ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-12-08 / 49. szám

ós a kereskedelmi minisztert megbizza, hogy amint a normális termelési rend helyreállt, a törvényt fokozatosan életbeléptesse. * A vörös gárda — békés gárda. Az esz­tergomi laktanyába bevonult 26-os katonák az utóbbi időben a nemzeti szin szalag helyett vö­rös szalagot tűztek sipkájukra a forradalmi köz­társaság jelvényéül. Ebből az aggályoskodó ter­mészetű polgárok azt híresztelték derék kato­náinkról, hogy azok megalakítván a „vörös gár­dát", rendbontó törekvésekkel s anarchiával akarják a békét megtörni. Erre a képtelen vádra most falragaszok utján felelnek a huszonhatosok s kijelentik, hogy nem azért buktatták meg a régi rendszert, hogy helyette anarchiát támasz­szanak s nem azért tették le a fegyvert, hogy itthon háborúskodjanak, sőt legfőbb szándékuk .a rend és a fegyelem fenntartása s a köztársa­ság békéjének biztosítása, csupán a régi katonai tulszigoru fegyelem helyett akarnak humánusabb fegyelmi rendszert életbelóptetni. Egyébként a vörös szalagot a forradalmi köztársaság jelvénye gyanánt hordják sipkájukon. * Iroda-megnyitás. Dr. Zwillinger Ferenc ügyvéd, ki a háború kitörése óta katonai szol­gálatot teljesített, hazaérkezvén, ügyvédi irodá­ját Esztergomban Deák Ferenc-u. 11. szám alatt újból megnyitotta. * A francia nyelv a középiskolákban. Az az elvitathatatlan nemzeti rokonszenv, melyet a iranciák általában tanúsítanak a magyar nemzet iránt, viszonzásra talál a kultuszminiszternek azon elhatározásában, mellyel a francia nyelv kötelező oktatását elrendelni szándékozik a középiskolák­ban, sőt felveszi a nyelvet az érettségi vizsga tantárgyai közé. Bár a klasszikus nyelvek is­meretének az általános műveltség szempontjából való szükségességét elismerjük, teljesen elegen­dőnek tartjuk a latin nyelvet s a görög helyett mindenesetre az élő, a jobb társaságokban ma már úgyszólván nélkülözhetetlen francia nyelvnek a kultuszminiszter által tervezett behozatalát helyeseljük. * Olcsó húst mérnek, ahogy a vidéki lapokból olvassuk: Pécsett, Léván, Ipolyságon, Komáromban s hamarosan nem tudjuk felsorolni hány vidéki, hozzánk is közel eső városban. Azt is olvassuk, hogy a budapesti marhavásárokon 3, 3"50 koronával esett az élőmarha ára, úgy, hogy például a fővárosi mészárszékekben 8—10 koronával lett olcsóbb a hús. Azt is olvassuk a közgazdasági lapokban, hogy „a húsárak csökke­nése most már feltartóztathatlan". Ellenben Esz­tergomban, — egy újonnan nyitott üzletet ki­véve, hol valamivel, olcsóbb lett a hús, — mégis 15 meg 16 koronáért fizetjük a hús kilójciL. Hát hogy a mészárosok hogyan veszik s hogyan adják a hús kilóját, az ő dolguk. Azt csinálnak, amit akarnak. De e helyütt mély reverenciával kérdezzük, mit csinál Esztergomban, van-e s hol van az úgynevezett „árvizsgáló bi­zottság." Mivel foglalkozik ez a bizottság ? Vizs­gál-e, vagy a, körmeit ápolja ? Eszik-e húst ez a bizottság is ? És szinte 15—16 koronájával fizeti-e? Szóval tud-e róla, hogy Esztergomban milyen árak divatosak manapság? S ha tud róla, haj­landó-e tenni is valamit az általános drágaság •ellen ? * A hídvám megszűnik. A kormány a budapesti állami hidakon november 30-án meg­szüntette a hidvámokat. A többi állami hida­kon, — igy az esztergomi Dunahidon is, — ér­tesülésünk szerint december 31-ón éjfélkor fog megszűnni a hid vámszedés s a hidon való köz­lekedés ingyenes lesz. A pénzügyminisztérium­nak erre vonatkozó tervét a legközelebbi mi­nisztertanács elé terjesztik. * A visszatartott katonák elbocsátása. Megjelent a hadügyminiszter rendelete, mely el­rendeli az ideiglenesen visszatartott katonák el­bocsátását. Az eddig visszatartott katonák fel­váltására ugyanis elegendő tényleges havidíjas, továbbszolgáló altiszt és a fegyverben maradó öt legfiatalabb korosztály áll rendelkezésre. A le­szerelést fokozatosan december hó lO.-e és 24.-e között hajtják végre. December 24.