ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-12-15 / 50. szám

Egyház és iskola. Főegyházmegyei hirek. Kálmán Gryörgy v. tábori lelkész, ki szent hivatásának teljesítése közben spanyoljárványba esett, Veszprémben elhunyt. Fiatalon távozott tőlünk, kik sokat vártunk tőle. Az Elet hasáb­jain kitűnő fordításai jelentek meg. Nyugodjék békében! Főegyházmegyei autonómiai tanács. F. hó 10.-én gyűltek egybe a főegyház­megye területén választott autonómiai képvise­lők, hogy megalakítsák az egyházmegyei taná­csot. A képviselők nagyrésze betegség és uta­zási nehézség miatt igazolta távolmaradását s igy a gyűlés csak az egyházi tagokat választ­hatta meg. Tagok lettek: Fehér Gyula dr., Túri Béla, Herodek Antal dr., Valnicsek Béla dr. A világiak megválasztása későbbre maradt. Ruhaposztó az alsó papság részére. A népruházati bizottság újabb fekete posztót utalt ki a szerényebb javadalmazású papság részére. A keskenyebb (130 cm) posztó móteren­kint 62 kor., a szélesebb (140—142 cm.) 77 kor. Egy-egy ruhára, vagy reverendára 3*50—4'OOm. kell. Minthogy e zavaros időkben a postai szál­lítás kockázatos, legcélszerűbb, ha a papság egy­egy körzetből megbízottat küld alulírotthoz, akit O Eminenciája megbízott a posztó kiosztásával. A megbízottak a posztót az esedékes összeg ki­fizetése után alulírottnál vehetik át. Krywald Ottó Budapest, VII. Damjanich-u. 50. II. em. Uárosunk és vármegyénk. Pártalakulások. Alig csitult el a háború vihara, a forra­dalom zaja, a januárra tervezett nemzetgyűlési választásokra készülő politikai pártok alakulásai­val kapcsolatos mozgalmaktól hangos az ország. Mintha misem törtónt volna, minta nem is halt volna meg sok százezer ember, mintha most is a boldog békeidők hangulatát élnők, mintha nem is tépnék éles körmök ennek a szerencsét­len országnak amúgy is véres testét: mindenki politizál, gyűlésekre jár, vitatkozik, érvel, kapa­citál. Minden más ügy háttérbe szorul most egy időre. Most az a fontos, kinek van igaza, kinek van több bátorsága és nagyobb szája. Éppen úgy, mint régen, valamikor régen. De hisz ez a fontoskodás, türelmetlenkedés, tülekedés, izgatottság érthető is. Nagyon fontos, hogy milyen alapokon fog fölépülni jövő tár­sadalmi s politikai életünk. A tiszta meggyőző­dés alapkövein-e, mely minden önzést kizárva, tisztán a boldogabb, demokratikus, keresztény, magyar Magyarországot akarja kiépíteni, vagy amely a vulkán kráterét időlegesen befödő süp­pedékes lávára kivan Potemkin-falakat rakni. Jól meg kell gondolni minden szót, min­den elhatározást. Ez a föld, melyen annyiszor apáink vére folyt, nem lehet másé, mint a ma­gyaroké, a vérüket hullató apáinké, fiainké. Meg az unokáinké, kik nevünket vagy áldani, vagy átkozni fogják. Ez attól függ, mire határozzuk el most magunkat. Megalakult a régi esztergomi keresztényszociális szakszer­vezetből újjáalakuló politikai párt is. Ez az új politikai párt, mely a keresztény érdekek demok­ratikus alapon való érvényesítéséért száll ki a politikai küzdőtérre, tagadhatatlanul a legnép­szerűbb pártja a polgári társadalomnak, mit legjobban igazol az a körülmény is, hogy meg­alakításában elsősorban a harctéren küzdött keresztény — tehát nem tisztán katholikus — katonatisztek s a köztársaság derék katonái, másodsorban az iparos- és földmivelővilág vett részt. E megalakulás élénk bizonysága annak, hogy a keresztény öntudat kezd felocsúdni ká­bultságából s tömörülni fog jogainak védelmére ; hiába akarják mozgalmukat „népbutitó sötét reakciónak", „ellenforradalomnak", meg más egyébnek nevezni, — igenis a keresztény ele­mek tömörülni fognak, erősen } bátran, minden elnyomatás és terror ellen. Körülbelül ebben az értelemben beszélt a keddi előértekezleten Waldvogel József alezredes, ki a párt zászlóját kibontva, tiszttársaival, katonabajtársaival s a város társadalmának számottevő tényezőivel meg­indította a pártmozgalmat. A párt jövő vasárnap népgyűlésen fogja ismertetni programmját. A köztársasági párt megalakulása. December 9.