ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-07-29 / 59. szám

ESZTERGOM Bethlen István gróf miniszterelnök és Rakovszky Iván belügyminiszter nyilatkozata' Komárom és Esztergom vármegyék egyesítése ügyében. — Az „Esztergom" tudósítójától. — Megírtuk röviden lapunkban, hogy a mult hét folyamán Komárom vármegye és Uj-Komárom város küldöttsége fel­kereste Bethlen István gróf miniszter­elnököt ós Rakovszky Iván belügymi­nisztert, hogy memorandumát átnyújtsa, amelyben kérte a megye székhelyének meghagyását ós Komárom városi jelle­gének megtartását. A miniszterek az Országháza kupola csarnokában fogadták a küldöttséget. A kérelmek előterjesztése után a minisz­terelnök többek közt a következőket mondotta: „Nem könnyen határoztuk el magun­kat, hogy csonka-vármegyéket egyesi c­s nk, mert tisztában voltunk azzal, hogy mély gyökerű történelmi tradíciókat és oly érzelmi momentumokat sértünk, amelyeket ok nélkül semmiféle kormány­nak sem szabad sértenie. A mai viszonyok között azonban a ma­gyar államnak takarékoskodnia kell, mert nem birja a lakosság azokat a szörnyű terheket, amelyekkel az állam nevében kénytelenek vagyunk sújtani. Azt hiszem, itt a kérdés praktikumáról van szó elsősorban. Ha tényleg igaz az, hogy az egyesítés által nem egyszerűsítés ós nem megta­karítás érhető el, akkor céltévesztett az intézkedés, arait tenni akarunk, mert minket cssk a takarékosság elve vezet. Ha erről meg tudnak bennünket győzni, legyenek meggyőződve arról, hogy cél­talan ós oktalan intézkedéseket a kor­mány nem fog tenni." A küldöttséghez ezután a belügymi­niszter szólott. Hang-úlyozta, hogy nincs szó a megye megszüntetéséről, mert az egybevonás révén kialakítandó uj megyének közös neve is lesz. Komárom-vármegye népességénél fogva épenséggel túlsúlyban lesz az uj megye­alakulatban. A küldöttség által felho­zott közlekedési akadályokra megje­gyezte, hogy Kisbér és Bánhida felöl közvetlen vo­natot fognak rendszeresíteni a megye székhelye felé, amely lényegesen meg­könnyíti majd Esztergom megközelítését. Megemlítette még azt is, hogy a megye székhelyének áthelyezése nem vonja maga után a pénzügyigazgatóság áthe­lyezését is. Utalt még a belügyminiszter arra a körülményre, hogy a közigazgatás egyszerűsítését s ezen a réven a költségek megtakarítását nz antantmisszlok és a jóvá 3 ételi bizottság is többizben javasolták már, s bár neki is fáj, hogy súlyos operációk kell vógezui egy ország ősi törvény­hitóságán ós meggyőződése, hogy ez a túlsó oldalon levő magyaroknak is fájni fog, mégis nem tud elképzelni olyan magyar emb?rt, akinek ebből az okból kifolyólag az országba való visszavá­gyódása metszüunék. Szerkesztőségünk egy tagja e héten személyesen járt Uj-Komáromban, ahol mértékadó helyen kapott információi szerint nagy hajlandóság nyilvánul meg aziránt, hogy amennyiben Komáromm gye önnállósága mégis megszűnnék, a vár­megye közönsége inkább Győrhöz csat­lakozik ós e célból a végleges dön'és megtörténte előtt szóleskörű mozgalmat is indít. Neküuk, esztergomiaknak pe­dig azon jóakaratú tanáccsal szolgáltak, hogy tegyünk lépésakat a raegc-onkított Honttal ós Nógrád közeleső részeivel való egyesülésre, mely e?etben szimpá­tiájukra és szomszédi jó viszonyukra számíthatunk. Annyi bizonyos, hogy sehol annyi kigyót-békát nem kiabálnak most Esztergomra, mint Komáromban, dacára, hogy Esztergom város éa vár­megye egyetlen komoly lépést sem tett Komárommal va'ó egyesülés előmozdít tására, viszont azonban természetes, hogy elvárjuk a magyar kormánytól, hogy az uj közigazgatási beosztások kér­désében e város ősi tradícióinak és köz­jogilag is tekintélyes primási szókváros­jel legének kidomborítása olyképen is megtörténjék, hogy Esztergom magya­székhe'y maradjon. Kis hírek mindenfelől. Kossuth Lajos Tivadar Olaszországból hazahozott holttestét Budapesten csü­törtökön temették el nagy ünnepélyes­séggel a Kerepesi temetőben levő Kossuth­mauzóleumba. Ez alkalommal Eszter­gomban ís több középületre kitűzték a gyászlobogót. A magyar kölcsön ügyében e hót fo­lyamán lord Newton a londoni lordok házában azt ajánlotta, hogy amíg a kisantant államok Magyarországgal ki­elégítő megegyezésre nem jutnak, ne kap­janak angol pénzt. Lord Curzon hang­súlyozta, hogy a kisantant képviselőinek legközelebbi találkozóján „megfelelő garanciák esetén" segíteni fogják Ma­gyarországot a kölcsön felvételében. Az Indemnitás vitáját a jövő héten befejezik, mely után a tiaztvise Ői lét­számcsökkentésről szóló javaslat kerül tárgyalás alá a magyar parlamentben. Amerika a békeszerződés óta 512 millió dollár politikai kölcsönt adott az európai államoknak. Ebből Csehszlovákia 34,182.022, Szerbia 27,360.370, Romá­nia 14,861.135, Ausztria 26,942.390. végül Magyarország 1,888.135 dollárt kapott. A szlovenszkói pártok a tiszta hun­garizmus alapján állnak, állapítja meg vezérhelyen a Prágában megjelenő kor­mánypárti „Szlovenszky Deonik" a szlovenszkói pártszervezetekről. Meg­állapítja, hogy Sz ! oven*zkó egységesen elkülönül lassan a csehszlovák állam­eszmétől. A cikket a következő sóhajjal fejezi be a lap : „Eljön az az idő még nemsokára, amidőn a nemzetinek mon­dott demokraták új vezetőit működé­sükért felelősségre fogják vonni." Katonai puecskészülödéseket fedeztek fel Romániában. A titkos politikai szerv a megállapítás szerint fascista alakulat ós élénk összeköttetésben van az olasz fascista szervezetekkel. A hadügymi­niszter erélyes vizsgálatot indított a szervezetben rósitvevő vezetőség és több magasi'lású egyén ellen. Konstan inápolyban egy titkos bandát fedeztek fel, amely a várost egyszerre 1 több helyen fel akarta gyújtani. j A prágai hercegérsek a prágai mioisz­I tertanács elnökségéhez, átiratot intézett 'amelyben az igazságosság és a kuMura ' n9vób3n azt követöli, hogy a kötelező vallásoktatást hatilyonkivül helyező tör­j vényt vegyék & legsürgősebben revuió alá. Ezzel az átirattal egy időben pász­egészen a következő nap alkonyáig nyerhető legyen (aug. 2.). Uryanez al­kalommal sz. Ferenc, a téii idő dacára, csodaszép piros és fehér rózsákat látott a kápolna előtt virítani, amelyek közül 12 fehér ós 12 piros rózsát felajánlott az Üdvözítőnek, 3 fehéret és 3 pirosat pedig a papának vitt, ki ezen csoda­jelre a Porciunkuia búcsút aug. 2.-ára rögtön megerősítette ós hót püspököt küldött ki, hogy azt ünnepélyesen ki­hirdessék. Mindezen dolgok hitelesen be vannak bizonyítva úgy a római sz. szék, mint pedig a történetírók kótsógbevonhatlan bizonyítókaival. Azért nem ok nélkül sietnek a jámbor hívek ezrei aug. 2.-án Assisibe a Poreiunkula kápolnábi, hogy magától az Üdvözítőtől engedélyezett búcsúban részesü'jenek. — Ez tehát a Porciunkulai ünnep, melyet a Ferencrend auL r . 2-án ülni szokott. De kérdezhetné valaki, miért ünne­pelnek a magyar Ferenorendiek is, mi­dőn az Üdvözítő a búcsút csak a Por­ciunkuia kápolnának engedélyezte ? — Igaz, az Üdvözítő Ígérete csak a Por­ciunkuia kápolnára szól, mert sz. Fe­renc csak annak a ssámára kérte, de mint előbb olvashattuk, az Üdvözítő azt mondotta, hogy többet fog adni, miot amennyit sz. Ferenc kórt. És valóban többet is adott földi helytartói a római püspökök által, akik közül XV. Gergely pápa 1622. júl. 4.-én, „Splen­dor paternae gloriae" kezdetű bullájá­val a Porciunkuia búcsút sz. Ferenc első rendjének összes templomaira kiterjesz­tette, úgy bogy a hí vők aus*. 2.-án el­nyerhetik H Po ciunkula buc Út &>, em­lített temp oinoklüo. Kósőb'i föóg na­gyobb mérvo'tei öltött a kii rjf.-.-.ztes. Ugyanazon évben ki lett t -rj-H/i.ve a Porciunku 1 < buc ú a Kapuci usik i;m­plomaira. V'V/re más pápák a khrúszi és a harmidro dü apácák templomait látták el a Porciunkuia buc úv 1. Úgy hogy manapság minden nevet; nevezendő férfi- és női Ferenerdndi tempómba és nyilvános kápolnában elriyerhítÖ aug. l.-án a Po ciankula búcsú. Tehát mél­tán ünoepíi u^. 2.-án az egtíoz Fei enc­rend a Porciunkuia búcsút. Ezen búcsút még egy nagy kivált­sággal látta el XI. Ince p>pi 1687. jan. 12.-én , Alias" kezdetű bullájával, amelyben megengedte, hogy azt a meg­halt hivők leikeire is alkalmazhatjuk. Ezzel a Porciunkuia búcsú a miga ne­mében p íratlan ós az Egyházban a leg­nagyobb búcsúvá nőtte ki magát. Párat­lan ós egyedülálló búcsú e/, először azért, mert ez magától az Üdvözítőiől engedélyeztetett ós másodszor, mert ezen teljes bncsút aug. 2.-án többsvör is elnyerhetjük, ami más búcsúknál nem lehetséges; ós így nemcsak a mi lel­künk részesül teljes búcsúban, hanem sok lelket is kiszabadíthatunk a többi teljes búcsú által a pargatóriumból. — íme, mily mérhetetlen jótéteményt sze­rezhetünk meghalt szeretteinknek Porci­unkuia napján. Ezt megfontolva bizo­nyára mindenki elismeri e búcsú nagy becsét m tör kedoi fog azt úgy a maga, mint halottai .számára fordítani. Hogy is ne, miko • o y könnyű abban részesülni ? A Po ciunkttla buc<ú elnyeréséhez szükséges feltételek: Első sorban a/,. gyónás és >z. áldozás. Ném okvetlenül szükséges, hogy a gyónás aug. 2.-án történjék, elvégezhető ez előtte való uap, sőt a legújabb engedmények sze­rint, már júl. 30.-án A sz. gyónás ós áldozás vu.