ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914
1914-01-25 / 4. szám
* Cigánykaland. Horváth András letkési muzsikus cigány a napokban mámortól elázva bandukolt hazafelé. Párkányban találkozott két szeneskocsival s jó borravaló ellenében felkéredzkedett a kocsira. Útközben elmondta, hogy Letkésre tart s ha elviszik Garamkövesdig, szívesen megfizet érte. A két kocsis ravasz szemhunyorítással vállalta a fuvart és felvették a kocsira az elázott cigányt. Horváthot az uton elnyomta az álom s alig hagyták el Párkányt, arra ébredt, hogy lelökték a kocsiról s ott hagyták az árokparton, a kocsi pedig sebes vágtatással visszahajtott Párkányba. Mikor a váratlan meglepetésből magához tért, elrémülve tapasztalta, hogy csomagja, melyben egy öltözet ruhája volt s a péntárcája 6 kor. 12 fillérrel együtt eltűnt. A kárvallott cigány panaszára a csendőrség megindította a nyomozást. * Lövés az éjszakában. Mali István sárisápi bányamunkás az elmúlt napokban késő este épen a bányába indult, midőn az uton Hausknecht Márton csolnoki és Viszkop Lajos sárisápi legényekkel összetalálkozott. Hausknecht egy ideig csendesen elbeszélgetett Malival, midőn hirtelen lövés dördült el, amely Malinak a balkarját találta. Hausknecht és társa a lövés után futásnak eredtek s eközben el is hajította Hausknecht a forgópisztolyt, melyei Malit meglőtte. A csendőri nyomozás során Hausknecht azzal védekezett, hogy nem szándékosan lőtte meg Malit, hanem beszélgetés közben a kezében tartott forgópisztoly véletlenül elsült. Mali sebesülése könnyebb természetű. A gondatlan Hausknechtet most a bíróság fogja kérdőre vonni gondatlanságból okozott könnyű testi sértés miatt. * Egy 109 esztendős jegyzőkönyv. E lap hasábjain a közelmúltban egy érdekes kultúrtörténeti közleményt olvashattunk Trubinyi János gajari plébános közlése alapján a pozsonyi általános papnevelő történetéből. Érdemes és tanulságos munka a plébániai könyv- és irattárak áttekintése: sok feledésbe ment és kultúrtörténeti szempontból értékes adat jut nyilvánosságra. Sok értékes könyv és feljegyzés menthető meg az utókor számára egyházhatóságunk üdvös intézkedése alapján, melynek értelmében könyvindexek készítendők a plébániai könyvtárakról. De hogy a talált adatok közkincsül szolgáljanak, a leközlésük is kívánatos volna. Mostanában igen aktuális téma és sokszor vita tárgyát képezi a lelkészi illetmények és szolgáltatások megváltásának módozata. Sok oldalról halljuk a panaszt e tárgyat illetőleg, mely már hosszú idő óta foglalkoztatja az illetékes tényezőket, mert sokszor igen visszás helyzetbe hozza híveivel a lelkészkedő papságot. Erre vonatkozólag találtam egy érdekes adatot, melyet szóról-szóra le akarok közölni. Az akta egy vastag, merített papiros iven felvett jegyzőkönyv, melynek felzete igy hangzik: Vizkeleti Határban lévő Nád Kosutiak által minémő móddal arattatott le. Maga a jegyzőkönyv pedig igy szól: Anno 1804° die 6 a Aug. N. Kosúti Helység által, az Fekete Vizén, Fölső Malomnál lévő Mságos Uraság Nádjában lopáskép való Nád aratás minémő móddal ment végbe, amint az alább irt Bizonságok vallák. következik. Nemes Kossuth Helységben Nedeczky Űr házán lakozó Nemtelen Kubicza Mártony és Fekete János Ttes Vrjrye Nótárius Úr Házán lakozó Kurentsár Jozseff nemleien zsellér emberek, mind ketten ötven Esztendökhez közelebb, akik az Nádaratásban magok is jelen voltak, e következőket vallák, hogy tudni illik: Az N. Compossessor Urak Vasárnap Szedmák Dániel Úr, Hadnagy és Comissárius Úr Házához öszve gyűjtetvén, a véget, hogy tudni illik: mivel hogy az Plébános Urokk Istálló Szerhája megrongyosodott volna, annak meg igazitatása eránt előre gondolkodnának, annak okáért az következendő Nap minden Házról szabott Büntetés alatt, Sarlókkal és Nádvágókkal az Hadnagy Úr házához meg jelenjen egy Ember el rendöltetett. Az emiitett két Bizonság válla, hogy ők mind Nemtelenek 25. Páltza büntetés alatt meg jelenni kéntelenítettek, és így elintézvén az Dolgot, hogy némellyeket Ladikokkal, másokat Kocsikkal és Szekerekkel, egyebeket pedig Pallérokkal rendölének és az egész Helységben egy Ház sem maradott el, a