ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-11-11 / 45. szám

összegekből Esztergomban hadiárvák részére árvaház nyittassék, melynek céljaira a hercegprimás a szent Anna zárda épületét is átengedni határozta azon óhaja kapcsán, hogy ez árvák a szent Anna-zárda irgalmas nővéreinek gondozása alá helyeztessenek. A hercegprimás egyben biztosította a Pór-féle alapítványnak ily célú felhasználásához a kormány engedélyének kieszközlését is. Dr. Csernoch János hercegprimás még azon kívánságának adott kifejezést, hogy az általa adományozott összeg ne alapítványi tőke gyanánt kezeltessék, hanem tiz évi, .évenkinti '20,000 koronás részletekben a Pór-féle alapítvány kamataihoz adva felhasználtassék. A Pór-féle alapítvány bizottsága lelkes örömmel vette tudomásul a hercegprimás fejedelmi adományát s midőn a bizottság minapi ülésén a bizottság elnöke dr. Machovich Gyula prelátus bejelentette, hogy eme árvaházban az Esztergomi Főkáptalan is 10 hadiárva gondozásának költségeit magára vállalja, a bizottság elhatározta, hogy a hadiárvaházat 70 - fiuárva számára mihamarabb megnyitja a szent Anna zárdában. Az ország hercegprímásának s az esztergomi Főkáptalannak nemes elhatározása igy fogja mihamarabb valóra váltani néhai Pór Antal nemes intencióit az Esztergomban megnyitandó hadiárvaház létesítésével s igy szárítja fel a hazáért hősi halált halt katonák árváinak könynyeit a krisztusi szeretet . . . * A hercegprímás hazaérkezése. Dr. Csernoch János bibornok hercegprimás szombaton délben visszaérkezett Esztergomba. * Halálozás. Gerenday Andor Budapest székes-fővárosi műszaki tanácsos f. hó 3-án, életének 50. évében Piszkén váratlanul elhunyt. A családi kötelékek révén városunkban jól ismert s általánosan becsült műszaki tanácsos az ősi Gerenday úriházban töltötte legszívesebben szabad idejét, hol a kitűnő műszaki képességei miatt sokoldalú megbízásokból származó fáradságára gyakrabban keresett pihenést. Most is néhány napi üdülésre jött fel Piszkére, hol szombaton reggel kerti sétája közben agyszélhüdést kapott. Ott érte utói a halál, hol legkedvesebb óráit töltötte, az általa annyi szeretettel gondozott gyönyörű parkban. Holttestét a család Budapestre szállíttatta, hol f. hó 7-én helyezték örök pihenőre a kerepesi temetőben. Az elhunyt halála igen nagyfokú részvétet keltett a fővárosban s Esztergomban is. Az elhunyt Gerenday Józsefnek, az „Esztergomi Lapok'

1 szerkesztő-tulajdonosának testvérbátyja volt: * Püspöki konferencia. Folyó hó 7-én délelőtt a központi szeminárium dísztermében dr. Csernoch János bibornok hercegprimás elnöklete alatt a magyarországi latin és görög szertartású római katholikus püspökök konferenciára gyűltek össze. A konferencián a törvényhozás elé kerülő kath. autonómia ügyével, az uj egyházi törvénykönyv életbeléptetésének és az uj egyházi törvénykönyv már érvényben lévő kánonai kapcsán szükségessé vált intézkedések kérdésével foglalkoztak behatóbban s megvitatta a konferencia az uj kánon-kódexnek az ünnepek rendjére vonatkozó intézkedéseit. Megállapodott a konferencia azon intézkedésekben is, amelyek a pápának az igehirdetésről kiadott enciklikájával kapcsolatosan lesznek megvalósitandók. A görögkatholikus magyarok országos bizottságának memorandumával is foglalkozott a püspöki kar, amely emlékiratban a bizottság a görög katholikus magyarok egyházi hovátartozandóságának kérdését kéri rendezni. Ezeken kivül még tanügyi ós kath. egyesületi ügyek szerepeltek a konferencia tárgysorozatán. * Az Oltáregyletnek az esztergomi katonakórházak sebesültjei számára beszerzendő dolgokra a Mólt. Főkáptalan 100 koronát volt szives adományozni, mely összeget hálás köszönettel nyugtázza özv. Reviczky Gáborné. * Az „Esztergom" sikere a többtermelés kérdésében. Lapunk f. évi március 11-i számában társszerkesztőnk tollából a gazdasági többtermelésről egy figyelemreméltó cikk jelent meg, mely a többtermelés tudományának az elemi iskolák számára irandó népies tankönyv révén való népszerűsítését ajánlotta a többtermelós fokozását propagálni hivatott körök figyelmébe s bizonyos direktívákat is állított föl e kérdés praktikus megoldására. A cikk szakkörökben is élénk figyelmet keltett s illetékes helyen a cikkben megalapozott eszméket megfontolás tárgyává tették. A kultuszminiszter most a lapunkban közölt cikk intentióival