ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-10-13 / 41. szám

* A dunaszerdahelyi kerületi papság őszi gyűlése. Október 3-án volt a dunaszerdahelyi esperesi kerület papságának őszi tanácskozása. A szokásos hivatalos ügyek után örömmel érte­sült a közgyűlés Vázsonyi József alapítványáról és Jankó ErnŐ végrendeletéről. Vázsonyi József egykori esperes, dunaszerdahelyi plébános ugyanis ezerkoronás alapitvány kamatával óhajtja jutal­maztatni a kerület mindenkori jegyzőjének fá­radságát, Jankó Ernő alistáli plébános pedig híveit tette betegségében ama vagyonának örö­kösévé, amelyet Alisíálon gyűjtött. * Miért nincs cipő? A cipőhiány mind nagyobb arányokat ölt és annak enyhítésére alig történik hivatalos oldalról megfelelő intéz­kedés. A belföldön termelt bőrnek 9 /io részét ugyanis a hadsereg foglalja le és igy a polgári lakosság részére csak 1 /io rész marad. Ebből az Vio-ből 22*5%>-ot a Máv. alkalmazottai kapnak és ugyanannyit a katonai' felügyelet alatt álló üzemek. A polgári szükséglet kielégítésére ily körülmények között a termelt bőr V20 része ma­rad. — Ezért nincs cipő. * Szabad-e Ausztriából élelmicikkeket be­hozni Magyarországba ? Ez a kérdés merül ön­kéntelenül föl annak a hírnek kapcsán, hogy a rendőrség egy Gfaliciából a mozgóposta kocsijá­ban becsempészett tea- és fűszertételt elkobzott. Meg kell állapítani, hogy a még csempészet ut­ján is Magyarország területére Ausztriából be­jött közszükségleti cikkek elkobzásának jogi alapja nincs. Ilyen cimen való elkobzást semmi­féle törvény vagy rendelet nem állapit meg. Bizonyos, hogy e tekintetben a mi hatóságaink­nak is követniök kellene az „osztrák" gyakor­latot, hogy a monarchia másik államából való csempészést nemcsak nem üldözik, hanem a leg­nagyobb elnézés alkalmazásával egyenesen elő­segítik. * Küzdelem az árdrágítás ellen. A Köz­ponti Árvizsgáló Bizottság elnöke rendeletet in­tézett az összes vidéki árvizsgáló bizottságok elnökeikez, amelyben felszólítja őket, hogy az ügyvitel miniszterileg jóváhagyatván, valamennyi bizottság haladéktalanul kezdje meg működését. A bizottság feladata főleg a hatósági engedé­lyek rendezése és az árdrágítás elleni küzdelem. Á vidéki bizottságoknak jogukban van a köz­pontilag megállapított tájékoztató árakat is meg­állapítani. Az árdrágítás üldözése a legszigorúb­ban történjók és evégből kívánatos, — mondja a rendelet — hogy a rendőrhatóságok a leg­szorgosabb figyelemmel kisérjék az áralakulást és visszaélés esetén azonnal megtegyék intéz­kedéseiket. * Kincsek a kéményben. Ha kincseket szerettünk volna látni, ha kincsekről álmodoz­tunk, igazán mindenhová gondoltunk volna, csak Dömösre nem, amely község alázatos szerény­séggel húzódik meg a nagy hegyek lábánál a széles Duna partján. A dömösi kincsekkel ugy esett a dolog, hogy az illetékes kéményseprő­mester kiküldte a segédjét Dömösre, hogy ko­torja végig a falu kéményeit. Felmászott hát a segéd egy ottani lakos kéményébe is, de amint kotort-kapart a szurkos falakon, egyszerre csak üregre talált, amelyben puha tárgyakat érintet­tek ujjai. Egy kendőbe kötött csomagot és két kis zacskót húzott elő, amelyek különösen sú­lyosak voltak. A „fekete ember" leszállott a kéményből s megvizsgálta a csomagok tartal­mát. Á kendőben volt 60,000 korona értékű bankópénz. Az egyik zsákban 10,000 korona ér­tékű (békeár) aranypénz volt, s a másikban tömérdek ezüstpénz. Á gazda volt otthon s an­nak a kéményseprő becsületesen átszolgáltatta a talált kincseket. Az ember csak meresztgette szemeit a csodálkozástól, mert szerény viszonyai között nem tudta, hogy ennyi kincs van a ké­ményében. Közben hazajött az asszony, a kinek féltett titkai közé tartozott a kincs, s rátámadt a segédre, hogy egy csomag pénzt ellopott. A kémónyseprősegéd a vádlóval a községházára ment, de megmotoztatván semmit se találtak nála. Ellenben közérdeklődós tárgyát képezi, hogy az illetők honnan vették a sok kincset. * Megüresedett katonai alapítványok. 