ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-07-26 / 30. szám

körmenetet magát a budapesti kir. udvari plébánia rendezi s az ünnepségekről a következő sorrendet bocsátotta ki: Augusztus 19.-én (a kir. udvari templom búcsúnapján) D. e. 8 órakor szentséges mise. D. e. 9 órakor ünnepies szentmise. D. u. 5 órakor a „Szent Jobb" kitétele, utána szentbeszéd és ünnepélyes vecsernye. Aug. 20.-án (Sz. István ünnepén). Reggel 4—5 óráig harangozás Budapest összes templomaiban. Reggel a papság vezetése mellett a hivek körmenetileg „Sz. Jobb "-körmenetre a királyi várba indulnak, hol meghatározott sorrend szerint a Szent György-utcában és a Sz. György-téren gyülekeznek. Reggel 6 órakor a királyi udvari templomban csendes szentmise a kir. udvari plébánia hivei számára. Reggel 8 órakor a kir. udvari templomban a nagykörmenetet bevezető könyörgések, melyek után a körmenet elindul. Ennek érkeztével a Nagyboldogasszonyról nevezett koronázó templomban az egyházi és világi hatóságok stb. kijelölt helyeiket elfoglalják, mire szentbeszéd és ünnepi szentmise következik. Ugyanakkor a templomba nem férő hivek számára a koronázó templom oldalán levő szent István-szobornál szabad ég alatt szent beszéd és szentmise. — Szent mise után a körmenet vissza indul a kir. udvari templomba, ahol az ünnepélyes Te Deum után a „Sz. Jobb" a hivek tiszteletére egész napon át kitéve marad. D. u. 5 órakor szentbeszéd, utána ünnepélyes vecsernye a királyi udvari templomban. A körmenetre gyülekezés reggeli 7 órakor. Indulás pont 8 órakor. A körmenetet a budapesti kir. udvari plébánia körmeneti keresztje nyitja meg. A kereszt után a menetben résztvevők csoportokban haladnak. A kir. vár kapuja előtt az egyesületek és a plébániák két részre oszolva sorfalat képeznek és a „Sz. Jobb"-ot bevárják. A kir. udvari templomba csak a papság és a főbb méltóságok lépnek be, akiknek távozása után az ájtatos közönség is bejuthat a templomba és a „Sz. Jobb" elé járulhat. A templom az egész napon át nyitva marad. A Te Deum és az áldás után az ünnepélyes körmenet véget ér. Ajtatosságok. Aug. 21—27.-ig (Sz. István ünnepének nyolcada alatt) a kir. udvari templomban minden nap zarándoklás a Sz. Jobb-hoz a következő ajtatosságok mellett. Reggel 8 órakor szentséges mise. D. e. 10 órakor csendes szentmise. (Vasárnap 11-kor énekes mise.) D. u. 5 ó. minden nap szentbeszéd, utána litánia áldással. Aug. 27.-én, a királyi udvari templomban : Reggel 8 órakor csendes mise. D. e. 10 órakor énekes mise, mely után a Te Deummal az ünnepi ajtatosságok véget érnek. Tájékoztató. A budapesti kir. udvari templomban a hivek évközben: I. Bármely nap reggelén szent gyónásukat végezhetik, (hétköznapokon reggel 9 órakor szentmise, vasárnapokon és ünnepeken 8 és 11 órakor szentmise, d. u. 4 órakor szentbeszéd és litánia áldással). II. Teljes búcsút nyerhetnek, ha a kir. vártemplomban a szentségekhez járulnak és az anyaszentegyház szándékaira (5 Miatyánk, 5 Üdvözlégy) imádkoznak a következő ünnepek nyolcadai alatt: a) máj. 30-tól (a „Sz. Jobb" feltalálása ünnepétől) jun. 6-ig; b) aug. 19-től (a templom búcsú napja és az utána következő Sz. István ünnepétől) augusztus 27.-ig; c) okt. 2-ik vasárnapjától (magyarok Nagyasszonya ünnepétől) 8 napon át; d) nov. 19.