-én tartották meg a régi esz­tergomi függetlenségi ós 48-as párt hivei zárt­körű értekezletüket a „Magyar Király" szálló­ban, melyen kimondották, hogy a párt átalakul „köztársasági párt"-tá s a Károlyi-párt prog­grammját teszi magáévá. Az értekezletet dr. Prikkel Marián bencéstanár nyitotta meg s beszédében azt fejtegette, hogy e város függet­len érzelmű polgársága nem azonosíthatja magát sem a szociáldemokrata, sem a radikális párt elveivel, hanem a párt régi elveihez legközelebb álló Károlyi párt programmját kell magáévá tennie. Többek hozzászólása után pártelnökké dr. Prikkel Marián tanár és lapszerkesztő, jegy­zővé dr. Zwillinger Ferenc ügyvéd választatott meg. A párt programmjának ismertetésére kiált­ványt bocsát ki s népgyűlést hiv össze, melyre szónokul Hock Jánost, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét kéri fel. A vármegye közigazgatási bizottsága szerdán délelőtt 10 órakor tartotta ülését a megyeházán. Palkovics László alispán beszámolt a vármegye területén eddig tett körútjáról. Min­denütt a legjobb benyomásokat szerezte. Hosz­szabban tanácskozott a közigazgatási bizottság a cseh megszállás esetére való teendők felől. A közigazgatási bizottság a közélelmezési minisz­ter álláspontjával szemben azon felfogásnak a hive, hogy a gabona ne szállittassók ki a me­gyéből, hanem osztassék ki továbbra is a lakos­ság között. Ezen intézkedés véghezvitelében a közigazgatási bizottság teljes erkölcsi súlyával támogatni kívánja az alispánt s vele a felelős­ségben is osztozik. Beniczky Ödön kormány­biztos a hadügyminiszter azon kijelentésót köz­vetítette a bizottságnak, hogy mivel a demar­kációs vonalba megyénk nem esik, az itt neta­lán megjelenő csehek ellen a fegyveres ellen­állás jogosult. A közigazgatási bizottság tagjai kijelentették, hogy mindent elkövetnek a fegy­veres ellenállás sikere érdekében. Az Esztergomi Nemzeti Tanács f. hó 10-én tartotta rendes heti ülését, melynek legfőbb tárgya a megye ós város védelmének megbeszélése volt a netaláni cseh megszállás esetére. Ez ügyben a minap küldöttség ment Beniczky kormánybiztoshoz, aki meghallgatván a nemzeti tanács tagjainak e dologról való vé­leményét, a megyeházára bizottságot hívatott össze, mely úgy határozott, hogy a védelem és a további teendők dolgában küldöttség útján kór a hadügyminisztertől felvilágosítást. E kül­döttségnek Schmidt Sándor dorogi bányaigaz­gató és Kornháber alezredes voltak tagjai a kormánybiztoson kivül. A miniszter e küldött­ségnek bemutatta azon térképet, melyen a franciák által kijelölt demarkációs vonal^ volt feltüntetve. A demarkációs vonal ezen Érsek­újvártól Léva fölé egyenesen halad s igy Esz­tergom vármegye területéből semmi sem esik bele. Azon kérdésre, hogyha irreguláris csapatok megyénkbe mégis kerülnének, mi a teendő, a hadügyminiszter azt válaszolta, hogy ezek le­fegyverezhetők, elfoghatok és velük szemben szükség esetén a fegyverhasználat is jogosult. A dorogi bányászok is teljes számban késznek nyilatkoztak szükség esetén a város megvédel­mezésére, mert jól tudják, hogy ha Esztergom cseh kézre jutna, a dorogi bányák is nagy ve­szedelemben forognának s ezek elfoglalásával hazánkat pótolhatatlan veszteség érné. A pár­kányi járás gabonája kérdésében a közélelmezési miniszter úgy intézkedett, hogy az elszállítható gabonakészletek Köbölkútra koncentráltassanak s innét ingyenes vasúti szállítással Budapestre, Budapestről pedig Esztergomba jussanak. Dr. Katona Sándor elnök jelenti, hogy a miniszter kiküldöttjével folytatott beszélgetés során azt a megnyugtató információt nyerte, hogy a tulaj­donképeni Magyarország és igy Esztergom is, emberi számítás szerint éhezni nem fog. Meghivó. A Néptanítók Lapja f. évi 49. számában közölt felhívás alapján f. évi december hó 19.