ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918
1918-12-08 / 49. szám
A főkáptalan adománya. Az esztergomi főkáptalan méltányolva az esztergomi kath. munkásnő-egyesület missióját, az egyesület fölsegélyezésóre ezer (1000) koronát adományozott. Ezen adományával a főkáptalan ujabb tanújelét adta, hogy a szociális intézményeknek mennyire lelkes pártolója. Karácsonyi bazár. Az Esztergomi Kath. Munkásnő-Egyesület jótékony célú karácsonyi bazárt rendez dec. hó 15-ón egyesületi helyiségében (Német-utca 22/a). A kiállításra kerülő játékok, kézimunkák és gyermekruhák az egyesület rendes tagjainak munkájaMaradékokból kószitettók, nagy találékonyságra valló ügyességgel. A kiállítást d. e. 10 órakor nyitják meg s az árusítás egy napig tart. Az egyesület vezetősége ez uton hivja meg az érdeklődő közönséget és egyben hálás köszönetét fejezi ki azon nagylelkű adományokért, melyekkel jóakarói a kezdet nehézségeivel küzdő egyesületet támogatni kegyesek voltak. A karácsonyi bazár jövedelme az egyesület tatarozására ós beruházási költségeire van szánva, azért a felülfizetéseket köszönettel nyugtázzák. Az adakozók névsora a következő: Kanter Károly prel. kanonok 200 K, dr. Walter Gyula c. püspök 100 K, L. A. 100 K, 'Garai Frigyes gyáros 50 K, H. A. 30 K, Leitgeb J. 10 K, Mach M. 10 K. Vászon és szövetmaradékot, cérnát, szalagot, babákat és egyéb játékokat ajándékoztak: Erős Rezsőné, dr. Prokopp Gyulánó, özv. dr. Berényi Gyuláné, özv. Brenner Józsefné, Garai Frigyes, Schwach Sándor, Grószner Berta, Brenner Ilonka, Brenner Csirike, Walfisch Sz. Schalkház Berti, Lieb Vilma, Horváth Sarolta, Fuchs Rózsika, Fuchs Hajnalka, Fuchs Sári, Fuchs Nelli, Jakobovits Dezsőné, Bádi Gizi, Bádi M., Foltin Teréz, Gluth Teréz, Müller Margit, Mach Mariska, Gerschner Ignácnó, Iványi Margit, Tráger Károlynó, Szatina Juliska, Bitter Mariska, Nyitrai Mariska, Német Rózsi, Szedmer Rózsi, Henci Erzsi, Krakovszki Mariska, Bernát Mariska, Mórász Teréz, Mikus Ilonka. Különösen hálával emlékezik meg az egyesület azon buzgó tagjairól, kik az előkészületeknél sokat segítettek s igy igen sok jót tettek; valamint külön dicséret illeti Fuchs H.-t és Fuchs N.-t is, kik gyönyörű levelezőlapokat és a bazár plakátját rajzolták meg. Uárosunk és vármegyénk. A vármegye új kormánybiztosa, mint Kobek Kornél hadügyi államtitkár a minap nála járt esztergomi küldöttségnek kijelentette, Reviczky Elemér volt párkányi főszolgabiró, jelenleg a felvidéki vármegyékben működő kormánybiztos lesz._ Őt szemelte ki ugyanis a kormány Beniczky Ödön utódjául s vármegyénkben a kormánynak ez a terve általános örömet okoz. Amennyire sajnáltuk Kobek távozását s amenynyire meglepetve vettük Beniczky kinevezését, épp oly őszinte örömmel fogadjuk Reviczky mihamarabb várható kinevezését. Végre ismét egy, saját kebelünkből való, ügyeinket, bajainkat megértő kormánybiztost kapunk, ki Kobek szellemében és szülővárosa iránti szeretetétől áthatott érzéssel fogja intézni a vármegye ügyeit ezekben a nehéz napokban. Párkányi járás főszolgabirája. Beniczky Ödön kormánybiztos dr. Rajczy Géza aranyosmaróti főszolgabírót rendelte ki a párkányi járási főszolgabiró helyettesítésére. Az Esztergomi Nemzeti Tanács kedden tartotta meg szokásos heti értekezletét, melyen a beteg dr. Katona Sándor elnök helyett dr. Zwillinger Ferenc ügyvéd elnökölt. A különböző alakulások ós érdekeltségek által bejelentett új tagok neveinek felolvasása és tudomásulvétele után dr. Zivilling er Ferenc beszámolt arról, hogy a tanács képviseletében Budapesten küldöttség járt Kobek Kornél hadügyi államtitkárnál s üdvözölte őt az esztergomi nemzeti tanács nevében. Megvitatás tárgyát képezte még a katonai helyőrség ós a polgárőrség hatáskörének megállapítása, továbbá a városi katonai rendőrség köréből felhangzó panaszok és kívánságok elintézése. A