ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-02-13 / 13. szám

XXXII évfolyam, 18. szám. Ára »© fillér Vasárnap, 1927. február 13 ESZTERGOM k/egjelenik hetenkint kétszer: szerdán és va^árnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P. 20 fill Néptelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a .HUNNIA" könyvnyomdában Szemtől szembe BiEtergom, 1927. február 18. Abban a városban, ahol az adó­fizető polgárság terhére annyi és oly nagy méretű alkotásokba fog bele a vezetőség, mint Esztergomban, ahol egyenlőre csak a súlyos terhe­ket érző polgárság egy része keserű haraggal gondol mindazokra, akik az új alkotásokért felelősek, az em­ber szinte rettegve gondol arra az alkalomra, hogy ez a haragos, szen­vedélyes polgárság szemtől-szembe kerüljön a Táros vezetőségével. Esztergomban ez a szembenézés minden veszedelem és szemrehányó összetűzés nélkül megtörtént, sőt az összejövetel után kerekedett hangulat­bél arra lehet következtetni, hogy a polgárság és a vezetőség kibékült, Összebarátkozott és kezetfogott. Szerdán estére az Esztergomi Városi Párt választmánya értekez­letet hívott egybe, amelyre váratla mil a polgárság és különösen az iparosság köréből oly nagy számmal jelentek meg az érdeklődők, hogy a városháza zsúfolásig megtelt nagy­terme bátran képviselhette a város összlakosságát. A keresztény városi párt programmja felöleli a város gazdasági és kulturális baladására irányuló összes kívánságokat, és gyűlésein a polgárság a városi köz­gyűlésen szőnyegre kerülő fontos közügyeket is meg szokta beszélni, hogy alkalomadtán irányitdlag és döntőleg léphessen fel. A nagy ér­deklődés mindenesetre azt bizonyítja, hogy a vároanak égető kérdései vannak, amelyekhez sok a polgár­ság mondanivalója. A gyűlés sike­res lefolyásának ós eredményének azonban főkép3n az adja meg a jelentőségét, hogy a polgárságnak ezen az értekezletén a polgármester is megjelent a városi tanácsnak az élén. Az újabb idők kívánságainak megfelelőleg általunk is sokszor han­goztatott helyes kormányzási és ve­zetési elvet praktizált ezzel a pol­gármester, azt, hogy a felelős ve­zető tisztviselő ismerje meg az életet, jöjjön a polgárság közé, ismerje meg bajait, teherbíró képességét, és ismertesse meg vele a terveket, amelyek keresztülviteléhez az ő adója és pénze szükséges, ismertesse meg a tervek praktikus és hasznos ol­dalát és jövő boldogulására való fon­tosságát, ismertesse meg az arányt a polgárság anyagi áldozata és az ideák keresztülvitelével járó közjólét és a polgári sors jobbulása között. Szóból ért az ember, és még igy is milyen nehezen lehet megértést, meg­nyugvást és tiszta képet teremteni, — de egyenesen lehetetlen ez a városi hivatalos vezetőség és az adófizető polgárság különélésekor. Ebben az esetben csak a terhe­ket érzi a polgárság (és ezen nem is lehet csodálkozni!) és a szenve­dély diktálja a kritikát, amely rossz­indulatú ellenségeskedést szül. Szemtól-szembe szóból ért az em­ber, de csak az őszinte szóból. Nem is a nagy trianoni gyászkalapalá vonás teremtett megnyugvást és megértést a szerdai értekezleten, — különben kétségtelen, hogy a Tria­non szó hallatára bármely körül­mények között minden jó magyar ember elcsendesedik és lehajtja fejét, — de az őszinte szó szembemondása, amelyet mindkét részről jóakarat kisért. Szemtől-szembe! Az ezer bajjal való küzködésnek ezt a tisztességes, becsü­letes magyar emberhez illő módját pedig mind a polgárság, mind a városi felelős, hivatalos vezetőség részéről bizalommal folytassuk to­vább — a város jövő haladása és mindnyájunk boldogulása érdekében! A földmivelésügyi és kultuszminisztertől kér segítséget a város földmivesiskola létesitésehez Ismeretes, hogy a vármegyei köz­igazgatási bizottság hatósági orvosi vélemény alapján határozatot hozott, amely szerint a Kossuth Lajos-utcai elemi iskola egészséges és megfelelő elhelyezésére hivja fel a város veze­tőségét. Az iskola ugyanis mai elhe­lyezésében egészségtelen, rossz el­helyezésű, és az iskola épülete egy­általán nem felel meg iskolai célokra. A közigazgatási bizottsági határozat utal arra az orvosi megállapításra, hog az iskola mai elhelyezésében valóságos melegágya különösen a tü­dővész terjedésének, amely az eszter­gomi nép körében nagy mértékben szedi áldozatait. A csütörtöki városi közgyűlés fog­lalkozott az iskolaegészségügyi és pedagógiai szempontból rendkívül fontos határozattal, és a képviselő­testület a tanács javaslatára a körül­ményekhez képest üdvös határozatot hozott az ügyben.. A képviselőtestü­let belátja az iskola egészségesebb és jobb elhelyezésének szükségességét, sőt érzi egy földmives szakiskola hiányát is, de mivel most építtette fel első új 16 tantermes elemi iskoláját, ez anyagi erejó^ annyira kimerítette, hogy új építkezésekbe jelenleg nem kezdhet. Ezért a tanács felir a kul­tuszminiszterhez és a földmivelésügyi miniszterhez hogy a Kossuth-u.