-én délelőtt 11 órakor Esztergomban a város tanács­termében tartandó értekezletre, melyen a hadügy­miniszter kiküldöttje is megjelenik, — meghívja a vármegye minden tanítóját a Tanitók Tanácsa. Szociális munkánk. Jubileum. Csendes jubileumról írunk, hogy ne legyen egészen hangtalan, mert a munka jubileuma, a lelkes, értékes munkáé. Ma a munka jogától és értékétől hangos az utca és a sajtó. Ez helyes is. De mikor látják, hogy e hang soknak ajkán csak sikoltó hazugság, mert henye-lusta lélek fújja, •— mikor a nagy összeomlás veszélye kiált, hogy nem új lármás hangra, hanem munkára újult lélekre van szükség: akkor az új világ kü­szöbén a lélekújulás egy nagy munkásáról illő a megemlékezés. Kánter Károly prelátus 25 éve az oltár­egyesület országos igazgatója. E 25 év tele van hittel, hévvel, ihlettel, szeretettel, apostoli munkával. E munka termékeny volt. Tanú rá a sok ezer elnyűtt lélek, kiket az élet forrásából, az Eucharistia kultuszával újra szült. Tanú rá a remek szép örökimádás templom, honnan az élet­erők árama fut szót az egész országba az oltár­egyletek révén. E 25 óv határkövénél tisztelettel hajtjuk meg zászlónkat a nagy munkás előtt és a vajúdó hazának sok ilyen apostoli munkást kérünk, ki az elcsigázott embernek emelni tudja nem az igényét, túlzó követelését, hangja fortélyát — hanem a lelke erejét, életkedvét, tettvágyát, szeretetét, móltányos, igazságos érzékét — bol­dogságát. Az uj boldog haza ilyen lélektől születik meg. N. L Oltáregylet közgyűlése. Az oltáregylet f. hó 15.-én vasárnap d. u. 4 órakor tartja szokásos évi közgyűlését a vízi­városi zárdában. Tárgysorozat: Elnöki megnyitó beszéd. Pénztári számadás. Választmány kiegé­szítése. Előadás. Tartja dr. Madarász István igazgató. Záróbeszéd. Hálaadó istenitisztelet. Az elnökség ez úton is kéri a t. tagokat, hogy a közgyűlésen minél nagyobb számban jelenjenek meg. A kath. munkásnők házit mult vasárnap délután tartott házavató ünnepély keretében áldotta meg dr. Lepold Antal prelátus­kanonok. Az esztergomi kath. munkásnők régi vágya ment teljesedésbe ezen a bensőséges, kedves házi ünnepségen, melyen az egyesület tagjain kivül nagyszámú érdeklődő közönség is volt jelen. Az ünnepély a Szt. Lélek Isten segitségülhivásával kezdődött, mely után Brenner Juliska elnöknő mondotta el lelkes, tartalmas megnyitó beszédét. Az elnöknő szavai után a házszentelés aktusát Lepold prelátus elvégezvén, lendületes, meleg szavakkal üdvözölte a kath. munkásnőket s buz­dító szavakkal serkentette őket a katholikus esz­mék melletti kitartásra. A nagy hatást keltő beszéd után Csenke Kató szavalta el Homor Imre esztergomi tanitó, lapszerkesztőnek „Uj katakombák" c. gyönyörű, mély értelmű alkalmi költeményét. Ezután a munkásnők énekkara énekelt uj alkalmi éneket Nemesszeghy István tanitókópzőintózeti zenetanár harmóniumkisórete mellett. Befejezésül az egyesület megszervezője s lelkes, buzgó igazgatója: Loczner Gusztáv vá­zolta hangulatos beszédben az egyesület eddigi fejlődését, munkáját és szerepét. Majd meg­köszönvén a jelenvoltak érdeklődését, a kedves, bensőséges ünnepély véget ért. Szociális Missió megalakulása. A Szociális Missió-Társulat Esztergomi Szer­vezete 1918. dec. 20.-án és 21.-én, jövő pénteken és szombaton d. u. 5 órakor fog megalakulni a vármegyeház nagytermében. Előadók Bpestről: Schlachta Margit ós Stadler Frida. — Felhívjuk a szociális társadalmi mozgalmak iránt érdeklődő közönséget, jelenjék meg minél nagyobb szám­mal az országos nevű előadók érdekes és tanul­ságos előadásán. Gazdasági politikánk. A magyarnak mindenkor földje volt legdrá­gább kincse. A magyar föld és magyar sziv egymásból van teremtve. A magyar föld nem­csak kövér kalászokat, de érte halni kész hon­fiakat is termett minden időben. A magyar csak akkor volt koldus ós rabszolga mindig, mikor földje másé volt. -

Next

/
Thumbnails
Contents