ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-10-14 / 41. szám

kiutalásban a cukorgyárak redukált üzeme miatt némi, mintegy 40°/o-os csökkenés fog beállani. Kőszénről és petróleumról szintén gondoskodni fog a város közélelmezési hivatala s remélhető, hogy e két szükségleti cikk kiutalása körül nem fognak lényegesebb nehézségek felmerülni. Nagyobb zavart okoz az egyes családoknál a sertéshizlalás kérdése, amennyiben vásárlási igazolványok ellenében sehol sem birnak árpát beszerezni. Közfogyasztásra szánt zöldségféle s káposzta nagyobb mennyiségű szállítását is kilátásba helyezte a közélelmezési miniszter a városok ellátatlan lakossága számára, igy tehát ha nem is bőségesen, de tűrhetően el lesz látva télre Esztergom városa a legszükségesebbekkel s a kiutalásnál itt-ott jelentkező zavarokért — mint említettük — a közélelmezési hivatal éppenséggel nem okozható. * Az árvédelmi töltés rongálása. A Duna felső részén elhúzódó árvédelmi töltést az utóbbi időben kocsik s állatok áthajtásával több helyen megrongálták, miért is a rendőrség különös figyelme tárgyává tette ez építménynek minden rongálástól való megóvását. A legutóbbi napokban Cserép István esztergomi lakost azért, mert az árvédelmi töltésen ökreit keresztülhajtotta s a töltést több helyen legázoltatta, a rendőrség 100 koronára bírságolta. * Kérelem. Tekintettel a ruhakelme magas áremelkedésére, a hadiárvák felruházása céljából kérjük a nemesszivü jótevőket, kegyeskedjenek elhasznált, illetve kiselejtezett öltönydarabjaikat hozzánk eljuttatni, hogy azokat a szegény gyermekek részére átalakítva, minél többet részesíthessünk ruhasególyben. A Sz. Anna-zárda vezetősége. * A péksütemény visszaállítása. A fehér lisztből készült péksütemény a háború első esztendejében száműzve lett a közfogyasztásból a fehér liszt nagyfokú hiánya miatt. Az idei kielégítő búzatermés folytán a közélelmezési minisztériumban foglalkoznak a péksütemény visszaállításának tervével, mi határozott takarékosságot jelentene, amennyiben a reggeli kifli előállításához feltétlenül kevesebb lisztre volna szükség, mint amennyi a most általánosságban fogyasztott jókora hadi-karéj kenyérhez szükséges. A péksüteményt kenyérjegy ellenében szolgáltatnák ki. * Á szilvalekvár is belekerült a háborús rendeletek tömkelegébe s az aszaltszilvával együtt központosítva lett a lekvároskenyeret uzsonnázó ifjú generáció legnagyobb fájdalmára, amennyiben a központosítás által a szilvalekvár is el fog tűnni a szabad forgalomból. A kormány ugyanis úgy a szilvaizt, mint az aszaltszilvát zár alá helyezte legújabb rendeletével, mely szerint a házi és gazdasági szükségletet meghaladó készletet a szilvaközpontnak kell megvételre felajánlani. * Ä burgonyamennyiség megállapítása. Az Orsz. Közélelmezési Hivatal elnökének megállapítása szerint a termelő visszatarthat házi szükségletére egész idényre: nehéz munkásoknak (felnőtteknek) fejenkint 120 kgrmmot, mások részére 100 kgrmmot. Nem termelő vásárolhat nehéz munkásoknak egész idényre fejenkint 120 kgrmmot, egyéb személyek részére 100 kgrmmot. Gazdasági szükségletre: vetőmagra kat. holdankint 9 métermázsát, időszaki munkások részére legföljebb 3 hónapra fejenkint havi 13 kgrmmot, konvenciós cselédeknek a szerződésben megállapított mennyiséget. Takarmányozásra burgonya vissza nem tartható. * A csütörtöki vihar ugyancsak csúffá tette ismét a város kópét. A háromnegyed óra hosszat készülő vihar bő, szinte felhőszakadásszerű áradattal öntötte a vizet s a hegyekről lerohanó ár futtában kifáradva, a város közepén, a korzón megállott egy kis körültekintésre, egy kis ismerkedési estólyre. Egyik árfolyam a szenttamási hegyekről hömpölygött alá, a másik a belvárosiakról, a harmadik a közbeeső szőlőhegyekről s mint afféle messziről jött idegenek, a főtéren megállottak egy percre. Van szerencsém — mondotta az egyik. — Ez itt Esztergom város ? Oh igen, ez Esztergom. Ez Esztergom, — zúgta utánna a többi — a szives, vendégmarasztaló város, hol nem engedik az embert csak úgy keresztülfutni, itt meg kell egy kissé állni. — Helyes, mondotta a Német-utcából csörgedező kis piszkos, nézzünk kissé körül. És körülnéztek. Bementek az