ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-01-18 / 3. szám

pozitív vagyona növekszik. Hanem mentik meg, ha útszélen hagyják, az a gyermek vagy meghal, vagy ha megmarad, a közbiztonság apacsa lesz belőle, a társadalom számlájára jutva tehernek. Sokan azt mondhatják, miért védjük annyira a gyermeket, mikor van nekünk annyi felnőtt testi s lelki nyomorékunk, kimerült embertársunk. Ez igaz, ezeket is szánjuk. De a mentést a nemzet érdekében elsősorban ott kell kezdeni, hol az élet kezdődik s nem ott, ahol leáldozóban van. Annak a züllésnek indult gyermeknek számlapjára a haza még nem írhat tartozást, nem adott neki eddig semmit; inkább a gyermeknek van követelése a hazától, mely existenciát tartozik adni neki s amelyet azután a maga céljaira tartozik kihasználni, mondjuk nemes célra. Mikor tehát megszáll bennünket a gyermekmentés szeretete, azt éreztetjük, hogy arra a munkára kell minél többet felajánlanunk, mely a gyermekből a jövőre nézve embert akar nevelni. 4. A gyermekvédelem utja lelki haladást jelent, midőn a lelket akarja elsősorban fehérré tenni. Minden charitativ, vagyis emberszerető mozgalomnak a lélek értékelése ad lendületet. A gyermekvédelemben megvan az az Istentől jövő impulzus : emelni a lelket. Ez az evangélium tanításának is sarkpontja: a lélek végtelen értékébe vetett hit. Igy segíti elő a gyermekvédelem az embert az önbecsülés érzetére s feltárja előtte Isten képmásának szépségét, mint a mentés indító okát. Amely lelket Krisztus megváltott, amelyhez a sz. áldozáskor betér, amelyet a Szentlélek megszentel, azért a lélekért érdemes a társadalomnak talpra állani. Minden javulásnak alapja s gyökere az emberi lélekben való újjászületés. Újjászületett lelkeket akar a gyermekvédelem produkálni, akik a jót szeretik. Állam, nemzet, társadalom csak akkor születnek ujjá, ha a lelkek megújulnak. A harc a gyermekért folyik s így a gyermekvédelem végeiemzósben lelket keres a züllésnek indult gyermekben, lelket szeret s sürgeti az írás szavait : Aki nem születik ujjá a Szentlólekből, az nem megy be a mennyek országába. Amihez hozzátehetjük, hogy a földi ország se boldogul, csak olyan újjászületett emberekkel, akik krisztusi életet élnek, hogy legyen fakadás a lélek fáján. A züllésnek indult gyermeknek tehát fürdő kell, a gyermekvédelem fürdője, mely kimossa lelkéből a benne rekedt port, hamut, iszapot és felvigye a keresztény élet magaslataira. Ezek a magaslatok: Krisztus, a szentek, az eszmények, a törvény, az erény, a lelkiismeret, a vallás és haza nagy hivatása. Mikor erre a magaslatokra felér az a beteg gyermek, megnyílnak előtte az Istenhez vezető fények és színek, hogy jobbá s szebbé legyen tőlük Ezeken az utakon lehet eljutni a gyermekmentés nagy társadalmi munkájához, ahhoz a munkához, amelyhez a nagy közönség részvételét kéri a „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve." Gyönyörű munkakör vár tehát az apostolkodó keresztény lélekre, amelyet csakis az erők humas" cimű munkájában megörökítette, mint azt már föntebb megjegyeztem. Ezen emlékezetes társasvacsorán jelenvoltak egyike, ki szintén tanuja volt annak, mint teljesedik be a fentebb emiitett személyek mindegyikén Cazotte jövendölése, a rémuralom borzalmai elől szerencsésen Németországba menekült. Itt elmonmotta mindazt Jung Stilling tudósnak, ki ezt azután — mint Cazotteot jól ismerő embernek hileltérdemlő tanúvallomásaként „Theorie der Geisterkunde" cimű és Nürnbergben 1798-ban megjelent munkájában szintén megörökitette. La Harpenak hátramaradt feljegyzései és a német irónak munkájában egy előkelő és igazságszerető férfiúnak megörökített vallomásai a tény igaz voltát tehát fedik és bizonyítják. Amióta a dolgot a „Papok Lapja" 1907. évfolyamában közöltem, magára Cazottera vonatkozólag a következőket sikerült megtudnom : Ő mindvégig megőrizte hitét és folyton ellensége volt a forradalomnak. Az akkori bölcselőkkel barátságos viszonyban volt. Elveiket azonban nem vallotta. E filozófok elárulták és vérpadra juttatták. Halála előtt alkalma volt egy vele bebörtönözött papnak meggyónni. A börtönből kicsempészett levelében kérte nejét és gyermekeit, hogy ne sírjanak miatta és Istent sohasem bántsák. Midőn a vérpadon volt, a néptömeghez fordult és erős hangon mondotta: — Úgy halok meg, amint éltem. Híven Istenhez és királyomhoz. Filó Károly. s az eszközök tömörítésével lehet tető alá juttatni. Bármily sötétnek is látszik az a züllő gyermeklélek, mégis az Isten képmásának része, aminthogy a gyémántot is ugy kell sokszor a törmelékből kibányásznunk. Magasztos feladat hárul a gyermekvédelemben a nemesen érző keresztény nőre. A fájdalom, a szenvedés a nőhöz áll a világon legközelebb, mióta az anyák látták a betlehemi gyermekhullást. A nő érzi meg a családban is legélénkebben annak bajait s gyöngéd lelke leghamarább tud leereszkedni oda, ahol a szenvedést otthon gyógyítani kell. Az anyai lélek mélységgel tud a gyermek bánatára hatni és soha az apa, hanem az anyai sziv, a Mónikák szive tud a romlásnak indult gyermekből Ágostonokat csinálni. Aki átéli bűnös gyermekéért a féltésnek, az aggodalomnak, a gondnak sajgó ós panaszos sugallatait, az tudja igazán megérteni, hogy mi a züllésnek indult gyermek sorsa. Aki az anyai csókba szeretetét, szenvedélyét, reménységét tudja beleönteni, az érzi meg, hogy milyen az a gyermeklélek, mikor hervadásnak indul. Aki nélkülözni tud a gyermekért, azt abban a kenyórtörósben látjuk, midőn az anya a maga kenyerét nem is töri, hanem egészen odaadja gyermekének. Ezt a csókot, ezt a kenyértörést varázsol juk be a keresztény gyermekvédelembe. A társadalom nagy bajait a női nem tudta eddig is irgalmas lelkéhez méltóan felkarolni. Ami charitativ s emberbaráti irgalmassági intézményeink nem tudnának anynyira felvirágozni, ha a nő nem állana élükön. A mi emberbaráti alkotásaink csakis a nő lelkén keresztül tudnak érvényesülni és sziveket mozgatni. A keresztény gyermekvédelem művének e városban szintén a kegyetek erős kitartásával, lelkes elhatározásával s tevékenységével kell a sziveket megszerezni. A nő hatalma, ereje, akarása minden ügy győzelmének meleg forrása. Kegyetekhez fordulok tehát, arra kérve, segítsenek lehetővé tenni, hogy a keresztény társadalom életfáján a züllésnek indult gyermek is olyan virág maradjon, mely gyümölcsöt ígér. Ne engedjék ezt a virágot elhervadni s lehullani. Összekötő villamosvasút Az a nagyszabású mozgalom, melyet az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság az Esztergom várost Párkány-Nána vasútállomással villamosvasuttal való összeköttetés ügyében kifejtett, f. hó 15-én megtartott közigazgatási bejárás alkalmával fontos lépést tett a megvalósulás felé. A kereskedelemügyi minisztérium megbízásából megjelent Tormay Géza miniszteri titkár nagy és minden oldalról megnyilatkozó jóindulattal vezette a tárgyalást, melyen mint szakelőadó Köpesdy Elemér kir. főmérnök ismertette a létesítendő vasút vezetésének tervét. A hosszú hivatalos tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet az érdekelt hatóságok részéről aláirtak Tormay Géza min. titkár, Köpesdy Elemér főmérnök a kereskedelemügyi minisztérium megbízásából ; Leheti Antal kir. főmérnök, felügyelő a földmivelési minisztérium; Fodor Gyula műszaki tanácsos a postaigazgatóság és Rohmann István felügyelő a vasúti és hajózási főfelügyelőség megbízásából. Esztergom vármegye neveben dr. Perényi Kálmán alispán, Némethy József műszaki tanácsos, dr. Hulényi Győző várm. főügyész, Palkovics László és Pisuth Kálmán főszolgabirák. Esztergom szab. kir. varos nevében Vimmer Imre polgármester, dr. Prok )pp Gyula főügyész, Tiefenthal Gyula mérnök. Párkány község elöljárósága nevében Ivanits Gyula főjegyző, Krizsán Vince biró, végre a Helyiérdekű vasút képviseletében pedig Lukács Lipót mérnök irták alá. A jegyzőkönyv mellékleteként külön pártoló véleményt nyújtott be Sövegjártó Ödön alezredes a katonai hatóság részéről; az érdekelt Magyar államvasutak igazgatósága, mint az egyetlen olyan faktor, mely a vasút létesítését hátráltatni kívánja, szintén külön nyújtott be irásos véleményt. Tekintve a bejárás nyomjelzése alkalmával Köpesdy Elemér kir. főmérnök által az ügy javára eszközölt módosításokat, az engedményes Esztergomi Takarékpénztár és érdektársa az Egyesült villamossági részvénytársaság oly megállapodásra jutottak a bejárási tárgyalás vezetőségével, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak tüzetes áttanulmányozása után szintén külön véleményt fog pótlólag benyújtani. A tárgyalás befejezte után az engedményes Takarékpénztár, mint házigazda a Fürdő szállodában 60 terítékű bankettet adott a vendégek tiszteletére. Az első pohárköszöntőt Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató mondotta Tormay Géza min. titkár és Köpesdy Elemér kir. főmérnökre, tolmácsolva Esztergom város polgárainak háláját az ügy jóakaratú vezetéseért, majd Meszleny Pál főispán éltette Bleszl igazgatót, közügyi tevékenységeit és a vasút ügyben kifejtett buzgalmát kiemelve, Tormay Géza min. titkár és Köpesdy Elemér kir. főmérnök a vasút sikere érdekében biztatólag szólottak és kiemelték Bleszl Ferenc érdemeit, Vimmer Imre polgármester pedig méltatta a vasút létesítése körül fáradozó faktorok érdemeit, nagy elismeréssel szólott Meszleny Pál főispán fáradozásáról. A vasút üdvös ügye iránti buzgalom a késő délutáni órákig tartotta együtt a társaságot, a mely után a vendégek egy eredményes nap emlékével, városunk polgárai pedig egy szebb jövő reményében oszlottak el. A szellemi és testi hygienia a szemináriumi nevelésben. Dr. Zelenyák Jánostól. (Folytatás.) A legáltalánosabb ós hygienikus szempontból legfontosabb életszabály az: ILlj egyszerűen, mértékletesen és rendesen. Magától értetődik, hogy ennek a szabálynak keresztülvitelénél nem járunk el azzal a vasszigorral amint azt a gyermekek normális fejlesztésénél kell alkalmaznunk, hanem a „sok

