ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-04-26 / 48. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 20 K. Egyes szám ára: hétköznap 1 K 50 f, vasárnap 3 K. Rmerika

; a katholicísmus és a magyarság. Páter Bangha előadása a főgimnáziumban. — A hazavágyok. — Aki 6 dollárt és 44 centet hegedült össze a magyar katholikus sajtóra. Az Amerikába vándorolt magyarok millióiról hozott hirt Bangha páter az esztergomi közönségnek, amely f. hó 24.-én, hétfőn délután a Mária-Kongregációk meghívására zsúfolásig megtöltötte a főgimnázium dísztermét. Azokról a magyar milliókról, akik Duna-Tisza közi testvéreiknél még sokkal nyugatabbra mentek, hogy az uj világ forgatagában nagyobb szerencsét ós boldogulást találjanak. Amerika! A lélek alig birja el azt a terhes képet, amely páter Bangha előadása nyomán ennek a Nyugatnál-nyugatibb rohanású, modernnól-modernebb, bámulatos mechanikája, szóditő arányú világról támad ós szinte szorongó szivvel gondolunk azokra az otthoni levegőhöz szokott, a hazai rög tradicionális légkörében nőtt magyarokra, akiknek friss energiáját ós romlatlan leikét elnyeli az uj világ hideg, számitó, koloszszális és tülekedő gépezete. A küzködő és hazavágyó magyarok üzenetét hozta Bangha páter, azokét, akik a hazájukat nem gyűlöletből hagyták el, hanem azért, hogy az uj világból anyagi jólétet hozva nyugodtabban és boldogabban élhessék le életük utolsó részét a hazai földön. „Vigyen haza, vigyen haza!", mondták az óhazái magyar papnak az amerikai magyarok, munkások és gyárosok, kalapos és kendős asszonyok, akik az anyagi jóléten kívül most még valami mást is kivannak ós akik a fázós, nagy idegen világban egyetlen vigasztalásukat hazulról hozott magyar lelkükben ós mélységes katholikus hitükben találják. Mert onnan messziről valamiképen glorifikálva, szentebbnek és szebbnek látja hazáját a magyar. A távolban az idegenek uralma alatt fájdalmasan nélkülözi az édesanyái kéz simogatását és a szenvedő hazáért, ahová még viasza akar térni, a legszegényebb munkás is kész a legnagyobb áldozatra. És ott a nagyvilágban, ahol nincsen ezeresztendős tradició ós nemzeti mult, a katholikus hit táplálja bennük a magyarságot és a nemzeti érzést. Katholikus templomok, egyetemek, iskolák épülnek a kivándoroltak között, hogy amint a keresztény katholikus kultúra idehaza évezredes jövőt biztosított a magyar nemzetnek, úgy az uj világba kivándoroltakat ugyanaz a katholicizmus megmentse a magyar hazának. Ha Magyarország mint nemzet ós mint keresztény kultúrállam várhat valamit Amerikába vándorolt fiaitól, akkor ezt az amerikai magyar katholicismusnak köszönheti, annak a mozgalomnak, hitnek ós kultúrának, amely az uj világban egyedül teljesit keresztény nemzeti missziót és menti a kivándoroltakat a kommunizmus és nemzetköziség hálójából. Mert mit nyer az óhaza a kivándorolt magyarok millióitól, mit nyer a newyorki magyar negyedekre épitett felhőkarcolókból, mit nyer a chikagói magyar gyárakból, ha milliomosokból és gyárosokból kialudt a hazafiasság utolsó szikrája is. Bizony-bizony többet várhat a haza attól az egyszerű amerikai magyar munkástól, aki karácsony estéjén 6 dollárt és 44 centet hegedült össze szekrénye tetejéről elővett hegedűjével a magyar katholikus sajtó javára. Ez a munkás kereset nélkül volt és — mint Bangha páternek mondotta •— ő is részt akart venni az adakozásban. A lélek kultúrája nélkül az amerikai dollárok sem segitenek ós hálával tartozik CsonkaMagyarország népe Bangha páternek, aki