ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-03-03 / 10. szám

XVII. évfolyam. Esztergom, 1912. március 3. 10. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Felelős szerkesztő: ROLKÓ BÉLA. Kéziratok a szerkesztőség, előfizetések a kiadóhivatal eimére küldendők. Hirdetések felvétetnek BusárovitB Gusztáv kons vkereskedésében. Konzervatív s liberális blokk. Esztergom, 1912. március 2. Az államférfiak keresik a kibontakozás útját abban a zűrzavarban, amelybe jutott ismét a politikai helyzet. Persze, amit keresnek, azt nem mindig lehet megtalálni. Főként akkor ném, ha a keresés nem folyik természetes irányban vagy módozatban. A politikában elkövetett súlyos hibák kivételesen akkor javithatók, ha a politika intézői a jövő alakulásokat, mint döntő körülményeket veszik figyelembe. Ragaszkodni egy meglevő politikai státushoz, a hazafias eszélyesség s az előrelátás hiányát vetné ránk, mert minden politikai rendszer időhöz kötött, megvannak a maga fogyatkozásai, melyek az állami rend érdekében fejlesztést, söt módositást is igényelnek. A jövő politikai alakulásokat nem a közjogi, hanem a nagy, a vallási alapon nyugvó erkölcsi iskolai kérdések, a gazdasági vívmányok s berendezkedések uralják. Minden korszaknak megvannak a maga vonásai s uralkodó eszméi. Széchenyi kora a nemzeti szellem s érvényesülés szárnybontásának, Kossuthé s Deáké a közjogi alap irányitásának korszaka volt. Akkor más elv s eszme nem volt érett a kibontakozásra s ezek az irányzatok uralkodtak addig, ameddig uj, hatalmasabb s az emberek létérdekébe mélyebben vágó eszmék felszinre nem kerültek. Nálunk, az emiitett irányzatok nem voltak világpolitikai stilü alkotások győzelmi útjai, — mert hisz többnek kivivása élt a lelkekben — de a mi viszonyaink között s az adott körülményekhez képest mégis olyan haladást jelentettek, melyek a jövőt biztosithatták. Ma azonban a merev közjogi tusakodás többé nem uralkodó vonása politikai jövönknek. Hisz csaknem félszázad igazolja azt a nagy eröveszteséget, amelyet ezen közjogi harcok a nemzet fejlődésében s gyarapodásában okoztak. Maguk a közjogi pártokban is tökéletes a viszály. Férj és feleség hajbakaptak. Nem békülnek s mindegyik a kormánypárton levő házibaráthoz fordul. Máshol lennénk, ha a nyugoti müveit államok példájára mi is minden erőnket első sorban a gazdasági fejlődésre, a szociális követelések megvalósítására szenteltük volna. Nézzük végig az európai államok belső politikáját, azok mind visszahangzanak a gazdasági elöhaladás, a szellemi, a kulturális mozgalmak hangos szavától. Ezek a kivánalmak nálunk is hangosan beszélnek, szükségszerüleg kiáltanak. Egy nemzet közgazdasági s kulturális kívánalmai lehetnek alvók, lehetnek szünetelök, de ha egyszer kifejezésre jutottak, azokkal az intéző politikai tényezőknek számolniok kell. Számolni kell azonban azzal is, hogy világszerte a gazdasági s kulturális elöhaladás politikája kettős jegy alatt folyik: a kereszténység s a radikális liberalizmus jegyében. Ennek a két nagy világeszmének alapjára helyezkednek a küzdő felek. Ebben a küzdelemben is van hősiesség s árulás, bátorság s csüggedés, van hűség s pártoskodó visszavonás. Ezek az ellentétek azonban, ameddig politika lesz a világon, kisebbnagyobb mérvben mindig megvoltak s lesznek mindenütt. Különösen a mi nemzetünknél három század óta szomorúan tapasztaljuk, hogy minden kibékülés, minden vivmány, minden előretörés ujabb összeütközés csiráját hordja magában. Történelmünk