ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-01-01 / 1. szám

Kérés az esztergomi főegyházmegye papságához. Ez év nyarán egy hazafias, közgazdasági szempontból fontos és katholikus egyházművészeti szempontból nagyjelentőségű mozgalom indult meg az országban. Egy katholikus templomberendezési műintézet alapítását célozza a mozgalom, amely megnyerte tetszését a vallás- és közoktatásügyi miniszter Urnák és az ország egyházi vezető férfiainak is, akik püspöki körleveleikben hivták fel egyházmegyéjük papságának figyelmét az új műintézetre. Alulirott mint e katholikus vállalat szervezője most azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok az esztergomi főegyházmegye katholikus papságához, hogy kegyeskedjenek mindazok, akiknél a Templomberendezési Műintézet Részvénytársaság részvényjegyzési ivei vannak, ez iveket 1912. évi január 5-ig beküldeni hozzám, mivel a részvénytársaság alakuló gyűlésének 1912. év január havában a kereskedelmi törvény értelmében meg kell tartatnia. Fölkérem a főtisztelendő papságot arra is, hogy átnézve a részvényjegyzési felhívást és a hozzácsatolt jövedelmezőségi tervezetet, győződjék meg a vállalat hasznosságáról s egy-egy részvény jegyzésével járuljon hozzá, hogy ez a nagy hiányt pótló vállalat mentől erősebb alapon induljon meg. Selmecbánya, 1911. évi december hó 20-án. uzoni Kuti István, rendőrfőkapitány, a Templomberendezési Műintézet Részvénytársaság szervezője. HÍREK. Karcolat. Az időgépen ismét lepergett egy év. Sokaknak — vájjon sokaknak-e? — hozott sok örömet? Vagy talán több bánatot? És ahogy az újév küszöbéhez érünk, még egyszer visszapillantunk az ó-évre. Még egyszer utoljára, hogy soha többé ne lássuk. Milyen tartalmas is volt ez a mult év? Haj, milyen kevesen mondhatják, hogy boldogságos volt! De sokan is átkozzák, gyűlölik az ó-évet. Azok előtt felejthetetlen lesz, akinek apját, anyját, feleségét, férjét, vagy szerető gyermekét rabolta el. És bármily átokkal sújtjuk, vagy áldjuk Öt, azért csak ha itt az ideje, az ö halála is elkövetkezik. Alig hogy halála órája eljön, már az újév kacsingató szemeiből akarjuk kiolvasni a jövő boldogságát, örömét. Meghalt a király! Éljen a király! ezt harsogja a hű alattvaló az uralkodója elhunyta felett. Ugyanezt kiálthatjuk mi is: vége az ó-évnek, éljen az újév! Újév, te szines ködfátyol! Ugyan ki látja orcádat. Eltakarod előttünk s csak mosolygó csábos szemeidben engedsz gyönyörködtetni. Szépségedet vagy hibáidat eltakarod előttünk, így van jól! Hányan lennének olyan gyenge lelkek, kik hibás ijesztő arcodtól megrettennének. Avagy akiknek szépségeddel tetszelegnél, azok hiu, kába gőggel, önhittséggel lennének eltelve, nem ismerve se Istent, se embert! Engeded bizakodni a szegényt is, a gazdagot is. Hadd találja örömét benned a gazdag szegény is, meg a szegény gazdag is . . . Ki lát valaki a jövőbe ? Még nem készítettek olyan látcsövet vagy szemüveget, amelynek segítségével valaki bele látott volna a Végzet könyvébe. És ki merne fogadást tenni arra, vájjon keresztül éli-e ezt az évet. A ma született csecsemő homlokáról vájjon ki tudná leolvasni, parányi élete nem-e valami susogó szellő, melyet csekély ostoba szél elpusztít. És a vén, megaggott testű öreg ember nem bizakodhatik-e az uj évben, hogy még tán megéri ennek halálát is. És az édes magyar hazánkról szabad-e ilyenkor megfeledkeznünk? Ha mi Istenbe vetett bizodalmas szívvel vagyunk a Jövő iránt eltelve, nem kell-e nekünk