ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-01-16 / 12. szám

ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. A kortesesizma. Tömegizgatást, vagy osztálygyűlöletet sohasem hirdettünk, sohasem volt célunk, hogy a földmives népet támadjuk, vagy sértegessük, sőt ellenkezőleg, mi voltunk azok, akik a népet cikkeinkkel felvilágosítottuk, hogy nyissa ki a szemét, amikor arról van szó, hogy kivel képviseltesse magát a nemzetgyűlésen. Mi csizmában járó földmivestestvéreínket a csizmákért sohasem gúnyoltuk ki, mert a földmivest hazánk munkás és értékes fundamentumának tartjuk. De igenis elítéltük és el fogjuk ítélni azokat, akik akár itt, akár máshol azon a cimen akarnak képviselők lenni, mert csizmákban járnak, vagy jártak valamikor. Mi mindenkit megbecsülünk a saját polgári állásában, vagy foglalkozásában, de ha azt látjuk, hogy valaki a saját foglalkozásából, vagy állásából ki akar lépni és minden különösebb érdem ós tehetség nélkül meg akarja nyergelni, mint leendő képviselő, polgártársait, csak a közügynek teszünk szolgálatot, ha a csizmával való korteskedést mint ehhez a komoly időkhöz éppen nem illőt, pellengére állítjuk. Nem a nép csizmáiról van üt szó, hanem a jelöltek kortescsizmáiról! Aki a fővárosi lapokat figyelemmel olvassa, azt fogja látni, hogy a mi pártunk nemcsak urakat, hanem kereskedőket, iparosokat, sőt gazdákat is felléptetett képviselőjelölteknek az ország különböző kerületeiben. Amivel azt igazolja a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, hogy nemcsak az úri osztályból, hanem az iparos, kereskedő ós kisgazda osztályból is akarjuk, hogy a parlamentben a társadalom képviselve legyen. Nekünk is lesznek földmives képviselőink, de nem azért, mert csizmában járnak, hanem mert az istenadta természetes eszükön kivül megvan az iskolai tanultságuk és képzettségük, amellyel fel tudják venni a versenyt bármelyik nadrágos úri emberrel. Alföldi városainkban nagyon sok gazdaember van, aki gimnáziumi érettségivel rendelkezik s aki nagyon jól tudja, hogy őt a képviselőségre nem a csizmája, hanem az esze és tanultsága kvalifikálja. Ilyen csizmás ember igenis képviselőnek való. De szűklátókörű és szerénytelen nagyravágyás ós elbizakodás azt hinni, hogy valaki hangjával és csizmájával pótolni fogja azt a műveltséget és tudást, amit mások hosszú ós szorgalmas tanulással elsajátítottak. Emlékezzünk csakjvissza azokra a szavakra, amelyeket Friedrich a Széchenyi téren Mátéffyra mondott: „Nekem nemcsak kötelességem van a hazával szemben, hanem jogom is van beválogatni a parlamentbe azokat a katonákat, akikkel az új Magyarországot vissza fogjuk hódítani." Az a Friedrich mondta ezeket a szavakat, aki a Dunántúl földmives népének a bálványa. Vagy az esztergomi nemzetnek még egy Friedrich is kevés ? ő se elég itt arra, hogy a hályogot az emberek szeméről lekaparja ? S még egyet! A mi a lapunk irányát illeti, mi keresztény lap vagyunk. Se felekezeti. se osztályizgatást nem űzünk. Minden egyes embert, amint Mátéffy is mondta programmbeszódjében: „járjon az úri ruhában vagy paraszt gúnyában", megbecsülünk és édes testvérünknek tartunk. Mi a csizmás emberben is lelket és keresztény, magyar testvérünket látjuk, de az igazat mindig bátran meg fogjuk irni, még akkor is, ha egyes embereknek ez fáj és ha sorainkat ravasz kortes-furfanggal pártunk ellen való izgatásra akarják is fölhasználni! Ezt a szókimondást ép a keresztény erkölcs és igazság kívánja tőlünk. Nekünk egy jelölt személye se jelent ellenséget, de viszont azoknak a jelölteknek se szabad érzékenykedniük, akik közszereplésre pályáznak, ha pályázatukat a közvélemény bírálat tárgyává teszi. Akiknek a nyilvános kritika fáj, azok vessenek követ azokra, akik Esztergomban a keresztény pártegysóget megbontották! —p — HIREK. * A kerületi kormánybiztosi teendőket a további intézkedésig őrgróf Pallavicini György látja el, vármegyénk területére nézve is. Székhelye Székesfehérvár. * Esküvő. Bády Gizella ós Kiss János Ágoston f. hó 17.-ón, szombaton délelőtt 11 órakor tartják esküvőjüket a belvárosi plébániatemplomban. * Közgyűlés. Az „Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör" ez évi rendes közgyűlését f. évi febr. hó l.