szinte bántó egyformasággal ismétli meg önmagát. Ezért küzdelem, söt harc a politika. Ezt tudva, mindezek dacára, be kell rendezkednünk az uj politikai korszakra, be kell élnünk magunkat annak ismeretébe, hogy a közjogi kérdések helyett, a nagy szociális és kulturális társadalmi kérdések, melyek alapjában vallásos kérdések is, fogják a nemzeti politikát irányitani. Meggyőződve kell lennünk, hogy a politikai küzdelemben a keresztény és radikális liberális szellem térfoglalása között lesz a párosviadal, melyek mindegyike igyekezni fog a nemzet lelkét hatalmába hóditani. A küzdelem kétségtelenül erős s megrázkódtató lesz. Más a keresztény, más a liberális irányzatnak tanitása s gyakorlati működése az uj gazdasági és kulturális berendezkedésről. A mérsékelt elemek konzervatív jelige alatt a kereszténységhez közelebb álló ligához fognak csatlakozni, a radikális elemek viszont az ultraliberális irányhoz. Németországban ez az alakulás már megtörtént. A szociáldemokratákkal blokkba egyesültek a radikálisabb szellemű liberális árnyalatok, a centrummal a mérsékeltebb pártok. Az elválás azért követkeAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. ágyról, meggyújtja a füstös mécsbelet s odavilágit annak a sápadt gyereknek az arcába, aki a sarok kis ágyon alszik, összegubbaszkodva piszkos kis ingében. Két hete már, hogy nem adhatott rá tisztát — nincs. Nincs, aki kimossa. Az öreg Rébék be-bejár ugyan néha, de nem sok köszönet van abban. Olyankor mindig lába kél valaminek, hegyéntövén fölfordul a ház, mintha boszorkányjárás lett volna. Bár az se lehetetlen, hogy Rébék asszonynak csakugyan köze van hozzájuk. A nagy esetet is ő pattantotta ki, a felesége le se tagadhatta, olyan tisztára kimutatta. A Gsath István cifra szűre, darutollas hetyke kalapja ott volt a pitvarajtó háta mögött a szegen. Még a fagyos hópihék is azonmód rajta voltak. Fuvásos, csúf idő volt aznap. A kutyát se verték ki, csak épen hogy neki kellett hazulról elmenni akkor! . . . Seprenyi Rébék téritette vissza az útból, esküdött égreföldre, a töméntelen fényes csillagra, hogy szakadjanak rá mind, ha nem igaz. Csath Pista épen most ment be hozzájuk. Látta az Erzsók is, aki leányával bizonygatta, de az elfutott előlük és pirosabb volt az arca a hajában libegő piros pántlikánál. Lábujhegyen topogott vissza Sajagó Márton, még be is húzódott a muskátlis kis ablak alatt s úgy állott meg a küszöbön váratlan, mint valami jelenés. Az asszony szitált épen, tésztagyúráshoz akart fogni és csak nézett nagy csodálkozva az urára: — Hát ilyen hamar visszatérült kigyelmed? — Nem lett volna olyan sürgős, ugy-e? — csúfolódott az ember. Az asszony nem értette el. — Ilyen idő — mondta — nem is arra való. Tudtam én azt, hogy visszajön . . . Újfent a liszttel babrált, de az embere odakerült elébe s úgy nézett a szeme közé. — Na, hogy ugy a lelkedből beszélsz-e Judith ? Hanem azért csak add elő a mézesbábodat, úgy látom nem igen kellene már az én vásárfiám! Szinte ki volt kelve a képéből az a szép szál ember. A szeme vörös volt, homlokán vastagra duzzadt az ér. Hogy fölnézett rá az asszony, elsikoltotta magát s kifutott az udvarra. — Teremtő Isten! . . . Megháborodott az én szegény uram! Sajagó Márton lobogtatta a. szűrt, a darutollas hetyke kalapot. — Ehun van ni! — mutatta diadalmasan —hát csak add elő a gazdáját. És majd hogy kezet nem emelt az asszonyra. A hangos beszédjük A „Csillag". Irta: Mányiné, Prigl Olga. Nagyot, hosszút