ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-01-30 / 5. szám

óceánon át? A német Tsingtauban szintén egy opiumhadjárat — csakhogy most az opium ellen folyt a harc — által sikerült a német kormánynak kivívnia, hogy 1912. évben az opiumkereskedők összes boltjaikat kénytelenek voltak bezárni, mert üzletük csődöt mondott! Az egész német bérterületen egyáltalán nem is volt opium kapható. És a német energia és becsületesség, mely az aljas haszon után nem vágyott, hatalmas utóhatást gyakorol az egész Sangtung területére. És e mellett Tsingtauban a kereskedelem az első évtized végén a 3 millióról 120 milliós forgalmúvá küzdötte fel magát. Az élénk kereskedelem, mely Hongkong és Sanghain keresztül a világ közepének birodalmával bennünket állandó összeköttetésben tart, még sokkal jobban eredményező munkaterepet tár fel előttünk. HÍREK. Siratok valakit . . . Siratok valakit . . . Könnyeimnek árja Mint a patak ömlik A bús éjszakába. Siratok valakit . . . Kifogyhatlan könnyel Mélyen sebzett szívvel Egy egész életen. Siratok valakit . . . Aki senkim nekem, Aki enyém sem volt Mégis elveszítem; Aki összetépte Irgalmatlan kézzel Minden bizodalmam Minden reménységem. Aki gyászfátyollal Boritá be éltem. Aki romba dönté Minden üdvösségem. Valakit siratok . . . Aki mindezt tette És kérem az Istent, Hogy áldja meg érte ! Aldebarán. * A hercegprímás adománya. Ő Eminenciája a hercegprímás a Nemzeti Fogadalmi Templomra 10,000 koronát, a budapesti Ludovika Akadémia Kápolnájára 2200 K, és a Magyar Adria Egyesületnek alapító tagság címén 300 K-t adományozott. * Simor-rekviem a bazilikában. A mult pénteken, január 28.-án, délelőtt 9 órakor boldogult Simor János hercegprímásért a főszekesegyházban ünnepélyes gyászmise volt, amelyet dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás pontifikált s ugyancsak a bibornok tartotta a ravatalnál az absolutiót. A főpásztornak a főkáptalan tagjai, az udvari papság, a főszékesegyházi karpapok és a növendék-papok segédkeztek. A padokban az elhunyt hercegprímás rokonai és egykori alkalmazottjai foglaltak helyet. * Az érseki uradalmat átadó bizottság Esztergomban ülésezett. Az ülésen részt vettek a minisztérium részéről: Madách Emmanuel, Stephanits Jenő, Darázs Sándor. — Továbbá az ülés tagjai voltak: Hajdú István jószágigazgató, dr. Ziskay Antal, Vaszary Mihály és dr. Gr óh József. Az uradalom átadásról előzetes leszámolást állítottak össze. * A hercegprímás III. körlevele. Az idei III. körlevél január 26.-án jelent meg. Közli Öszentségének a hercegprímáshoz intézett levelét és a Congregatiónak a szemináriumokról és az egyetemekről szóló rendelkezéseit. Elrendeli, hogy b. e. Simor János érsek halálának évfordulóját jan. 28.-án továbbra is megtartsák. — Figyelmeztetés az iskolai rendeletek pontos megtartására. — A lelkészi korpótlék kiutalása. — Védekezés a ragályos betegségek ellen. — Kimutatás azon áldozópapokról, akik 1914. és 1915. év folyamán lelkigyakorlatokat tartottak. — Személyi változások s egyéb rendelkezések. * Felmentett tanító. Homor Imre esztergomi községi tanitó a további katonai szolgálattól felmentetett s a napokban már megkezdte hivatalos munkásságát s újra bele fog illeszkedni eddigi széleskörű társadalmi munkakörébe is. * Főegyházmegyei hírek. Zelliger Vilmos bpest-krisztinavárosi plébános és Jaeger Géza budajenői plébános hétfőn tették le a plébánosi esküt dr. Eajner Lajos püspök előtt. Az eskütételnél dr. Drahos János érseki titkár segédkezett. — Palovcsik József, a budapesti Zita-kórház lelkésze Garamujfalun lett káplán; — Molnár Sándor garamujfalusi segédlelkész a budapesti szent István kórház lelkészévé neveztetett ki, ahonnan Petrovics István lelkész a Zita-kórházba helyeztetett át hasonló minőségben. * A vágóhíddal is kár érte a várost. Egyik városban se hagyták félbe az építkezéseket oly tüneményes gyorsasággal a háború elején, mint Esztergomban. Igaz, hogy a kormány minden új építésnek, új állás szervezésének