-e után csupán azok maradnak katonai szolgálatban, akik erre tinkényt vállalkoznak s e célból a hadügyi fel­sőbbséggel szerződéses viszonyba lépnek. * Köztársasági póstabélyegek. A kereske­delmi miniszter értesitette a postahivatalokat, hogy az államnyomdánál készült s most haszná­latban lévő pó stabélyegeket, mig a készlet tart, „Köztársaság" felülnyomással bocsájtják forga­lomba. Elsősorban a király képével ellátott 10, 15, 20, 25 filléres ós királyné arcképével készült 40 ós 50 filléres bélyegeket fogják felhasználni, azután az arató ember s a parlament rajzával ellátottakat. A jövőben a bélyegek magyar korona nélkül „Magyar posta" felírással készül­nek. A készletben lévő bélyegek egyelőre akadály­talanul felhasználhatók. * A csendőrség esküje. Az V. kerületi csendőrparancsnokság tudatja, hogy a csendőr­tisztek és legénység a nópkórmánynak az esküt letette ós a kormány rendelkezésének magát alávetette. Egyben kéri, tekintse a derék csend­őrséget mindenki a nép barátjának, személye és vagyona hűséges védelmezőjének. * Az árdrágítók fellebbezési fóruma. Az eddigi rendeletek szerint azok, kiket az elsőfokú hatóság: a rendőrség árdrágításért elitélt, még két felsőbb hatósághoz fellebbezhették meg ügyüket. Mivel ez a fellebbezgetés sok huzavo­nával járt s mivel az Ítélet végrehajtását na­gyon késleltette, a kereskedelmi miniszter most elrendelte, hogy ezentúl az árdrágitási ügyekben kimondott ítélet csakis egyszer, még pedig egye­nesen a belügyminiszterhez fellebbezhető meg. • * Közigazgatási gazdatisztviselők. A föld­osztás ügyével kapcsolatosan illetékes körökben komolyan foglalkoznak a mezőgazdasági közigaz­gatás kérdésének rendezésével. Szó van arról, hogy a közigazgatás mezőgazdasági munkaköré­nek betöltésére az egész vonalon gazdaságilag is képzett tisztviselőket kell alkalmazni. A földmi­velésügyi minisztérium tisztviselői státuszában megfelelő számú hely ós vezető állás gazdasági­lag képzett tisztviselőknek biztosítandó. A gaz­dasági felügyelőket be kell olvasztani a várme­gyei közigazgatás szervi életébe, ahol mint a közigazgatási bizottság előadói s mint szakrefe­rensek működnének az állami igazgatás közve­títésében ós a közönség közigazgatási útra terelt ügyeinek hozzáértő intézése körül. A járási szolgabiróságok mellé szolgabírói jogkörrel felruházandó gazdatisztviselőket kell állitani, akik mint járásgazdák működnének. A járásgazda hatáskörébe tartozna az 1894. évi XII. t.-c. végrehajtása stb. A községek szükségletei­ről és viszonyairól állandóan informálná a vár­megyei gazdasági felügyelőt. A törvényhatósági ós rendezett tanácsú városokban a város mező­gazdasági birtokának kezelésére, illetve a városi közélelmezés és az ezzel kapcsolatos városkör­nyéki termelés szervezésére és irányítására ugyan­csak gazdaságilag képzett tisztviselők alkalma­zandók. A községi bírói állást, melynek ügykörét a I választottak a valóságban ugy sem töltik be, át kell fejleszteni községi gazda állássá. A községi gazda a község gazdasági ügyeinek szolgálatá­ban s a mezőgazdasági törvények végrehajtásá­ban támogatná az elöljáróságot ós a járási gazdát. A tervezett intézkedésekkel egyfelől a mező­gazdasági ügyek hozzáértő gondozását biztosíta­nánk, másfelől lénjT-egesen tehermentesítenénk a közigazgatást arra a célra, hogy nagyobb siker­rel szolgálhassa általános feladatait. * Kiknek jár hadisegély? A kormány múltkori kijelentése, mely szerint a hadisególy november ós december hónapokra kifietendő, azt a téves felfogást keltette a hadisegélyezettek között, mintha a kormány a hadisegélyek fize­tését január elejétől véglegesen beszüntetné. Természetes, hogy azoknak a családoknak a hadi­segélyét, melyeknek fenntartója a háborúból épen, munkaképesen visszakerült, meg fogják szüntetni, mert hisz most van elég munkaalkalom, a kor­mánynak pedig nem lehet célja, hogy munka­kerülőket neveljen. De továbbra is élvezni fogják a hadisególyt mindazok, kik erre igazán rá vannak szorulva, igy a nyomorékká váltak, hadi­fogságban lévők, újra bevonultak stb. hozzátar­tozói. A hadisególyek további folyósítását a leg­közelebb megjelenő általános rendelet fogja sza­bályozni, különleges esetekben pedig a vármegyei hadisegély felszólamlási bizottságok fogják el­dönteni, vájjon jogosult-e valaki a hadisegélyre, vagy sem? * A hadiárvák felruházására utóbbi ki­mutatásunk óta adakozni kegyesek voltak: a hadiárvák egy jóakarója szt. Antal nevében 100 kor., dr. Gönczy Béla és F. Z. 50—50 kor., özv. Mattyasovszky