ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-12-22 / 51. szám

— „Ugye, nem fogod megbántani ezt a jó Jézuskát?" — kérdi a szerető anya. — „Nem, nem," günyögi a kis Iluska. „Szeretni fogom ..." A perselybe pénzt dobnak az öregek, ki­csinyek egyaránt, olyan lélekkel, mintha a kis Jézuskának adnák s a betlehemesek hangos „Dicsértessék"-kel teszik be maguk mögött az ajtót. Azután folyik a vacsora, folyik a beszéd, nem közönséges, nem megszokott, a Jézuska lett a mai nap központja. Addig, amig a gyerekek aludni nem térnek s álmaikban tovább nem be­szélgetnek az aranyhajú kis Józuskával . . . Az öregek meg télire öltöznek, éjféli misére mennek, hol hálás, de gyermekies lélekkel ének­lik ők is a boldog gyermeksereg énekét: „Krisz­tus Jézus született, örvendezzünk!" Én mindig meghatottan nézem ekkora sziv­jóságnak, ily mély és gyermekded hitnek ara­nyos megnyilatkozását. Lélekben érzem: ez tényleg az isteni szeretet csodákat varázsló -éjjele • • • Falusi. HIREK. Tavaly ilyenkor néhány lépésnyire a román határtól, magyar földön, a Magyaroson karácsonyfát állitottunk. Mintha csak itthon lett volna ! Serényen sürgő kezek bevonták aranyhajjal, telerakták csillogó zománccal, cukorkával, dióval. Gyertyánk is volt elég. Hóról Tél apó gondoskodott. A nehéz te­hertől csüngtek az ágak. Nem kellett mellé szuronyos katonát álli­tani, nem nyúlt hozzá senki. Kérges tenyerű, ráncos képű, meleg szivű gyerekek jöttek el oda — haza gondolni. Simogatták tekintetükkel min­den tűlevelét a fának. Hang nem hallatszott, de -az ajkuk mozgott, motyogott valamit. Szemüket s. szél szárazra fújta, de a nézésük mégis ho­mályba volt. Oh, tudom, láttak . . . Én is láttam! Egy másik karácsonyfát, ragyogó szomorú arcokat, duruzsoló kályhát. Éreztük a melegét is. Láttak ... Messze néző tekintetet. Éreztük, hogy a szemek találkoznak, szivek dobbannak, kezek összeérnek. A Nemere szárnyán eljött hozzánk hazulról a .simogató szó. Azóta . . . Hejh ! Azóta . . . Akik meg­maradtunk, itthon vagyunk. Soha, soha szomorúbb karácsony! Tavaly száraz volt a szemünk, az idén sirni fogunk. Sírnunk is kell, ha igazán nevetni akarunk! Kell! Karácsony napján én erösebb leszek mint máskor! Hiszem, akarom, hogy minden szavam­ban erő legyen, hit a cselekedetemben, mozdu­latomban ! Hit sugározzák az arcomról, szemem­ből ! Hittel legyenek telítve a könnycseppjeim is, ha sirnék! Fölforgató, átalakító, mélységes, dübörgő, halkuló, jajongó, sikoltó hittel, hogy a gyermek — mégis, mégis megszületett! Fodor Gyula. * A főszékesegyházi ének- és zenekar karácsonyi műsora. Dec. 24-én Éjféli misén: Introitus Graduale, Offertorium és Communio koraliter. Motettnak Seyler: Alma nox, tacita nox! Pastorale vegyeskarra, orgona- és zene­karra. Seyler: Missa 21 C-dur vegyeskar, or­gona- ós zenekarra. Dec. 25-én Karácsony ünnepén: Introitus ós Communio koraliter. Büchner: Graduale Vide­runt omnes 4—6 szólamu vkar. Büchner: Offer­torium. Tui sunt coeli, 4—6 szólamu vkar or­gona- és zenekarra. Büchner: Karácsonyi mi­séje (Missa 24 G-dur) vkar, orgona- ós zene­karra. — D. u. Vespera Falsobordoni. Dec. 26-án: Introitus ós Communio kora­liter. Mitterer: Graduale Sederunt vkar. Goller: Offertorium Elegerunt vkar orgona kísérettel. Goller: Missa Protomartyris, vkar orgonakiséret­tel. — D. u. Vespera Falsobordoni. Dec. 29-én: Introitus ós Communio kora­liter. Mitterer: Graduale Speciosus vkar. Mitte­rer : Offertorium Deus enim firmavit.. Grisba­cher: Missa Stella Maris, vkar, orgona- és zene­karra. — D. u. Vespera koraliter. * A köztisztviselők háborús pótléka ügyé­ben lapunk legutóbbi számában közreadott hirünk kiegészítéséül közöljük, hogy a pénzügy­miniszter utasította a minisztérium számvevő­ségeinek főnökeit, hogy a háborús segélynek január 1-től való továbbfizetése iránt intézked­jenek s a beszerzési előleg januári részletét se vonják le. A külön háborús pótlék — mely ha­vonkint minden közalkalmazott részére állitólag 400 korona