ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-04-01 / 26. szám

ESZTERGOM Jelen szám ára 20 K. Megjelenik szerdán es vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 100 korona. Kétoldalas szám ára: 10 K, négyoldalasé 15 K. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Szent Lőrínc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek B o záróv its Gusztáv könyv­nyomdájában. Valóság és ideál. Esztergomban, 1923. március 31.-én. Húsvét van és amikor mint hivő keresztény diadalmas lélekkel rajongok a mai nap evangéliumán, ugyanekkor mint magyar és hazafi, mint az ezeréves Magyarország gyermeke lehajtott fővel szégyenlem, hogy még vagyok és nem birom el a megdicsőült Krisztus tekin­tetét, amikor hallgatom a nagy tényt, hogy az angyalok elhengerítek a követ és az Ur önerejéből feltámadott. A húsvéti evangélium szent és föl­séges cselekvényéhez ugyan semmi földi dolog nem hasonlítható, de a feltámadás lényegére gondolva az égi fényességben élesén elhatárolódik a valóság és az ideál, szemünk előtt ragyog a különbség a tény és a felrajzolt eszme mivolta között és épen ez az, ami a mai magyar ember húsvétját szomorú és szégyenletes gon­dolatokkal terheli meg. Esztendőkön ke­resztül festegetjük már az ideálokat egye­sek, osztályok, társadalmak, politikai élet, állami rend, egyesületek és nemzeti mun­kálatok fölé, úgyannyira, hogy a ma­gyar égboltozat már szinte áthatolhatat­lan tőlük. írásban és beszédben min­den második szavunk nemzeti felébredés, Magyarország feltámadása, keresztény­magyar újjáéledés volt és tulaj donképen a feltámadás irányában alig történt más, mint százféle úton százféle tervvel való elindulás, járatlan ösvényeken való szem­bekerülés, szócsata és tülekedés, türel­metlenkedés, kevéssel egyszerre gazdasági fellendülést erőszakolni és utána a csaló­dásokon való elkeseredés, az egyik olda­lon habzsoló pénzhajhászás a nyomorúság könnyeiből, a másik oldalon erélytelenség a spekulációval szemben, az egyik oldalon átkozódás a szegénység miatt, a másik oldalon belátástalanság és szociális értel­metlenség a megélhetés tekintetében leg­főképen pedig kíméletlenség és bűnözés a leszegényedett, csonka magyar haza ellen az egész vonalon. Szóval a feltámadás érdekében csak annyi történt Csonka Magyarországon, hogy sok-sok törpe terv­vel még több törpe lélek bukott el a nem­zeti feltámadásért vivott harcban és épen azért maradt ez a feltámadás még ma is pusztán csak ideál és nem lett való­ság. Ezernyi ezer kicsinyes, gyönge lélek­zetű, törpe lélek hordozta ajakán a keresztény-nemzeti feltámadás szép szóza­tát, de vajmi kevesen voltak és vannak azok, akik az evangélium szerint nagy­tervűek, önfeláldozók, keresztények és akik az ideál megvalósulásának zálogát, a feltámadás eleven csiráját a szivükben hordják és növelik : ezért vagyunk oly­annyira messze a feltámadás bekövetke­zésétől.' Mialatt pedig idebenn ilyen nehezen birjuk a feltámadás elemi életjelenségeit, az egészséges vérkeringést és erőteljes szivműködést megindítani, addig külső ellenségeink nem nyugosznak, barátaink nincsenek és mind súlyosabban és elvisel­hetetlenebbül nehezedik reánk az a rette­netes kő, amellyel a trianoni szerződés temette el Magyarországot. Ki fogja ezt a követ elhengeríteni rólunk és mikor, — ha nem saját magunk és nem akkor, amikor a belső megerősö­dés és feltámadás szóból tetté, lelkese­désből és ideálból valósággá lesz ? ! Isten bocsássa meg, — de csak nem angyalt várunk az égből ennek a rette­netes kőnek elhengeritésére, amely nagy­részt saját hibáinkból szakadt reánk •?! S mikor e kérdésekre felelni kellene, lel­künkben nem szegyeljük-e magunkat és nem kell-e bocsánatot kérnünk a dicsősé­ges Krisztustól, akitől az újraéledés utol­érhetetlen tökéletességű ideáljait vettük, hogy mi magyarok egyáltalán még va­gyunk és élünk ezen a földön, amelyet ezeréves alkotmány, történelem, szent tradíciók nemesítenek, az emberiség és haza legszentebb eszményeiért hullatott vér szentelt meg és ahol előttünk világit a feltámadás útja, csak okosan, nagy, önfeláldozó lélekkel el kell indulni rajta! ? G. Betöltik az üresedésben levő városi tisztviselői állásokai Nem lesznek helyettes tisztviselők. — Az alispán kíirta a pályázati hirdetményt. Tizennyolc állást kell betölteni. Május 2.