ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-10-03 / 40. szám

XX. évfolyam. Esztergom, 1915. október 3. 40. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. A felmentettek lelkiállapota. Esztergom, 1915. október 2. A hadi szolgálattól felmentetteknek igen sokféle fajtáját lehet megkülönböztetni s ezek a közöttük fennálló különbözeteknek megfelelően más és más lélekkel viselik a részükre hivatalosan kiutalt kivételes helyzetet, viszont az éber szemmel vigyázó, sőt kutató közönség se egyforma türelemmel viseltetik az itthon maradt „alkalmasok" irányában. A közhit a háború első hónapjaiban abban a tetszetős felfogásban ringatódzott csendesen bölcselkedve, majd pedig magából kikelten vitatkozva, hogy a háborúnak egyedüli áldozatai, egyedül szánandó szereplői a katonák, akik tűzben, golyózáporban játszanak testi épségükkel és egyetlen életükkel. Ezzel a kétségtelenül páratlan áldozattal szemben nagyon lekicsinyelte, lenézte, leszólta azoknak munkakörét és fáradozását, akik itthon haláltól mentes irodában, de napról-napra holtra fáradva vezették a kormányzás, a közigazgatás ügyeit, végezték a közoktatás idegölő munkáját és nyögve viselték a közgazdaság fáradalmait. Az bizonyos, hogy a halál a legnagyobb rossz, amelynél nagyobb már nem is érheti az embert, azért mindazokat igen nagy tiszteletben kell tartanunk, akik a hazáért, a nemzetért, értünk ezt a legnagyobb roszszat magukra vállalják. A hősöknek járó tisztelet azonban semmiképen se hozza magával, hogy minden ép testű polgári AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Német vélemény Szerbiáról. Egy vezérkari százados nyilatkozata. — Marcheggi levelezőnktől. — Marchegg, 1915. szept. 28. — Most már azonban százados úr ne gombolkozzon be kérdéseim elől. Kipattant a hir, mi is tudjuk ... — Szólitottam meg Reinhold német vezérkari századost, kivel még a télen valahol Pesten ismerkedtem meg. Azóta is már többször találkoztam vele, de a keményfejű német katonából sohse tudtam semmit kivenni, amiért érdeklődtem nála. — Amint látja uram — fordult felém barátságos köszönés után nevetve — teljesen ki vagyok gombolkozva, szörnyű meleg van. — Az én kérdéseim elől? — Nos, ahogy vesszük. Mig nem tudom mit akar ismét. — Mit tart százados ur szerbiai uj offenzivánkról ? — Erre már talán felelhetek Önnek. Németországnak igen sok katonája van lent Szerbiában s megfelelő számú német ágyutorok néz farkasszemet Belgráddal, amelyekhez szükség esetén csatlakoznak a negyvenkettesek is. Ha ehez hozzávesszük az osztrák-magyar hadsereget is, tiszta képet alkothat magának arról, micsoda haderő áll Szerbiával szemben. Hogy eme tengernyi katonaságot leszállítsuk, több hétre volt szükSzerkesztőségf : Káptalan-tér 1. szám. Kiadóhivatal: Káptalan-tér 2. szám. ruhás embert szemérmetlenül végig fixirozzanak azok, akik a katonáskodásból törvény szerint vagy természetszerűleg ki vannak zárva. Még kevésbé szép dolog, ha az elhunyt hősnek hozzátartozói oly vakmerően idegesek, hogy az utcán ily szavakkal támadnak rá az olyan férfira, akinek szerintük a harcban kellene lenni: — Mit lóg itthon, mikor mások szenvednek és vérzenek? Ilyen kis események, bár a jelen körülmények között nem teljesen váratlanok és valamennyire indokoltak is, gyilkos módon hatnak a szegény felmentettek megviselt idegeire és sokszor próbára tett kedélyére. És az nem egészen az ö privát ügyük. Nem mondhatjuk: — Könyveljék el a saját számlájukon, amit kaptak felmentett voltukért! — Ellenkezőleg! Sajnálnunk kell őket és társadalmilag oda hatnunk, hogy ilyen nyers érzelmi kitörések minél ritkábbak legyenek, mert ezek a „mi hasznák"-nak nevezett egyének képezik most a nemzet gerinczét, nekik köszönhető, hogy annyi és oly értékes tehetség, munkaerő elvonása dacára is tovább folyik a nemzet élete: van közbiztonság, van termelés, rendben megy az iskolázás, valahogy él a kereskedelem s ami legfőbb — erős kezekben van a nép vallási és erkölcsi vezetése. Mindazok, akik siratják a harctérre ment családapát, féltik gyermeküket, rettegnek testvérük sorsa fölött mindig csak azokra gondolnak, akiknek foglalkozásuk ségünk. A három hét körülbelül már letelt s igy Szerbiával offenzívába léptünk. — Mi a véleménye erről százados úrnak? — E tekintetben helyes képet rajzolni igen bajos. Először mert nem lehet tudni, hogy ebből az offenzívából mi bontakozik