melyből jelen nem lett volna. Az Nád aratók, a mint az két Bizonság válla 60-ig való volt Nemes és Nemtelen. Az Pallérok a kik az Partról reánk lármáztak, (úgymond) ezek: Szedmák Dániel Úr, Fekete János Úr Nótárius Úr, Ábrahámfi Úr és Kiss Ignatz N. Urak. Nosza (úgymond) Fiaim ! (Szedmák Úr) már el mult ugyan az Dél, de tsak Szívvel Lélekkel rajta, majd hozatok Kenyereket és egy Akó Bort, által épenséggel ne arassatok, hanem túl vagyon N. Tót János a szerényt arassatok, amint az igazgat benneteket. Mi azonhan (úgymond) hogy ölegendő Ladikjaink nem voltak, kéntelenítettünk az vizet gázolni, és sok helet, a hol nagy volt a Viz nem arathattunk, a melly félre az említett Tót János bennünket igazgatott, hanem minnyájan, a kik gázolódtunk, tsak az kissebb Vizet kerestük, nem gondolván az rendölt Határozóval, es így az ígért Bor elérkezvén hozzáláttunk, és meg raktuk Szedmák Úr szekerét, Ábrahámfi Úrét, és Nemes Kováts János Kotsiját, N. Pangi Jánosét és N. Turótzi Ferentzét, le rakván az Szt. Jánosnál lévő gyöpre, hogy meg Száradna az Nád. E képen válla Kubitza Mártony és Kurentsár Józseff, se többet hozzá nem tévén, sem el nem hagyván abból valamit Signatum Vizkeleth die 27 a Aug 1804° Cinege Imre Nótárius és P. Mester * Korcsmai csendélet. Kecskeméti József lábatlani legény többek társaságában mulatgatott csendesen a lábatlani Váli-féle vendéglőben. Víg poharazás közben a másik asztalnál ülő Benárek József legény minden előzetes szóvita nélkül egy három decís boros poharat dobott Kecskeméti felé, akit a pohár fejen talált, ugy hogy feje betörött. Kecskeméti sebe eléggé súlyos. A poharakkal dobálodzó Benárek ellen súlyos testi sértés vétsége miatt az eljárás megindult. * Kutya miatt. Turi János nagysápi kanász kutyájára a minap Tót János és fia József valamiért megharagudott s emiatt el is akarták alaposan dögönyözni a kuvaszt. Turi János segélyére sietett hűséges szolgájának és pedig oly eredménnyel, hogy a gazda és fia szegény Turi Jancsit kétszer arcul ütve, ököllel megverték. Turi panaszára a bíróság a két Tót ellen megindította a büntető eljárást. Irodalom és művészet. Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. (Megjelen havonként kétszer: 5-én és 20 án. Évi ára 12 korona. Budapest, VIII., Horánszky-u. 20 sz.) A külföldi katholikus folyóiratok magas színvonalán álló irodalmi vállalat. Stylus és szellemesség szempontjából a korral és az ellentáborral szemben egyáltalán versenyképes s a mi fő: tartalom szempontjából nevéhez méltóan a magyar kultúra örökbecsű eszméinek harcosa. Legújabb száma most jelent meg a következő gazdag és változatos tartalommal: Tanulmányok: Keresztény és buddhista erkölcsi ideál. Dr. Tóth Tihamér. — Müvészetügyi fejlődések a nyugaton Velics László S. J. — Katona Lajos. Dr. Alszeghy Zsolt. — Parsifal. Demény Dezső. — Tárca: Kétféle vég. Risco Albert S. J. — Pajzs és kard: Levélszekrény. 23. Egyéni jámborság és tömegvallás, m. b. — Bemutatkozik . . . B. K. — A magyarországi szabadkőművesség, m. i. — „Fukar kezekkel ..." n. p. — L'admiral Nicol. —más. — Szemlék és kritikák. — Napló. Bangha Béla: Jellemrajzok. I. kötet. (Tudósok, irók, művészek.) Ára 1 korona. Míg a nagy bűnök gyorsan nyilvánosságra jutnak, megmételyezve a világot, addig a nagy események rejtekben virulnak s rendesen csak az erényhős halála után jutnak elismeréshez. Pedig mennyi erényhőst termelt a kath. egyház. Bangha Béla S. J. csak az újkor néhány nem kanonizált lángjellemét gyűjtötte össze ismeretes művében, melynek kedvező fogadtatása szükségessé tette a második kiadást. Kár, hogy nem egyszerre, hanem füzetenkint jelenik meg e rendkívül nevelő hatású történelmi olvasmány. Megjelent az „Apostol" nyomdában. (Budapest, VIII., Mária-utca 25.) Kapható minden könyvkereskedésben. Az „Élet" könyvei. A legújabb magyar irodalomnak oly nagyszámú nemzetietlen, sőt vajmi gyakran az erkölcsi anarchia alapjára helyezkedő termékével szemben nemzeti és erkölcsi irányt hirdetnek e könyvek, melyeknek mindenike olyan lelkületből fakadt, hogy már maga a szerző egyénisége is garancia a tartalomnak és az irodalmi céloknak fenkölt tisztaságára