ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-03-27 / 25. szám

2 E8ZT ERG 0 W 1927. március 27. Hummel, Seyfried és Kreutzer, balról pedig Weigl, Gyrowetz, Gänsbacher és Würfel karmesterek vettek körül, akik a gazdagon himzett szemfedélről lelógó fehér szalagot tartották, — VII. A menet kezdetétől a koporsóig mindkit oldalon sorban voltak a fáklyavivők, számszerint 36 an, kik művészbarátai-, költők, írók-, zeneszerzők-, színészek és zenészekből állottak, kötöttük: Carl Czerny. Grillparzer, Hildebrand, Mayseder, Meier és Schubert, — mindannyian gyászruhában, égő viaszfáklyával, karjukon fátyollal erősített fehér rózsa és liliom koszorúcskával. Azonkivül jelenvolt a temetésen számos tekintélyes előkelőség, köztük Mosel és Breuning udvari tanácsosok (utóbbi az elhaltnak fiatalkori barátja és végrendeleti végrehajtója), Beethoven testvére ; azután a konzervatórium ifjúsága és a zeneszerzési tanszak növendékei, Drechsler karmester stb. stb. Mindannyian mélyen gyászolva a közös veszteséget, melyet mindenkinek, aki a zeneművészet iránt fogékony, kellett éreznie. A templomba érkezvén, a beszentelós közben l6 énekes a Libera me Domine-t kezdte énekelni Seyfried karmestertől, ki állítólag a Mozartféle Requiem előadásához négyszólamra lenekari kíséretre komponálta és ez alkalomra irta át négyszólamú férfikarra. Majd elindult a négyfogatú díszes gyászkocsi a währingeni sírkertbe, követve a kocsisoroktól. A sírkert előtti beszédet — résztvevő barátoktól körülvéve — Anschütz cs. és kir. udvari színész tartotta, melyet Grillparzer szerkesztett az elhunytnak emlékére; báró Schechta és Castelli rövid, de tartalmas emlékverseket osztottak szét az egybegyűlt gyászolók között; s mielőtt elhantolták volna, Haslinger átnyújtotta Hummelnak, a weimari nagyhercegség udvari karmesterének a magával hozott babérkoszorút, aki ezen koszorút a koporsóra lebocsájtotta. Az örök nyugalomra helyezettnek résztvevő barátai addig időztek a sírnál, míg azt teljesen behantolták. Mindkét fentemiitett zeneművet — a Mi ser erét és Liberát — a Beethoven lelkiüdveért az augusztinusok udvari templomában tartott gyászistentiszteletek végeztével a szarkofágnál gyászezertartások alatt megismételték, melyet április 3-án (Mozart requiem) a helykeli zenekereskedők egyesülete és ugyanezen hónap 26-án (CherubiniRequiem) a zenebarátok társasága mondatott. % Midőn 1827. év március 26 án reggel semmi kétség sem maradt hátra, kogy a fenyegető veszteség elkerül hetlenül közeledik, Haslinger elment a Miserere kéziratával Seyfried kar mesterhez megbeszélni, hogy ezen Equalóból a Miserere szavaihoz egy korál éneket képezzen s ezáltal a zenekirály földi maradványait saját szerzeménye mellett kisérhessék örök nyugalomra. Seyfried az ereklye alapos vizsgálata után beleegyezett és haladéktalanul, még este 6 órakor munkához látott éa még ugyanazon éjjel befejezte. .Uien mü a temetésen kétféle formában alkalmaztatott. Először az eredeti dallam, (de az énekesek megkönnyebbítésére egy hanggal mélyebben transzponálva), melyet négy harsonista fújt, továbbá a Miserere mei Deus gyászzsoltár szövegére kidolgozott korál a 16 énekestől intonálva, melyet a templomba érkezésig versszakonkint felváltva adtak elő. Németből fordította : Büchner Antal. Az esztergomi