ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-03-17 / 12. szám

XVIL évfolyam. Esztergom, 1912. március 17. 12. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Felelős szerkesztő: ROLKO BELA. Kézipatok a szerkesztőség, előfizetések a kiadó­hivatal eimére küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könj v­kereskedésében. Esztergom, 1912. március 16. — A gyilkolások népszerűsítése. Vala­hányszor valamely eltévelyedett ember kivetkőzik az emberi érzésből s megdöbbentő vérontást, gyilkolást követ el, természetszerűleg azt várjuk, hogy a törvényes fórumon vegye el a méltó bün­tetést, a népek lelkében pedig a megvetés, az undor temesse el emlékét. A természetszerű várakozás azonban már több esetben felsült, az ujabb gonoszságok alkal­mával pedig már rendszeresítettnek látjuk az intézményes és az erkölcsi igazságszolgáltatásnak a csődjét. Nem sok szó kell ahhoz, hogy a közfelfogást meghamisítsák, csak az a fő, hogy ^megtalálják a kellő kifejezést. S az utóbbi időben a kellő kifejezés nem is hiányzik s ez az oka annak, hogy a gyilkosok hősökként szállanak a sirba, akiket tízezreknek a részvéte kísér és véres árnyuk temetetlenül jár a lelkek között, tovább szórva és ápolva a téves felfogást. A keresztény sajtót vádolták eddig azzal az ellenségek, hogy a bűnösben meglátja a zsidót. De ezzel szemben kérdjük, hogy miért kellett nekik az edelényi áldozatokban a zsidót meg­látniuk? Azt hitték, hogy ez eseményből hasznot húzhatnak, de visszafelé sült el a fegyver, mert bebizonyult, hogy a nép ellensége az olyan igaz­ságszolgáltatásnak, amely a gyilkosban nem egy­szerűen az embernek, hanem a zsidónak gyil­kosát látja. Félelmetes jel ez a zsidóknak, akik szét­szórva laknak az ország népei között s bomlaszt­ják az újfajta eszmékkel azt a meggyőződést és hitet, amely a népet eddig a bosszúálló véreng­zéstől visszatartotta. Ne ássák a vermet, nem esnek belé! Ne akarják kizsákmányolni a helyzeteknek, a véres helyzeteknek minden különlegességét a zsidó és szabadkőműves lapok, akár zsidógyil­kolásról, akár a királyok elleni merényletről van szó, mert ha ál-okokkal megindokolják, hogy miért volt különösen a zsidók elleni merénylet miatt igazságos a Regula akasztása és miért helyén való az afrikai csatatér miatt az olasz király elleni merénylet, csúnya világot fogunk élni s nálunk Magyarországon nem a lázítók fognak nevetni a franciák példájára, hanem őket kenik meg a dorongokkal a népek. Kaján Az igazolt gyanú. A jelenlegi kormányválság nagyon bő­velkedik érdekes leleplezésekben s fia csak felületesen vizsgáljuk is az egész eseményt, találunk sok oly dolgot benne, amiről nem hogy biztos tudomásunk, de még csak sej­telmünk se lehetett a legélénkebb politikai érdeklődés dacára se. Nem hiába tették a kötelet a katonai kérdések nyakába, nem hiába fojtogatja a magyar parlament már oly hosszú idő óta a véderő javaslatot, mert akiknek egyedül és legjobban fájt ez a heves támadás, fel­jajdultak, még pedig oly őszinte fájdalommal, oly meggondolatlansággal, hogy a gyerekes elszólásnak ily nagy fokával még osztrák részről nem is találkoztunk eddig. Megmosolyogtuk azokat a hazafiakat és túlzóknak tartottuk őket, akik folytonos rémlátások között sötét szinekkel ecsetelték az osztrákok titkos aknamunkáit, amelyek­nek szerzői és tervezői a kamarillának a tagjai, akik mint a magyar hazának leg­nagyobb ellenségei felügyelnek minden tet­tünkre, politikai életünk minden mozzana­tára, készen arra, hogy megfojtsák alkot­mányos életünknek kedvező fejlődését. A megmosolygott meséből valóság lett, mert bár a magyarok nyakába ültetett ka­marillának nevezett és szörnyű titkos hatal­makkal felruházott külön minisztériumot nem is látjuk, kétségtelenül tapasztaljuk az osztrák részről mindazon veszedelmes tö­rekvéseket, amelyekről eddig csak túlzó lel­kesedésünkben s hazafias felbuzdulásunk­ban gyanúsítottuk őket. A gyanú igazolódott és most higgadt, józan ésszel mérlegelhetjük a helyzetet, amely abban áll, hogy az a hadsereg, amely­nek a nemzeti önállóságunk megvédése volna egyedüli és legfőbb célja, oly tábornokok vezetése alatt áll, akik bármely percben kaphatók alkotmányos szabadságunk