-ón d. e. 11 órakor tartja a kör nagytermében. Külön meghívók ez alkalomra nem küldetnek szót. * Hidralépési engedélyek. A vármegyei katonai parancsnokság közli, hogy a hidralépési engedélyek a nagylaktanyában, III. sz. épület 23. ajtó (földszint) a. adatnak ki, naponta 10—11 óra között. * Horthy a faddiakhoz. Horthy fővezér Fadd község elöljáróságához a következő levelet intézte: „Fadd község elöljáróságának egyöntetű állásfoglalását a nemzetietlen irányzattal szemben őszinte örömmel ós megelégedéssel vettem tudomásul. Követendő példát nyújtottak ezzel minden hazáját szerető, nemzetét féltő magyarnak, engem pedig megerősítettek abban a jóleső tudatban, hogy a nagy nemzeti cél szolgálatában áll ós amellett kitart a Dunántúl derék népe. Kívánságukat, amely az enyém is, minden erőmmel támogatom. Bizalmukért és ragaszkodásukért hálás köszönetemet küldöm. * Bányaaltiszti iskola Dorogon. A magyar pénzügyminiszter, mint a bányászati szakoktatás ezidőszerinti vezetője, Dorogon nyilvános bányaaltiszti iskolát létesített. Az iskolát az esztergomszászvári kőszónbány a részvénytársaság tartjafenn. * Prohászka püspök a szövetkezetekről. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kérésére Prohászka Ottokár, Székesfehérvár püspöke, szózatot intézett az ország népéhez a tőkeerős munkáról és az eszményi magyarságról. A szózat lángoló szavakkal mutat rá az elszenvedett borzalmakra és nagy bölcsességgel és kristálytiszta előrelátással jelöli meg a jövő útját ós a célt az ország népének. A nemzetmentés ideje elérkezett, de ehhez a munkához tiszta nemzeti magyar tőkére van szükség, olyanra, amelyik nem törik le, hanem segit ós erőalapot rak le az eszményi magyarság számára, A magyar munkának adandó tőke tisztességes ós a mienk legyen. Legyen az a tőke olyan, amely nem kalózkodik és nem burjánzik. Legyen az a tőke a magyar nép tőkéje, mely a népet anyagi erejének művelésére neveli. A szózat rámutat arra, hogy a gazdálkodás eszményi és igazi célját szolgálja az Országos Központi Hitelszövetkezet, mely a magyar népet kétezernégyszáz vidéki szövetkezetben fogja egybe. A magyar munka tőke nélkül koldus, idegen tőke uralma alatt pedig rab lesz; fogadjuk el tehát a szövetkezeti, magyar tőke felénk nyújtott kezét, mely a kereszténység és a nemzeti gondolat jegyében kapcsolódik bele a nemzeti újjáépítő munkába. Éljen Mátéffy Viktor, Esztergom város képviselőjelöltje! * Estély a Vaskapui Mária-szobor javára. Az Esztergomi Turista Egyesület vezetősége elhatározta, hogy farsang utolján (febr. 16.) a vaskapui Mária-szobor javára zártkörű műsoros estélyt rendez, amely alkalommal az újonnan szervezett Turista Dalárda első izben fog szerepelni. * A nemzetgyűlési képviselőválasztói névjegyzékeket az összeíró biztosok csütörtökön d. e. 9 órakor nyújtották át elismervény ellenében Vaniss Dezső ítélőtáblai biró, választási elnöknek. A választási bizottság felülvizsgálata után minden egyes szavazásra jogosult megkapja szavazási igazolványát, amelyet gondosan meg kell őriznie, mert az szolgál egyben a személyazonosság igazolására is. * Választmányi ülés. Az ETK. f. hó 17.-én, szombaton este 8 órakor a „Háromszerecsen" vendéglő kistermében választmányi ülést tart. A vezetőségi ós választmányi tagokat ezúton kéri fel a vezetőség az okvetlen megjelenésre. * Árad a Duna. A Duna az utóbbi napokban a rendkívüli esőzések következtében újra veszedelmesen árad. Tegnap este 8 órától ma reggel 8 óráig 75 centimétert emelkedett a viz színe. Ha ez igy halad tovább, a szigetet rövidesen elönti a Duna. Az áradás, ha tovább is tart, annál veszedelmesebb, mert az áradás mértékéről ma idejében nem kaphatunk hirt Pozsony felől. Igy teljesen készületlenül állunk egy esetleges nagyobbfajta árvízzel szemben, miért is azon alacsonyabban fekvő helyek ós pincék tulajdonosai, akiknek az árviz más alkalommal is már károkat okozott, saját érdekükben siessenek kiüríteni a veszélyeztetett helyiségeket. * Hatósági húsvágószóket! Most, amikor a húsnak annyira felszökött az ára, hogy a szegény emberjegyáltalán nem veheti meg, eszünkbe jut az a hivatalos mészárszék, amelyet a rendőrség 1917-ben állított fel ós amely a hús árát akkor 16 koronáról 7—8 koronára szállította le. Az üdvös üzem azonban alig pár hétig állott fenn. Milyen jó volna egy ilyen§ hatos ági üzem ma! Halljuk, hogy szerb határon a hizott sertés kilóját 25 koronáért vásárolják magánszemélyek. Talán a város is megpróbálhatna egy ilyen beszerzést nagyban; hatósági húsvágót állítana fel és ilyenformán talán a szegényebb embernek is jutna néha hús 1 * Barossoknak nem tetszenek a nemzetvédelmi előadások. Baross János úgy belemelegedett dorogi útján a korteskodásba, hogy buzgalmában még a nemzetvédelmi előadásokat is korteses színben akarná feltüntetni és jobban szeretné, ha ezek az előadások nem is volnának. Kedden például Sárisápon tartott kprtesbeszédében meggyanúsította Kükemezey Árpád főhadnagy, nemzetvédelmi tisztet, hogy a kerületben