ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-01-24 / 4. szám

tékben hízelgett az ő zsidó nationális büszkeségé­nek az, hogy referálhat oly zsidó származású bölcsről és csodatevő emberről, aki halála után övéinek megjelent. Mindenesetre kissé gyanús a feltámadásról szóló adatban ez a közbeszúrt mon­dat: „miután az isteni próféták ezt és ezer más csodás dolgot róla megjövendöltek volt." Ez szolgáltatott legtöbb okot arra, hogy a feltá­madásról szóló mondatot sokan hamisítványnak tartják. De a szerző gondolatvilágába való mélyebb behatolás után ezen szavakat is bátran tulajdonit­hatjuk Josephusnak. Amint a fennemlitett kijelen­tés: „ő volt a Krisztus" minden nehézség nélkül beleilleszthető a Jézusról szóló szakaszba, t. i. abban az értelemben: Ö volt az „úgynevezett" Krisztus, t. i. követőinek szemében, époly értelem­ben vette Josephus az említett gyanúsaknak látszó szavakat. Josephus megengedi ugyan, hogy a próféták megjövendölték Jézus föltámadását s valószínűleg hitte is, hogy a jövendölés beteljese­dett, legalább tagadni nem meri; de nála nem ez a fő, nála az a fő, hogy a jövendölések teljesedése nem hozta meg a zsidó népnek a várt felszaba­dulást az idegen uralom alól. Szerinte csalódott a zsidó nép, csalódtak a próféták, midőn jöven­döléseik teljesedése dacára a dolgok történelmi fejlődése a vallás-politikai remények meghiúsulását s a római uralom megerősödését eredményezte. Igy vette Josephus a próféták jövendöléseit: jövendöléseik beteljesedtek, de az azokhoz fűzött remények meghiúsultak; csoda, hogy annyi kudarc után még találni keresztényeket. — Ilyen Josephus gondolatmenete. HÍREK. Tarkaság. A császár kenyerén. Katonának lenni, — azt mondják, — szép dolog. És tényleg. Nagyszerű a katonai élet. De csak — messziről. Közelről tekintve vekker-óra. Felhúzzák gondosan s akkor üt, amikor az em­bernek tetszik. Egy napig még csak megjárja a katonai szubordináció. De a másik nap már hatását veszti. Reggel ötkor felkelés. Hja a katonáéknál első a frisseség. Hét felé reggeli. Pompás fekete­kávé. A haragosok azzal vádolják a remekbe ké­szült feketét, hogy erősen kendőzi szépséghibáját s hogy vegyileg közelebb áll a forró vízhez, mint a kávéhoz. Pedig a feketekávé háládatos portéka. Nem feketíti be a fehér zománcos fogakat s a mi a fő, hogy a forrósága jó hatással van a gyo­morra. Reggeli után szórakoztató társasjáték a borju­mezőn. Ez se komisz dolog. Csupán az emberben növeszti a jó étvágyat. Ami féltizenkettö felé pon­tosan kidukál a megéhezett hatonának. Az udvaron hatalmas katlanok ontják a ki­fogástalan husievest. Ha semmi egyéb nem jó a katonáéknál, de a husieves az pompás. Kár hogy olyan ízléstelen katlanokból meregetik felgyűrt ujjú szakácsok a meleg, zsiros levest. Ha például em­pirkötényes kisasszonyok teritett asztalnál leveses tálban szolgálnák fel a husievest, bizonyos, hogy kétszeres gusztussal fogyasztaná el a katona. No de igy se vész kárba. Van elég éhes, jóétvágyu gyomor a szubordinációs világban. Micsoda bábeli zűrzavar van a menázsi osz­tásnál. Szinte megrémíti az embert a rettenetes tömeg, mely a szakácsokat csajkáikkal megro­hanja. Ember-ember hátán tolong. Pedig minden századnak külön helyen osztják a menázsit. A husieveshez jókora darab hust is adnak. Akárhány nagyehetü szlovák testvéren kifog a hus. Kár, hogy szívóssága a radirgummival vetekszik. A főzelék, magyarul csuszpajz pontos óra­rendet követ. Krumpli, bab, krumpli, bab. Aztán megint krumpli, bab. És igy tovább. Egyik nap krumpli, a másik nap bab. Igy megy az talán a világteremtése óta. Az öreg vitézek állítása szerint. Ebéd után édes a pihenés. De csak kettőig. Kettő után munkába fog a katona. Ekzecirozás az egész vonalon. Olykor egy kis raszt. Pihenés. Félőt felé vége a mulatozásnak. Víg énekszó mellett masíroznak vissza a kaszárnyába a vité­zek. Sarzsi utasítás szerint emelkedik a dalolási inger. Hiába, kell vigság is a katonának. A naiv emberek irigykedve bámulják, milyen jókedvük is van a katonáéknak. Még énekelnek isi Jól megérdemelt munka után jólesik a va­csora. Kivált ha a reggeli menü ismétlődik meg újból. Feketekávé. Mintha az arabszellem ural­kodna