ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-02-25 / 16. szám

xxx. évfolyam, iß. szám. Ára 1500 korona. Szerda, 1925. február 25 ZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetésiára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Kell-e vízvezeték Esztergomban ? i. Lapunk legutóbbi számában részletesen megemlékeztünk azon, hosszú idők után újból megtett első komoly lépésekről, amelyeK Esztergom város vízvezetékének létesítéséhez vezetnek. Az előkészítő értekezleten elhangzott felszólalások kicsinyben az egész város véleményét kifejezik. Vannak az ügynek meleg pártolói és heves ellenzői. Az ellenzőket főleg a pénzügyi rész riasztja vissza ; azt hisszük, elvileg senki sincs, aki ellenezné a vízvezeték létesítését, ha az a lakosság minden megterhelése nélkül volna előteremthető. Az alábbiakban Esztergom vízrajzi helyzetét vázoljuk, hogy rámutassunk a vízvezeték szükségességének aktuális voltára.*) Esztergom város a Duna völgyében épült, egy része pedig a Várhegyen és a Szenttamáshegyen terül el. A völgyben levő utcák minimális magassága a Duna helyi nullpontja felett 8 méter, mig a Szenttamás-hegynek beépített legmagasabb pontja 50 m. A lakott területek közötti legnagyobb magassági különbség tehát 42 m. A völgyben levő utcák lakói vízszükségletüket a néhány méternyi mélységben levő talaj vizrétegbe sülyesztett házi kutakból szerzik be, mig a várhegy lakói, illetve a primási és káptalani épületek a magasnyomásra berendezett és hőforrású vizet szállító primási vízvezetékből fedezik szükségletüket. A Szenttamáshegy lakói a vizet részben a völgyben levő talajvizkutakból, vagy pedig a felszinrejövő bővizű forrásokból merítik. A háztartási célokra szükségelt vizet régebben a Dunából tengelyen szállították, ma többnyire a felfogott csapadékvíz szolgál ily célokra. A szenttamáshegyi viszonyok szánalmas voltát legjobban jellemzi az ottlakó szegénysorsú lakosság azon beismerése, hogy többnyire csak hetenkint egyszer, vasárnap mosdanak a vizdrágaság miatt. A tengelyen való vízszállítás ma részükre szinte megfizethetetlen. A helyenként nagy távolságról kézi edényben hordott vízzel kell beérniük. Itt tehát a vízvezeték minden körülmények között indokolt. A völgyben levő házi kutakból a vizbeszerzés igen könnyen és majdnem teljesen díjtalanul történik. Ezen kutak azonban igen kemény vizet adnak, azonkívül pedig, mint minden csatornázást nélkülöző városban, a kutak vizei meg vannak fertőzve, mivel egyes épületek szennyvizei és fekáliái ugyanabban a rétegben lesznek eltüntetve, amelyből e kutak táplálkoznak. Innen van, hogy még azon épületek lakói is, akik házi kutakkal birnak, az ivóvizet a hőforrásokból; a nagyobb mennyiségű háztartási vizet pedig a Dunából hordatják, a házi kút vizét pedig csak mosogatásra, súrolásra használják. A Várhegy, illetve a primási és káptalani épületek lakói el vannak ugyan látva a primási vízvezeték vizével, de ezen vízvezetéknek az a hátránya, hogy csak korlátolt vízmennyiséget szállíthat nemcsak a lefoglalt thermálforrás korlátolt vízhozama miatt, hanem mivel az egész berendezés csak néhány épület vízszükségletének az ellátására készülvén, fejleszteni nem lehet. A primási vízvezetéknek tehát oly értelemben leendő kibővítése, hogy az az egész város szükségletét elláthassa, — eltekintve a magánjogi nehézségektől — technikai okokból sem lehetséges. Ezekben vázoltuk Esztergom általános helyzetét vízrajzi szempontból, amely helyzet, mint látjuk, különösen egészségügyi szempontból erősen követeli az általános vízvezeték létesítését. (Folytatjuk.) HÍREK. Hamu hull *) Az adatokat 1. Varga József „Etztergom sz. kir, város vizvezetéki terveinek ismertetése." Budapeit, Légrády Teltvérek nyomdája. 