-i elemi iskola renoválásával együtt fogadja el egy új földmives iskola tervét, amelynek létesítéséhez nyújtson anyagi segítséget, továbbá két férfi és két női gazdasági szaktanítót Esztergom­nak, amelynek lakossága 60 százalék­ban földmives, valóban égető szük­sége van egy földmivesiskolára. ritását ós alkalmas helyekre való sze­relését kívánják a szentgyörgymezőiek. Kívánnak továbbá egy-két rendőr­I őrszemet is, mert amikor a városrész népe dologidőben a határban van, a házaik őrizetlen állanak. Mindmeg­annyi móltányos kívánság, amiket valószínűleg teljesíteni is fognak. Örömmel vette tudomásul az értekez­let azt* a hirt, hogy ^ Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgy. képviselő a Közüzemi révén egy mintautat készit Szentgyörgymezőn. A polgármester bejelentette, hogy a villanyvilágítást is szaporítani fogják, és a kívánságok, mihelyt irásba foglalva érkeznek a tanácshoz, figyelembe vétetnek. Nagyjelentőségű és üdvös ^vas­latot terjesztett elő Vitái István igaz­gató -tanító. Szentgyörgymező ugyanis oly távol esik a postahivatalhoz, hogy a szentgyörgymezői nép nagy fárad­sággal küzd és nagy időveszteséget szenved akkor, amikor a postára be kell jönnie. Javasolta tehát, hogy a városi párt tegyen meg mindent, hogy Szentgyörgymezőn fiók-posta ál­líttassák fel. Tudomásunk szerint az új postafőnök, akinek kiváló hivatal­vezetéséről máris meggyőződtünk, tá­mogatja ezt a tervet, amely mint kí­vánság igazán móltányos. A párt magáévá tette az ügyet és hihető, hogy rövidesen sikeresen meg fog oldódni, amennyiben a polgármester nyilatkozata szerint a város jóindu­lata is megvan hozzá. Megjavítják Szentgyörgymező útjait és világítását A városrész fiókpostát és rendőrőrszemet kivan Harminc évig elhagyatott városrósz volt Szentgyörgy mező, nagyon is mél­tányos végre, hogy reá is gondolja­nak. A város vezetősége sok buzgó­sággal és jóakarattal látott neki a városrész modernizálásának. Ez kü­lönben a város idegenforgalma szem pontjából is fontos, amióta megindult az autóbuszjárat Esztergom—Vise­grád között, s igy Szent györgymezőn keresztül nagy forgalom lebonyolítá­sát várják. Első kérdés az utak meg­javítása, s ezt rövidesen keresztül is fogják vinni. A napokban nagyobb bizottság járta be a hivatalos város részéről Szentgyörgymezőt, ahol Nád­ler István ós Hegedűs Sándor kalau­zolása mellett megállapították az út­javítás ós a városrész szépítésére irá­nyuló terveket. A városi kereszténypárt szerdai értekezletén pedig Nádler István ta­nitónőképzö-intézeti igazgató a jelen­volt polgármester és városi tanács előtt előadta Szentgyőrgymező lakos­ságának kívánságait. Az útjavítást illetőleg a szentgyörgy mezőiek azt kívánják, hogy az egyik rendbeho­zandó útat a szentgyörgymezei ár­vaház felé vezessék, mert a város­rész gazdasági élete arra folyik le. Elsősorban ugyanis két főút rendbe­hozatalát tervezi a városi tanács. Az egyik a temető felé vezet, amit a belvárosiak is használnak. A vízvezetéki közkutaknak szapo­A hősök emlékére kerülő, a világháború hősi halottjai­nak tekinthető esztergomi katonatisz­tek, zászlósok és hadapród-önkéntesek névsora a következő: I. Őrnagy. Koczián Frigyes. II. Századosok. Eggenhoff er Aladár, Kulcsár Károly, Lasch Jenő, Saághy Russek Aurél, Schmiedt Gusztáv, Szendy Gábor, Waldkrich Erigyes. III. Főhadnagyok. Berger György, Dr. Ferenczy György, Fray János, Fuhrmann Ede, Hijdú János, Helcz Kálmán, Huszár Antal, Matirkó De­zső, Rencz László, Szamosy Mihály, Waldvogel Gyula. IV. Hadnagyok. Farkas Tivadar, Gállik Géza, Hubert Lajos, Huszár László, Imely Gyula, Kemény József, Marsóvszky Béla, Matirkó Jenő, Mráz Péter, Ormay Nándor, Pap Nándor, Pósvay Sándor, Praznovszky Ágost, Simon Sándor, Zsiros Jenő. V. Zászlósok. Brutsy Gyula, Etter Gyula, íFray Ferenc, Ifj. Jedlicska Rezső, Lacz Kálmán, Rayner Lajos, Williy János. VI. Hadapród-önkéntesek. Cserna Lajos, Halasy Gyula, Halmos Gyula, Homicskó Kornél, Kelecsónyi Rezső, Kócsy Béla, László Sándor, Miller Ferenc, Nagy Pál, Platz Ferenc, Stromf Zoltán, Szabó Kálmán, Szlo­vacsek Rezső, Sztahovics Ferenc, Takács Gyula, Tóth Ferenc, Varga Ferenc és "Wavrovits Szilveszter. Felkóretnek e hősök hozzátartozói, hogy a névsoron észlelt esetleges hi­WL. ' «-Ü„XAX vászon, köpper, törülköző, konyha­H n 71 SZfiVíl I I é * kenyérruha, abrosz (fehér- és szi­&1UIU üciv i vit nes) jegjutányosabbanbeszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. Telefonszám 135. — Házi ken­der megszövésre elfogadtatik! \

Next

/
Thumbnails
Contents