bizakodnunk és erősen hinnünk, hogy főképen a hazának kell fennmaradni. Joga is van hozzá. Mik azok a jogok? Az ezeréves dicső, magasztos mult, a fájdalmas emlékű tatár pusztítás, féktelen török hódítás és a zsarnok osztrák politika! Ezek ama jogok, melyek az édes Honunk életben-lételét biztosítják. Dicső elődeink jelszava volt: Istennel a hazáért és szabadságért! Eme magasztos jelszó lebegjen előttünk és világosult tiszta agygyal és elmével, józan gondolkodással, becsületes lélekkel és Istenbe vetett édes bizodalommal köszöntsük az Újévet. Úgy legyen! Fidibusz. Krónika. Amikor a földgolyóbis Adott számmal körülforgott, Letelik az ó-esztendő, (Melyre annyi ajak morgott,) És egy uj év jön sietve S mindjárt itt van másnap reggel, Együtt jön a postára tett Béuékás levelekkel. A természet műhelyében Az embernek hívott szerszám Erre a napra buékot Gyárt kilóra és ezerszám' . . . Ezerszámra és kilóra És fogy a postán a bélyeg, Gyarapszik a magyar állam S lába kel az aprópénznek. És ha még csak az aprónak Lenne vége, kelne lába! . . . Ámde a nagy, — az még úgy sem Fér meg a ládafiába. Egymás után a sok ezres Csak úgy repül, csak úgy szálldos, — Mégis mikor lesz belőlünk Tekintélyes kulturváros ? Talán a mult évszázadok Másai még visszatérnek Majd ... ha adnak is, akik még Ezideig csak ígértek! Majd ... ha mi is mindent tettünk, Hogy rólunk az átok múljék, Nem frázis, de valóság lesz Esztergom felett a B. U. É. K.! (—.) A közgyűlés az iskolákról. Pénteken 10 óra tájban a város minden részéből komoly arcú városatyák törtettek a városháza felé, mert hiszen arról volt szó, hogy a részint tudatlanságból, részint meggondolatlanságból, vagy épen rosszakaratból megtámadott kath. iskolákat gyermekeik s utódaik számára megmentsék. Mindazok, akik az érdeklődők és a városatyák részéről későbben érkeztek, meglepődve néztek végig a zsúfolt tanácstermen és megvallottak : — Ennyi képviselőt régen nem láttam együtt. A polgármester jelentést tett a telekkönyv érdekében vezetett deputáció viselt dolgáról, majd Székely Henrik állatorvos hússzemle-dijáról keletkezett egy kis vita, amelynek az lett a vége, hogy a közgyűlés nem nyugodott bele abba, hogy helyettesítés esetén is járjon az állatorvosnak a hússzemléért járó díj. Mindezek azonban csak közbeeső részletek voltak s mindenki a közigazgatási bizottság híres átiratát várta. Osváth Andor tanácsjegyző felolvasta az igazi fiskális rabulisztikával megszerkesztett átiratot, amelynek hallatára minden felületes és könnyenhivő ember azt hihette volna, hogy az esztergomi iskolák már a vízözön előtt is községiek voltak. A tanácsjegyző tolmácsolta a város tanácsának javaslatát, hogy a közgyűlés várja be határozat nélkül a közigazgatási bizottság döntésének jogérvényessé válását és a miniszter döntését. Erre dr. Fehér Gyula emelkedett szólásra s tervszerűen kidolgozott beszédben dönthetetlen érveléssel kimutatta a közigazgatási bizottság többségének nagy tévedését, amikor a törvényeknek teljesen járatlan magyarázásával akarja a közvéleményt félrevezetni s az iskoláknak kath. jellegét eltüntetni. Guzsvenitz Vilmos c. kanonok, képezdei igazgató az ügy anyagi oldalát világítja meg s törvényekből és miniszteri döntésekből világosan kimutatja, hogy mindazok, akik a város terhének apasztását a községi iskoláktól várják, vagy tévednek vagy másokat megtéveszteni akarnak, mert a dolog úgy áll, hogy a város az öszszes jövedelmi forrásaiból, tehát a pótadójából is tartozik