u és a „kevés

u közötti egyensúlynak helyes aránynak megállapítására kell törekednünk, hogy a physikai szervezetet a praktikus alkalmazásokhoz szoktassuk. A fiatal ember ismerje meg jó korán a praktikus élet körülményeit és követelményeit, mert máskülönben elnyomják őt súlyukkal, — vagy gyors egymásutánjukkal. De meg ilyenkor is egyszerű, rendes életmód vezesse őt a labyrinthusokon; a rendetlen, mértéletlen élet örvénybe juttatja. Ismerd tenmagadat, mérlegeld szervezeted energiáit, óvakodjál az elbizakodott lépésektől, és az ily lépésre vezető pajtásoktól. Ne gondoljuk, hogy az élet szélsőségei u. m. hideg és meleg élvezet és nélkülözés, testi szellemi megerőltetés és pihenés, öröm és fájdalom közötti központnak a betartása teszi kellemetessé az életfolyamatot. Oh nem! az ily merevség a holtpontra vezet. Már pedig a mi életfolyamatunk szünet nélküli anyagcseréből kifolyó szerves megújhodásunkon alapszik, meg eltekintve a szervnek önizgatásától még az ellentétek izgató hatását is követeli — az individuális erők hatásai közötti — hogy az anyagcsere folyamata gyorsittassók. A hatásosabb életingerek a szélsőségek között és nem a középúton keresendők. A szélsőségek közötti uton végzett szabad mozgás — de nem a szélsőségekbe való átcsapás — nevezhető a természet életerős mozgásának és az út a természet rendes útjának. Az „élvezetek

1

'' pontjánál a „kevesebb" felé vezető útirány tartandó be, mert eltekintve annak erkölcsi előnyei és értékétől, a szervezet erőinek épségben tartása az élvezeteknek legkisebb mértékben való szorítását követeli, pláne a fejlődés korszakában. Kerülendők az izgató, fűszeres ételek, erős italok pálinkafélék meg igazi olaj a tűzre, a dohányzás. A szervezet nem kívánja, de a rossz szokás mégis kényszeríti arra is, hogy ily mérgeket is elszenvedjen — csakhogy nem büntetlenül. Az ifjú szervezete éltető energiákat fejlesztő tápszer után sóvárog. Ilyen 1. a friss levegőnek élvezete minden időszakban; 2. a rövid ideig néha 2-—4 másodpercig tartó hideg fürdők, lemosások, ledörzsölések (a túlzások vagy helytelen, rendszertelen, az individualitást negligáló hideg viz alkalmazások sok embert tettek tönkre) \ 3. rendes és erőteljes testmozgás, különösen a tornászás, a kerti munka, a gyaloglás, az úszás, az evezés, a lovaglás. A főszabály az: a gyakorlat fejlessze az erőket és ne eméssze fel a meglévőket. A szervezet munkabírásának észszerű fokozásával növeljük annak ellenálló képességét az élet minden viszontagságával szemben, legyen az testi vagy szellemi. Az erők kipróbálása már azért is szükséges, hogy energiáink tudatával bírjunk s veszély idején azok ellenálló képességére számíthassunk. Ennek tudata fokozza önórzelmünket, tettekre serkent ott, ahol mások gyáván meghátrálnak s emelvén egyéniségünket, gyarapítja annak külértékét is. És épp ez az amire soknak szüksége van, hogy a terjedő kényelemszeretetnek útját vágjuk, a mollitiert, a lustálkodást legyőzzük s egyéniségünket mindenkoron ós mindenütt értékelhessük.