ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-11-14 / 46. szám

XX. évfolyam. Esztergom, 1915. november 14. 46. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Isten büntetése. Esztergom, 1915. november 13. A most folyó háború nemcsak a nemzetek talpköveit ingatja meg s teszi azt a földdel egyen­lővé, nemcsak százezrek életét és vérét kivánja s nemcsak lesújt a porba és felemel onnét szám­talan vergődő lelket, hogy egyeseken segitsen má­sokon a megérdemelt büntetést hajtsa végre, — hanem tanit is s a háború mai erkölcsi erejében benne van mindama tanitás és a régebbi időkből fenmaradt, de egyesek által el nem fogadott hit és nézet, amelyekről a világháború szinte erősza­kosan tépte le a burkot, hogy bebizonyítsa a hi­tetlen embereknek, milyen homályos s tudatlan volt gondolatuk az u. n. modern és felvilágoso­dott század szégyenére! Ilyen hitehagyott nézetek voltak Isten létezésérői s akadtak emberek, kiket elhagyott a hit és a remény s kik boszúsan tekin­tettek fel az égre s azt kiáltották: Nincs Isten ! S noha mikor kissé higgadtabb lelkiállapotban mérlegelni kezdték a dolgot, széjjel néztek a nagy természetben s látva azt az óriási világrendet, mely nemcsak körülöttük, hanem az egész világon fennáll —• hitetlen lelkükben mégis volt egy hal­vány fénysugár, melyet Isten bocsátott oda, hogy senkivel ne feledtesse el létezését. Ekkor ma­gukba szálltak, de gondolatviláguk mégis csak ott keringett a hitetlenség korlátai között. Ezek az emberek ma szégyenkezve de bűnbánó öntudattal és lélekkel bevallják, hogy igenis van Isten, ki kormányozza a világot s ki uralkodni fog örök­kön örökké! A mai véres világháborúval leáldo­zott a hitetlenek napja s Isten létezéséről elszórt különféle fogalmak ma sokkal erösebbek, mint valaha voltak! Mert miként csak a halál tudata, AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. A ker. gyermekvédelem terjedéséről. — Titkári jelentés. — M. t. Közgyűlés! Alapszabályaink értelmében a titkár tartja nyilván az egyesület tagjainak létszámát s igy jelentésem elsősorban egyesületünk térfoglalásáról számol be. Minden egyesület erőértéke s működé­sének intenzivebb kifejtése a tagok gyarapodásától függ. A gyermekvédelem különösen akkor hajthatja végre hatványozottan a céljának megfelelő men­tési munkát, ha a tagok nemcsak minőségben, hanem számban is ponderálnak. A háborús zava­rok, a háború következtében igénybe vett nagy­szabású társadalmi áldozatkészség tagadhatlan, hogy nyomasztólag hat az egyesületi életre, a taglétszámot sok egyesületben vagy redukálja vagy stagnáltatja. Ezt a háborús helyzetet egyesületünk is kétségtelenül megérzi, a városokban oly szép eredménnyel megindult társadalmi- agitációs elő­adásokat se folytathattuk; az adományok is meg­csökkentek. Mindazonáltal megnyugtatólag konsta­tálhatom, hogy a háború által teremtett nehéz viszonyok nem érintették egyesületünket oly mérv­ben, hogy egészben véve esésről vagy visszahatásról szólhatnánk. Örömmel jelentem, hogy taglétszá­munk erőgyarapodást mutat. Elmaradtak ugyan Szerkesztőség:: Káptalan-tér 1. szám. Kiadóhivatal: Káptalan-tér 2. szám. vagy a búcsú perce világosithat fel bennünket arról, hogy ki volt az, aki minket itthagyott, vagy akitől hosszú búcsút veszünk, ugy csakis a nagy veszélyek közepette lesz szilárdabb hitünk s csakis ekkor szállunk magunkba bűnbánóan s kérjük Isten segedelmét, kiről pedig azelőtt, mikor még sem veszel}'' nem ért, sem boldogtalanoknak nem éreztük magunkat, — megfeledkeztünk. Mert saj­nos, hitetlen és hitehagyott emberek mindig vol­tak, de hogy ezután lesznek-e, az kétséges, mivel a háború nemcsak a hazaszeretetre tanit és ok­tat, de keresztényi hitünk becsben tartására is, a melynek egyik legszebb, legnagyobb és legerő­sebb tana az Istenben való tántoríthatatlan hit! Mert a ki Istenben bizik és hisz annak a veszély se nagy, annak az ö hite boldogtalansága köze­pette is vigaszt és reményt nyújt s nem látja oly sötéten a zord valót, mint ez tényleg előtte áll s igy a remény megújítása már magában véve is boldog és megelégedett öntudat minden arra rá­szoruló léleknek. A szentírás gyönyörű szép szavai csendülnek fel, hogy a ki Istenben bizik, nem csalatkozik, mert ebben a bizodalomban uj és erős remény fogantatik meg. Szentirásunk eme mondását a háború csak ujabb és erösebb aranyglóriába fog­lalja, mert Isten létezését és halhatatlan uralko­dását a világ és az emberiség felett: csak most lehet igazán érezni és tudni. A hitetlen emberek pedig érzik és tudják is, mert magukba mélyedve bűnbánó áhítattal és érzéssel fordulnak Istenhez, hogy nehéz napjaikba segedelmét kérjék. A meg­térés pedig soha késő, mert ha igaz hittel és megbánással kérünk bocsánatot, Isten, mint a leg­nagyobb és leghatalmasabb itélő biró — bűnein­ket mindig megbocsátja és szeretettel vezet vissza számosan, de jöttek helyükbe sokan. Mintha érez­nék