letö­résére, letiprására. Tudjuk mi azt jól, hogy nem új gon­dolatot fejezett ki Auffenberg; meg vagyunk győződve, hogy mindig élt a túlzó osztrákok fejében a bemasirozás idétlen gondolata, de hogy épen a hadsereg legmagasabb körei­ben annyira napirenden legyen ez a gon­dolat, hogy komolyan is elő merjenek vele állani, azt eddig csak sejtettük, de határo­zottan állítani nem mertük. S ebben a kérdésben nagyon csekély értékkel bir a személyek részéről egyszerűen hangoztatott tagadás, az újságok zajos cá­folata sincs hatással reánk, mert bizonyos, hogy ok nélkül nem találnak ki ilyen histó­riákat, mert a vádnak nagysága és súlya AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Á magyarok ősi erénye. Március 15-iki beszéd, melyet a vízivárosi és szenttamási körben elmondott: Rolkó Béla. Tisztelt Ünneplő Közönség! Bizonyos időközökben életre kelnek a ben­nünket környező anyagi világnak titkos erői, egy­másra támadnak a lappangó ellenséges elemek s nem nyugodnak meg mindaddig, mig csak világot rengető szörnyű harcokban föl nem emésztik túl­tengő erejüket. Mintha büszke hegyek omlanának össze s egész világok sülyednének a semmiségbe, oly lármával vívják pokoli harcukat s mig az emberi hajlékok tépetten, gyámoltalanul ingadoznak a vi­haros éjszakában, az emberek keblében eláll a sziv dobogása, megakad a lélegzet, mert a halál­nak, az enyészetnek sejtelmes lépteit sejtik az ismeretlen erőknek harsogó lármájában, borzalmas viaskodásában. A szellemi világnak, az értelmes lelkek vi­lágának is vannak ily viharos korszakai, vannak ily lármásan félelmetes éjszakái. S ezen éjszakák­ban a halál borzalmánál csak a bizonytalanság nagyobb, hogy vájjon be fog-e következni a virra­dás, lesz-e a romok, a pusztulások tetején élet, a harcmezök temetetlen csontjai felett lesz-e föltá­madás, amely meghozza, megtermi a sok kiontott, drága vérnek érdemes gyümölcsét ? ! Több va'gy kevesebb ingadozás mindig ész­lelhető az emberi társadalomnak lelkén és kedé­lyén. Ma itt tagadja meg az engedelmességet egy munkás csapat s letéve a szerszámot, munkátlan daccal várja, hogy több hasznot kap-e munkájá­nak gyümölcséből; holnap ott zendül fel egy egész országrész s a gazdasági harc hevében kiontott vértócsákban a felgyújtott, a lángban álló gyárak és uri hajlékok pokoli képe tükröződik vissza. Van itt tűzvész, fegyvercsattogás, szipolyozó zsarnokság s enyomott emberi érdek, van véron­tás és harcilárma, hallatszik az anyák, a hitvesek sírása s a gyermekek riadt sivitása. De ez nem az a vihar, amelyben vergődik, hánykolódik és békétlenkedik egy egész világnak a lelke. Más az, egészen más, amikor lázt kap min­den emberi lélek s amikor nem egy nemzet bé­kétlenkedik a nyakára rakott járomban, hanem egy egész világrész töri, rázza a bilincseit, oly zajjal, oly csörgéssel, hogy még a haldokló is megáll egy percre a másvilág küszöbénél meg­várni és meglátni a pillanatot, amelyben szabad emberként szállhat sírjába, mint ahogy a költő énekli: „Tudom, hogy a sors őriz engemet, Hogy engemet megölni nem lehet, Mert én leszek, nekem lenni kell, ki Ha elleneinket mind a föld fedi, Megéneklem majd diadalmadat Szabadság, és a szent halottakat, Akiknek vére volt keresztvized S halálhörgése bölcsőéneked." {Petőfi) Elmúlt már egy félszázad azóta, amikor meg­indult a vén Európának minden népe. Nemzetek mozdultak meg, pedig csak kevesen tudták, hogy mit is keresnek tulajdonképen. Széplelkü emberek: költők, szónokok, nép­barátok látták azt a fényes napot, amelyet „sza­badságinak hivnak; látták és megsajnálták a rabszolgáknak nagy tömegét, amelyet „nép"-nek szokás nevezni s el­töltötte lelküket az a nagy vágyakozás, hogy va­lahára a „szolga nép" fölött is felkeljen a fényes nap, a szabadság napja. Hajh! De láttatok-e már dühöngő habokat, amelyek túllépve a medret, szétszaggatva a gáta­PT ELSŐ SZENT ÁLDOZÁSI EMLÉKKÉPEK, ~M valamint mindennemű szent képecskék legnagyobb választékban, különféle alakban és a legszebb kivitelben, magyar, német vagy tót szöveggel a legjutányosabb árban kaphatók BUZÁROVITS GUSZTÁV könyvkereskedésében Esztergom. Mutatvány-képek és árjegyzékek ingyen és bérmentve.

Next

/
Thumbnails
Contents