ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-01-19 / 3. szám

XVIII. évfolyam. Esztergom, 1913. január 19. 3. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. A világosság percei. A „Kath. Kör" XXI. közgyűlése. A megszokottság köznapi szemüvegén keresztül egyszerű — mondhatnánk — szegényes hajlékot látunk a város legforgalmasabb terén, amelynek kapuján napközben egy-két kifáradt idegü ember surran be, hogy ott hátul: az olvasó-szobában rámára húzott napilapokból horgásszon ki valamelyes „idegcsillapitó" szenzációt. Este, a lámpák kigyúlásakor az életnek olyan gyengén lüktető fajtája kezdi kidugni fejét a napközi csöndnek szürke tojásából. A törzsvendégek léptei koppannak meg a kapu padlózalán. Gyakrabban nyitódik és záródik az ajtó s nemsokára rá társasjátékok zaja teszi otthonosabbá az eddig néma szobákat, az újságok és folyóiratok kézről kézre járnak, susognak a lapok a türelmetlen olvasók ujjai között. Mikor azután kiki hazatér otthonába, ráül a házra az éjszaka csöndje s a nálunk csecsemő korában álomba merült kath. szervezkedésnek szelleme bolyong végig a szobákon. Csodálkozik, hogy a saját területén, a saját szántóföldén a maga terményei helyett idegen, szegényes növényeket, virágokat talál. Az esztergomi „Kath. Kör"-röl van szó az előbbi sorokban. A gondolatok, az észlelések megszokott sorában úgy van az az intézmény beállítva, hogy szinte eszünkbe sem jut, miszerint az másképen is lehetne, vagy legalább is másképen kellene lennie. kl , ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Titkári jelentés. az „Esztergomi Kath. Kör" 1913 január 12-én tartott közgyűlésén felolvasta: Dombay Nárcisz. Egy gondokkal és súlyos veszedelmekkel teljes esztendő nehéz napjai záródtak le az uj polgári év beköszöntével, s a mai napon az esztergomi kath. kür életében is egy nehéz és eredményes munkásságban eltöltött év határkövénél állunk, hogy onnan még egyszer visszatekintsünk a lefolyt 1912. évre és ennek eseményeit mérlegelve, beszámolót mondjunk. Ma tartjuk egyesületünk életében a XXI. rendes közgyűlést, amelyen mindannyian élénk érdeklődéssel iparkodtunk részt venni, mert hisz' itt szerzünk tudomást egyesületünk mult évi működéséről, itt foglaljuk össze egy esztendő változatos eseményeit, melyek megmutatják nekünk, hogy körünk egy év leforgása alatt mennyire gyarapodott, miben erősödött, továbbá mit nyújtott az egyesületbe szegödötteknek kultúrában, anyagi fejlődésben és erkölcsi erőben. Itt szűrhetjük le a hallottakból a tanulságokat is, amelyek irányítani fognak a jövő teendőiben és megtanítanak bennünket arra, hogyan teremthetünk egy jobb, I boldogabb korszakot egyesületünk életében. Körünk a lefolyt évben is hagyományaihoz híven teljesítette Esztergom társadalmi életében fenkölt, nemes hivatását. Elismerjük, hogy egyesületünk nem müvei oly dolgokat, amelyek a társadalom bámulatát és csodálkozását akarnák kiválFelelös szerkesztő: &0LKÓ BÉLA. Mert hiszen a legelső és legfőbb kívánságaink : a katholikus irányú, a tisztességes hangú sajtó álljon a közönség rendelkezésére ; legyen olyan társaság, amelyben a keresztény szellem uralkodjék s ezen szellem által sugalt beszédek, szavak bátran hangozhassanak anélkül, hogy más felfogású felebarátunkat ez az őszinte megnyilatkozás sérthetné, bánthatná — ezek mind teljesülnek a kör jelenlegi életében. Sajnos azonban, hogy a meglevő és vázolt körülmények nem felelnek meg azon szigorú követelményeknek, amelyek elválaszthatatlanok a kath. társulás eszméjétől. Nincs meg ugyanis sem a mienkben, sem pedig a más városokéban az a hivatásbeli szorgos buzgóság, amelynek célja és gyümölcse a tagok vallási eletének finomitása és a tagok útján az intelligencia erkölcsi nívójának emelése volna. Nem mindig jut eszünkbe ez a kitűzött cél, vannak a kényelmes elfeledkezésnek olyan órái, amelyben meg vagyunk elégedve azzal az előnnyel, hogy a kör megadja nekünk a megfelelő és kedves társaságot, no meg a megszokott szórakozást. Midőn azonban elkövetkeznek a „világosság percei, * amidőn az elnöki székben dobogó puritán sziv a maga keresztény meggyőződésétől sarkalva a vallási életnek szokatlan útjait tárja elénk, a kevesek által követett irányt mutatja meg, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az intézmény, bár évtizedek multak el fenállása óta, nem jutott el hivatásának magaslatára. tani, mert lassan, csendesen fárad és dolgozik. De azért célja, törekvése és munkája mindenkor magasztos és fölemelő volt. Összes életnyilvánulása oda irányult, hogy