-an tizenegy esztendeje lesz mai annak, hogy utoljára volt a városnál tisztviselő­választás. Azóta minden megüresedett állást — az időközben kiadott háborús miniszteri rendel­kezés folytán — csakis ideiglenes minőségben, helyettessel töltöttek be, úgy hogy immár tizen­nyolc állás vár végleges betöltésre Esztergom város szolgálatában. H°gy az ideiglenes minőség és a jogos, méltányos előhaladás lehetetlensége mily nyo­masztó érzéssel nehezedett a tisztviselői kai legtöbb tagjára, könnyű elképzelnünk. A pályá­zatok kiirása — mely a belügyminiszter mult év végén kiadott 217,530—1922. sz. rendelete alapján történt — első lépés a városházánál terv bevett gyökeres adminisztratív átalakulások felé. Betöltésre kerül a főjegyzői ós pénzügyi tanácsosi állás, melyek a VII. fizetési osztályba vannak sorolva, az erdőmesteri IX. f. osztállyal, két IX. f. osztályba sorozott számvevői, három X. f. osztályú alszámvevői, egy pénztári ellenőri és egy irattárnoki állás szintén X. f. osztályú kezdőjavadalommal. Betöltenek továbbá három számtiszti és három végrehajtói állást is, amelyek XI. fizetési osztályú kezdőjavadalommal birnak, végül egy hegymesteri és egy szülésznői állást. Ha ezen állasok valamelyike mar végleges minőségben levő városi tisztviselővel töltetnék be, úgy pályázni lehet ezek helyére egyéb állá­sokra is. Az alispán által kiadott pályázati hirdet­mény, mely f. hó 26.-i kelettel jelent meg, fel­sorolja a pályázathoz szükséges minősítési kellé­keket is és a kérvények benyújtásának határ­idejét /. évi április hó lS.-ra tűzi ki. A megválasztottak megbízatása azonban csak a legközelebbi általános tisztújításig tart s a képviselőtestület — ha kívánatosnak látja — egyes állások betöltését akkor is mellőzheti, ha azokra megfelelő képesítésű pályázó akad. A képviselőtestületnek eléggé nehéz hely­zete lesz a választások körül, mivel a pályázatoknál a hosszas helyettesítéssel szerzett móltányos igé­nyeket is szem előtt kell tartania. Ugy tudjuk, hogy az Esztergomi Keresztény Nemzeti Egye­sülés Pártjának vezetősége, amely a főjegyző nyugdíjba vonulásával a főjegyzői székre már kiszemelte jelöltjét Dr. Brenner Antal h. gaz­dasági tanácsos személyében, a többi fontosabb állásokra nézve is alkalmas jelölteket fog kisze­melni a pályázók közül, akiknek megválasztása — tekintve, hogy a képviselőtestület nagy több­sége a párt kötelékébe tartozik — bizonyosra vehető. Az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság közgyűlése. — A részvények után 400 K az osztalék. — £. no zvf.-en roryt le eienK eraeiaoaes mel­lett az Esztergomi Takarékpénztár 78. üzletévi közgyűlése, Bleszl Ferenc kir. tanácsos, elnök­igazgató vezetése mellett, melynek folyamán az érdekeltek az intézet újabb előrehaladásáról győ­ződhettek meg. Valamennyi üzletág újabb emel­kedéséről tanúskodik a teljes realitással össze­állított és közel 118 millió koronával lezárt mérleg, melyben tiszta jövedelem gyanánt 1.806,200 K jelentkezik. A közgyűlés teljes megelégedéssel fogadta az igazgatóság vala­mennyi előterjesztését és a jövedelmet követke­zőleg osztotta fel: Osztalék a régi és 1922. évi első kibocsájtású, összesen 3000 drb részvényre, egyenkint 400 K-val, mely már kifizetés alatt áll: 1.200,000 K, tartalókoltatott 323,393 K, tiszti nyugdijalapra 100,000 K ós jutalékokra 182,807 K forditatott. A társaság törzsvagyona a műit evi toKeemeieseK ioiytan, ^. meneg sze­rint 26.907,166 K-át tesz ki és ha ehhez hozzá­számítjuk az ingatlanokban és értékpapírokban rejlő hatalmas tartalékokat, érthető, hogy a rész­vények ára a két óv előtti árak háromszorosára emelkedett. Már is kedvező eredmények jelent­keztek a faüzem és bankiroda bevezetésével, úgyszintén jó kilátásokkal működnek a Behoza­tali s Kiviteli R.-T. és a Rottár Gyógyáru R.-T. is, melyek a társaság érdekkörébe tartoznak. A pénzpiac válságos helyzetét átérezve, számol a vezetőség a jövőbeni várható kedvezőtlen alakulással és irányzatának szilárd bázisait féltő gonddal kívánja fenntartani. Az üzleti eredmé­nyek letárgyalása után az elnök-igazgató előter­jesztette, hogy a felügyelő-bizottság érdemes elnöke, Mattyasovszky Lajos tiszsógéről lemond­ván indítványozza, hogy hosszú éveken át kifej-

Next

/
Thumbnails
Contents