ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927
1927-02-13 / 13. szám
bák kiigazítása vagy a kimaradottak pótlólagos bejelentése végott a városházán (közgyámi hivatal) jelentkezzenek. Megjegyzendő azonban, hogy az nem lehet jogcím az esztergomiak hős emlékére való felvételre, hogy valaki helyben állomásozott 26 gy. ezrednél szolgált; sem az, hogy a neve valamely tanintézet vagy egyesület emléktábláján már szerepel, mert ezek között többen vannak nem esztergomiak is, akiknek a nevei bizonyára az illetőségi helyükön felállítandó emlékeken is feltünteve lesznek. Esztergominak csak az tekinthető, aki idevaló, itt huzamosabb ideig lakott. HÍREK Hirek a világeggházból A Római Nemzetközi Kalholikus Sajtótudósító Iroda közleményeiből. Egy történelmi hazugság cáfolata. Parisban a Montmartre-hegyen, a katholikusok által emelt nagyszerű új nemzeti Jézus Szive bazilika elé a szabadgondolkozó városi tanács egy szobrot tett: az ifjú De la Barre szobrát, akit, mint a felírás jelzi, a 18 ik században 19 éves korában kivégeztek, „mert nem akarta kalapját levenni egy processzió előtt," A sza badgondolkozók azóta ezt a nevet, mint a szabadgondolkozás vértan ujának nevét emlegetik. Most a párisi Sorbonne-egyetemen egy fiatal em Melyik gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot? (Vasárnap- és ünnepnapon pedig eg^sz napos ügyeletesi szolgálatot is.) Február hó 12—18-ig Takács István gyógyszertára (Víziváros.) Haiálozás. Vitéz Nagy Pál lovassági tábornok, a honvédség főparancsnoka, a vitézek választott főkapitányának helyettese, folyó hó lO-én reggel 63 éves korában elhunyt. Az Oltáregyesület vasárnap, február 13-án tartja szents.égimádását a vízivárosi zárdatemplomban. Reggel fél 7 órakor van szentségkitétel szent misével. 8, 9, 10 órakor pzent misék vannak. Délután öt órakor szentoürüoan e . e gyBtem ö n «gy eia- , begzéd uU]j Htánia yan gzentségei . berChassaigne Márk doktori erteké;tétellel fl fön dólután 4 óra | or zést irt De la Barre igazi, történelmi alakjáról s kimutatta, hogy a 19 éves fiatalembert egyáltalán nem vallási Em (ékeztető, Február 12. Az ESC álarcos bálja a Magyar Királyban. „ 13. A Szentgyörgymezői Kör szinielőadása. „ 14. Móricz Zsigmond felolvasó estje a vármegyeháza nagytermében este fél 6 órakor „ 19. A 4. sz. honvéd-altisztek bálja a táborban. „ 19. Az izraelita kultúregyesület műsoros estélye a „Fürdö"-ben. „ 20. Aa iparos és kereskedő leventeif j ak műsoros táncestélye a Kath. Legényegyletben. Kezdete este fél 9 órakor. „ 26. A Kaszinó műsoros estélye. „ 27. Az Esztergomi Kath. Legényegylet farsangzáró táncestélye saját helyiségében. „ 27. A Stefánia álarcos bálja a Fürdőben. „ 28. A Polgári Egyesület farsangzáró estélye a Magyar Királyban. választmányi ülés lesz. Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 10-én délután 4 órakor dr. Antóny Béla polgármester elnökletével köz> vétségért végezték ki, s nem is az egyházi törvényszék itélt ügyében, hanem az akkor már erősen egyház- , ellenes parlament. A fiatal történész, I SY^st tartott, amelyen elfogadta a aki az értekezést beadta, s vele ba- képviselőtestület a városnak nyaraiorátai is, nagyon kíváncsiak voltak, he,1 yé és fürdővárossá leendő feileszmi lesz a dolgozat eredménye, mert! tése éí * idegenforgalmának emelése a biráló bizottság tagjai közt több közismert szabadgondolkozó tanár is volt. Az eredmény teljesen igazat adott Chassaigne-nek s dolgozata alapján, mint a doktori fokozatra „dicséretesen érdemest" ismerte el, ami Franciaországban sokkal nehezebben elérhető fokozat, mint nálunk. Ezzel azonban voltakép elismerte a zsűri azt is, hogy a párisi városi tanács közönséges történelmi hazugságot irt ki a város legelőkelőbb helyére felállított emlékre. Az arany kommunizmus. Nemrég meghalt az orosz szovjet francia országi követe, a zsidóvallású Kraszszin. Természetesen óriási vagyont gyűjtött. A francia lapok azt irták, hogy körülbelül 400 millió frankot tett félre a magántulajdon eltörlésének buzgó apostola. A szovjetujságok letagadták ezt a híresztelést, később maga az orosz kormány kénytelen volt elismerni. Krasszin özvegye ugyanis évi özvegyi nyugdijat követelt a szovjetkormánytól. Ezt azzal tagadták meg töle, hogy hiszen Krasszin 70 millió angol font vagyont hagyott hátra, ez csak elég az özvegry megélhetésére. Egyidejűleg szigorú parancsot küldtek Krasszinnénak, hrgy leányával együtt térjen vissza Oroszországba. Krasszinné azonban azt felelte, hogy egészsége nem birja a kemény oroszországi klimát, azért inkább Franciaországban marad. Ami pedig az ura hagyatékát illeti, ahhoz senkinek semmi köze és ha nem adnak