1. Eckhard Ágoston alapitványa, Sopronban szüle­tett zászlósok (hadapródok) részére. — 2. Schind­ler Gusztáv ezredes alapitványa, alsó-ausztriai öreg katonák részére. — 3. A tescheni egész­ségügyi osztag altisztjeinek alapitványa, a te­scheni hadkiegészítőbe tartozó, az 1914—16-iki hadjáratban rokkanttá vált legénységi állomány­beli egyén részére. — 4. Brach Róbert hadnagy alapitványa, a 24. gy.-e.-be tartozó megvakult tisztek részére. — 5. Lambrecht Vilmos ós Má­ria-féle alapitvány, önhibáján kivül elszegénye­dett katonatiszt részére. —- 6. Minenburg-Bartl­féle alapitvány, a 8. gy.-e.-beli katonatisztek kiskorú női árvái részére. — 7. 1859. évbeli művész alapitvány, az 1859-iki hadjáratban meg­sebesült, munkaképtelen rokkantak részére. — 8. Egészségügyi csapatok alapitványa, az egész­ségügyi csapatokhoz tartozó altisztek vagy le­génység részére, kik az arany vitézségi éremmel lettek kitüntetve. — 9. Kurz báró alapitványa, nyugdíjazott rokkant katonatisztek részére. — Felvilágosítással szolgál a katonai állomáspa­rancsnokság Komáromban és Esztergomban. * Gyermekek betörőbandája. Néhány 14 év körüli suhanc Dorogon összeszövetkezett s a közeli napok egyikén zárt ajtókon keresztül be­törtek Hegedűs Béla ottani lakos házába s el­vitték az ott talált 27 korona készpénzt, továbbá a nemes mesterség folytatására 1 forgópisztolyt, azután meg a gazda dohánykészl etet. Á betörés tettesei hamarosan kézre kerültek s a hatóság folytatja ellenük az eljárást. Remélhetőleg el­veszi kedvüket a további betörésektől. * Verekedés kapával. Török Ferenc tokodi bányász társával: Pap Jánossal Tokod község határában összetalálkozott s valami kérdés felett nézeteltérés támadván közöttük, ütlegelni kezdték egymást. Töröknek kapa volt a kezében s ezzel megnyerte a harcot. Ellenfelére oly súlyos csa­pásokat mórt, hogy balkarját eltörte. A súlyosan sebesült ember orvosi kezelés alatt áll. * Amerikai métely. Akik élesebb tekintettel szemlélik a világesemények kapcsolatát, a közeli napokban azt az alapos gondolatot vetették fel, hogy a hazánkban is egyre terjedő influenzát hibásan nevezik spanyol náthának, mert semmi határozott bizonyítók nincs arra, hogy e nyavalyát Spanyolország szülte volna. E betegség a nyugati fronton akkor jelent meg először, amikor Amerika tömegesen vetette harctérre a különféle zagyvalók népségből verbuvált katonáit. A nyugati harc­térről visszatérő katonák aztán behurcolták a központi katalmak országaiba is az „amerikai mételyt". Ennek a véleménynek már a budapesti orvos-professzorok körében is több hive van s igy valószínű, hogy a spanyolokról már hamarosan leszedik ezen betegség ódiumát s az amerikaiakra fogják átszármaztatni. Reméljük, hogy Wilson nem fog ezért ránk különösebben megharagudni. * Lámpabelet kapnak a szegények. Szte­rényi József kereskedelmi miniszter intézkedé­sére a Pamutközpont a lámpabelekben érezhető hiány némi enyhítésére és főként a szegényebb néposztály szükségletének ellátására lámpabeleket fog forgalomba hozni. Ezek a lámpabelek min­den másnemű gyártmánytól eltérőleg fekete csík­kal lesznek ellátva, hogy könnyebben felismer­hetők legyenek. A miniszter egyúttal megállapítja a lámpabelekórt