még ki, másodszor pedig nem tudni, hogy meddig fog tartani. — — De „ennyi" haderővel. Nem szabad azonban feledni, hogy minket nemcsak Szerbia érdekel, hanem legfőkép török szomszédunk, kit a világháború annyira elzárt mitőlünk, hogy érintkezni velük nem lehet. Már pedig testvéri kötelességünk, hogy Törökországot mindenben segítsük s ép azért közös erővel indítottunk uj offenzívát Szerbiával, mely kétségtelenül felülmúl minden eddigit. Ez a Szerbia elleni offenzíva vagy hosszú ideig fog tartani, hogy két-három héten belül eldűl s keresztül mehetünk az országon. Hogy pedig ennyi haderőt koncentráltunk a határra, ennek csak az a magyarázata, hogy Romániával szemben ingadozó az álláspontunk. Románia szigorúan semleges, területén nem enged át semmiféle muníciót Törökországnak, nekünk meg okvetlenül ki kell ezt vivni. Ha tehát Szerbiát keresztültörtük, Románia vagy félre áll az útból, vagy . . . — Vagy? — Vagy számolnia kell a helyzettel — mondta a százados hidegen. Kétségtelen valami, Romániát Oroszország befolyásolja. Ez az oka annak, hogy a hosszú idő óta folytatott tárgyalásunk a Balkánon még sikerre nem vezetett. Ha tehát nem hajlott a barátságos szóra, bizonyára észretér fegyvereink ropogására. Mert nekünk egyetlen célunk Törökországgal érintkezést létesíteni. Ezt pedig máskép nem érthetjük el, tehát kénytelenek Kéziratok a szerkesztőség, előfizetések a kiadóhivatal eimére küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. tetszetős beállitása révén sikerült itthon maradniok. Minden felmentettben csalót szimatolnak s nem hajlandók róla elhinni, hogy itthoni munkakörében csakugyan nélkülözhetetlen, a hazára nézve pedig pótolhatatlanul előnyös volna. Pedig hát ezren és ezren vannak olyanok, akik sohasem folyamodtak felmentésért, egy szóval se fitogtatták és dicsérgették értékességüket, hanem feljebbvalóik, munkaadóik eszközölték ki, hogy a vezetett üzem, intézmény vagy hivatal vezetésében megmaradhassanak. Ezek az ezrek és ezrek nem nagyon szivesen élvezik a hivatalos előnyt s gyakran hallani ilyen kifakadásokat: •—• Igaz, hogy veszedelembe mennek amazok, akik a harctéren vannak, de becsülik, bálványozzák őket s a halál helyett legtöbben kitüntetéseket kapnak. Mi, felmentettek végezzük a munkát helyettük öt-hat, sőt tiz ember helyett is dolgozunk. S mi a hála? Nincsenek velünk megelégedve, mert nem birunk annyi munkaerőt pótolni. Az utcán csúfolnak, a munkánkban kritizálnak, idegeink tönkremennek, egészségünk leromlik s végtére se vagyunk egyebek mint gyávák. Az ilyen ambiciózus lelkeknek annál nehezebb a helyzetük, mert a törvény értelmében rá vannak szorítva, hogy a felmentvényt használják- Nem szabad nekik lelkesedniök s e lelkesedésből kifolyólag önként beállaniok katonának, mert az önkéntesektől törvényszerüleg megvonják állásuk összes előnyeit és fizetésüket. vagyunk mindenen átgázolni. A Dardanellák bár tartják magukat erősen, de ha a mi segítségünk is ott lehet, ugy nemcsak az orosszal, hanem Angliával és Franciaországgal is szembetaláljuk magunkat. A nyugati határon offenzivánk pihen, itt azonban azt is megnyithatjuk. — És Bulgária is mozgósít százados ur ! — Persze, hogy mozgósít. Pár nap múlva minden bizonnyal Bulgária ágyúi is készek lesznek s akkor aztán az egész Balkán talpra áll. Innét lehet meríteni a következtetést, hogy Szerbiával hamarosan végzünk. Ekkor azonban Romániának nem is kell hadat üzenni, mert az első bolgár ágyúlövésre, ö is aktiv szerepbe lép. Hogy mi minden bontakozik még ebből ki, azt emberi ész ma nem képes megmondani. Mindenesetre bizunk eddigi sikereinkben és szilárd meggyőződésünk, hogy fegyvereinket a győzelem ezentúl sem hagyja el. Mi mindnyájan tudjuk mért harcolunk, mért áldozzuk föl életünket és vérünket s ez az erős hit, a sárból is acélt képes teremteni. — Ily körülmények között mi a véleménye százados urnák Olaszországról. — Olaszországra is rá kerül a sor. A mostani haderőinknek eddig csak az a legfőbb feladata, hogy az olaszt sakkba tartsák. Szerbia és cinkosai után teljes erőnkkel ellenük offenzívába lépünk,' ellentállásra akkor azonban már nem lesznek képesek, mert hadiszerük fogytán lesz. — Külömben is az olasz muníció pazarlást ki se lehet mondani. — Igy tehát a szerbiai különbéke dugába dőlt? — Magától értetődik, mert ma nincs haszontalanabb dolog, mint a békeálmodozások. Most