az emberek, hogy ha ebben a világháborúban sok minden pusztul is körülöttünk és szemmel látható a nemzet népességének fogyása, a gyer­l mek azért a jövő számára mégis a legértékesebb kincs marad, melyet féltékenyen keli őriznünk. A nagy birokrakelés ellenségeink viharáramlatával szemben, elénk állítja azt a nagy és szent tanítást, hogy ma minden gyermek nagy értéke az uj nemzeti élet tavaszodásának s a mélységek­ből is fel kell szívnunk minden gyermeki erő­készletet. Ennek a ténynek felismerésével szinte legen­dás lelkesedéssel szükséges a keresztény társadalmat táborunkba toborzani. És ennek nyomában öröm­mel tapasztaljuk is, hogy az esztergomi s utána kalocsai főegyházmegyék e téren vezetők s mun­kásságukban első helyen az ország székesfővárosa Budapest áll, ahol a tavalyihoz képest nagyarányú taglétszám emelkedést látunk, ami a budapesti egyesületi szervezetünk életképes szervezettségét bizonyítja. Az egyházmegyei igazgatók által irá­nyított csoportvezetői intézmény a budapesti érseki helynökség kerületében igen szépen működik s a taggyüjtést kezében tartja. A székesfőváros kath. társadalma kezdi értékelni egyesületünket s a többször rendezett agitációs előadásokon s ünne­pélyeken megismerve, helyesli, hogy a gyermek­védelem a kereszténység isteni elveinek alapján leghatalmasabb ellensúlyozó eszköz a kriminalitás társadalmi tényezőinek ellensúlyozására. A székes­fővárosban tagjaink száma az 1000-et megközelíti, köztűk 38 alapitótaggal. E számban körülbelül Kéziratok a szerkesztőség*, előfizetések a kiadó­hivatal eimére küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­kereskedésében. arra az útra, amelyről letértünk. Nincs az a bűn, amit Isten meg ne bocsátana, nincs az a vétek, amelyért lelkiismeretünknek vissza ne adná az ő nyugodt életet, de csakis akkor, ha a megbánás igaz keresztényi hittel és öntudatos lelkiismeret­tel történik! Isten mindenkivel szemben mindenkor kö­nyörületes és igazságos, ki megbocsát a bűnös­nek, ha arra rászorul, de megbünteti azt, ki el­lene vétkezik. A kővel dobálódzót kenyérrel dobja vissza, csakhogy ez sokkal mélyebb sebet ejt a lelken, mert cselekedeteinek Isten mindenkor tu­datában van. Az Istenben való hit rugóiban kell keresni a háború kitörését annak folyását és lezajlását. Minden egyes nemzet már szilárdan hisz Isten­ben, s még az is segítségül hivja válságos nap­jaiban, ki ezelőtt istentagadó, hitetlen volt. Min­den egyes nemzet azt hiszi, hogy csakis vele van az Isten, mert csakis ő harcol az igazságos szent ügyért. Mindenki saját magáról hiszi, hogy győzni fog, mert mindenki hisz és bizik Istenben! Dehát akkor ki lesz legyőzve, ha Isten min­denkit segit ? Ki lesz a vesztes fél, ha minden egyes azt hiszi, hogy ő fog győzni, mert vele van az Isten 1 A nemzetek eme erős, tántoríthatatlan Istenbe való hite és bizodalma tartja a háború lefolyását. Mert ez a hit ma gyökeret vert min­denütt ! Kik Istent sohasem ismerték és becsül­ték, ma leborulnak előtte és segítségét kérik. Kik elfelejtették nevét, ma félve emlegetik s ejtik ki ajkukon, mert a veszély a legjobb tanitó. Ez a hit még a mostani legnagyobb csapások alatt se rendül meg s innét magyarázható, hogy egy meg­vert és leigázott nemzet nem hiszi s nemlátja be verességet, — mert tovább hisz és remél! Utolsó 700 tag az egyházmegyei igazgató (dr. Valnicsek Béla) útján jutott hozzánk. Csoportvezető Buda­pesten van 14 egyházi s 42 világi. Az esztergomi érsekhelynökség területén az egyházmegyei igazgatótól (Számord Ignác) bejelen­tett tagok száma a 900-at meghaladja, köztük 73 alapitótaggal. A nagyszombati érsekhelynökség területén az egyházmegyei igazgató (Czajkovszky Evariszt) útján kezelt tagok száma 270, köztük 26 alapitó tag. Az esztergomi főegyházmegyének az igazgatók útján kezelt tagjainak létszáma körül­belül 1900. Miután sokan egyenest a központtal állanak összeköttetésben, az esztergomi főegyház­megye területén a tagok létszáma 2200-ra tehető. Ugy a kiváló szervezés, mint a tagok lét­számában második helyen a kalocsai főegyház­megye vezet. Az egyházmegyei igazgató (dr. Povischil Richárd) jelentése alapján 750 a tagok létszáma, 15 alapitó taggal s 34 csoportvezetővel. A kalocsai iskolanővérek zárdája valósággal góc­pontja egyesületünk szervezésének. Bár minden nagyobb városi nőzárda követné a kalocsaiak mintaszerű példáját. A szombathelyi egyházmegyei igazgató (Pintér József) jelentése 360 általa kezelt tagról számol be. Az erdélyi egyházmegyei igaz­gató (Bálás Ferenc) több mint 300 tagról referál. Eme egyházmegyék után a pécsi (egyházmegyei igazgató Beck Lajos) s a rozsnyói egyházmegyék (egyh. ig. dr. Fábián Antal) következnek számot­tevő tagszámmal. Természetesen minden egyház­megyében számosan egyenest a központba küldik tagsági dijukat. Érdemleges még a tagok száma a győri (egyh. ig. dr. Hász István), a veszprémi

Next

/
Thumbnails
Contents