lyes temetésének ideje — mely 1827.• évi március hó 29-én délutánra volt megállapítva — a nyomtatott és nagy­számban szétosztott gyászjelentések­útján barátainak és tisztelőinek tudo­mására hozatott, az elhunyt lakásán beláthatatlan tömeg gyűlt össze, mind­a kíváncsiak, mind pedig a gyászban résztvevők. Három órakor állították föl a ravatalt az udvaron, melynek vivésére a cs. és kir. udvari Opera­ház tagjai közül nyolcan vállalkoztak. Egy félórával később megjelent a pap a segédlettel együtt. A ravatal­nál elmondott imák után az énekesek egy komoly és ünnepi korált intonál­tak B. A. Weber-től, mire az egész menet megindult a következő sorrend­ben : I. A keresztvivő. — II. A négy pozannista. — III. Assmayer karnagy és ennek vezetése mellett — IV. az énekkar. Ezek után következett: V. A papság. — VI. A pompásan díszí­tett koporsó, melyet az operaénekesek vittek és amelyet jobbról Eybler, M szövött vászon, köpper, törülköző, konyha­és kenyérruha, abrosz (fehér- és szí­nes) legjutányosabban beszerezhető Pelczmanii Lászlónál ^^«^"fiffk^ V4VU1UUUU Jjuumvuui der me g 8zövégre e if 0 gadtatik I

Next

/
Thumbnails
Contents