-ezb.eto bármely templomban. — A második kellók a templomlátoga­tás és az ima. Ezen látogatásnak, már szükségképen egy Ferencrendi tem­plomban kell len ie ós pedig aug. else­jének délután 2 órájától — amit ha­rangozó jelez — egész a következő nap estéjéig. Ami az imát illeti, a pápa szándekára kell imádkozni 5 Miatyán­kot ós 5 Üdvözlógyet, vagy ehhez tuson] ó más imát. Ahányszor a tem­plomban ezen imákat elmondjuk, — be­és kijövünk, ~- annyiszor nyerjük el a Porciunkulai teljes búcsút. Eí főbb vonalaiban a Ferenc-rend híres Porciunkuia ünnepe és búcsúja. Ha tehát, kath. testvérem, igazán szorgoskodol lelked üdve körül és van érző szíved a purgatóriumban szenvedő testvéreid iránt, siess te is e búcsú ál­dásaiban részesülni! 1923. július 89. torlovelet is adott ki a Csehszlovákia 1 összes papság számára, aiaelyhen fel­szólítja őket, hogy a kötelező vallás­oktatás ügyét a legnagyobb eréllyel propagálják hatáskörükben. Uj cseh pénz jön forgalomba a jövő hónap folyamán: az uj csehszlovák 5 filléresek. Október hó folyamán, a cseh­szlovák köztársaság megszületésének évfordulóján — bír szerint — az arany dukátokat is forgalomba bocsátják. A korona nagymértékű értékcsökke­nése, amely e hót végén S-ra sü­lyedt, nyilvánvalóau a kisantant politi­kájának következetes programmjába illeszkedik bele, mert ilyen módon akar magának kedvezőbb helyzetet teremteni és így akarja pesszionálni a magyar közgazdaságot a maga céljai számára. A budapesti villamosvasutak az egy­szeri viteldíjat 300 K-ra emelik. HÍREK. Hróuika. Kilenc éve, hogy keidődött Gyászunk, szenvedésünk, Kilenc éve, hogy a sírral Folyton szembenézünk. Kilenc éve, hogy nyugalmunk Nincsen éjről-éjre; Mit hoz majd a rémes holnap ? Kérdezgetjük félve. A kilenc év be sok mindent Hozott máris nékünk, Amit mi még leglázasabb Almunkban s«m éltünk. Elvesztettünk atyát, testvért, Hű rokont, barátot; Elvesztettük, — jaj minékünk, — Nagy Magyarországot! Biís kilenc év, mit hoz még ránk Tizedik testvéred? A reményt is sírba tesszük, Mely már alig éled'? Vagy talán majd most fordul meg Súlyos bajunk jobbra ? Hej, de vágyunk valahára Boldogabb napokra! H. I. Olvasóinkhoz. Jövő hónap elsejétől 400 korona lesz külön-külön mindkét helyi újság előfize­tése egy hónapra. Jól tudjuk, hatalmas ugrás ex, de ha meggondoljuk, hogy egyetlen 2 oldalas köznapi számunknak csak az üres papirosa 25 K-ba kerül, kényszerű áremelésünk, azt hisszük, eléggé tisztán áll kedves Olvasóközönsé­günk előtt. Ki kell jelentenünk, hogy a viszonyok valószínű romlása nem zárja ki az ujabb és ujabb áremeléseket, mégis kérjük olvasóinkat és előfizetőinket, hogy támogassanak berniünket a régi biza­lommal és megértéssel. A köznapi szám árát 40, a vasár­napit 80 K-ra emeljük fel a számonkénti elárusításban. Egyidejűleg mérsékelten emeljük hirdetési díjszabásainkat is. Hazafias üdvözlettel: Esztergom, és Vidéke Esztergom kiadóhivatala. kiadóhivatala. Főegyházmegyei hírek. A bibornok­herceííprímás dr. Kiss Lajost vámos­mikoíai plébánossá, dr. Zsigovits Bélát dorogi bányatelepi helyi lelkésszé ne­vezte ki. Irók látogatása Esztergomban. Szer­dán, folyó hó 25-én, a jelenkori magyar irodalom több kiváló művelője látogatta meg Esztergomot ós tekintette meg a nevezetességeket. Igy Kosztolányi D^zső nejével £. Harmos Ilonával, a Víg­színház tagjával, továbbá Bodor Aladár és neje Szentgyörgyi Czeke Margit. Uióbbiuak „A Nép* c. napilap most közli folytatásokban „ A vámpír" cima érdekfeszítő regényét.

Next

/
Thumbnails
Contents