Nemzeti Tanács politikai állásfoglalása kérdésében több hozzászólás után az a nézet alakult ki, hogy minden pártárnyaíat szabadon megalakulhat városunkban s kivánatos, hogy képviselője a Nemzeti Tanácsban is legyen, mindazáltal a város bókéje szempontjából kivánatos minél kevesebb párt keletkezése ós a választások alkalmával lehetőleg egyhangú állásfoglalás az összpolgárság részéről. A Földmivelők Tanácsa mult vasárnapi megalakulása ellen a szociáldemokrata párt részéről felhozott tiltakozással szemben megállapította a nemzeti tanács, hogy a gyülekezési ós szervezkedési jog teljes szabadságának tiszteletbentartásával a földmives tanács megalakulását a tanács tudomásul veszi. Propaganda-előadás. Az Esztergomi Nemzeti Tanács második propaganda-előadását december 1.-én délelőtt tartották meg a városház nagytermében. A nagyszámban egybegyűlt érdeklődő közönség előtt ezúttal Jakus János, a nemzeti tanács közgazdasági bizottságának elnöke tartott igen figyelemreméltó előadást. Jakus János ezúttal legfőképen a nemzeti tanácsban már felhozott és tárgyalt városfejlesztési programmnak a földmivelő nép érdekkörét érintő pontjait ismertette bő tapasztalatokról és helyes megfigyelésről tanúskodó közvetlenséggel. A legelő- és halastó-kérdés, a kőszénbányanyitás, az erdőkezelós és fatermelés, az erdőhasznositás ügye képezték előadásának főbb pontjait. A hallgatóközönség nagy érdeklődéssel kísérte az előadó fejtegetéseit s rokonszenvének bizonyságául — több lelkes hozzászólás után — bő tapsokkal jutalmazta a derék előadót. Az előadás befejeztével dr. Antóny Béla polgármester hazafias, lelkes beszédben buzdította a jelenvoltakat a békés, tisztes munkára, a kölcsönös társadalmi együttértésre ós megbecsülésre. HIRER. Csak egy szóra, kedves ismeretlen Ismerős! Megfogom a tekintetedet s végigvezetem soraimon igy: balról — jobbra. Nem ismersz! Hiába töröd rajta az eszedet! Még nem találkoztunk. De szeretnék véled néhány szót váltani így ismeretlenül. Varázsköpönyeg van rajtam (a Piave mellett zsákmányoltam két civakodó boszorkánytól), azért nem láthatsz s azért merek véled igy beszólni. Ne haragudj, hogy letegezlek, még akkor se, ha különben nagyságosnak vagy méltóságosnak szólítanálak ! Megfogom a kezedet s mosolyogva nézek a szemedbe, mintha már régi ismerősök volnánk. Ha megengeded, megsimogatom az arcodat is, szép lassan, biztatón, mint ahogy kisgyermekek arcát szoktuk simogatni. Gyerekek vagyunk mi is, — minél vénebbek, annál nagyobb gyerekek. Düdögő, gagyogó szót is mondok néked: azt akarom a lelkedre kötni, hogy ne veszítsd el a fejedet! Kösd a fejedet a lelkedhez . . . Ügy-e jó igy beszélgetni ? Ugy-e jobb, mint politizálni ? Az egész világ politizál. Nékem már megfájdult a fejem tőle. És hogyha újságot veszek a kezembe, mintha tüzes vasat fognának az ujjaim : úgy éget, szur. És utána néhány óra hoszszán át úgy érzem, hogy a lelkemet egyre jobban szorító abroncsok fogják körül. Nem tudok másra gondolni, pedig nagyon szeretnék. Ez olyan rossz, mint amikor a feketekávét cukor nélkül kell meginnom. Mondogatom magamnak: ne veszítsd el a fejedet! Sokszor mondom. Már érzem a hatását: kezdek bízni, hinni. Olyan jó hinni, mint lehunyt szemmel tiszta, tollas ágyban feküdni. Légy szives, mondd te is magadnak, meglásd, te is bízni, hinni fogsz s aztán az újság nem fogja már oly nagyon égetni a testedet, lelkedet. És mondd másoknak is, hogy ők is mondják maguknak : ne veszítsd el a fejedet. Szeretném, ha mindenki mondaná ezt magának. Olyan boldog volnék akkor, mint az újonnan hullott hóban hempergő gyerek. Ugy-e szeretnél még egyszer gondtalan kis gyerek lenni ? Naphosszat eljátszanál kint a napsütötte homokban, lubickolnál a tengerszemű, kígyótestű Duna vizében s hűvös időben meleg szobában manöviroznál katonáiddal. És háborút játszanál. Csak úgy, tréfából. És