üzletekbe, a pincékbe, a házak udvarára s le-föl sétáltak a Széchenyi-téren. Félórai körültekintés után végre, ahogy beesteledett, megjelent a piacon az esztergomi idegenforgalmi bizottság hossszú csáklyákkal s miután megállapította, hogy bizony itt sok víz van, még vagy félóráig halásztak a zavarosban, aztán kinyitották a városból kivezető csatornák kapuit s kitessékelték a mindenhová betolakodott iszapszagú idegeneket. Az ég haragja pedig lelohadván, a városra ráborult a mindent befödő, láthatatlanná tevő hűs októberi éjszaka. Másnap pedig a város közepe az ecsedi láp bájos miliőjében tetszelgett a műszaki tudomány nagyobb dicsőségére. Pedig ennek az ürgemulatságnak az elhárításához nem is kell műszaki tudás. Csak meg kellett volna hallgatni az utcán futkosó gyerekeket, kik a vihar kitörése előtt félóráig tartó égzengés hallatára bölcsen megállapították, hogy — szaladjunk, mert mindjárt esik! Ekkor, ekkor kellett vöina fölnyitni a csatornák nyilasait s kirendelni az idegenforgalmi bizottságot a csáklyákkal, nem pedig eső után. De hát Esztergomban még az ég haragját sem szokás komolyan venni. * Közélelmezési panasziroda. Az országos közélelmezés minisztere egy igen bölcs elhatározással iparkodik javítani az országban szóltébenhosszában uralkodó közélelmezési nemtörődömségeken, midőn elhatározta, hogy a közélelmezési hivatal keretében panaszirodát létesít. A panasziroda az Eskü-tér 1. számú palotájának 25. számú szobájában október hó 25.-én kezdi meg működését s akár az élőszóval, akár postai úton benyújtott, sőt névtelelenül tett feljelentéseket is figyelembe veszi s vizsgálat tárgyául elfogadja. * Véletlen megmenekülés. F. hó 11.-én az esztergomi vashidról öngyilkossági szándékkal a Dunába akart ugrani egy jól öltözött urileány, ki azonban, midőn a hid korlátján keresztülvetette magát, különös véletlen folytán ugrás közben a korlát külső támasztóvasába bal karjával beleakadt s ott lebegett az örvénylő viz fölött öntudatlan állapotban. Ez állapotban vette észre őt a hídon cirkáló katonai rendőr, ki az odahívottak segítségével visszaemelte az öngyilkosjelöltet. Miután eszméletre térítették, igazolta, hogy ő a csernoviczi polgármesternek a leánya, ki Párkányban mint nevelőnő van alkalmazásban s életétől azért akart megválni, mert menekülésükkor szüleitől elszakadva, róluk azóta semmi hirt sem hallott, A szerencsétlen sorsú úrileány iránt általános a részvét. * Népszövetségi értekezlet Párkányban. A Kath. Népszövetség párkányi szervezete mult vasárnap, f. hó 7-én értekezletet tartott, amelyen a tagok nagy számban vettek részt. Az értekezlet főtárgya volt a katholikus autonómia ügye, melyről dr. Majer Imre pápai kamarás, plébános mint a népszövetség helyi igazgatója tartott előadást. Az elnök lelkes szavait nagy érdeklődéssel hallgatták a tagok. Majd előadta az elnök a Kath. Népszövetség párkányi vezetőségének azon elhatározását, hogy a háború alatt megjelenő rendkivül sokféle [miniszteri rendeletet vasárnap délutánonként ismertetni fogja, hogy a tagok állandóan tájékoztatva legyenek teendőikről. Az értekezlet harmadik tárgya volt a fogyasztási szövetkezet alakításának kimondása. Szkalka Lajos gyakorlóiskolai tanitó a népszövetség helyettes igazgatója hivatkozván a nehéz háborús viszonyokra, indítványozta, hogy a katholikus népszövetség egy fogyasztási szövetkezet felállítását mondja ki. A tagok az indítványt nagy lelkesedéssel fogadták, a szövetkezet felállítását kimondták és többek hozzászólása után az aláírások rögtöni megkezdését határozták el. Dr. Majer Imre elnök kijelentette, hogy nagy örömmel fogadja az eszmét, amelyet ő már régen szeretett volna megvalósítani és a legnagyobb lelkesedéssel fogja a mozgalmat támogatni. * Szerencsétlenül járt fékező. Koller István esztergomi földmives Lajos nevű 16 éves fia, ki mint segédfékező van alkalmazva az államvasutaknál, a fókbódé ajtajának kinyitása közben Kisujfalu állomáson kibukott a robogó tehervonatból s oly szerencsétlenül esett a kerekek alá, hogy azok bal lábafejét levágták. A szerencsétlenül járt fiút beszállították a Kolos kórházba. * Gyűlés a kath. autonómiáért. Kőhidgyarmat kath. népszövetségi szervezete és