nézve. Modern könyvek ezek is, a hangot, az irodalmi és művészi formákat tekintve, — de ősi hagyományaihoz hívek az egyéni és társadalmi élet nemzeti és erkölcsi alapjainak és céljainak megbecsülésében és mindenek fölé helyezésében. Ismert és nagynevű írók, akik külön-külön járták a maguk utait, amelyben ha egy cél felé törekedtek, —éppen nem véletlen, hogy most együvé jutottak. És hogy együtt vannak: most látszik csak, hogy mily nagy az a szellemi erő, mely a modernség mezébe rejtőzködő, lármás, féktelenségekkel szemben azt a világnézetet vallja, mely megteremtette a magyar kultúrát. Ezt a tekintélyes vezérkart látva, hisszük és tudjuk, hogy kultúránknak nemzeti és erkölcsi alapjait sikerülni is fog megvédelmezni. A kötetek, amelyeket a nyilvánosság elé bocsátunk, beszélni fognak maguk helyett. Művészi köntösben, a legkényesebb ízlést is kielégítő nyomdai kiállításban egy-egy kiváló szellemnek, egy-egy nagy léleknek hatalmas megnyilatkozásai mindannyian, — kell, hogy magukkal ragadják mindazokat, kik nemzeti, társadalmi és egyéni létünkről még így gondolkoznak. És hisszük és tudjuk, hogy ezek még nagyon sokan vannak, sőt ezek alkotják a magyar intelligenciának nagy többségét. A költészet, a művészet és az irodalmi, a történeti, földrajzi és szociális tudományok — szóval mindaz, ami a modern ember szellemi szükségletéhezhozzátartozik, szóhoz jut e kötetben, melyek együttvéve egész szellemi kincsesházat alkotnak. Az „Élet" szerkesztőbizottsága; Andor József Dr. Fieber Henrik Izsóf Alajos Krywald Ottó Dr. Pethő Sándor Dr. Radványi Kálmán Dr. Sík Sándor Dr. Szabó László Torna István Dr. Vass József Az „Élet" Könyvei harminc kötetből fog állani. Most jelent meg 10 kötet, melyet a következőkben ismertetünk: Ambrus Zoltán: Színházi esték. Ambrus Z. a legbecsültebb magyar újságírók egyike. Irodalmi kritikai cikkei oly nagy és általános elismerésben részesültek, hogy szerzőjüket nemcsak a KisfaludyTársaság, hanem a Magyar Tudományos Akadémia is tagjainak sorába választotta. Ambrus a nyolcvanas évek elejétől kezdve minden va'amire való színdarab bemutató előadásán jelen volt Budapest színházaiban, — talán ö az egyetlen kritikus tanuja annak, amit a színpad az utolsó harminc esztendő alatt produkált. A régi klasszikus darabok felújításától kezdve a drámairodalom legfrissebb terméséig, összesen ötven színműről mondja el itt a véleményét, oly rendkívül szellemes modorban, hogy e munkáját olvasni van olyan tanulságos és élvezetes, mint mindezeknek a daraboknak az előadását végig nézni. Andor József: A tanítónő. A szerző több mint két évtized óta jó ismerőse már a magyar olvasó közönségnek. A Budapesti Hirlap fedezte fel ezt az uj talentumot és ez a lap közölte éveken át a Cyprian álnév mögé bújt szerzőnek a kisvárosi életből vett gyönyörű rajzait és lélekkel, meleg érzéssel tele elbeszéléseit. A Budapesti Hirlap után számos más újságnak, hetilapnak és folyóiratnak vált szinte páratlan népszerűségű munkatársává Andor József. A tanítónő kétségtelenül legkiválóbb műve: egy kiforrott talentumnak alkotása, melyet a szerzőnek már teljesen kifejlett írói készsége, biztos kompozíciója és szines festése emelt művészi magaslatra. A regény mellé ebbe a könyvbe foglalta össze a szerző legújabb novelláit is. Cholnoky Viktor: Kaleidoszkóp. Egy újságíró, aki félelmetesen sokat tud, mindenesetre ritka jelenség. Ilyen fenomén volt a korán elhunyt Cholnoky Viktor, akinek minden egyes cikke a tárgy legpontosabb ismeretével s az Írásnak tökéletes művészetével készült. A természet nagy titkaitól kezdve az emberi léleknek nagy mélységéig mindent ugy ismert, hogy minden cikkéből mindenki tanulhatott valamit, — ideértve még a szaktudósokat is. Egyéniség volt a szó leghatározottabb értelmében; egyéni volt a tudása és a módszere, amellyel ismereteit az olvasóval közölni tudta. Egy filozófus derűs nyugalmával, gyakran tréfálkozva irt a ma világtörténelmének nagy eseményeiről és apró epizódjairól, de mindenkor annyira felkeltve és lebilincselve az olvasó érdeklődését, hogy talán emberöltők telnek el, mig nyomába léphet egy másik Isten-adta nagy talentum.