-étől (Sz. Erzsébet ünnepétől) nov. 26.-ig. III. Részleges (300 napi) bucsut az esztendő bármely napján, ha a királyi udvari templomot töredelmes szívvel meglátogatják és abban az anyaszentegyház szándékaira imádkoznak. Ezen búcsúk a megholt hívekre is alkalmazhatók. IV. A kir. udvari templom főoltára kiváltságos oltár, vagyis az ennél végzett szentmisék által a megholt hivek teljes búcsúban részesülhetnek. V. A miséző áldozárok a főoltárnál és a Sz. István-oltárnál a szentmise-imákhoz a Szent István királyról vagy a magyarok Nagyasszonyáról szóló imákat is vehetik. (XIII. Leó pápa 1900 szept. 15. és 17-én kelt engedélye.) Zarándokoljunk el mindnyájan első apostoli királyunknak, Szent Istvánnak „dicsőséges Szent Jobbjához", nemzetünknek e legnagyobb szent ereklyéjéhez.' Kérjük a hívőket, hogy a Szent Jobbot minél számosabban látogassák meg, s hogy az országos körmenetbon egy szívvel-lélekkel részt vegyenek, ügyes-bajos dolgaikban hazánk nagy szentjéhez bizalommal folyamodjanak és a nemzetünket atyai gonddal szerető Szentséges Atyánknak szándékához hiven, a szent búcsúkat elnyerni buzgó szívvel iparkodjanak. Négy értesítő. A posta négy intézet értesítőjét hozta szerkesztőségünkbe. Ezek : az esztergomi sz. Benedekrendi kath. főgimnázium, az esztergomi államilag segélyezett községi főreáliskola, a nagyszombati érseki főgimnázium és a vele kapcsolatos kir. érseki konviktus, továbbá a szakolcai kir. kath. főgimnázium és a vele kapcsolatos Johanneum internátus értesítői az 1913/14. iskolai évről. Legelsöbben az esztergomi szentbenedekrendi kath. főgimnázium terjedelmes értesítőjét lapozgatjuk át. Első közleménye dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás buzdító beszédét tartalmazza, melyet az intézet kongreganistáihoz mult év december hó 7-én tartott kongregációi ünnepségen intézett. Az a jóságos atyai hang, mely a főpásztor beszédét átlengi, kedvesen vezeti be az értesítő közleményeit. Utána a főgimnázium tanári könyvtárának címjegyzékét kezdi közölni az értesítő Parcsami Henrik tanár összeállításában. Az ezrekre terjedő hatalmas könyvtárnak csak a magyar nyelv és irodalmi, továbbá a történelmi részét közli most az értesítő. A szokásos értesítői rovatok között különös említést érdemelnek az ifjúsági körökről szólók, melyek az ifjúság ideális mozgalmaira vonatkozólag sok érdekfeszítő adatot tartalmaznak. Ezek közül elsősorban a Mária Kongregáció beszámolója érdemel említést. A kongregációnak 79 rendes tagja és 32 jelöltje volt; a fogadalmat 87 távollevő tag újította meg. A kongregáció kebelében a következő szakosztályok alakultak: A gyakori áldozók, a sajtó, a kongregáció külső ügyeit intéző és a missziós szakosztály. A „Czuczor önképzőkör" 149 taggal 3 hetenkint tartott rendes gyűléseket. A körtagok 14 értekezést, 21 elbeszélést, 17 költeményt és 3 egyébfajta Írásművet adtak be bírálatra és 20 esetben szavaltak. A „Gyorsíró kör" 20 rendes és 8 pártoló taggal alakult meg és tagjai a gyorsírás gyakorlati alkalmazásában is szép eredményt értek el. Az értesítőben foglalt hercegprimási beszédet a fürge gyorsíró tagok örökítették meg az utókor számára. Az intézet VII. o. tanulói a céllövészetben is buzgón és sikeres eredménnyel gyakorolták magukat, a cserkészcsapat tagjai pedig több sikeres kiránduláson kivül a szünidőben is gyakorolták a cserkész erényeket, aminek több szemmellátható eredménye is látható a főgimnázium könyv- és szertáraiban. Az ifjúság segélyezésére, a pályamunkák és egyéb jutalmakon kivül 14.027 koronát fordítottak az intézet jótevői. 