a kaszárnya falain belül. Annyiszor tálal­ják fel a veszedelmes menüt, hogy az embernek önkéntelenül a füstös, cigányzenés kávéház jut az eszébe. Persze pincér nélkül. Azaz mégse. Pincér van elég. Annyi mint a vendég. Minden csajkás katona pincér is egy személyben. Azután vendég. Végül mosogatólány. Amint elfogyasztotta a csajka tartalmát, a vendég ur mosogatólánnyá változik át. Kimegy a folyosóra és nyomban el­mossa az edényét. Este a szobalány stádiumába jut. Megveti hívogató puha ágyát. Kár, hogy lepedő és vánkos hiányzik. A dunyhát pedig hidegszivü pokróc he­lyettesíti. De ez nem döntő a katonára nézve. El­alszik az a zsuppszalmán is. Erős fűrészelés jelzi, hogy a mannzimmer alszik. Mely után a szomjas bogárhad átveszi az éj csendes birodalmát. Fery. Kanonoki installáció. Azon örvendetes hirt, melyet a Magyar Kurír szemfényvesztő gyorsasággal szerzett meg és tett közzé a napilapokban, hogy dr. Csárszky István pápai kamarás, érseki irodaigazgatót a király leg­kegyelmesebben esztergomi kanonokká nevezte ki, a napokban követte a hivatalos lap híradása és elkészült a díszes kinevezési okmány, mely nélkül az installáció meg nem történhetik. Pénteken jött meg az esztergomi főkáptalan­hoz a hivatalos értesítés, hogy a kinevezési ok­mány megérkezett. Erre a főkáptalan rendkívüli ülést tartott, melyben elhatározta, hogy az instal­láció szombaton délelőtt lesz 9 órakor. A főkáptalanra nézve ünnepélyes napot reg­gel a bazilika nagy harangjának zúgása jelezte. A gyászjelvények lekerültek az árván maradt stal­lumról, mert uj tulajdonosát kellett magába fogad­nia, aki fiatalos munkabírásával, kipróbált tudo­mányával és az egyházi ügyekben való nagy jártasságával gj-arapitja a főkáptalan diszét és elismert érdemességét. A főszékesegyház téli kápolnájában a főkáp­talan tagjai előtt tette le a szokásos esküt az uj kanonok, majd innen ünnepélyesen bevezették a főszékesegyház szentélyébe, hol már helyet foglal­tak a kinevezett prelátus-kanonok tisztelői és az udvari papság. Graeffel János prel.-kanonok, nagy­préposthelyettes megkezdte a beiktatási szertartást s rövid beszédben méltatta az installálandó egy­házi férfiú jeles érdemeit, majd felszólította Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgatót, a Ferenc József rend lovagját, hogy olvassa fel a királyi kinevező okmányt és a bibornok-hercegprimás kisérö iratát. Ezek után a nagypréposthelyettes átadta az uj kanonoknak a kanonoki jelvényeket s bevezette az őt megillető stallumba a főkáptalan lelkes „vívat"-ja közben, melyre viszhangként felharsant a kóruson az ének. Majd a „Te Deum" következett s utána dr. Csárszky István prel.-kanonok nagymisét celebrált. A prel.-kanonok továbbra is bent marad a hercegprimási udvarban s a főkáptalani ügyekben való részvétel mellett a főegyházmegyei kormány­zásban is segítségére lesz a főpásztornak. R. * A hercegprimási udvari papság körében változások, kinevezések és előléptetések történtek. — Dr. Csárszky István prelátus-kanonokot a bi­bornok hercegprímás felmentette az irodaigazgatói teendőktől és egyben oldalkanonokjává nevezte ki őt. — Az igy megüresedett irodaigazgatói állásra dr. Breyer István érseki titkárt nevezte ki Ő Eminen­ciája. A bibornok hercegprímás iészéről jövő min­den intézkedést és kinevezést tiszteletteljes öröm­mel fogad a papság és a hivek tömege, mégis ezen kinevezésnél különös örömünket kell nyilvá­nítanunk, mert dr. Breyer István egyéni értéke és közkedveltsége folytán ugy érezzük, mintha mind­nyájunkat ért volna ez a kegyes kitüntetés. — Az udvari papság többi érdemes tagja megmaradt eddigi állásában: dr. Lepold Antal főszentszéki tanácsos, hercegprimási titkár, dr. Drahos János főszentszéki jegyző és dr. Pongrácz Frigyes gróf érseki szertartó és levéltáros. * Tábori főpap halála. Még nemrégen lát­tuk városunk utcáin az erős, hatalmas főpapot és szerdán hozza a posta a szomorú hirt: Grúsz László prelátus, tábori főpap, c. prépost, a Ferenc József rend lovagja meghalt Bécsben jan. 18 án rövid szenvedés után. Nem tudjuk, hogy milyen betegség döntötte le az erős, munkabíró egyházi férfiút, de bizonyos, hogy még élhetett volna, hiszen