lesz, — kiutalásáról a legközelebbi napokban megjelenő külön rendelet fog intéz­kedni. A családi pótlókot is —ugyanezen hír­forrás szerint — a feleségre is kiterjedve — száz százalókkal felemelik. * A vasúti közlekedés karácsonykor az államvasutak igazgatóságától vett értesítés sze­rint a mai katasztrofális szénhiány miatt csak a mostani korlátolt üzemű lesz. A Máv. igazga­tósága ez úton is figyelmezteti az utazóközönsé­get, hogy karácsonykor — ha csak arra feltételt nem tűrő oka nincs, — saját érdekében ne utazzék. * Nincs liszt. A közélelmezési miniszter értesitette a vármegye alispánját, hogy f. évi december 12.-től jövő évi január 15-ig terjedő időre a vármegye ellátatlanjai részére lisztet nem utal ki. E rendelkezést valószínűleg a vár­megyében eszközölt gabonarekvirálás eredmé­nyezte. * Eljegyzés, Csongrády Géza Árpád áll. tanitó, oki. kántor, tart. honvédhadnagy, Cson­grády Lajos szőgyóni ny. igazgatótanitó fia el­jegyezte Bradács Liduskát Köbölkútról. A derék tanító-hadnagyot, ki a háború harctereit hősi­esen végigküzdötte s több kitüntetést is nyert, a kultuszminiszter Hevesmegyóbe nevezte ki állami tanítóvá. * Lesz só. A pénzügyminiszter úgy ren­delkezett, hogy Esztergomvármegye közönsége hetenkint másfél waggon sót kapjon. Ezt a ha­tósági sót a 6. számú sárga jegy ellenében min­denki megkaphatja a rendes bevásárlóhelyén. Fejadag 20 dekagramm. • * A nemzetőrség újjászervezése. Az or­szágban működő nemzetőrségeket a hadügymi­niszter feloszlatja s új nemzetőrséget szervez. Esztergom vármegye területére egyelőre 4 sza­kaszra osztott 170 főnyi nemzetőrség állíttatik fel, mely a vármegye 4 nagyobb községében nyer laktanyaszerű elhelyezést. Feladata lesz a közrend fenntartása, de csakis a vármegye terü­letén. Az új nemzetőrségbe belépni szándékozók a vármegyeházán székelő vármegyei nemzetőr­parancsnokságnál jelentkezzenek, hol ellátásukra, fizetésükre nézve bővebb felvilágosítást kapnak, mit egyébként e tárgyban kibocsajtott« hirdet­mények útján is megszerezhetnek az érdeklődők. * Beszüntetett újságok. A cseh megszál­lás következtében a nagyszombati magyar lapok beszüntették megjelenésüket s Nagyszombatban ezidő szerint csak tót nyelvű újságok jelennek meg. * A leszerelt katonák megkülönböztetése céljából a hadügyminiszter elrendelte, hogy a leszerelt s a most fennálló újabb alakulatokhoz nem tartozó katonák, ha már a ruhahiány miatt továbbra viselik is katonaruhájukat, kivánatos, hogy ruhájukról a katonai jelzéseket lefejtsék, esetleg katonaruhájukat átalakítsák s minden­esetre polgári föveget viseljenek, hogy a tényle­ges szolgálatban lévő egyéb katonáktól — mát csak a katonai fegyelem ellenőrzése és egyéb közbiztonsági okok miatt is megkülönböztethetők legyenek. A rendelet ellen vétők az 1879. XL. 44. §-a értelmében megbüntettetnek. * A tanitók fiizetésrendezéséről szóló 1918. évi VIII. néptörvény megjelent december 16.-án s azt valamennyi miniszter aláirta. E néptör­vény szerint bármely jellegű iskolánál működő tanitó s tanítónő az állami tisztviselők részére megállapított fizetési fokozat XI—VIII. fizetési osztályába soroztatik, mig a kisdedóvónők a XI—X. fizetési osztályba jutnak. E törvény egyben eltörül minden megkülönböztetést állami, községi felekezeti s társulati tanitók, vagy óvó­nők közt s őket teljesen, egyenlő elbánásban kívánja a jövőben részesíteni. Ezzel a törvény­nyel az ország tanítóinak igen régi ós jogos kívánsága válik valóra. * Textilárúk felszabadítása. A kereske­delmi miniszter mindazokat a cikkeket, melyek a régebbi rendelet szerint a Pamutközpontnak beszolgáltatandók lettek volna, amennyiben a beszolgáltatás még meg nem törtónt, a beszol­gáltatási kötelezettség alul felmentette azzal a korlátozással, hogy e cikkek kizárólag a törvény­hatóság első tisztviselőjének rendelkezései sze­rint használhatók csak fel. * A kath. Legényegyesület tagjaihoz! A kath. Legényegyesület tagjait f. hó 26.-án (kará­csony második ünnepén) d. u. V2 3 órakor a Deák Ferenc-utcai Walvogel-fóle házban tar­tandó fontos értekezletre, — melyen érdeklődő vendégeket is szívesen látnak, — ezúton hívja meg az Elnökség. * Országszerte kihirdetik a statáriumot. A kormány, értesülésünk szerint, legközelebb az egész országban elrendeli a statáriumot, hogy a szűnni nem akaró fosztogatásoknak véget vessen. A rögtönitólő eljárás az egyedüli esz­köze a fosztogatás, rablás és gyilkolás megszün­tetésének. Értesülésünk szerint ez a bíráskodás a kor szellemének megfelelően demokratikus szervezetű lesz. A rögtönitélő bíróság, a kormány terve szerint, két szakbíróból, két esküdtpolgár­ból, két munkásból és két földmivesből fog ál­lani s halálos ítéletet csak egyhangú határozat alapján hozhat. A statáriális bíróság fog ítél­kezni minden tizennyolcadik életévét betöltött polgár fosztogatási, rablási, gyújtogatási, vagy gyilkossági perében. A kormány erre vonatkozó rendelete már a közeljövőben napvilágot lát. * Február végéig fizetik a hadisegélyt. A hadügyminiszter elrendelte, hogy a hadisegé­lyeket 1919. február végéig továbbra is kifizes­sék. A falusi lakosságnak ettől az időponttól a fizetést beszüntetik azzal az indokolással, hogy akkor már a falusi lakosság a mezőgazdasági keresetéből megélhet. A városok lakóira a had­ügyminiszter külön fog intézkedni. * A gyufahiány országos ínséggé kezd fejlődni. A gyufahiány legfőbb oka az, hogy a kónyszerszövetséggó bővült kartel nem képes a vele szemben támasztott jogos igényeknek meg­felelni. A vasúti forgalom megbénulása is fo­kozza a gyufahiányt, mert a gyárakban elkészült árút nem lehet a fogyasztási helyekre szállítani. Több nagy gyufagyár idegen hadaktól megszál­lott területen fekszik, mint a temesvári, ujver­bászi, bajai, zsolnai stb., mig az eszéki egészen elszakadt az országtól. A budafoki gyár alig képes a fővárost ellátni, a besztercebányai szál­lítás beszüntetése pedig csak napok kérdése. Fontos feladata a kormánynak, hogy a meg­szállott vidékek katonai parancsnokaival tárgya­lásokat kezdjen a termelt gyufa elszállítása iránt. * A kisbirtokok szaporitása. A kisbirtokok szaporítását elősegítő rendelet jelent meg, mely szerint ha a földmivelésügyi miniszter a telek­könyvi hatóságtól beérkezett iratokat minden ér­tesítés nélkül küldi vissza, ez azt jelenti, hogy a miniszter az ingatlant megszerezni nem óhajtja és annak az iratok szerint való elidegenítéséhez hozzájárul. * A hazatérő katonák fogadása Bősön. Elismerósremóltó szociális ünnepély folyt le mult héten a bősi iskolában. A különböző harcterekről visszatért hős katonákat Miskovics János plébános üdvözölte a község lakói nevében. A szegény sorsú katonák részére a plébános jó példájára 5000 kor. készpénz, 50 mm. buza, 136 mm. burgonya és 3. mm. bab gyűlt egybe, melyet az ottani szövetkezet utján osztottak ki közöttük. A katonák öröme s hálája nagy s őszinte volt. Nem csoda, hogy az igy fogadott katonák dolgos és hasznos tagjai lesznek a község társa­dalmának. * Beszüntetik a katonák ingyenes utaz­gatását. Az államvasutak igazgatósága megálla­pította, hogy a már leszerelt katonák azzal az ürüggyel, hogy most mennek leszerelni, szükség nélkül ide-oda utazgatnak, természetesen jegy nélkül, sőt olyanok is utaznak katonaruhában, a kik katonák soha nem voltak. Az államvasutak igazgatósága, hogy ezt a visszaélést megszün­tesse, erélyes rendszabályokat léptet mihamarabb életbe s rövid időn belül teljesen beszünteti a vasúton való ingyenes utazást. * A közszükségleti cikkek árának leszál­lítása érdekében Székesfehérvár Városi Ható­sága, Munkástanácsa, Nemzeti Tanácsa ós Ka­tonatanácsa közösen aláirt felhívással fordult a város kereskedőihez, iparosaihoz és termelőihez s hivatkozva a jogos érdekek tisztelete mellett azon nélkülözésekre ós szenvedésekre, melyeket a közszükségleti cikkek hiánya s drágasága zú­dított a fogyasztókra, felhívja őket, hogy az élelmezési, ruházati s mindennemű közszükségleti

Next

/
Thumbnails
Contents