teljesen azonos célzattal pályázati hirdetményt tett közé népies irányú s az elemi iskolák tanulói számára irandó „Gazdasági káté" c. tankönyvre, egyben a néptanítók számára szerkesztendő gazdasági vezérkönyvre. Midőn ezt konstatáljuk, örömünkre szolgál, hogy lapunk ez ügynek előmozdításában hasznos szolgálatot tehetett. * Országos gyermektanulmányi tanácskozás. A Tudományos Akadémia üléstermében mult vasárnap tartották meg az országos gyermektanulmányi tanácskozást, amelyet a magyar gyermekvédelmi mozgalom vezetői hivtak össze s melyen az esztergomi fiókkör képviseletében városunkból is resztvettek. Gróf Teleki Sándor elnöki megnyitójában azt hangoztatta, hogy az itthonmaradottaknak fokozott kötelessége dolgozni a jövő Magyarországért. Dr. Révész Gyula egyetemi magántanár a tehetség korai felismeréséről értekezett. Gárdos Dezső gyógypedagógiai szempontból tette szóvá az abnormis tehetségű gyermekek sorsát. Dr. Nagy László a gyermek egyéni jellemének megismeréséről tartott előadást. A délutáni folytatólagos tanácskozáson, amelyen Ilosvay volt államtitkár elnökölt, Plichta Béla a tehetséges gyermekek neveléséről, dr. Révész Margit pedig az erkölcsileg züllött gyermek javító és nevelésének irányelveiről értekezett s ugyanerről a tárgyról tartott előadást Sándor János brassói biró is. Végül dr. Kármán Elemér a hadiárvák neveléséről szólott. Az előadásokat követő vitákban igen sok országos nevü és tekintélyes pedagógus és szakféríi vett részt. * A mezítlábas hadiárvákat Esztergom nemeslelkü közönségének kegyes adományaiból végre e hó 3-án elláthattuk jó meleg téli cipőkkel s ezzel lehetővé van téve, hogy a szegény gyermekek a tél folyamán is eljárhassanak a Bottyán-utcai napközi otthonba s ott élvezhessék a segélyzőakció által fenntartott eme emberbaráti intézmény áldásait. A katonák gyermekei s árvái közt ez otthonban Marosi Józsefné jótékony hölgybizottsági elnöknő jelenlétében mult szombaton délután osztatott ki hatvannégy pár uj téli cipő és 6 pár harisnya. A folyó évi 2156 korona 50 fillért kitevő adományokhoz a mult évi 439'85 kor. maradvány s ennek 15"09 kor. kamata hozzácsatoltatván, a rendelkezésre álló 2611'44 kor. összegből a hatvannégy pár cipőre 2548 27 kor., fordíttatott s maradvány cimén 63'17 kor. a cipők későbbi javíttatására megőriztetett. — Legutóbbi kimutatásunk óta a fenti célra adakozni kegyesek voltak : özv. Etter Gyuláné 50 korona, Grósz Ferencné 20 kor., Glóger Antónia, Schwarz Adolfné (E. F. U. utján) Marosi Ferenc, S. I, 10—10 koronát. — Midőn a nemesszivü adakozóknak, kik a harcoló katonák gyermekeinek téli cipővel való ellátását lehetővé tenni kegyesek voltak, a mindnyájunk javaiért szenvedő hősök nevében őszinte, hálatelt köszönetet mondunk, kérjük, tartsák meg eme emberbaráti akciónkat s napközi otthonunkat továbbra is szives, jóakaró szeretetükben. Marosi Józsefné a jótékony hölgybizottság elnöke, Szecskay Kornél a napközi otthonok felügyelőbizottságának elnöke, Szvoboda Román az otthon gondnoka. * Városi közgyűlés. Esztergom város képviselőtestülete f. hó 9-ón igen gyéren látogatott közgyűlést tartott, melynek munkarendjón javarészt különböző alkalmazottak illetményügyei szerepeltek. Két közig, letét-zárószámadás jóváhagyása után zuhatagként ömlöttek a különböző cimen szereplő, de természetesen minden esetben a háborús drágasággal indokolt illetmény-többletek, családi- és nevelési pótlékok, kegydijak ós fizetésfölemelósek, melyek évi összege úgy hamarosan számítva testvérek között megért negyvenezer koronát, illetve 20% pótadótöbbletet, de igaza volt mindenkinek, aki kért valamit s méltányos volt, hogy kérelme teljesíttessék, mert még a maximálatlan pótadó dacára is elismerjük, hogy szörnyűségesen nagy' és tűrhetetlen a drágaság s hogy ez a drágaság a közhivatali alkalmazottakat sújtja leginkább. Elfogadta tehát a közgyűlés a városi közigazgatási tisztviselők illetményeinek a várakozási idő törvényhozási úton történt leszállítása folytán szükségessé vált rendezését, a városi tisztviselők családi pótlékának utalványozására, a kisebb javadalmazású városi alkalmazottak illetményeinek rendezésére, a kegyúri karmester háborús segélyére s családi pótlókára, az izr. hitoktató fabeszerzósi segélyére vonatkozó javaslatokat, nyugdijat szavazott meg özv. Bárdos Sándornénak, kegydijat Benye