ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-10-30 / 126. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fill., vasárnap 1 kor. Magyarország a válaszúton. Irta: Dr. Ludwig Ernő főkonzul, a dorogi kerület nemzetgyűlési képviselőjelöltje. Azokban a nehéz időkben, melyekben most élünk, minden magj^ar hazafi lelkét egy aggodalom tépi szét: ki fogja-e birni Magyarország azokat a szünös-szüntelen reászakadó sorscsapásokat, melyek létét az utolsó 7—8 év óta kivülről, de belülről is veszélyeztették?! A háború elkerülhetetlen volt. Azt nem mi idéztük elő. Ez ma már Tisza István gróf szereplésének az Osztrák Vörös Könyvben való tisztázása után kétségtelen bebizonyítást nyert. Hogy a háború alatt hősiesen, de lovagiasan harcoltunk, az itt élő ellenséges polgárokkal és katonai hadifoglyokkal keresztény szellemben, emberségesen bántunk, jobban mint bármely más hadviselő állam, azt külföldi korifeusok, legutóbb pl. Lord Newton ismételténél ismerték. A háború hosszabbítását nem mi okoztuk, sőt azon voltunk, hogy tisztességes békeajánlatainkkal a háborús helyzetet minél előbb nyugvópontra hozzuk. A hiba legfeljebb ott volt, hogy akkori hivatalos szószólónk kifelé, Ozernin gróf külügyminiszter rossz lélektanár volt, amennyiben azt hitte, hogy békeajánlkozásaival fokozni fogja az ellenséges népeknek békekötésre való hajlandóságát, pedig ezáltal csak további ellenállásra buzdította fel őket, mert ezek Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. helyesen azt következtették, hogy erő- és anyagforrásaink fogytán vannak. Helyesebb lett volna Németország érdekeinek tiszteletben tartása mellett különbékét kötni, vagy a békéről nem beszélni. Ettől a taktikai kérdéstől eltekintve azonban feltétlenül beigazolódott, hogy nem rajtunk mult a háborúnak hosszabb időre való kinyújtása. Igazán hibákat, súlyos hibákat csak akkor követtünk el, mikor a hazaáruló Károlyi Mihályékat és követőit a nemzet befogadta bizalmába, mert ezekről ma józanul gondolkodó magyar ember nem hiheti el, hogy öntudatlanul félreismerték a világhelyzetet. Ok azt proklamálták, hogy fel kell adni minden ellenállást és be kell engedni szomszédaink portyázó csapatait, alyk ősi területünkből hatalmas darabokat lehasítottak. Itt már nem jóhiszemű, de rossz taktikázásról volt szó, hanem arról, hogy az ántánt kegyéből megtarthassák a hatalmat és pedig úgy, hogy a hatalomért, meg az ántánt kegyéért még ezeréves területünket is készek voltak feláldozni. Károlyiék szereplése megingatta nemzeti önérzetünket. A kommunizmus rövid, dicstelen korszaka azt végkép eltüntette közéletünkből. A kommün meggyőződésben* hívei a Marx-féle szocializmus emlőin nőttek naggyá. Ok már nemzetközi világszabadságról álmodoztak. Éretlen naivitással eljátszották Magyarországgal a kísérletezési célokra alkalmasnak talált, védtelen házi Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Lőrinc-utca 5. Hirdetések felvétetnek Buzárovits G. könyvnyomdájában Esztergom és Erdős József kiadóhiv. megbízottunknál Budapest, III. Zsigmond-u. 46. nyul szerepét. Nem tudták megérteni, hogy egy elsősorban mezőgazdasági ország organizmusán nem lehet eredményesen kipróbálni egy ipari világgazdasági problémát, még akkor se, hogy ha az arravaló teljes programm készenlétben áll. Hogy egy ilyen programm nem létezett akkor és nem létezik ma sem, azt most már tudjuk. Az ellenforradalom helyesen indult ki abból az elméletből, hogy Magyarországot az óriási külső és belső rombolás után csupán az mentheti meg, hogy viszszaszerzi magának azokat a honmentő erőket, amelyeken ezeréves jóléte és biztonsága nyugodott: a kereszténynemzeti öntudatot. Az a két-három év, mely azóta elmúlt, elhomályosította ezt az öntudatot. Ma majdnem minden téren ingadozást észlelünk. Azoknak a többé-kevésbé nyilt és