380 felvett tanuló közül osztályvizsgálatot tett 363, köztük 5 leánynövendék. Kath. tanulók száma 325, izr. volt 32. Jeles osztályzatot nyert 32, jót 91, elégségest 184 tanuló. Egy tárgyból 34, két tárgyból 16, kettőnél több tárgyból 6 tanuló bukott. Az esztergomi áll. segélyezett községi főreáliskola elég terjedelmes értesítőt adott ki a befejezett tanév végén az intézet fenállásának 57. évéről. Grusz Ede Rajmund igazgató nagy tudással rendezte el azokat a jellemző adatokat, melyekből az iskola hü képét magunknak megrajzolhatjuk. Akadémiai izü értekezés helyett a vezércikk leirja egy tanulmányi kirándulásnak történetét, melynek keretében a Balaton vidékét tanulmányozták a növendékek. Az intézet fejlesztésének nagy munkáját szorgalmas odaadással végezte a tanári kar igazgatójának vezetése alatt. A szertárak hatalmasan gyarapodtak a lefolyt tanév alatt s a közönség érdeklődésének és rokonszenvének jeleit is megtaláljuk az ösztöndijak rovatában, ahol Bogisich Mihály v. püspök és a „Girciter" asztaltársaság alapitványairól olvassuk a jelentéseket. A segitő egyesület is szépen lendül s további sikerekkel kecsegtet azon körülmény, hogy a tagok névsorában városunk előkelőbb polgárainak nevével találkozunk. A tanári testület 19 tagból áll a hitoktatókkal együtt s oly jó erők vannak közöttük, hogy a gyermekek szülői a legnagyobb bizalommal bizhatják az intézetre gyermekeik nevelését. Az intézet nyilvános szereplései ünnepélyek alakjában nagyon sikerültek voltak. Az ének, zene és torna müvelésén kivül mozgalmas szerepet játszottak a növendékek a céllövészetben is. Ha a növendékek számát tekintjük, az intézet elég népesnek mondható, de feltűnik, hogy az alsó osztályok népessége nem arányos a felsőbb osztályok növendékeinek számával. Mint kulturtényező igen szép szerepet tölt be ezen iskola városunkban és szívből kívánjuk gyarapodását. A nagyszombati érseki főgimnázium és konviktus 192 oldalas értesítője Eckinger János S. J.: „A kath. intézeti nevelés elmélete és gyakorlata" c. nagybecsű munkájának a prefektusról, mint intézeti nevelőről szóló részét adja vezérközleményül Fallenbüchl Ferenc dr. élvezetes átültetésében. A közvetlen hangon megirt pedagógiai tanácsokat és utasításokat érdekkel olvashatja a nagyközönség is, mert látni fogja, minő feladatot végeznek az internátusok szerény napszámosai s hogy a sokat ócsárolt intézeti sablonszerüség nem is oly félelmetes rossz, mint amilyennek az elfogultak, vagy a tudatlanok feltüntetni szeretik. Az intézet rendes tanári testülete 16 tagból áll, akik közül 4 világi tanerő, a többi esztergomfőegyházmegyei áldozópap. Az értesítő rovatai között itt is a „Mária Kongregáció"-ról szóló rész ragadja meg először figyelmünket, még pedig azzal, hogy közvetlen, otthonias hangon beszéli el azon nagy eredményeket, melyeket ezen üdvös intézmény keretében értek el a növendékek. A kath. sajtó javára 101*96 kor., a missziók részére 371 kor. volt a