Albertnek, fizetésemelést a villamtelep alkalmazottainak s mindez annál könnyebben ment, mert Vétó János, a minden pénzköltést örök idők óta elvből, — ha igazságos, ha nem igazságos, — ellenző városatya nem volt jelen a közgyűlésen. Jóváhagyta még a közgyűlés a Deák Ferencutcai Lieb-fóle ház adásvételi szerződósét, a városi földek bérbeadására vonatkozó szerződéseket, hozzájárult ahhoz, hogy konyhakertószet céljaira Kaufmann Ferencnek 60 hold városi föld bórbeadassék — a hadügyminiszter mondotta egyszer, hogy: füvet a magyarnak, — továbbá megszavazta a bérkocsis-iparosoknak a bérkocsi viteldijaknak a háborús viszonyokhoz mórt ujabb 125%-os mérsékelt felemelést, ha a kocsisok megígérik, hogy udvariasabbak lesznek a pasasokkal. Végül figyelemmel hallgatta meg a közgyűlés dr. Antóny Béla polgármesternek a város közélelmezésóre vonatkozó terjedelmes, megnyugtató s igen szimpatikus érvekkel támogatott jelentését, melyből a város polgármesterének a közönség élelmezésének s egyéb háztartási- s fűtőanyagokkal való ellátásának lelkiismeretes s ügybuzgó gondoskodással való^ biztosítása általános megnyugvást keltett, miért is úgy a város polgármesterének, mint a Fogyasztási Szövetkezet munkás és buzgó igazgatójának Mátéffy Viktor p. kamarás, plébánosnak a város lakosságának közélelmezése érdekében kifejtett hazafias ós lelkes fáradozásaikért a közgyűlés köszönetet mondott, nagy elismeréssel méltányolván egyúttal a közélelmezési hivatalt vezető tisztviselőnek buzgó fáradhatatlan munkásságát. A 28—31. pont alatti illetőségi ügyeket már föltett kalappal, hazafelé indulóban — tagadták meg. Mert hiába, nem szabad mindent megadni. Valamit meg is kell tagadni . . . * Esztergomi kaszinó könyvtára. Ticserics János könyvtárnoktól vett értesülés szerint a könyvtár közkívánatra minden pénteken (hacsak ünnepre nem esik) délután 5 és fél órától 6 és fél óráig áll a tagok rendelkezésére. A könyvtári szabályok értelmében három hétnél tovább minden kötet után hetenkint 10 fillér bírság jár a könyvtáralap javára. * Alkalmatlan népfelkelők katonai szolgálata. Miután a különböző katonai intézményeknek, melyek a hadsereg adminisztratív, csapatfelszerelési, egészségügyi stb. érdekeit szolgálják, állandóbb s kitartóbb munkaerőre van szüksége s mivel a női alkalmazottak munkateljesítéséhez fűzött várakozások s remények nem váltak mindenben * valóra, a honvédelmi miniszter további rendelete alapján Esztergom város polgármestere is most hirdetményben hivta fel a további szemléken alkalmatlannak talált 1868— 1891. évfolyambeli népfelkelőköteleseket a népfelkelői fegyvernólküli szolgálatra való önkéntes jelentkezésre. Ezek a népfelkelők koruk és használhatóságuk, részben pedig kívánságuk szerint katonai irodákban, műhelyekben és más katonai természetű foglalkozások körében alkalmaztatnának. Akik ilyen katonai kisegítő munkára önként vállalkozni hajlandók voltak, a város katonai ügyosztályában jelentkeztek. A jelentkezőket a katonaság ruhával, élelemmel ós zsolddal ellátja, belaktanyázza, azonban harctéri veszélyeknek s fáradalmaknak nem teszi ki. Azok, kik önként nem jelentkeznek, — ha különösen közszolgálatot nem teljesítenek, — katonai paranccsal fognak ilyen szolgálatra behivatni. * Vasúti szerencsétlenség. Bpest ny. p. u.-ról Eszterg'om felé este 6 óra 40 perckor induló személyvonatnak a mozdony mögötti ötödik III. osztályú kocsija f. hó 9-én este Angyalföld állomáson kisiklott s eldőlt. A kisiklást az okozta, hogy a vonat a váltókon meg nem engedett sebességgel haladt keresztül. A felborult kocsiban igen sok utas volt, kik közül egy asszony meghalt, öten súlyosan s többen könnyebben megsebesültek. A sebesülteket a mentők a budapesti kórházakba szállították. * A Kolos-kórház kibővítése. Az esztergomi közkórház igazgató-főorvosa, dr. Gönczy Béla beadványában már régen sürgette a Kolos-kórháznak elmebeteg- és tuberculosis-osztállyal való kibővítését, melyek nélkül ma egy modernebb kórház egyáltalán nem teljesítheti feladatát. Dr. Csernoch János hercegprimás jóakaró magas támogatására s közbenjárására most a belügyminiszter elvben hozzájárult a kórház kibővítéséhez s nagymérvű anyagi támogatást helyezett kilátásba a város tanácsához intézett leiratában, melyben felhívta a várost, hogy a kórház kibővítésére vonatkozó terveket készítse elő kivitelre. .