f őszékes egyház kórusán régi zeneművek kőzött találtam egy férfikarra irt Liberát, melyet Seyfried komponált és amelyet Beethoven temetésén előadtak. A címlapjának második oldalán van leírva, hogyan ment végbe Beethoven temetőse, melyet érdemesnek tartok itt hű fordításban közreadni. Hirek a viligeggházM A Római Nemzetközi Katholikus Sajtótudósiíó Iroda közleményeiből. Budapestre tervezik az 1930-i eucharisztikus világkongresszust. Vezető katholikus körökben annak kérelmezését tervezik, hogy az 1930-i nemzetközi eucharisztikus kongresszust Budapesten tartsák meg. E kongreszszosokat tudvalevőleg minden második évben rendezik s mindig a katholikus világnak egyik-másik jelentékeny városában. Tekintettel arra, hogy az idén Amerikában volt, 1928-ban Ausztráliában lesz a kongresszus, mindenkép megokolt, hogy végre ismét Európára kerüljön a sor. Az európai nagyvárosok közül pedig Paris, Róma, Köln, Amsterdam Madrid, London után alig van nagyváros, amely e kitüntetésre annyi cimen tarthatna igényt. A pápa és a katholikus sajtó. XI, Pius pápa nemrég ismét nyilatkozott a sajtó jelentőségéről s a katholikusok kötelességéről, hogy saját sajtójuk köré tömörüljenek. Ez alkalommal a pápa a következő kijelentést tette: „Különös dolog: az eddigi nagyhatalmak mindinkább összeomlanak, csak a sajtó hatalma a népek fölött van egyre növekedőben." Az erkölcsvédelem és az államhatalom. Most, hogy a belügyminiszter végre erélyes kézzel rendet kíván teremteni a széltében burjánzó szennyirodalom ós trágár beszéd ellen, a keresztényellenes sajtó természetesen azonnal az erkölcstelenség védelmére kel s a rég kipróbált módszer alkalmazásával a „művészet szabadságát" félti az államhatalommal szemben. Ezzel kapcsolatban érdemes megfigyelni, hogy nemcsak Magyarországon, hanem széltében az egész művelt világon .szinte egyidőben számos helyen látta be az államhatalom, hogy a sajtószabadság s a művészet leplébe burkolódzó lélekrombolást közérdekből meg kell fékezni. Igy egymásután hozták az erkölcs védelmi törvényeket és rendeleteket Németországban, Kanadában, az Egyesült-Államokban, Spanyolországban, sőt Törökországban ós Japánban is. Buddhista zsinat. Moszkvában nemrég zsinatot tartottak az orosz birodalomban élő buddhisták s e célra több mint 50 kiküldött jött össze, részben Mongóliából és Tibetből. A szovjetkormány nagyban pártfogolta a zsinatot, annál inkább, mert akit a zsinat elnökévé választottak, valami Agvan Doriew, kijelentette, hogy a tiszta buddhizmus egészen jól összeegyeztethető a szovjetkormány elveivel. A buddhistáknak azonban jelentékeny, konzervatív része sehogy sincsen ezen a véleményen. Akit öt paptestvére temet. Nemrég egy kanadai városkában egy James Harrington nevű fiatal gazdálkodót temettek. Temetésén 5 pap végezte a gyászszertartást, akik az elhunytnak valamennyien testvérei voltak. Az öt papon kivül még két testvér, folytatja otthon a gazdálkodást; azonkívül két nötestvór is van, akik közül az egyik irgalmas nővér. HÍREK Melyik gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot? (Vasárnap- és ünnepnapon pedig egész napos ügyeletesi szolgálatot is.) Március 26-tói ápr. l.-igl Kerschbaummayer Károly gyógyszertára (Kossuth L. u.) Eljegyzés. Berényi Editet, Dr. Berényi Zoltán ügyvéd leányát eljegyezte Rosta József tanitóképző-int. tanár. (Minden külön értesítés helyett.) A vízivárosi zárda Boldog Margit Ounepélye f. hó 25-én nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében fényes sikerrel folyt le. Az előadást ma vasárnap d. u. 5. órakor megismétlik. Melegen ajánljuk mindenkinek a megtekintésre. Valamennyi szereplő átérezve, hogy nemes, magasztos,és hazafias missziót teljesít, amidőn Árpádházi B. Margit életének bemutatásával kultuszát terjeszti, tehetségének minden erejével igyekezett a lehető legszebbet és legjobbat nyújtani. A nagyszámú szereplők közül, akiknek mindenike megérdemli a teljes elismerést, ki kell emelnünk Marcell Matild IV. el. o. tanulót, aki a kis Margit királyleányt oly bájjal alakította,amely minden jelenveit részére a legtisztább gyönyörűséget jelentette. Igen szépek voltak a zeneszámok és az élőkép is. A díszletek és a rendezés is elsőrangú. A vasárnapi előadásra belépődij 1*20 P, állóhely 60 f. jegyek előre is válthatók Buzárovits és Tatarek könyvkereskedésében. Halálozás. Ifj. Marosi Ferenc f. hó 23-án Budapesten, az Uj Szent János kórházban, hosszas szenvedés után, fiatal életének 20-ik évében elhunyt. Temetése f. hó 26-án, szombaton d. u. 4 órakor az Esztergom sz. kir. városi temető kápolnájából őszinte részvét mellett folyt le. Az elhunytban Marosi Ferenc kerskedelmi tanácsos fiát gyászolja. A főreáliskola Beethoven-ünnepélye. Március 27-ón d. e. pont 11 órai kezdettel a kaszinó nagytermében tartja meg a főreáliskola gróf Széchenyi Önképzőköre Beethoven emlékünnepélyét a kör étkező műsorral: 1. Babits: Alkonyi prológus : Klein D. VII. o. t. —2. Beethoven: Roado á capdcció • Róth J. III. o. t. — 3. Ifj. Ábrányi K. A rajnai révész : Fischer F. V. o. t. — 4. Beethoven: Sonatina Ne. 2: Schultheisz V.,V. o. t. — 5. Beethovenhez : Kniseh I. VII. o. t. — 6. Beethoven: Polacca: Rayman K. VI. ós Farkas K. VU. o. t. — Felolvasás Beethovenről: Berényi Edit. — 8. Beethoven : Eccossaise : Klein D. VII. o. t. — 9. Benedek A: A dal varázsa:: Weszelovszky S. VII. o. t. — Az Önképzőkör ezúton hivj-a meg tisztelettel az intézet és ifjúság barátait és a zenekedvelő közönséget. Egyúttal kérjük a m. t. közönséget, Hogy pontosan szíveskedjék megjelenni, mert az ajtók az egyes zongoraszámok alatt zárra le.*znek. Belépődíj nincs. Szülői értekezlet. A Deák Ferencutcai elemi fiúiskolában csütörtökön délután szülői értekezlet volt. Ezen sok szülő jelent meg az egyes osztályokban és hallgatta meg az osztálytanítók szakvéleményét gyermeke iskolai haladásáról, illetve értekezett a gyermek további nevelését illetőleg, amelynél az otthon és iskola összhangjának kell érvényesülni. Közgyűlés és népakadémia Az Esztergom Szenttamási és Vízivárosi Kath. Polgári kör vasárnap, f. hó 27 én d. u. 5 órakor saját helyiségében tartja évi rendes közgyűlését, amelyre a tagokat ezúton hivja meg. — A közgyűlés után este 7 órai kezdettel népakadémiai előadás lesz. Előadó Borz Lajos kir. s. tanfelügyelő. Az előadást gyönyörű mellókszámok fogják kisérni. Belépődij nincs. A Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör. Március 27-én saját helységében színielőadást rendez. Szinre kerül: „Katica,, népszínmű 3 felvonásban. Irta: Csite Károly. Kezdete: este pont8 órakor. Belépődij: I. hely 1 P, IC. hely 80 f. állóhely 50 f. Biciklisták a sétatereken és sétautakon. Itt a tavasz, a város lakói kitódulnak a szabadlevegöre és a Széchenyi-téren, a szigeti sétányokon és egyéb sétautak on élvezni akarják azokat a javakat, amelyeket ez a nyaralóvárosnak mondott Esztergom egyelőre nyújthat az embernek. Egyelőre bizony csak keveset nyújthat, annyit, hogy a közönség a rendbehozott sétautakon nyugodtan élvezhesse a jólevegőt. Ma azonban a helyzet az, hogy még ennyit sem tud nyújtani és aki egyszer megpróbálta a sétát, az másodszor alighanem otthon marad. A séta ugyanis a sétányokon rohanó biciklisták miatt valósággal életveszélyes. A sétáló sobasem tudja, hogy mikor kapja háíoa vagy mikor terem előtte egy-egy biciklista. A napokban egy úriasszony, gyermekkocsiban levő kisgyermekével együtt kénytelen volt az utolsó pillanatban a kocsiútra sietni, mert a Csernoch János-úti sétányon egy konok biciklista futott vele szemben. Az államrendőrség figyelmébe ajánljuk azt a száguldó biciklista-csoportot (valószínűen inasok voltak), amely f, hó 20-án délután 5 órakor zavarta a járókelőket a csendőrlaktanya előtt befordulva a Csernoch János úti sétányra. (Nem a kocsiúton, hanem •gyenesen a gyalogjáró sétányon!) A l01-es számú kerékpár hajtója, aki szintén benne volt a csoportban, meg fogja mondani sporttársai nevét. Szerdán délután történt, hogy egy úri sportfogat a keskeny Sziget-közön keresztülhajtatva elütött egy diákbiciklistát, aki a Széchenyi-térről tartott a közbe. A ló rálépett a biciklikerékre éi egyéb baj nem történt, minthogy a diák lefordult a bicikliről. A keskeny Szigetközön csak lépésben szabadna hajtani, biciklivel pedig egyáltalán nem. Sétáló kisgyermek, vagy akár felnőttnek a Széchenyt-téren és a sétányokon való elgázelása a mai állapotok mePett könnyen megtörténhetik. Az unalomig sírtunk már ezekről a tarthatatlan viszonyokról, amelyeknek végre drákói szigorral végét kell szakítani A tiltó táblák künn vannak, de a fékezetlen biciklistákat meg kell tanítani arra, hogy a tilalmat embertársaik és a város jóhirneve érdekében respektálják is. „Nem fogadta el." Egy amerikai lap irta nemrég a következőket: Lehet valaki olyan zsugori, hogy az i-re nem tesz pontot és a t-re nem tesz vonást, csakhogy a tintával takaróVilágul® a Kulturmozgóban! JOE MAY, a „Hindu síremlék" alkotója megrendezte leghatalmasabb filmjét : a DAGFIN-t. JOE MAY a német filmkultúrában legelsőnek produkált valóban maradandó értéket. Azok örömére, akik Joe May (a Hindu Síremlék alkotója) munkáját nagyra értékelik, néhány hónappal ezelőtt elhatározta, hogy megalkotja leghatalmasabb filmregényét, a DAGFIN cimű filmjét, melyet ma szombaton és vasárnap négy budapesti premier szinházzal egyidőben mutat be a Kultur Mozgó. ízig-vérig modern filmdráma ez, amelyben hatalmas szenvedélyek csapnak össze, s szinte emberfeletti erővel küzdenek egymással a szerelmes emberek ; igaz emberi szépségek ós gonoszságok vivnak élet-halálküzdelmet. A film hatalmas témájához megfelelő az a nagyszerű szereposztás if, amelyre Joe May felépítette hatalmas filmjét, mert főszerepeit Paul Richter a Hieb elun gok Szigfriedje, Marcsi la Albani ós Paul Wegener alakítják. Előre is ajánljuk a nagyérdemű kö•önségnek, hogy e hatalmas filmhez jegyeit előre biztosítsa.