követelhető legmagasabb árakat is. Ezek az árak a következők : 3^ számú lám­pabél 17 és fél fillér, 5. sz. lámpabél 29 fillér, 8. sz. lámpabél 29 fillér, 11. sz. lámpabél 39 fillér méterenként. * DróCsÖvény-betegség. Dr. A. L. Fischer érdekes tanulmányt adott ki Baselben a „Drót­sövény-betegségről", ami a hadifogolytáboroknak egyik legragályosabb és leggyötrőbb baja. A fo­golytábor ugyanis összezár egy sereg fiatal em­bert, akik kiszámíthatatlan időre egymásra van­nak utalva ha másként nem, ugy, hogy türniök kell egymás szeszélyét s ez az idegekre erősen roncsolóan hat. Azután hiányzik az asszonytár­saság, meg az összefüggés a külvilággal, az ér­deklődések, kulturizgalmak. A foglyokat állandóan gyötri az akarni vágyás és tehetetlenség. A drót­sövény, amely bekeríti őket, elosztja a nyugal­mukat és megakaszt minden elmélyedést, komoly akarást. A drótsövény mögött az emberek nyug­talanok lesznek és sokkal megtörténik, hogy ebéd­jét nem tudja egy helyben elfogyasztani. Napokig nem beszélnek, sóhajtással értetik meg egymást ós egészen átadják magukat a kétségbeejtő letargiának. Az angolok „nerves"-ről beszélnek, a németek „drótsövóny"-betegségnek vagy szürke madárnak hívják. Egy vad, lelketlen, szívtelen madár, ami mint a keselyű, kitépi az emberek lelkét, álmát, örömét, reményét és tépdesi majd mindaddig, mig a béke, mint egy biztosan célzó vadász, le nem puffantja. Tanügyi hirek. Igazgató-tanítói kinevezések. Szpiska Lajos hodrusbányai ós Petrovics Károly egyházfalvai róm. kath. el. isk. tanítókat az egyházi főhatóság igazgató-tanítókká nevezte ki. Tanitói kinevezések. Csupák Aranka pat­varczi ós Skutil János egbelli róm. kath. el. isk. tanítónő, illetve tanitó választását az egyházi fő­hatóság megerősítette. Irodalom és művészet. Kultúra és terror cimmel uj könyvet kap­tunk Prohászka zsenijétől. Már a cim mögött izzó fény lobog, amely hatalmas reflektor mód­jára pásztázza végig a magyar kultur-gondos­kodás mezeit. A reflektort mester kezeli. Meg tud állapodni a nagy problémák magaslatain s a világot mozgató erők és eszmények fölséges értésével tud magyarázni és szilárd elvi alapo­kat nyújtani az irány nélkül imbolygó lelkeknek — de van acélos bátorsága éles sugárözönbe meríteni a magyar nép kincses lelkiségében gá­zoló irányzatokat is. Áz igazság félelmes fegy­ver, ereje megszázszorozódik, ha, mint e könyv­ben is, egy Prohászka veszi kézbe s száll kemény viadalra ellenségeivel. Egymás után vonulnak fel az olvasó előtt a modern lelkiség legégetőbb kérdései s ha a könyvnek ez a része a prohász­kai mélység ós irásművészet remeke, valóságos esemény, izgató szenzáció a másik rész, amely­ben a szociáldemokrata elmélet és gyakorlat a vádlottak padjára kerül s itéletképen a terror bélyegét kapja. A könyv az „Élet" kiadásában jelent meg békeidőkre emlékeztető kiállításban, művészi egyszerűségű címlappal. Ára 7 korona s beszerezhető az „Élet" Irodalmi és Nyomda Részvénytársaságnál, Budapest, L, Fehórvári-út 15. valamint minden könyvkereskedésben. MEtffiY- 'ScbranK-9/är LELKP"" ''^ ör Külör)legessé9e Szőlőoltványokat, direkttermő gyökeres, hazai gyökeres, sima és gyökeres vadvesszőt szállít a Badacsonyvidéki szölötelep kezelösége Tapolcza (Zala megye). QOOOOOOOOOOOOOOOOOO \ Reverendát, cimádát \ 2 120 koronáért $ 0 0 Q kifordít; miseruhákat javít Q 0 Szabó Aurél Budapest, 0 g IV., Veres Pálné-utca 31. £ oOOOOOOOOOOOOOOOOOQ Cipőtalp-pótló ismét kapható. SCHENKENGEL A. varrógép-kereskedő ós mechanikus Esztergom, Kossuth Lajos-u. 23.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents