ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923
1923-07-29 / 59. szám
Megfelenlk heteaklnt kétszer: saerdáu és vasárnap. Klófizetési ára egy hónapra 260 korona. Ifévtelen közleményeket nem Teszünk figyelembe. • • * Két oldalas e> % szára 30 kor. % TERGOM Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30 satám alá kftldendok Hirdetések felvétetnek a KUK KI A könyvnyomdában, Kossath-X.ajes-n. $0. • • X Négy oldalas + X szám 4LO kor. X Esztergom város könyvtára és múzeuma. A városi leányiskolát kultúrpalotává akarják átalakítani. - Uj iskola építése. A részleges tisztújítással kapcsolatos új munkabeosztás és városi hivatalrendezés, továbbá a nyugodtabb idők beálltával járó biztosabb körültekintés, de legfőképpen az újabb kultúrigény ékhez való alkalmazkodás szelleme kötelezővé teszi a városi könyvtár rendezését és gondozását is. A könyvtárrendezés gondolata és terve tudomásunk szerint már ott él a város vezetőségének lelkében és csak néhány körülmény kedvező összejátszása, az anyagi gondoskodás és az új elhelyezés kérdésének megoldása kell hozzá, hogy a szép terv meg is valósuljon. A könyvtár jelenlegi rendezetlen állapotában nem lehet a kultúra eszköze és terjesztője a városban. Ezért szünetel már évek óta a kölosonvétel és köny vtárforgalom és ezért oly csekély az érdeklődés mindenfelé a város könyvtára iránt. Igaz, hogy a könyvtár rendezetlen voltának főképen a háborús viszonyok szülte óriási munkatöbblet az oka, amely a város vezetőségének nyakába szakadt és nem engedte, hogy a város könyvtára gondozására ós fejlesztésére is gondoljon. De most végte itt vagyunk az új élet kezdetén, amikor a nemzeti eszme friss áramában uj munkába kell kezdenünk és ennek megfeleli intenzív kultúrát kell teremtenünk. Decentralizáljuk nemesak politikai hatalom és irányítás, hanem művelődés szempontjából is a magyar életet: ezt halljuk folytonosan legjobbjaink ajakáról. Ám elvitathatja-e valaki, hogy a vidéki városok kőzött ez a vezérelv elsősorban Esitergom városára vonatkozik, amely az ezeiéves magyar nemzeti kultúrának forrása és valamikor irányítója volt ? ! Esztergom városának tehát az új jövő munkálására klasszikus példa az a dicső mult, amikor érszázadokon keresztül kulturális gócpont volt. Ennek a múltnak tükre a történelem, amelyből azonban esak általánosságban, az egész országra kiható tulajdonságaiban ismerjük meg a várost. Esztergomnak befelé ható, a művelődésre példát mutató életet is kellett folytatnia és nekünk éppen ennek az Esztergomiak a tüköi képére van szükségünk a jövőben. Kz a példakép pedig már nem az általánes történelemből, hanem inkább egy évszázadokon keresztül gondozott könyvtárból és ezzel kapcsolatos levéltárból tűnik elénk. Igaz, hogy ez a régi Esztergom pár dieső százada után annyi viszontagságon és szenvedésen ment keresztül, ebben a városban annyi minden elpusztult, hogy könyvtárában és levéltárában inkább a pusztulás nyomairól olvashatunk és a dicsőséges századok után talán máshol kell kutatnunk. De ha nincs könyvtárunk, amely elénk tárná a történeti Esztergom politikai, kulturális és gazdasági életének képét tanulságul a jövőre, akkor teremteni kell egy ilyen könyvtárat, illetőleg tudományos kutatások alapján ilyeu szempontból ki kell egészítenünk. Elsősorban azonban a meglévőt kell rendezni és lehetetlen, hogy a rendezett könyvtár ne fejlődjön, ne kapcsolódjék bele az életbe és ne találja meg az összeköttetést a jövővel egy olyan történelmi múltú városban, amelyből a történészek, a tudósok és írók nem hiányoznak. A könyvtár rendezésével kapcsolatban igen értékes irodalmi és kutatási munka bonthatja ki szárnyát városunkban. Ebben a városban magasztos eszmények szentesítik a jövőért folyó munkát és a könyvtárrendezésnek is osak másodrendű célja lehet az, hogy a közönségnek délutáni szórakozásához kellemes regényeket nyújtson. Fenti cikkünkre, amely még a mult héten íródott meg, kielégítő feleletet kapunk illetékes helyről nyert alábbi értesülésünkben: Dr. Balogh Albin beneástanár, az Esztergomi régészeti és történelmi társulat agilis é* tudói főtitkára nemrégen Budapesten járt a kultuszminisztériumban, hogy a történelmi múzeumnak kellő elhelyezéséhez segítséget kérjen. Szó volt arról is, hogy a múzeumot valahol a városházán kellene elhelyezni és rendezését a szintén elhelyezésre váró könyvtárral kellene összekapcsolni. A minisztériumban kijelentették, hogy ha a város átrendezi a könytárat és átadja a nyilvánosságnak, akkor több ezer kötettel ki is egészítik. Ezek megbeszélésére Divald Kornél miniszteri tanácsos, jeles műtörténész és író a mult napokban városunkba jött és megtekintette a városi leányiskola helyiségét, amelyet a múzeum ós könyvtár céljaira átrendezendő kultúrpalotául kiválóan alkalmasnak talált. Fehér asztal mellett megbeszélés folyt Divald Kornél és a város polgármestere között arról is, hogy a szép tervet miként lehetne megvalósítani. Ugyanis abban az esetben, ha a könyvtár és múzeum a városház épületében nyerne elhelyezést, a leányiskola hajléktalanná válna. A kultuszkormány mindazonáltal ragaszkodik eredeti tervéhez és inkább egy uj elemi iskola építéséhez nyújtana államsegélyt a városnak. Az iskoláknak a városháza épületében úgyis a lehető legrosszabb elhelyezésük van. A könyvtárt egyelőre a számvevőségi helyiségbe teszik át és a könyvtáros Sinka Ferenc Pál lesz, aki a köoyvtár revízióját már meg is kezdette és a történelmi társulat részéről, amelynek a város a könyvtárt átadta, rövidesen jelentést i< küld alkönyvtár állapota felöl a kultuszminisztériumnak. TcíeálUflJc: a virágzó, gamdaságilag megerősödött, szép és művelt Esztergom! Ezért lelkesedünk, énért dolgozunk! Az „EgzÉepsom" teája. Porciunkuia. Irta : P. Adorján. Pozsonyi tartózkodásom ideje alatt tőrtént, hogy két egyszerű parasztasszonyt láttam imádkozni a bold. Szűz szobra e'őtr, amely pozsonyi rendházunk gyóntató helyiségében van' fölalítva. Azt hittem, gyónni akarnak, azért megszó íiotlam őket: — Talán gyónni szeretnének ? — Nem — rolt a felelet — csak eljöttünk kicsit imádkozni sz. Porciunkulához. Önkénytelenül is elmosolyogtam magam a szegény asszonyok tudatlansága fölött, akik a bold. Szűz ama szobrát sz. Porciunkuianak vélték ós megmagyaráztam tévedésüket. Vannak azonban ennél badarabb vélemények is a Porciunkuláról, amelyeket nem akarok itt fe hozni, mert egyikmásik élclapba is beleillene, azért inkább megmagyarázom, miben áll a Ferencrendben szokásos Porciunku'a ünnep és búcsú, tudván azt, hogy az esztergomiak közt is vannak emberek, tanult emberek is, akik ezzel a fogalommal nincsenek teljesen tisztában. Ezt épen most megmagyarázni alka'omszerű is, minthogy aug. 2-án lesz a Porciunkuia Ünnep. A Porciunkuia nem a bold. Szűz egy különös elnevezése, sem valami más szent, sőt nem is emberi lény, banem egy kis kápolna Assisi mellett. E kápolna azért lett elnevezve Porciunkulának, mert igen kicsike. Porciunkuia ugyanis magyarul annyit jelent, mint: résztc-ke, helyecske. Nevezik ezen kis kápolnát a bold. Szűzről ós az angyalokról is, minthogy e kápolna szűz Mária tiszteletére épült és assisi sz. Ferenc idejében tokszor hallottak abban angyali éneket. Ez a kis kápolna rendkívül nagy szerepet játszott a Ferenc-rend életében. Sz. Ferenc használatra kapta e kápolnát az Assisihez közel fekvő bencés kolostortól, amelyért szent szegénységéhez képest évenkint egy kosár halacskát vitt a Bencéseknek árenda fejében, örökbe semmi áron s"m akarta elfogadni, nehogy valami tulajdonnal rendelkezzék. E kis kápolnát lelke mélyéből szerette sz. Ferenc, azt szépen kijavította ós fölékesítette, köréje kis kunyhókat épített maga ós szerzetesei számára és itt vetette meg rendjének alapját. Ma hatalmas és fényes bazilika emelkedik a kis kápolna fölött, amely épen ós sértetlenül áll az impozáns templom kö/epón és a tiszteletnek kiváló tárgyát képezi. Da méltó is ez a kápolna a legnagyobb tiszteletre, mert megszentelte annak minden részecskéjét sz. Ferenc erényeivel és életszentségévul. Egész éjszakákat virrasztott át ő ott az imában ós bárhol volt is, mindig mint otthonába igyekezett oda vissza Többször voltak neki itt égi jelenései. És ez égi jelenések egyike épen az, ami örökre nevezetessé tette a Porciunkuia kápolnát. Egy alkalommal ugyanis — amint sz. Ferenc egyik életírója előadja — angyal jelent meg sz. Ferencnek, midoa ő éjnek idajón cellájában imádkozott és őt ekkép hívta e kápolnába : „A kápolnába Ferenc, a kápolnába!" Sz. Ferere az égi hangnak engedelmeskedve a kápolnába sietett. Amint oda érkezett, magasztos ós fönséges jelenet tárult szemei elé. Isteni magváltóját látta itt maga előtt. Jobbján isteni anyja < foglalt helyet, s mindkettőjüket nagy sei eg angyal lebegte körül. Sz. Ferenc első meglepetésében magánkívül volt az örömtől. Nem tudott elragadtatásában mást tenni, mint tórdreborultan imádni az angyalokkal az isteni Föléget. — Jézus ekkor így szólította meg sz. Ferencet: „Ferenc, a te és testvéreid buzgalma a hívek őrök üdvének előmozdítása érdekében nem kerülte ki figyelmemet; hogy némileg megjutalmizzalak érte, kérj nevem dicsőségére valami kegyelmet ós én megadom azt jneked." — „Legszentebb Atyám", váI laszolt erre Ferenc, „jóllehet a legnagyobb bűnösnek érzem magamat, esedezem hozzád mégis e kegyért: részesítsd mindazokat teljes búcsúban, akik e sz. helyet meglátogatják és bűneiket a lelkiatyának töredelmes szívvel bevallják." — Folytatta ezután a bold. sz. Mária felé fordulva: „A szüzek szent Szüzét, Anyádat ós az emberiség hathatós szószólóját pedig kérem, legyen kegyes pártfogóm ez óhajom érdekében. 1 * Mária egyszülött Fiához híjolt közbenjárni. Utána Jézus ekkép szólott: „Ferenc, sok, amit követelsz, de előbb menj ós kérd megerősítését e dologban annak is, kinek a földön hatalmat adtam a föloldozásra ós megkötésre." Erre eltűnt a jelenet. — Sz. Ferene másnap korán reggel Masses testvérrel III. Honon us pápához, Perugiába sietett, ahol a pápa akkortájt ideiglenesen tartózkodott s itt a szentatyának előadta kérelmét. A pápa egyideig vonakodott az akkori időben ily hallatlan nagy búcsút engedélyezni, de végre isteni sugallattól ösztönöztetve megengedte azonban az évnek csupán egy napjára szorította. Ezen nap meghatározását sz. Ferenc ismét az égtől várta. Ami csakugyan bekövetkezett a tél közepén egy második égi jelenés alkalmával, midőn sz. Ferenc a Porciunkuia kápolnában megjelent Üdvözítőtől e szavakat hallotta: — Akarom tehát, hogy e buc3Ú azon napnak előestéjétől, (aug. 1.) melyen Péter apostolom láncaitól megszabadult,