ellene volt ezekben az időkben, de azért, ahol a helyi nagy érdekek forogtak kockán, ki tudták vinni, hogy új építkezés is történt, új állás is szerveződött. Esztergom azonban csendben maradt s igy a vágóhíd épületei is félben maradtak, pedig a háború alatti nagy forgalom révén befolyó jövedelem félig-meddig kifizette volna az építkezés költségeit. — Igy mondják a szakértők. — Ugyanis ha kész lett volna az új vágóhíd, az összes vágásra szánt állatok — még a sertések is —• ott lettek volna beistállózva, továbbá a sertéseket is csak a vágóhidon lett volna szabad vágni. Ezen dolgokat házilag bonyolították le a mostani nagy forgalom idején, igy hát a haszon is a mészárosok és a hentesek zsebében maradt. A jó alkalom már nem tér többé vissza. * Helyi káplánságok létesítése. A bibornokhercegprimás a balassagyarmati Mária Valéria közkórháznál s az ipolysági közkórháznál kongruakiegészitéssel helyi káplánságokat létesített. Nagy Vincét a balassagyarmati, Breyer Róbertet az ipolysági helyi káplánságra nevezte ki a főpásztor. * Halálozás. Scheiher Rezső tekintélyes esztergomi kereskedő január 26.-án d. u. Va7 órakor munkás életének 58-ik évében, hosszas szenvedés után meghalt. Temetése f hó 28.-án pénteken d. u. ment végbe a nagyszámú rokonok és ismerősök részvéte mellett. A megboldogult a társadalmi életben főleg a keresk. ifjak egyesületében és a munkásbiztositó pénztárban fejtett ki hosszú éveken keresztül tevékeny és hasznos munkásságot. Nyugodjék békében! * A garamszentbenedeki kolostor benépesül. Az esztergomi főszékeskáptalan átengedte a tulajdonát képező garamszentbenedeki volt bencés kolostort a Szociális Missió-Társulatnak, amely ott 200 árvát befogadni képes árvaházat kivan létesíteni. Esztergom főegyházmegye és egész Magyarország örömmel fogja üdvözölni a főkáp talán nemes elhatározását. A Garam folyó jobbpartján sziklahegyen emelkedő kolostor újra viszszaadatik eredeti rendeltetésének. Ahol I. Géza magyar király a szent Benedek-rendet megtelepítette, oda mostoha évszázadok után a magyar nemzet dicsőséges háborújának idején bevonul a magyar katholikus egyháznak legújabb hajtása, a Szociális Missio-Társulat, amely szent Benedek reguláinak szellemében készítette alapszabályait. Az alapítás idejéből fennmaradt románstilü ivezetek alatt, a Nagy Lajos korában épült gótikus templom és keresztfolyosó misztikus csendjében újra megszólalnak az egyház imái s a háborúban elesett apák árva gyermekei találnak hajlékot a szent László király bátyjának adományából létesült apátságban. Oeminenciája a hercegprímás, az esztergomi főkáptalan és a magyar társadalom áldozatkészségéből tatarozni, átalakítani és fölszerelni fogják ez ősi kolostort. A plébánia, amely ideiglenesen a kolostorban lakott, a templom udvarában épülő uj házban helyeztetik el. A templom és az uj plébánia a főkáptalan kegy urasága alatt marad, a kolostor maga pedig teljes egészében a Szociális Missio-Társulat és az árvaház használatába megy át. Az árvaházat nemcsak ideiglenesen hadiárvák nevelésére tervezik, hanem állandó nevelőintézetnek szánják. Ez az intézet a tót vidéken megbecsülhetetlen szolgálatot fog tenni a magyarságnak. Farkas Edith, a Szociális Missio-Társulat alapitónője, garamszentbenedeki vállalkozásával nagy hálára kötelezi a magyar nemzetet és intézetének fönntartásában mindig számithat a magyar társadalom bőkezűségére. Az esztergomi főkáptalan pedig hű maradt ősi hagyományaihoz, mikor lehetővé tette egy uj magyar kultúrintézménynek létesítését, amely mindenkor ékesszólóan fogja bizonyítani, hogy a magyar nemzet a világháború idején nemcsak hős volt a csatatéren, hanem nagylelkű a háború sebeinek gyógyításában és áldozatkész a kultúra fejlesztésében. Felkérjük elsősorban az esztergomi főegyházmegye papságát, de az egész magyar társadalmat is, hogy az uj intézet felvirágoztatásában a nagy reményekre jogosító Szociális Missio-Társulatnak hathatós támogatást nyújtson. * Rendelet a népfelkelő