gyűjtés összege. Részletes jelentés történik a kongreganisták obsequiumairól is. E jelentés a kedves diákkornak valóságos kincsesháza; örömét lelheti benne az intézet magas fenntartója, a tanári testület, a diáksereg és az értesítőt lapozgató idegen egyaránt. A „Pázmány önképzőkör" főleg a szépirodalmi önképzésre szorítkozik, mig a természettudományok művelését külön ifj. egyesület, az intézet „Természettudományi Kör"-e kultiválja. Mindkettőről terjedelmes jelentést közöl az értesítő, sőt a természettudományi körben történt előadásoknak rövid kivonatát is adja, melyből az olvasó szép betekintést nyer az itt folytatott komoly munkálkodásra. A testi nevelést a rendszeres tornán kivül a vivás tanításával is előmozdították. A cserkészet is igen virágzott az intézetben s az értesítő több sikeres kirándulásról számol be vonzó leírásban. Az intézeti tanulók jótékonysági ügyét a nagyszámú pénzbeli jutalmon kivül jelentékeny mértékben emelik a konviktusi alapítványi helyek. 38 növendék élvezte ezeket á 800 koronájával, ami maga horribilis összegre rúgó jótékonyság tanújele. A statisztika adatai szerint felvétetett öszszesen 417 növendék, osztályvizsgálatot tett 400. Ezek közül magántanuló volt 9, izr. vallású 39. Viselet tekintetében megrovás egyáltalán nem fordult elő. A tanulók szülőinek lakhelye szerint pozsonymegyei volt 221, nyitramegyei 89, esztergommegyei 12, budapesti 10, ennél kevesebb számmal pedig az ország csaknem minden részéből. Előmenetel szerint jeles osztályzatot nyert 40, jót 83, elégségest 196. Egy tárgyból 34, kettőből 25, kettőnél több tárgyból 22 tanuló bukott. — A konviktus növendékeinek összes száma 122 volt. A szakolcai kir. kath. főgimnázium értesítője bevezetésül dr. Oslay Ferenc 10 oldalas sűrűn nyomtatott történelmi tanulmányát közli „Szakolca az Árpád- és Anjou-korban" cimmel. Az eredeti kutatások alapján megirt szép munka a város további történetének folytatását is igéri s igy hézagpótló történelmi monográfiának Ígérkezik. Az intézet tanári testülete a hitoktatókon, az int. orvoson, továbbá az ének- és zenetanitókon kivül 18 rendes tanárból áll. Az ifjúság önképzésére a „Gvadányi-Önképzőkör", hitbeli megerősítésére pedig a „Mária Kongregáció" szolgált. A jótékonysági rovatban összegezés nincsen, igy is megállapítható azonban, hogy a növendékek az előbb ismertetett két intézet jótékonysága arányában részesültek segélyezésben. A lefolyt tanév elején vette át az intézet „Segitő-Egyesülete" a főgimnázium szomszédságában emelt kétemeletes internátusi épületet, melyet dr. Csernoch János biboros-hercegprimás, a gimnázium volt növendéke, Szakolca szülötte és jótevője iránt érzett hálája és hódolata jeléül „Johanneum"-nak nevezett el. A 40 növendék számára berendezett internátus minden helye már az első évben megtelt s ez a legszebb bizonyítéka annak, hogy hézagot pótol s felállításának gondolata helyes és indokolt volt. Az intézet történetében is jelentős volt a lefolyt tanév, mert a közoktatásügyi kormány bőkezűségéből az uj konviktus mellé uj gimnáziumi épületet is nyert, amennyiben a régi JezsuitaKollégium épülete a kor igényeinek megfelelőleg alakíttatott át e célra. Az intézet statisztikája szerint a magántanulókkal (20) együtt 311 növendéke volt az