ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-12-15 / 50. szám

Egyház és iskola. Főegyházmegyei hirek. Kálmán Gryörgy v. tábori lelkész, ki szent hivatásának teljesítése közben spanyoljárványba esett, Veszprémben elhunyt. Fiatalon távozott tőlünk, kik sokat vártunk tőle. Az Elet hasábjain kitűnő fordításai jelentek meg. Nyugodjék békében! Főegyházmegyei autonómiai tanács. F. hó 10.-én gyűltek egybe a főegyházmegye területén választott autonómiai képviselők, hogy megalakítsák az egyházmegyei tanácsot. A képviselők nagyrésze betegség és utazási nehézség miatt igazolta távolmaradását s igy a gyűlés csak az egyházi tagokat választhatta meg. Tagok lettek: Fehér Gyula dr., Túri Béla, Herodek Antal dr., Valnicsek Béla dr. A világiak megválasztása későbbre maradt. Ruhaposztó az alsó papság részére. A népruházati bizottság újabb fekete posztót utalt ki a szerényebb javadalmazású papság részére. A keskenyebb (130 cm) posztó móterenkint 62 kor., a szélesebb (140—142 cm.) 77 kor. Egy-egy ruhára, vagy reverendára 3*50—4'OOm. kell. Minthogy e zavaros időkben a postai szállítás kockázatos, legcélszerűbb, ha a papság egyegy körzetből megbízottat küld alulírotthoz, akit O Eminenciája megbízott a posztó kiosztásával. A megbízottak a posztót az esedékes összeg kifizetése után alulírottnál vehetik át. Krywald Ottó Budapest, VII. Damjanich-u. 50. II. em. Uárosunk és vármegyénk. Pártalakulások. Alig csitult el a háború vihara, a forradalom zaja, a januárra tervezett nemzetgyűlési választásokra készülő politikai pártok alakulásaival kapcsolatos mozgalmaktól hangos az ország. Mintha misem törtónt volna, minta nem is halt volna meg sok százezer ember, mintha most is a boldog békeidők hangulatát élnők, mintha nem is tépnék éles körmök ennek a szerencsétlen országnak amúgy is véres testét: mindenki politizál, gyűlésekre jár, vitatkozik, érvel, kapacitál. Minden más ügy háttérbe szorul most egy időre. Most az a fontos, kinek van igaza, kinek van több bátorsága és nagyobb szája. Éppen úgy, mint régen, valamikor régen. De hisz ez a fontoskodás, türelmetlenkedés, tülekedés, izgatottság érthető is. Nagyon fontos, hogy milyen alapokon fog fölépülni jövő társadalmi s politikai életünk. A tiszta meggyőződés alapkövein-e, mely minden önzést kizárva, tisztán a boldogabb, demokratikus, keresztény, magyar Magyarországot akarja kiépíteni, vagy amely a vulkán kráterét időlegesen befödő süppedékes lávára kivan Potemkin-falakat rakni. Jól meg kell gondolni minden szót, minden elhatározást. Ez a föld, melyen annyiszor apáink vére folyt, nem lehet másé, mint a magyaroké, a vérüket hullató apáinké, fiainké. Meg az unokáinké, kik nevünket vagy áldani, vagy átkozni fogják. Ez attól függ, mire határozzuk el most magunkat. Megalakult a régi esztergomi keresztényszociális szakszervezetből újjáalakuló politikai párt is. Ez az új politikai párt, mely a keresztény érdekek demokratikus alapon való érvényesítéséért száll ki a politikai küzdőtérre, tagadhatatlanul a legnépszerűbb pártja a polgári társadalomnak, mit legjobban igazol az a körülmény is, hogy megalakításában elsősorban a harctéren küzdött keresztény — tehát nem tisztán katholikus — katonatisztek s a köztársaság derék katonái, másodsorban az iparos- és földmivelővilág vett részt. E megalakulás élénk bizonysága annak, hogy a keresztény öntudat kezd felocsúdni kábultságából s tömörülni fog jogainak védelmére ; hiába akarják mozgalmukat „népbutitó sötét reakciónak", „ellenforradalomnak", meg más egyébnek nevezni, — igenis a keresztény elemek tömörülni fognak, erősen