kath. polgársága október hó 7-én gyűlést tartott Pauer Károly plébános, helyi igazgató elnöklete alatt. Az elnöklő plébános a nagy számban megjelent férfiközönségnek megmagyarázta a kath. autonómia mibenlétét s fejtegette annak szükségességót. A gyűlés egyhangúlag- elhatározta, hogy az összes falubeli katholikusok aláírásával feliratot intéz a kormányhoz, melyben a kath. autonómia sürgős törvénybeiktatását kérik. A gyűlés egyúttal a kerület képviselőjét, Luczenbacher Pált is kérte az ügy támogatására, akihez a következő táviratot menesztette: „Kőhidgyarmat kath. népszövetségi szervezete és kath. polgársága f. hó 7-én tartott gyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy a kath. autonómiát becikkelyező törvény mielőbbi megalkotását a kormánynál sürgetni fogja. Ez alkalommal mély tisztelettel üdvözli Nagyságodat, mint a kerület képviselőjét és kéri, hogy az országgyűlésen a katholikusok jogos kívánságát támogatni szíveskedjék. A gyűlés megbízásából: Pauer Károly plébános, elnök." — Az üdvözlő táviratra Luczenbacher képviselő a következő sürgönyben felelt: „Őszinte köszönetet mondok ft. elnök úrnak, úgyszintén Kőhidgyarmat katholikus polgárságának megtisztelő üdvözletükért, Mint jó katholikus, az autonómiának, lelkes hive vagyok és tőlem telhetőleg támogatni fogom. Hazafias üdvözlettel Luczenbacher Pál

r orszgy. képviselő." * Gyujtómonopólium. Ausztriában legközelebb behozzák a gyujtómonopóliumot, hogy a kincstár jövedelmeit szaporítsák. Kívánatos volna s osztrák példára várható is, hogy a gyufa egyedáruságát Magyarországon - is behozzák, mi ezen fontos közszükségleti cikk árának feltétlen esését fogja eredményezni. * „Az eltűnt bankár" c. kitűnő 4 felvonásos detektivtörténetet mutatja be ma 5, 7 ós 9 órakor a Korona-mozi, szerdán pedig „Kisért a mult" c. 4 felvonásos társadalmi életképet hozza műsorra a főszerepben Hella Mojával. Csütörtökön viszont egy pompás Nordisk-ujdonság: „Az utolsó találka" c. 3 felvonásos szinmű kerül bemutatóra. Ujabban azt lehet tapasztalni, hogy az intelligensebb közönség szivesebben látogatja a szerdai s csütörtöki előadásokat, melyeken inkább disztingváltabb közönségnek való darabok kerülnek bemutatásra, mig szombat-—vasárnapon inkább humoros ós látványos darabok szerepelnek műsoron, mint pl. legközelebbi szombat—vasárnapon • is, amikor az „Asszony bolondja"- c. nagy amerikai sláger szinmű kerül vászonra a jóhirű, mindig kitűnő műsort adó ltorona-moziban. Tanügyi hirek. Tanitói választások. Novak Ottilia tomekpusztai, Sándor Mária nemeskajali, Grátzer Erzsébet ékeli, Kreis Gizella dalmadi, Czvik Paula kisváradi, Vöröss Erzsébet mezőkeszi-pusztai, Korentsy Antal nagysurányi, Balog István sóshartyáni, és Szabó István zoncz-dunatoronyi róm. kath. el. isk. tanítónők illetve tanitók választását az egyházi főhatóság megerősítette. Tanitói államsegélyek. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Denk Mária s Mihalicska Gizella pozsonyi róm. kath. el. isk. tanítónőket a III-ik fiz. oszt. 3-ik fokozatába, Kapsza Erna nádasfőit a III-ik fiz. oszt. 2-ik fokozatába, Damszky Aranka bassóczi, V/eltzl Ferenc pozsonyi és Hadvabny Gyula horvátgurábit a III-ik fiz. oszt. 1-ső fokozatába, Huber Sarolta pozsonyit a Il-ik fiz. oszt. 3-ik fokozatába, Zách Miklós, Gritsch Károly és Mergl Károly pozsonyi, Pach István lakácsi, Nedbalek Lajos nagymagasfalui és Balázs József nagylévárdit pedig a IT-ik fiz. oszt. 2-ik fokozatába sorolván illetve előléptetvén, részükre a megfelelő államsegélyt folyósította. Társszerkesztő : Szvoboda Román. „A Gkath. Magyarok Naptára" már megjelent 1918-ra. Pártoljuk a kath. sajtót. A 208 oldalas naptárban sok gyönyörű kép és értékes cikk látott napvilágot; többek közt Auguszta főhercegnő, a hercegprimás, Szabó Jenő főrend

r Bányay, Melles kanonok cikke. A szép naptárt 2 K-órt portómentesen szállítja szerkesztő-tulajdonosa: Ivancsó Jenő néptanító NyirgyulajbóL Házvezetőnőnek ajánlkozik plébániára egy középkorú magános úrinő, ki már hasonló állásban 18 évig volt és a gazdaság minden ágában jártas. Cim: Kossuth Lajos utca 68. sz. Papiszabó-segédet jó fizetéssel fölvesz papiszabó Budapest, IV. Veres Pálné utca 31.