neki nyugdijat, kénytelen lesz urának emlékiratait teljes leplezetlenségükben közreadni. Erre Krasszinné táviratot kapott Sztálin népbiztostól, amellyel azonnal megadják neki a nyugdijat, ha nem közli urának em« lékiratait. Igy fest hát a valóságban a szocialista-kommunista önzetlenség és igazmondás. tárgyában alkotott szabályrendeletet. A tejkereskedelem és tejkimérés sza bályozásáról szóló fontos szabályrendeletet dr. Jármy István komoly, szakszerű hozzászólása utáa fogadta el. Nagyon is aktuális már ez a szabályrendelet, amely a város egészséges tejjel való ellátását van hivatva biztosítani úgy, hogy a termelők és fogyasztók ériekei egyaránt meg védessenek. A kisebb városi berub ázásoknak (útjavítás, iskolafe.szerelés, gazdasági állatok vétele, vizvezeték bevezetés a városi h-zakba stb.) öt milliárd K kölcsön útján leendő fede zéséra kért felhatalmazást a tanács. A képviselőtestület egyhangúlag: járult hozzá a tanácsi javaslathoz dr. ZwiUinger Ferenc kivételével, aki hosszai pára gráf u°citáló beszéddel köritett azon javaalatával, hogy a javaslat véte .-sohle a napirendről, egyedül maradt, sőt a végén dr. Sántha még egy paragrafus és egy csomó k új rendelet elolvasására utasitotta. A Stefánia Egylet február hó 27-én a Fürdő Szálloda összes termeiben jótékony célú nagy álarcosbált rendez. Már lasan folyaak az előkészületek az est sikere érdekében. Lesz szépségverseny, szerpetin csata, bálkirálynő választás. Miután a meghivók már szétküldettek, a rendezőség ezúton jáoak részletes kidolgozására tett javaslatot. Ezután dr. Darvas Géza általában ismertette a párt programmját, amely a város kuUurális és gazdasági haladására, továbbá a földmivelés, ipar és kereskedelem felvirágzására irányuló terveket öleli fel. Hivatkozott az „Esztergom" mult szerdai vezető cikkére, amely földmivesiskola felállításáról szólt. Az idegenforgaljm növeléséről is beszélt, amelyből a mi termelőinknek, iparosainknak és kereskedőinknek van hasznuk. Szépítenünk és alkalmassá, egészségessé kell tenni városunkat, hogy minél több idegen keresse fel. Dr. Antóny Béla polgármester, aki a városi tanács több tagjával szintén megjelent az ülésen, hosszas beszédet moadott azután, amelyben a polgárságot felvilágosította a város vezetőségének céljairól és terveiről, munkálatairól, amelyeket, a város fejlődése ós a polgárság boldogulása érdekében^ sző, illetőleg végez és végeztet. Óriási terhekkel járnak a munkálatok, a középitkezések, a vizvezeték, útjavítás stb., de csak kettő kö/ött választhatunk a mai viszonyok figyelembevételével : vagy alkotás és munkaalkalom nélkül is teljes leszegényedés, az állandó nyomor a trianoni határ között, vagy minden erőnk megfeszítésével veritékesen dolgozunk, kitzle ödünk és reménykedünk. Jóakaratot és testvéri szeretetet kivánó tájékoztató beszéde nagy megnyugvást és bizalmat keltett a polgárság lelkében. Majd Nádler István és Vit^l István szólaltak fel. Erről lapunk más helyén szólunk. Móricz Zsigmond és a Magyarság támadó cikke. A Magyarság csütörtöki számában egy cikk jelent meg Móricz Zsigmond országos felolvasó körútjával kapcsolatban, amely a „Békés" c. netilap egyoldalú közlése alapján a neves irót defaitizmussal, ellenséges propagandával vádolja meg. E támadás nyilvánvalóan épp oly elfogult információn alapult, mint annakideján a Magyarságnak Antóny Béla polgármester ellen intézett ismeretes cikke, amelyért az írójának a bíróság előtt bocsánatot kellett kérnie. A Magyarság pénteki száma a megjelent támadásra Móricz Zsigmond következő levelét közölte : „Tisztelt Szerkesztő Úr! Mai számában súlyos és felelősségteljes cikRben foglalkozott velem a 1 Magyarság. Ezennel elismerem, hogyha más információja nem volt, csak a „Békés" idézett cikke, akkor nemcsak joga, de kötelessége is volt ezt megírnia. Ea azonban tisztának érzem magam és álmélkodva nézek arra, aki a felolvasáson jelenle/ők izzó hangulatától annyira elvonatkozva, igy fólreértnette előadásomat. Tényeket mond, amiknek épp az ellenkezője? t hirdettem. Külö^ö^en három o yan tényt említ, aa.i a vért az arcomba kergeti. Hát elképzelhető az, hogy a békésgyulai vármegye házán valaki olyan dolgokat mondhat, mikor jelen van ( város krémje, az inteligencia vezérei. Hogy ne ak^dt volna valaki, aki visszaüti* iisa ; sőt, hogy az egész közöség föl ne lázadjon? Nem vitatkozom, de tanúul hivom a jelenlevőket, akik szűnni nem akaró tapssal, kézszorítással és o^ meleg szere tettei üdvözöltek, amit elfeledni soha nem fogok. Kérem öat, szerkesztő Ur, közölje ezt kéri, hogy akik meghívót igényelnek, i az fásomat Felolvasásomat azzal teázok az egylet vezetőségéhez fordul-