} bátran, minden elnyomatás és terror ellen. Körülbelül ebben az értelemben beszélt a keddi előértekezleten Waldvogel József alezredes, ki a párt zászlóját kibontva, tiszttársaival, katonabajtársaival s a város társadalmának számottevő tényezőivel megindította a pártmozgalmat. A párt jövő vasárnap népgyűlésen fogja ismertetni programmját. A köztársasági párt megalakulása. December 9.-én tartották meg a régi esztergomi függetlenségi ós 48-as párt hivei zártkörű értekezletüket a „Magyar Király" szállóban, melyen kimondották, hogy a párt átalakul „köztársasági párt"-tá s a Károlyi-párt proggrammját teszi magáévá. Az értekezletet dr. Prikkel Marián bencéstanár nyitotta meg s beszédében azt fejtegette, hogy e város független érzelmű polgársága nem azonosíthatja magát sem a szociáldemokrata, sem a radikális párt elveivel, hanem a párt régi elveihez legközelebb álló Károlyi párt programmját kell magáévá tennie. Többek hozzászólása után pártelnökké dr. Prikkel Marián tanár és lapszerkesztő, jegyzővé dr. Zwillinger Ferenc ügyvéd választatott meg. A párt programmjának ismertetésére kiáltványt bocsát ki s népgyűlést hiv össze, melyre szónokul Hock Jánost, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét kéri fel. A vármegye közigazgatási bizottsága szerdán délelőtt 10 órakor tartotta ülését a megyeházán. Palkovics László alispán beszámolt a vármegye területén eddig tett körútjáról. Mindenütt a legjobb benyomásokat szerezte. Hoszszabban tanácskozott a közigazgatási bizottság a cseh megszállás esetére való teendők felől. A közigazgatási bizottság a közélelmezési miniszter álláspontjával szemben azon felfogásnak a hive, hogy a gabona ne szállittassók ki a megyéből, hanem osztassék ki továbbra is a lakosság között. Ezen intézkedés véghezvitelében a közigazgatási bizottság teljes erkölcsi súlyával támogatni kívánja az alispánt s vele a felelősségben is osztozik. Beniczky Ödön kormánybiztos a hadügyminiszter azon kijelentésót közvetítette a bizottságnak, hogy mivel a demarkációs vonalba megyénk nem esik, az itt netalán megjelenő csehek ellen a fegyveres ellenállás jogosult. A közigazgatási bizottság tagjai kijelentették, hogy mindent elkövetnek a fegyveres ellenállás sikere érdekében. Az Esztergomi Nemzeti Tanács f. hó 10-én tartotta rendes heti ülését, melynek legfőbb tárgya a megye ós város védelmének megbeszélése volt a netaláni cseh megszállás esetére. Ez ügyben a minap küldöttség ment Beniczky kormánybiztoshoz, aki meghallgatván a nemzeti tanács tagjainak e dologról való véleményét, a megyeházára bizottságot hívatott össze, mely úgy határozott, hogy a védelem és a további teendők dolgában küldöttség útján kór a hadügyminisztertől felvilágosítást. E küldöttségnek Schmidt Sándor dorogi bányaigazgató és Kornháber alezredes voltak tagjai a kormánybiztoson kivül. A miniszter e küldöttségnek bemutatta azon térképet, melyen a franciák által kijelölt demarkációs vonal^ volt feltüntetve. A demarkációs vonal ezen Érsekújvártól Léva fölé egyenesen halad s igy Esztergom vármegye területéből semmi sem esik bele. Azon kérdésre, hogyha irreguláris csapatok megyénkbe mégis kerülnének, mi a teendő, a hadügyminiszter azt válaszolta, hogy ezek lefegyverezhetők, elfoghatok és velük szemben szükség esetén a fegyverhasználat is jogosult. A dorogi bányászok is teljes számban késznek nyilatkoztak szükség esetén a város megvédelmezésére, mert jól tudják, hogy ha Esztergom cseh kézre jutna, a dorogi bányák is nagy veszedelemben forognának s ezek elfoglalásával hazánkat pótolhatatlan veszteség érné. A párkányi járás gabonája kérdésében a közélelmezési miniszter úgy intézkedett, hogy az elszállítható gabonakészletek Köbölkútra koncentráltassanak s innét ingyenes vasúti szállítással Budapestre, Budapestről pedig Esztergomba jussanak. Dr. Katona Sándor elnök jelenti, hogy a miniszter kiküldöttjével folytatott beszélgetés során azt a megnyugtató információt nyerte, hogy a tulajdonképeni Magyarország és igy Esztergom is, emberi számítás szerint éhezni nem fog. Meghivó. A Néptanítók Lapja f. évi 49. számában közölt felhívás alapján f. évi december hó 19.