Kálmánné, özv. Szecskay Kornélné, özv. Reviczky Gábornó 20—20 kor., Grósz Ferencné, özv. Laczkó Pálné 10—10 kor., továbbá özv. Marosi Józsefné útján a katona­kórházak megszűntével az adakozók beleegye­zésével e célra átutaltatott: Marosi Ferencné 20 kor., Marosi Ferenc 40 kor., Klein Gábor 20 kor., Brutsy Gyula 10 kor., Nemesnó 8 kor., Krammer Károly ós Schwach Sándor 4—4 kor. ily célú betét kamata 18 kor.. A fenti nagylelkű adományokat hálásan nyugtázzák Mátéffy Vik­tor felügyelő biz. elnök, özv. Marosi Józsefné jótékony hölgybizottsági elnök. * Pártalakulás. Az esztergomi radikális párt megalakulása, amint értesülünk, most van folyamatban ós a legközelebb megtartandó ala­kuló közgyűlésen Kernstock Károly fogja a párt programmját részletesen körvonalozni. E köz­gyűlésre dr. Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter is kilátásba helyezte eljövetelét. A párt országos programmja mellett súlyt helyez a helyi érdekek szolgálatára is ós ebben az irányban felsőbb támogatásra alapos kilátása van. Ez a polgári párt a mérsékeltebb elemeket gyűjti zászlója alá és közérdekű országos célokat igyekszik liberális alapon megvalósulás felé vinni. Az ala­kulást polgáraink legjobbjai vették kezükbe ós ezáltal a szervezés sikere biztosítottnak látszik. * Senki sem vesz mézet. A mézpiac tel­jesen üzlettelen. A kínálat elég nagy ugyan, de egyáltalán nincs vételkedv, ami nem is csoda, mert a pergetett méz kgrmját még most is 20,­a csurgatottat 16 koronáárt tartják. Sonkolyos mézet minden áron kínálnak, de vevő nem akad. * A legdrágább fűszerek. Az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság ármegállapitó jegyzékében a legdrágább fűszerek kicsinyben kgrmkint: a vanília 1600 korona, a szemes fe­kete bors 260 kor., s a fahéj 240 korona. * Ingyenhelyek az őrmezői hadiárvaház­ban. Gróf Széchényi László a 9. gróf Nádasdy­huszárok rokkantjainak ellátására saját költségén 5 helyet engedélyezett a neje és általa Őrmezőn (Zemplénmegye) fenntartott Alexandra hadi árvaházban. Igényjogosultak elesett vagy sebe­sülés folytán elhalt 9. huszárezredben' altisztek vagy legénységi állományboli egyének 6 éven felüli leánygyermekei. A 6. elemi osztály elvég­zése után ezen árvák ugyanott a házi teendők­ber és a fehér ós felsőruhák varrásában is ok­tatást nyernek ugy, hogy az intézet elhagyása után, mint szobaleányok és komornak állást vál­lalhatnak. Kérvények az igónyjogosultság okmáJ nyolásával a cs. ós kir. 9. huszár-ezred póttestó­hez Sopronba küldendők. = A hét minden napján tart előadást a Korona-mozi, tehát hétfőn és pénteken is és pedig hétköznapokon 5, 7 ós 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 ós 9 órakor. Ma a mult héten ismertetett „Utazás a Marsba" c. fantasztikus film, hétfőn és kedden Lehár Ferenc nagyhírű operettje; „Luxenburg grófja" kerül bemutatásra a fősze­repben Király Ernővel. Szerdán és csütörtökön „A vampir" c. bonyodalmas társadalmi dráma lesz műsoron, a főszerepben Lydia Borghese-sel mig pénteken egy kitűnő, kacagtató vígjáték: „Három a kérő" kerül bemutatásra Hennv Portennel. Ugy ez a vígjáték, mint a több filmmű kétségtelenül telt házat fog vonzani, Jövő szombaton és vasárnap Bródi Sándornak „A szerető" c. színműve kerül filmen bemutatásra Apróságok. A gárdisták. Vannak sokfélék! Feketék és zöldek! Fehérek ós vörösek ! Majdnem minded szin — valamely irányt szimbolizál. De alapjá­ban egyezik a sok gárda, mert hiszen azt ad elvet vallja: „Üss oda botokkal!" . . . Igen ám, de az elvnek — eleje is van! E? pedig igy szól: „Ahol nem birsz okokkal . . .S Az új, szabad Magyarországban pedig szaba\ az okok, elvek csatája! Tehát félre a furkost éj elő a szellemi élet fegyvereit/ Erre igazán kel gárda. Nemes, önzetlen becsületes, emberbei embert, testvért néző, ellenfélben is embert érzi gárda. Igazi — nemesi gárda !! Ettől nem kel félteni az élet értékeit. Ilyen gárda alakulása lesz a magyar nem zethez méltó és a nemzet jövőjót biztosító — nemesi gárda ! . . . Hisszük, hogy 26-osaink ilyen gárdisták ! .. * Magyar — internationale. Örülünk ai J ember jogainak! Tiszteljük az embert. A csehet németet, oláht, szlovákot épp úgy, mint a franj

Next

/
Thumbnails
Contents