aránylag fiatal ember volt s Esztergomban való tartózkodása idején a ferencrendiek templomában élénk tevékenységet fejtett ki: gyóntatott és celeb­rálta az ünnepi infulás miséket. Ismerősei, tisztelői őszinte fájdalommal fogadták a lesújtó hirt s nagy részvéttel vannak Grúsz Ede föreáliskolai igazgató iránt, aki az elhunytban közeli rokonát gyászolja. * Uj ügyész a takarékban. Folyó hó 16-án tartott ülést az Esztergomi Takarékpénztár Rész­vénytársaság igazgatósága és döntött a nagy kér­dés fölött, hogy a pénzintézet ügyészi állását ki­vel töltse be. A kérdés olyan megoldást nyert, a melyet a közönség örömmel vehet tudomásul, miután ezáltal a takarék érdekei jártas kezekbe kerültek. Dr. Wipplinger Ödön ugyanis mint ügyész­helyettes már 18 év óta vezeti és képviseli a tár­saság ügyeit, tehát csak önállóan fogja folytatni azt a munkát, amelyből eddig is férfiasan és nagy hozzáértéssel kivette részét. Dr. Wipplinger elő­terjesztésére az igazgatóság dr. Mattyasovszky Béla ügyvédet választotta meg ügyészhelyettesül. * Közgyűlés. Az „Esztergomi Kath. Kör" január hó 24-én d. u. 5 órakor tartja XXIII. ren­des közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Elnöki meg­nyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Számvizsgáló-bizottság jegyzőkönyvének felolvasása. 4. Könyvtárnoki jelen­tés. 5. A tisztviselői kar s a választmány lemon­dása és az uj tisztikar s a választmány megválasz­tása. 6. Számvizsgáló bizottság választása. 7. In­dítványok, melyek az alapszabályok szerint a köz­gyűlés előtt az elnöknél Írásban terjesztendök be. * Főegyházmegyei hirek. Xuofer Lajos ujmisés Dorogra küldetett kápláni minőségben. — Frastaczky Linus János 0. F. M. esábrági ad­ministrator meghalt f. évi január 11.-én. Született 1844-ben és 1868 ban szentelték áldozópappá. * Halálozások. Fekete Ferenc, az eszter­gomi ker. munkásbiztosi tó pénztárnoka szerdán éjjel 64 éves korában meghalt. A megboldogult a pénztár keletkezésétől, tehát több mint két évtized óta állt ez intézmény szolgálatában. Az érdemes tisztviselő temetése pénteken d. u. 4 órakor ment végbe a belvárosi temető kápolnából nagy részvét mellett. — Kakula Márton városi fogyasztási adóügyér jan. 19-én 47 éves korában rövid szen­vedés után elhunyt. Béke poraikra! * Adakozások a segélyakcióra. A jelenlegi véres világháborúban hősi halállal kimúlt eszter­gomi vitézek özvegyei és árvái javára az elmúlt héten adakoztak: dr. Wipplinger Ödön takarék­pénztári ügyésszé történt megválasztatása alkal­mával tiszteletére tervezett bankett megváltása fejében 100 koronát, továbbá Szecskay Kornél ügyvéd 10 koronát. Fogadják a nemesszivü ada­kozók a segélyakció elnökségének leghálásabb köszönetét. * A gabonanemüek és a liszt árának uj megállapítása. A in. kir. kereskedelemügyi mi­niszter f. évi 913/IV. 3. számú rendeletével az esztergommegyei ármegállapitó bizottság által ho­zott határozatot megsemmisítette és a következő árakat állapította meg: Esztergom vármegye egész területére : A) A gabonánál: Buza ára 100 kilogrammonként 40 kor. — fii. Rozs ,, „ ,, 32 ,, ,, Árpa „ „ „ 27 „ 50 „ Tengeri „ „ „ 22 „ — „ B) A lisztnél: 1. Búzalisztek: a) Finom tésztaliszt (0-ás) ára 100 kilogrammonként 67 ,, — „ b) Fözöliszt (2-esnél nem durvább) 100 kilogrammonként 63 „ 08 „ c) Kenyérliszt 100 kilogrammonként 46 „ 96 ,, d) Egy minőségű (simaőrlésü liszt 100 kilogrammonként 48 „ 80 „ 2. Rozsliszt 100 kilogr.-ként 43 „ 30 „ 3. Árpaliszt „ „ 43 ,, 40 „ 4. Tengerliszt ,, „ 31 ,, 90 „ legmagasabb árban állapittatnak meg. A követelhető legmagasabb ár a 8682/1914. M. E. számú rendelet 1. §-a értelmében búzánál 2%-nál nem több idegen keveréket tartalmazó hektoliterenként 76 kilogrammos súlyminőségü egységes búzára, rozsnál 2%-nál nem több ide­gen keveréket tartalmazó hektoliterenként 70 kilo­grammos súlyminőségű egységes rozsra, tengeri­nél pedig egészséges, őrlőképes és emberi táplál­kozásra alkalmas, de nem apró, vagy gömbölyű szemű (cinquantin, putyi) tengerire vonatkozik. A lisztek keverésénél az árak ugyanolyan arány szerint állapittatnak meg, mint a milyen arányban az anyagok keverése történik. Vagyis

Next

/
Thumbnails
Contents