önkéntesekről. A népfölkelői pótszemléken alkalmasnak talált népfelkelők gyakran érvényesitik azt a kedvezményüket, hogy önkéntes belépés után újra soroztatják magukat és ez esetben csapatválasztási joggal is birnak. Megtörténik azonban, hogy ezen az utóbbi sorozáson alkalmatlannak találják őket és igy nem léphetnek be abba a csapatba, amelybe kívánkoznak. Ezekre a népfelkelő önkéntesekre vonatkozólag most jelent meg a honvédelmi miniszternek a honvéd kerületi, kiegészítő és póttestek parancsnokságaihoz intézett rendelete, amely kifejti, hogy ezek a népfelkelők, bár az önkéntes belépés alkalmával tartott sorozáson alkalmatlannak találták is őket, népfölkelői fegyveres szolgálatra mégis kötelesek bevonulni és pedig ugyanabban az időben, amikor a többi hasonló korosztályú népfölkelök. * Városi közgyűlés. Pénteken délután folyt le a városnak első közgyűlése, a melyen az uj polgármester elnökölt. Elég képviselő jelent meg s ezek előtt mondta el dr. Antony Béla beköszöntő beszédét, amelynek nagy jelentőséget kell tulajdonitanunk. A közgyűlés tisztelettel vette tudomásul a hercegprímás leiratát, amellyel a város újévi üdvözletére válaszolt. A városi állatorvos illetményeinek kiutalásáról volt aztán szó. Bejelentették a közgyűlésnek, hogy a rendőralkapitányi állás febr. 7-én lesz betöltve. Majd kisebb városi kérdések elintézése után a polgármester fizetését 6000 koronában állapították meg. * Mennyi őszi vetés van? Az bizonyos, hogy népünk már belenevelődött abba a gondolatba, hogy a földeknek nem szabad parlagon maradniok, bár nagy szükség van is munkásokban és fogatokban. Igy kívánja ezt a nemzeti érdek, de a birtokos érdeke is. A föld mívesek iparkodása elé azonban az őszi szeszélyes időjárás igen nagy akadályokat gördített s ügyesen ki kellett lesni azt az időpontot, amikor a földeken lehetett valamit tenni. Előkelőbb vidéki gazdálkodók mondják, hogy az őszi vetések tekintetében egyes községek nagyon jól állanak s elérték a más években szokásos mennyiséget. Vannak azonban falvak, amelyeknek határa még üres s az őszi vetéseket tavasziakkal kell pótolni. Különösen résen kell állaniok a hatóságoknak s már most előre intézkedniük, hogy a szükséges vetőmag a tavaszbuza meglegyen s az igás munkaerők is rendelkezésre álljanak. Némelyeket aggasztja a mostani langyos téli időjárás, ezekkel szemben azonban szakértők bizonyítják, hogy az őszi vetéseknek nincs ártalmára, ellenkezőleg a késői vetések megerősödnek. * Hadseregünk legöregebb altisztje. Károly Ferenc József trónörökös, amidőn a fronton időzött, a klagenfurti kórházban meglátogatta Hummel Vencel törzsfővadászt, aki 50 évi tényleges szolgálata dacára részt vett a háborúban és bátor magatartásáért az arany vitézségi érmet nyerte el. Most, midőn súlyos gyomorbaja miatt nyugdíjba helyeztetett, a király különös kegyből hadnaggyá nevezte ki. A hadseregparancsnok egy arany kardbojtot ajándékozott neki. ; Egy milló métermázsa román gabona. A román buza szállítása Magyarországba vízen és vasúton szakadatlanul folyik és miután az időjárás kedvez, előre láthatóan simán fog lebonyolódni. Eddig a Vaskapun több mint egy millió métermázsa különböző gabona haladt át. * Szöknek a foglyok. A hivatalos lap egyremásra közli a szökött hadifoglyok körözését. Feltolakodik az a kérdés, hogy mi lehet az oka ennek a nyugtalanságnak? A foglyoknak zöme már 18 hónap óta nyögdécsel a nagysága dacára is korlátolt világot képező fogolytáborban, mert jobbára csak a földmiveléshez értőket viszik kí munkára s az iparosok, még inkább a tanult emberek foglalkozás nélkül lézengenek. Ezek azután a kedvező pillanatokban a nyakukba veszik a világot s meg se állanak a közeli tót faluig, a hol — szükség lévén a férfiúi karokra — hamarosan átöltöztetik őket az ottani népviseletbe. Azonban a tipikus szláv arcvonások elárulják a szökevényeket s a portyázó csendőrök előtt is tüstént gyanússá válik az ökrök mellett ballagó „magyar", ha az őket mellőzve ijedten elfordítja