meglöknéd néhány katonádat s azok elesnének, meghalnának. És nem temetnéd el őket, hanem csak hagynád feküdni, feküdni. Másiknak letörnéd a karját, kiszúrnád a szemét. Csak úgy, tréfából. Es aztán megint visszaragasztanád, szemet festenél újat, a halottakat felállítanád és végül betennód őket vattás skatulyába aludni, álmodni. Csak úgy tréfából. Én is szeretnék kis gyerek lenni. Milyen jó volna, ha most mindnyájan kis gyerekek volnánk! Akkor nem bántanók meg egymást, mint most a nagyok. Én megígérem, hogy soha sem vernék meg senkit. És odaadnám az uzsonnám felét annak, akinek nincsen. ígérd meg te is, hátha a jó Istenke megengedi, hogy újra kis gyerekek legyünk! És ha a szerbek, románok, csehek is megígérnék? . . . Én egy szerb fiúnak adnám a vajaskenyerem felét. Akkor ő nem haragudna ránk. Tudom, óh, biztosan tudom, te is megosztanád a betevő falatodat. Hiszen jól ismerlek! Minden, minden de jó volna úgy! Azért nem rossz a nagy gyerekeknek sem, csak — kórlek, ne veszítsd el a fejedet . . . Ne tagadd, már jó ismerősök vagyunk. Én már azt régen tudtam, hogy majd találkozunk. Sokszor gondoltam reád. Kérlek szépen, ha nem esik nehezedre, gondolj te is rám néha. Elég, ha néha. Még csak azt akarom mondani, hogy nincs több mondanivalóm. Köszönöm, hogy néhány percedet nekem ajándékoztad és kórlek, ha legközelebb irok, olvasd el megint. • És kérlek szépen, ne felejtsd el a nevemet! Fodor Gyula. * Pápai követet kap Budapest. A monarchikus államforma, a volt uralkodónak úgyszólván állandó bécsi tartózkodása s a külügyminisztériumnak Bécsben való tartózkodása miatt eddig csupán az osztrák fővárosban volt a katholikus egyház fejének, a római pápának diplomáciai képviselője. Magyarország különválása folytán ezentúl Budapesten is külön pápai követ fogja képviselni a római Szentszéket. * Népnevelők gyorssegélye. A kultuszminiszter intézkedett, hogy az állami népnevelőknek kiutalt hatszáz koronás gyorssegélyt az arra jogosult községi, hitfelekezeti, alapítványi s társulati iskoláknál működő tanitók, tanítónők s óvónők is megkapják. Egységes utalványozás után az iskolaszék elnöke s a tanfelügyelő által láttamozott nyugtára fizetik ki az adóhivatalok. A nem állami tanitók azonban az állami,,tanitók részére kiutalt beszerzési előleg kedvezményére nem tarthatnak igényt s igy állami kartársaikkal szemben mintegy 600—800 koronával kevesebbet kapnak a. demokratikus egyenlőség nagyobb dicsőségére. * Halálozás. Súlyos gyász érte az esztergomi kiterjedt rokonságú Borz-családot. Dr. Borz Gyula budapesti I. kerületi állami főgymnáziumi rendes tanár, városunk érdemes ós törekvő fia, november 30-án, 27 éves korában Budapesten három napi szenvedés után a spanyol járvány áldozata lett. A szimpatikus fiatal tanár gróf Zichy János volt kultuszminiszter gyermekeinek is nevelője volt. Az alapos képzettségű s irodalmi téren is működő törekvő fiatal tanár Esztergomban is közkedvelt egyén volt s általános a megilletődés, melyet korai halála ismerősei, jóbarátai közt okozott. Holttestét Budapestről hazaszállítva f. hó 4-ón délután helyezték örök pihenőre a belvárosi temető kápolnájából. A fiatal tanár ismerősei s a gyászoló család jóbarátai igen nagyszámmal vettek részt a temetésen. * Nyolcórai munkaidő. A szociáldemokraták régi kívánsága: a „nyolcórai munka, nyolcórai szórakozás, nyolcórai alvás" a megvalósulás stádiumához közeledik. Garami Ernő kereskedelmi miniszter a „Népszava" vasárnapi számában ismerteti a népkormány álláspontját a nyolcórai munkaidő dolgában. Hivatkozva a fenti kívánságban kifejezett követelmény szimbolikus jelentőségére, kijelenti, hogy az összkormány minisztertanácsi elvi határozatban elfogadta a napi nyolcórai munkaidőt. Nemsokára kormányrendelet vagy néptörvóny fog megjelenni, amely a nyolcórai maximális munkaidőt törvénybe iktatja