-én délelőtt 11 órakor Esztergomban a város tanácstermében tartandó értekezletre, melyen a hadügyminiszter kiküldöttje is megjelenik, — meghívja a vármegye minden tanítóját a Tanitók Tanácsa. Szociális munkánk. Jubileum. Csendes jubileumról írunk, hogy ne legyen egészen hangtalan, mert a munka jubileuma, a lelkes, értékes munkáé. Ma a munka jogától és értékétől hangos az utca és a sajtó. Ez helyes is. De mikor látják, hogy e hang soknak ajkán csak sikoltó hazugság, mert henye-lusta lélek fújja, •— mikor a nagy összeomlás veszélye kiált, hogy nem új lármás hangra, hanem munkára újult lélekre van szükség: akkor az új világ küszöbén a lélekújulás egy nagy munkásáról illő a megemlékezés. Kánter Károly prelátus 25 éve az oltáregyesület országos igazgatója. E 25 év tele van hittel, hévvel, ihlettel, szeretettel, apostoli munkával. E munka termékeny volt. Tanú rá a sok ezer elnyűtt lélek, kiket az élet forrásából, az Eucharistia kultuszával újra szült. Tanú rá a remek szép örökimádás templom, honnan az életerők árama fut szót az egész országba az oltáregyletek révén. E 25 óv határkövénél tisztelettel hajtjuk meg zászlónkat a nagy munkás előtt és a vajúdó hazának sok ilyen apostoli munkást kérünk, ki az elcsigázott embernek emelni tudja nem az igényét, túlzó követelését, hangja fortélyát — hanem a lelke erejét, életkedvét, tettvágyát, szeretetét, móltányos, igazságos érzékét — boldogságát. Az uj boldog haza ilyen lélektől születik meg. N. L Oltáregylet közgyűlése. Az oltáregylet f. hó 15.-én vasárnap d. u. 4 órakor tartja szokásos évi közgyűlését a vízivárosi zárdában. Tárgysorozat: Elnöki megnyitó beszéd. Pénztári számadás. Választmány kiegészítése. Előadás. Tartja dr. Madarász István igazgató. Záróbeszéd. Hálaadó istenitisztelet. Az elnökség ez úton is kéri a t. tagokat, hogy a közgyűlésen minél nagyobb számban jelenjenek meg. A kath. munkásnők házit mult vasárnap délután tartott házavató ünnepély keretében áldotta meg dr. Lepold Antal prelátuskanonok. Az esztergomi kath. munkásnők régi vágya ment teljesedésbe ezen a bensőséges, kedves házi ünnepségen, melyen az egyesület tagjain kivül nagyszámú érdeklődő közönség is volt jelen. Az ünnepély a Szt. Lélek Isten segitségülhivásával kezdődött, mely után Brenner Juliska elnöknő mondotta el lelkes, tartalmas megnyitó beszédét. Az elnöknő szavai után a házszentelés aktusát Lepold prelátus elvégezvén, lendületes, meleg szavakkal üdvözölte a kath. munkásnőket s buzdító szavakkal serkentette őket a katholikus eszmék melletti kitartásra. A nagy hatást keltő beszéd után Csenke Kató szavalta el Homor Imre esztergomi tanitó, lapszerkesztőnek „Uj katakombák" c. gyönyörű, mély értelmű alkalmi költeményét. Ezután a munkásnők énekkara énekelt uj alkalmi éneket Nemesszeghy István tanitókópzőintózeti zenetanár harmóniumkisórete mellett. Befejezésül az egyesület megszervezője s lelkes, buzgó igazgatója: Loczner Gusztáv vázolta hangulatos beszédben az egyesület eddigi fejlődését, munkáját és szerepét. Majd megköszönvén a jelenvoltak érdeklődését, a kedves, bensőséges ünnepély véget ért. Szociális Missió megalakulása. A Szociális Missió-Társulat Esztergomi Szervezete 1918. dec. 20.-án és 21.-én, jövő pénteken és szombaton d. u. 5 órakor fog megalakulni a vármegyeház nagytermében. Előadók Bpestről: Schlachta Margit ós Stadler Frida. — Felhívjuk a szociális társadalmi mozgalmak iránt érdeklődő közönséget, jelenjék meg minél nagyobb számmal az országos nevű előadók érdekes és tanulságos előadásán. Gazdasági politikánk. A magyarnak mindenkor földje volt legdrágább kincse. A magyar föld és magyar sziv egymásból van teremtve. A magyar föld nemcsak kövér kalászokat, de érte halni kész honfiakat is termett minden időben. A magyar csak akkor volt koldus ós rabszolga mindig, mikor földje másé volt. -