burkolt támadásoknak, melyek le akarnak téríteni bennünket a helyes útról, megvolt a hatásuk, hogy a már-már egységgé kiforrt magyar társadalmai önző osztályérdekcsoportokra osztotta, amelyek kicsinyes érdekekért küzdenek és nem látják, hogy bennünket csak az egész társadalmakat egyetemlegesen átható keresztény nemzeti öntudat menthet meg a végpusztulástól. Az entente hamarosan felismerte gyöngeségünket és azért van az, hogy az önös érdekek hangoztatásával a kisgazdapártot szeretné valahogy politikai arénánk előterébe tolni, mert azt hiszi, hogy anÄZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Huszonötéves jubileum. Dr. Kiss Károly, az esztergomi papnevelde tudós tanára, folyó hóban mondotta el a nála szokásos csendben és szerénységben ezüst miséjét. Amily tisztelettel ós szeretettel övezik az érdemes férfiút a szeminárium növendékei, ép oly nagyrabecsüléssel és hálával adóznak neki, mint prézesüknek, az Esztergom-vízivárosi Urileányok Mária Kongregációjának tagjai is, akik a 25 éves jubileum alkalmával ünnepélyt rendezve, azon kongreganista társai nevében Bleszl Margit, a „Szentföld" cimű érdekes útleírás jeles szerzője, következő beszéddel üdvözölte a nagyérdemű jubilánst: Nagyságos ós Főtisztelendő Prézes Ur! Kedves Kongreganisták ós Tisztelt Vendégek! Érdemdús és tartalmas élet egyik állomásához jutottunk el a mai szép napon. 1921. évi október hó 29—30.-án, szombaton és vasárnap Mindenkinek meg kell nézni!! az uj évad kimagasló magyar filmszenzációját! Báró Eötvös József örökbecsű költeménye! Miként a vándor, ki a természet szépségeivel teli útja közben határkőhöz érvén, pihenőt tart s az elhagyott tájakra visszapillant, úgy mi is. megállunk szeretve ós mólyen tisztelt Prézes urunk földi vándorutjának ezen állomásánál s visszatekintünk a kedves múltba.. 25 esztendő, egy kis emberöltő, melynek elején lánglelked ós nemes szived a Mindenható, az Ur szolgálatára szentelted. Lelki szemeim a kedves, idealizmussal teli múltra vetődnek^ látom a gyergyafónyes, virágpompával ékes oltárt az Ur házában. Ünnepi érzelmek, a lég kegyelemmel teli, az oltárhoz szent ihlettel, dobogó szivvel ifjú pap lép. Ünnepélyes, soha nem feledhető percek következnek. Az orgona hangulatokkal teli, zsongó-bongó hangjai elpihennek, mélységes csönd .... remegő ajkaid először mondják ki az utolsó vacsora szent igéit: „Ez az én testem, . . . ez az én vérem! ..." S szavadra, ajkaid hivására Jézus jön le az oltárra. Megjelenik előtted s Te imádó hódolattal, szent tisztelettel, mosolygó ajakkal, boldogságtól csordultig teli szivvel fogadod Uradat, Mesteredet ... S ime, ez isteni csodára angyalsereg jelenik meg, hószín, pihegő szárnyaikkal, fehér, élő mirtuszkoszorut fonnak oltárod köré. Szent, ünnepélyes percek, szent, sohasem feledhető drága emlékek! Te nemes lélek, a fönséges papi pálya első állomásához értél. Es Jézus, az Oltáriszentsógben lakozó isteni Üdvözítő az oltárról tüzet szított szivedbe. Ifjú hévvel, krisztusi lángszeretettel hagytad el a családi tűzhelyet, a puha meleg fészket, hogy nemes kebled forró vágyát követve, szived melegét kiöntsed a hideg, a közömbös világba. S mentél az Ur szavára mindenüvé, ahová szentséges akarata szólított. Isteni Üdvözítőd fenséges példáját követve, kiről a szentírás úgy nyilatkozik, hogy „körüljárt, mindenütt jót tevén," Te is élted minden percét Isten gondolatai szerint üdvösen felhasználván, jártadban-keltedben élő példáddal, áldásdús működéseddel az erények rózsáit, liliomait hintegetted utaidon szerteszéjjel. Áldásdús életed, működésed, egész egyéniséged úgy tűnik fel előttem, mint egy bővizű folyam, mely útjában mindenütt életet ós áldást fakaszt. A megfagyott gyermek. Megható dráma 4 felvonásban. A főszereplő: 8ZÉCSI FERKÓ legnagyszerűbb gyermekművész személyesen is fellép