amerikai kőrútjában ezt a kultúrát, a magyar katholicisFőszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. mns műveltségét ós hitét táplálta; az esztergomi közönség pedig szivből köszönte és percekig tapsolta Banghát a több mint két óráig tartott érdekes, felemelő előadás után. HIREK. * Keresztmegáldás. Kedden reggel a belvárosi plébánia-templomból indult buzaszentelő körmenet keretében áldotta meg Mátéffy Viktor prépost-plébános azt a szép vörösmárvány keresztet, amelyet a dorogi országút mentén Vass István ós neje Kiffer Teréz állíttattak fel Isten dicsőségére. A szentelést végző lelkipásztor szép beszédben méltatta a Vass-család vallásos áldozatkészségét. * Halálozás. Magyarász Béla állampénztári tanácsos életének 46-ik évében vasárnap este Herczegfalván hosszas betegeskedés után elhunyt. Temetése kedden folyt le Herczegfalván s esztergomi kartársai, jóbarátai ós tisztelői csak lélekben búcsúzhattak el a kedves halottól, aki városunkban általános tiszteletnek és szeretetnek örvendett. Felesége Kersch Etelka, gyermekei és kiterjedt rokonság gyászolja. * Dr. Antóny Béla névünnepe a Polgári Egyesületben. Szombaton este Dr. Antóny Béla polgármester tisztelői a Polgári Egyesület hagyományos szokását követve kedves lefolyású összejövetelt tartottak a Magyar Király nagytermében Béla napjának előestéje cimón. Az estélyen a vármegye és város, valamint a' hatóságok vezető tagjain kivül a polgárság igen sok számottevő egyénisége is megjelent. Az első felköszöntőt Draxler Alajos, a polgári egyesület elnöke mondotta a polgármesterre, egyben bejelentette, hogy Palkovics László alispán levélben mentette ki távolmaradását, egyébként együtt érez a megjelentekkel. A vármegye nevében igy Dr. Frey Vilmos főjegyző üdvözölte az ünnepeltet. Sztahovits Jenő az iparos osztály, Brenner Antal dr. a városi tisztikar, Tátus János a földmives osztály nevében mondottak sikerült felköszöntőket. Nagy tetszést keltett Dr. Weisz Sándor ügyvéd szellemes toasztja. Jakus János a molnárszövetsóg, Perger Kálmán dr. rendőrfőtanácsos pedig, mint a „város egyik legújabb polgára" az államrendőrség nevében üdvözölték Antóny dr.-t, aki mindezen üdvözlésekre a tőle megszokott ékesszólással válaszolt egy tartalmilag és formai szempontból is kitűnő beszédben. A társaság ezután még sokáig együtt maradt a legjobb hangulatban. * A tanitóképző hangversenye. Vasárnap este 6 órakor a főgimnázium zsúfolásig megtelt nagytermében fényes sikerrel folyt le a tanitóképző' Mária-Kongregációjának hangversenye. Hosszú idő telt el a tanitóképző növendékeinek hasonló nyilvános szereplése óta s az esztergomi közönség csakugyan — mint az estély ünnepi szónoka is emiitette — alig vett tudomást eddig a képző szerény falai közt kifejtett intenzív kulturraunkáról. A vasárnapi bemutatkozás mindenképen rokonszenves ós tartalmas volt. Növelte a sikert a képző több volt növendékének fellépése is, mintegy kiemelvén azon, figyelmes vizsgálódók előtt nyilvánvaló igazságot, hogy a képző kikerült növendékei az életben szépen megállják helyüket és 'fez intézetnek örömére, büszkeségére válnak. A hangversenyen előkelő közönség ólén megjelent Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás is, aki magas érdeklődésével a szereplőket legjava tehetségük kifejtésére nagy mértékben ösztönözte. A műsor minden száma kitűnően folyt le. Első számul Nemesszeghy István intézeti zenetanár által komKéziratok és előfizetések Szent Lörinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. ponált „Hiszekegy" szerepelt, melyet gazdag zenekisérettel az intézet vegyeskara adott elő. Az eredeti szerzemény megérdemelt sikert aratott. Majd Ray Béla elemi isk. tanuló korát meghaladó komolysággal szavalt el egy hazafias költeményt. Külön ki kell emelnünk a bőséges zene- és énekszámok sorából Nemesszeghy Viktor virtuóz hegedüjátókát és Horejsi Antal páratlan tökéletességű fuvola szólóját, melyekhez diszkrét művészi kíséretet Nemesszeghy Gizike zongorázott. A vendégművészek közül megérdemelt sikere volt Maly Józsefnek, a budavári koronázó főtemplom szólistájának, aki Wawrinecz egy hatásos Mária éneke mellett szép irredenta dallal is meghálálta a közönség lelkes tapsait. Kár, hogy Vinkovich László operaénekest nem hallhattuk, akinek élvezésére pedig igen sokan számítottunk. Indispoziciója miatt énekszáma elmaradt s helyette Köhler Antal, a budavári koronázó főtemplom tenoristája adott elő egy érzósteli magyar Mária-éneket. Reméljük, hogy a képző legközelebbi hasonló bemutatkozóján Vinkovich tüneményes szólójában is gyönyörködhetünk ! A zene- és énekkar hatásos számait Nemesszeghy István zenetanár dirigálta s az estély egyik zenei érdekessége volt, hogy két Huber-quartett hangszerelését a képző egy harmadéves növendéke, Nemesszeghy Aurél eszközölte, akit eme bemutatkozás után lelkesíteni merünk a további önképzésre. Sic itur ad astra ! Kollár János IV. ó. tj. szép melodrámája, melyet az énekkar szereplése is emelt, egyik maradandó hatású epizódja volt az estólynek. A műsor vonzó száma volt az intézeti kongregáció prózesónek, Dr. Häuser Ignác hittanárnak ümiepi beszéde. Minden szavából ki lehetett érezni azt a nagy szeretetet, mely őt tanítványaihoz fűzi ós viszont a hallgatóság megértő lelkesedéséből azt olvashattuk ki, hogy beszédje elérte célját, a képezdészeket csakugyan szivébe fogadta Esztergom közönsége. * A turisták közgyűlését elhalasztották s az f. hó 30.-a helyett május 14.-ón lesz megtartva a Magyar Király helyiségében. * Népfőiskolai előadók és hallgatók figyelmébe. Felkérem mindazon népfőiskolai előadó urakat, továbbá, a férfi ós női hallgatókat, hogy akik május havában a budapesti Szépművészeti, Mezőgazdásági és Nemzeti múzeum megtekintésére tervezett tanulmányi kiránduláson részt óhajtanak venni, e hó 28-án', pénteken délután 6 órára a részletek megbeszélése végett pontosan jelenjenek meg a főreáliskola népfőiskolai előadó tantermében annál is inkább, mert kedvezményes utazási igazolványt csak a megjelentek, vagy magukat képviseltetők részére fogunk kérni. Vendégeket szivesen látunk. Dr. Bocsánczi Lukács vm. szabadokt. titkár. Shimmy király a Corsoban szerdán és csütörtökön. * A belvárosi földmives leányok MáriaKongregációja vasárnap este rendezte minden izében sikerült ünnepségét. Már e hó elején kellett volna megtartani az ünnepséget, de az országos gyász miatt e vasárnapra halasztódott. A halasztás azonban semmit sem vont le az ünnepély szépségéből. A műsor igen sikerült ós szép volt, a szereplők mind valamennyien nagyon megálltak a helyüket. Egy kedves kis költeménnyel kezdődött az ünnepély, melyet Veszély G-óza káplán irt: imaszerű sóhaja a magyar léleknek Magyarország Nagyasszonyához a jelen •nyomorúságunkból. Majd egy tündérmesét: a „Csipkerózsát" vitték a színpadra. Bájos kis mese, amelynek szimbóluma — mint az élőkép lendületes költeménye elárulta — szegény, átokkal sújtott hazánk, mely nehéz, átkos álomba merülve hosszú időn át kénytelen az ellenség