1906. az ember homlokára keresztalakban és vége a gondtalan mulatozásnak s összeroskad az emberi gőg, hogy bor, pezsgő, cigány, selyem, lakkcipő, púder, festék, tánc, rózsaszinű fátyol, csillogó bál, szép lány és pampuska elegendő arra, hogy a lélekben uj életet teremtsen s elölje a nagy gondokat és szomorúságokat. A farsangi mámor egzisztenciái tönkremennek most, amikor a homlokokra hull a bűnbánat jele és hirdeti, hogy por ós hamu minden földi dolog. A hamu az igazság varázspora, amelynek szürke valósága a mámor ködét, a hiúság fátylait ós a hazugság hízelgő parfűmjeit semmisiti meg ós megmutatja a lelket. A lelket az emberben, aki a kereszt jelével homlokán elindul az élet komoly értékei után ... „A keresztfához megyek, mert máshol nem lelhetek nyugodalmat. . ." A Tanult Férfiak Kongregációja pénteken, f. hó 27.-én este háromnegyed 7 órakor ülést tart a főgimnázium fizikai előadó termében. Szives megjelenést kér a Vezetőség. Ezüstmenyegző. Dr. Prokopp Gyula városi főügyész vasárnap délután 5 órakor tartotta ezüstmenyegzőjót a belvárosi plébánia-templomban. Ezen ünnepélyes alkalomból a főügyészt a város tanácsa ós nagyszámú tisztelők meleg ovációban rószesitettók. Böjti beszédek. A vízivárosi plébániatemplomban a böjti ájtatosság minden pénteken délután 6 órakor lesz. Böjti szónokok: Német István szemináriumi lelkiigazgató, dr. Szabó Vendel pápai kamarás, theologiai tanár, dr. Tichy Gyula szentszéki biró, theologiai tanár si Keményffy K. Dániel plébános. — A szenttamási kálvárián a böjti ájtatosságot szent beszéddel minden pénteken reggel fél 8 órakor tartják meg. Halálozás. Özv. Cselka Jánosnó szül. gellóri ós nemesbogyai Takách Olga, ny. főkáptalani intéző özvegye f. hó 23.-án, hétfőn délután fél 2 órakor, 53 óves korában, hosszas szenvedés után elhunyt. Hült tetemeit szerdán délután 4 órakor helyezik örök nyugalomra a belvárosi temetőkápolnából az ugyanottani családi sírboltba. Jókai, emlékünnepély Tokod-altárón. A M. Á. K. Tokod-altárói bányatelepén nagyszámú hallgatóság előtt, mely a termet zsúfolásig megtöltötte, zajlott le f. hó 22.-én, vasárnap megtartott kultur-előadás keretében a Jókai nagy magyar iró százéves születési évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepély. Az ünnepély kiemelkedő pontja volt Blaskovics Piacid beneósfőgimnáziumi tanár magasröptű ünnepi beszéde, melyben Jókai Mórt, mint hazafit 03 mint regényírót hozta szivhezszóló beszédjében szemeink elé. Az ünnepély műsorát változatossá tették a főgimnázium növendékeinek válogatott, szép szavalatai, ének- és zeneszámai. A bányaigazgatóság ezúton is őszinte köszöoetót nyilvánítja dr. Mattyasóvszky Kasszián főgimn. igazgatónak, aki ünnepélyünk fényét megjelenésével emelte, Blaskovics Piacid főgimn. tanár tartalmas, szép beszédjéért, mellyel a hallgatóság minden tagját lebilincselte és végül a főgimn. növendékeinek, kik közreműködésükkel az ünnepséget változatossá tették. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. helybeli állomásfőnöksóge értesíti az érdekelteket, hogy a teherforgalmat uszályrakományokra ós darabárúkra Győr kivételével az összes viziállomásokra és állomásokról megnyitotta és az árúfelvótelt megkezdette. Betörési kísérlet. F. hó 21,-én, szombaton reggelre eddig ismeretlen tettes betörést kísérelt meg özv. Nagy Pálnó Kossuth Lajos-utcai dohánytőzsdójóbe. A betörő a kapualatti bejáró ajtón levő zárat feszitette le, míg a belső ajtón levő zárat csak megrongálta, úgy hogy azt lakatossal kellett felnyittatni. A ház kapuján levő zárnak semmi baja sem törtónt, pedig ezen keresztül kellett a betörőnek a kapu alá behatolni. Fáradsága azonban igy is kárbaveszett, mert — úgy látszik — munkájában megzavarhatták ós igy eredmény nélkül távozott. A nyomozás megindult. A szalmakazal szerencsétlen lakójaDunaalmásról irják: Rovács János dunaalmási kisbirtokos az ottani határban Füzitő közelében fekvő földjón levő szalmakazlában elrejtőzve egy teljesen lesoványodott ós az éhségtől Összeaszott nőt talált. Jelentést tett a községi elöljáróságnak, mire az csendőröket küldött ki, akik a szerencsétlen nőt behozták a községházára. Kihallgatásakor Kovács Anna esztergomi születésű 35 óves hajadonnak vallotta magát és hogy már három hete nem evett. Megállapították, hogy mindössze csak 20 kg.-ot nyom és mivel oly gyenge volt, hogy már enni is képtelen volt, az elöljáróság a szerencsétlent az esztergomi kórházba szállította. Jókai babérjai. A költségvetés tárgyalásán belekiáltotta valaki a Jókai beszédébe: — Komédia! Érre Jókai igy replikázott: — Nekem ebben a komédiában épen annyi veszteni valóm van, mint a képviselő úrnak; ez a haza csak úgy az enyém, mint az önöké. Éu ezen a színpadon sohasem áhítoztam babér után, de itt tépték le rólam azt a babért, amit másutt szereztem. Nyilvános nyugtázás. F. hó 7.-én a Fürdő-szállodában az Esztergom-Hontvármegyék esendőr tiszthelyettesei ós altisztéi által rendezett jótókonycólú táncestólyen felülfizettek: Alberti József 165.000 K, Palkovics László, Dr. Megyery Részvénytársaság, Fuchs Ármin 100—100 ezer K, Kerschbaummayer Károly, dr. Antóny Béla, Mátóffy Viktor, Hroba Lajos, Porgesz Béla 85—85 ezer K, vitéz Turchányi Ernő, Kannka N., Tóth János, Bács Ferenc, Neumann N.-nó, Eisänstedter Ignác, N. N., N. N. 65—65 ezer K, dr. Darvas Géza, Klein N., Krantz Antal, Binder Ödön 50—50 ezer K, Klacz N, N. N. 40—40 ezer K, Vindisch György, Jakus János, Reviczky Elemér, Rudolf Béla, Heischmann Ferenc, Györki N., Haáz Gyula, Glasza József, Toldi János, Csiby N., Radó Béla, N. N., N. N„ 35—35 ezer K, özv. Ram N.-nó 30 ezer K, dr. Perger Kálmán, Till István, Oláh György, Kátai Lőrinc, N. N., N. N., N. N. 25—25 ezer K, N. N., Schmidt S. bányafőtanácsos, N. N., N. N. 20—20 ezer K, dr, Vitéz Szomor Aurél, Vincze Ferenc, Badinszky N. Fekets N., Nemes Károly, Rostás István, Erdős N. 15—15 ezer K, Ruska N., Hradik Antal, Szedmer József, N. N., N. N., N. N., N. N. 10—10 ezer K, Marossy Tibor, Murányi Ernő, N. N., N. N., N. N„ N. N., N. N. 5—5 ezer K. — A nemeslelkű adakozók fogadják ezúton is a rendezőség hálás köszönetét. A posta fogja árusítani a pénzügyi bélyegeket. A pénzügyminiszter az okmány ós forgalmi bélyegek árusításával Tamburazenekar HANGVERSENYEZ!