a mai romlott, kétes értékű jelszavaktól félrevezetett korban vezesse és irányítsa a nemesebb eszmék felé való törekvés folyamatát; minden tényével, egész erejével azon fáradt, hogy a politika által megrontott, a tudományos szédelgésektől megingatott, az irodalmi és művészeti visszaélésektől megfertőzött társadalom helyére egy nemesen érző és ker. érzülettel gondolkodó és cselekvő társadalom lépjen. Amely egyesület fáradhatatlan szorgalommal és nemes ambícióval végzi e csendes, de igazán magasztos munkát, az betölti nemes hivatását és rendeltetését, az megszerezte létjogát és föltétlenül érdemes arra, hogy működése nyomában a társadalom részéről elismerés, hála és köszönet fakadjon. Minden dicsekvés és önzés nélkül mondhatjuk, hogy a mi egyesületünk: az esztergomi kath. kör ezen nemes hivatásának igazi magaslatán állott mindenkor az elmúlt évben is. Körünkben mindig az együttérzés és a kölcsönös szeretet melegétől áthatott kedélyes, példás, mondhatni családias jellegű élet uralkodott. A tagok között való barátságos érintkezés folytonosan ápolója volt az egyesület tagjait egy egésszé forrasztó társas szellemnek. Az a benső, családias érzés, a mi a mindennapi összejövetelek alkalmával is megnyilatkozott, hatványozott mértékben volt látható és tapasztalható a minden csütörtökön megtartott hölgyestélyeinken. Nem ugyan a megjelentek nagy száma, hanem inkább vendégeink vidám, barátságos kedélyhangulata mutatta, Kéziratok a szerkesztőség, előfizetések a kiadóhivatal eimére küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv kóny rkereskedesében. Nem állítjuk vakmerően, hogy az egyének a saját életük útján nem követték volna a vallási meggyőződésüknek megfelelő irányt, az azonban szemmel látható tény, hogy intézményesen, imponáló tömegbe csoportosulva nem fejtették ki a tagok azt az irányító munkát, amellyel a város intelligenciáját kedvező irányban befolyásolták és vezették volna. A mult hiányainak megállapitása nem szemrehányásképen hangzik el ezen a helyen, hanem inkább a buzdításnak, az ébresztésnek munkáját teljesiti, hogy ami eddig nem sikerült, vagy kis mértékben volt meg, ezután imponáló és értékes gyümölcsöket teremve, virágozzék abban az intelligens seregben, amely a kibontott zászló alá lelkesedéssel tömörült ugyan, de erejét nem fejtette ki, nem gyümölcsöztette. Vigasztaló tényként állhat előttünk azon körülmény, hogy az erőket szétforgácsoló egyesületi túltengés folytán más hasonló intézmények sincsenek mindig hivatásuknak magaslatán, a látszólagos pangás azonban csak futó árnyék, mely nem képes állandóan befolyásolni az emberek lelkét, sőt mindenki érzi, hogy az elhangzott riadó után szokatlan erővel és felbuzdulással kell kiállani a tevékenységnek s a példás buzgóságnak mezejére. * A XXI. évi közgyűlés lefolyása. A közgyűlés napján, január hó 12-én délután a kör tagjai tekintélyes számban jelentek meg a kör helyiségeiben s társaságokká csoportosulva hogy egyesületünk valóban az a hely, ahol a napi gondok és fáradalmak után nemcsak a férfi tagok tudnak kellemesen szórakozni, hanem kedves hozzátartozóik is. Örömmel jelenthetem a m. t. közgyűlésnek, hogy a kör látogatottsága az elmúlt év folyamán is élénk volt. Úgy a szellemi táplálékot nyújtó olvasóterem, mint a felüdülésre és csendes szórakozásokra szolgáló játéktermek az év legnagyobb részében pezsgő, kedélyes életet mutattak. Az egyesületünkben szórakozást kereső tagok gyakori látogatásukkal igazolták azt, hogy szívesen időznek azon a helyen, ahol a társas szellemet, a barátságos érzületet és a vidám hangulatot szeretettel és gondos együttérzéssel ápolják és fejlesztik. Ezen együttérzés kedves melege hatotta át az egyesület minden egyes tagját s az lelkesítette azokat is, akik az egyesületbe való belépésükkel árulták el, hogy törekvéseinkkel rokonszenveznek és egyesületünk magasztos célját nagyrabecsülik. Új tagot a lefolyt esztendőben 23-at vettünk fel. Legnagyobbrészt az eltávozás apasztotta tagjaink számát, de a halál kérlelhetetlenül pusztító keze sem kímélte meg egyesületünket. Az elmúlt év folyamán is több derék, buzgó és lelkes tagtársunk hagyott itt bennünket. Ezek névszerint: Braun Ferenc, dr. Gedeon Kálmán, Hübner János, Paulovics György, Takács Gedeon, Thuránszky Lajos, Kaán János urak. Amidőn emléküket mégegyszer visszaidézzük, kérjük az egek jóságos Urát, hogy adjon nekik boldog örökkévalósággal párosult csendes pihenést. Az elveszett és az újonnan felvett tagok számbavétele mellett van az egyesületnek jelenleg