kukorékolt egy kakas valahol messze. A késői téli pitymalat hat óra tájt esik, de a kakas megérzi a három órát, az igazi hajnalt s csak ahhoz tartja magát most is. Szavára ugyancsak válaszolgatnak a szomszédból a többiek. Ki hosszabban, ki vékonyabban, de mindenik meg van győződve róla, hogy a legszebben tudja. Sajagó Márton ébren volt még a kakasszólás előtt. Nyugtalanul hánykolódott ágyán és nagyokat sóhajtott közben. A sötét gond, ami beköltözött házába, úgy érezte, éjszakára mindig a feje fölé kuporodik. Két fekete szárnyát rátéri ti a két szemére, hogy csupa sötét álmot lát tőle. Nagy mélységeket, amiknek környékén szédelegve jár; viaskodó felhőcsomókat, melyek sárkányok módjára keringélnek, futkosnak körbe, körbe. Majd meg úgy érzi, sziklába ütötte fejét s csorog belőle meleg vére. Küzködik, küzködik s mire magához tér, kiveri az izzadtság a homlokát. Fölül s hallgatózik. Olykor ijedten ugrik le az ágyról, meggyújtja a füstös mécsbelet s odavilágit annak a sápadt gyereknek az arcába, aki a sarok kis ágyon alszik, összegubbaszkodva piszkos kis ingében. Két hete már, hogy nem adhatott rá tisztát — nincs. Nincs, aki kimossa. Az öreg Rébék be-bejár ugyan néha, de nem sok köszönet van abban. Olyankor mindig lába kél valaminek, hegyéntövén fölfordul a ház, mintha boszorkányjárás lett volna. Bár az se lehetetlen, hogy Rébék asszonynak csakugyan köze van hozzájuk. A nagy esetet is ő pattantotta ki, a felesége le se tagadhatta, olyan tisztára kimutatta. A Gsath István cifra szűre, darutollas hetyke kalapja ott volt a pitvarajtó háta mögött a szegen. Még a fagyos hópihék is azonmód rajta voltak. Fuvásos, csúf idő volt aznap. A kutyát se verték ki, csak épen hogy neki kellett hazulról elmenni akkor! . . . Seprenyi Rébék téritette vissza az útból, esküdött égreföldre, a töméntelen fényes csillagra, hogy szakadjanak rá mind, ha nem igaz. Csath Pista épen most ment be hozzájuk. Látta az Erzsók is, aki leányával bizonygatta, de az elfutott előlük és pirosabb volt az arca a hajában libegő piros pántlikánál. Lábujhegyen topogott vissza Sajagó Márton, még be is húzódott a muskátlis kis ablak alatt s úgy állott meg a küszöbön váratlan, mint valami jelenés. Az asszony szitált épen, tésztagyúráshoz akart fogni és csak nézett nagy csodálkozva az urára: — Hát ilyen hamar visszatérült kigyelmed? — Nem lett volna olyan sürgős, ugy-e? — csúfolódott az ember. Az asszony nem értette el. — Ilyen idő — mondta — nem is arra való. Tudtam én azt, hogy visszajön . . . Újfent a liszttel babrált, de az embere odakerült elébe s úgy nézett a szeme közé. — Na, hogy ugy a lelkedből beszélsz-e Judith ? Hanem azért csak add elő a mézesbábodat, úgy látom nem igen kellene már az én vásárfiám! Szinte ki volt kelve a képéből az a szép szál ember. A szeme vörös volt, homlokán vastagra duzzadt az ér. Hogy fölnézett rá az asszony, elsikoltotta magát s kifutott az udvarra. — Teremtő Isten! . . . Megháborodott az én szegény uram! Sajagó Márton lobogtatta a. szűrt, a darutollas hetyke kalapot. — Ehun van ni! — mutatta diadalmasan —hát csak add elő a gazdáját. És majd hogy kezet nem emelt az asszonyra. A hangos beszédjük WtT ELSŐ SZENT ÁLDOZÁSI EMLÉKKÉPEK, ~W valamint mindennemű szent képecskék legnagyobb választékban, különféle alakban és a legszebb kivitelben, magyar, német vagy tot szöveggel a legjutányosabb árban kaphatók BUZÁROVITS GUSZTÁV könyvkereskedésében Esztergom. Mutatvány-képek és árjegyzékek ingyen és bérmentve.