az iskolákat fentartani s csak ezeknek elégtelensége esetén lehet 5%-os iskolai adót kivetni s ha még ez sem lenne elegendő és a város több terhet el nem bírna, akkor a miniszter a rendelkezésére álló összegből segítené az iskolákat. Mátéffy Viktor belvárosi plébános kimu tatja, hogy a város földeit és erdőségeit min kegyúr kapta azzal a kötelezettséggel, hogy azok nak a jövedelméből a kultuszköltségeket s az is kólák költségeit fedezze. A szenttamási és szent györgymezői iskoláknak, mint hitvallásos iskolák nak átadásánál szerződésileg kiköttetett, hog' azokat a város kath. jelleggel tartozik megőrizni A belvárosi iskola a 16 ezer forintot kitevő „Kath iskolaalapból" épült. Mindezek után javasolja hogy a kath. jelleg mellett foglaljon állást a köz gyűlés úgy, hogy az iskolák a főegyházmegye hatóság alá rendeltessenek, meghagyván a város nak eddig is gyakorolt kivételes jogait. Szólásra emelkedtek még Adorján János Bártfay Géza és dr. Weisz Sándor képviselők Rögtönzött beszédeikben inkább támadtak, sen hogy érvekkel dolgoztak volna. Erre következet a nevezetes és névszerinti szavazás. 85-en t kath. jelleg mellett szavaztak, 27-en ellene. A kath. iskolák ellen leadott 27 szavazat az ismer törzsmungókból került ki. * Szilveszter-esti ájtatosság: a bazilikában A bazilikában ma délután 5 órakor kezdődik a2 évzáró ájtatosság. A szent beszédet Molnár Jánoí prelátus-kanonok mondja, az ájtatosságot pedio Schiffer Ferenc prelatus-kanonok tartja. * Újév napján a bazilikában d. e. 9 órakoi Koperniczky Ferenc dr. prelátus-kanonok tartja az ünnepi szent misét, mig a szent beszédet ez alkalommal Nádler István tanitóképzö-intézeti tanár mondja. * Adományok. Leimeter Kap. János szentszéki ülnök, budapest-tabáni plébános azon alkalomból, hogy 1912. év január 2-án áldozárságának 40-ik évébe lép, a papi nyugdijalapnak 300 koronát, a kath. gyermekvédelemnek 100 koronát és a kath. sajtóalapnak szintén 100 koronát adományozott. * A főszékesegyházi kar műsora: Dec. 31-én: Fr. X. Witt: Grad. Ecce sacerdos, 4 sz. v. kar. — M. Haller: Off. Inveni David, 4 sz. v. kar. — Seyler K.: Missa in C. N. 21. 4 sz. v. kar org. és zenekar kis. — A hálaadó istentisztelet alatt Kersch Fr. X.: O salutaris, 5 sz. v kar. — V. Goller: Litaniae lauretanae op. 65. « sz. v. kar org. kis. — Anerio : Alma Redempto ris 4 sz. v. kar. — J. Quadflieg: Te Deum op 5. 5 sz. v. kar org. kis. — M. Haller: Tantun ergo, Genitori 6 sz. v. kar. Jan. 1-én: Grad, és Off. mint karácson; ünnepén. — Ifj. Büchner A.: Missa VII. in B 4 sz. v. kar org. és zenekarra. Délután C. Mül ler : O salutaris, 4 sz. v. kar. — L. Ebner : Lita niae lauretanae op. 16. 4 sz. v. kar org. kis. — J. Diebold: Alma Redemptoris, op. 28. 4 sz. v kar. — J. Auer: Te Deum op. 5. 5 sz. v. ka org. kis. — Ifj. Büchner A.: Tantum ergo, Geni tori, 4 sz. v. kar. Jan. 6-án: J. Mitterer: Grad. Omnes dr Saba, 4 sz. v. kar. . — M. Haller: Off. Rege; Tharsis, 5 sz. v. kar. — M. Filke: Missa E. G op. 55. 4 sz. v. kar org. zenekarra. * Szentségimádás a bazilikában. A főszé kesegyházban újév napján nyilvános szentségimádás tartatik. Az Oltáriszentség reggel 6 órakoi tétetik ki a Bakács-kápolnában, onnét pedig az ünnepi szent mise után a főoltárhoz vitetik, aim esti 5 óráig látogathatják azt a hivek, amikoi ünnepélyesen visszateszik a tabernákulumba. * A Simor-muzeum és könyvtár uj őre. A főkáptalan az újév után távozó Rott Nándor dr, prelátus-kanonok helyébe Schiffer Ferenc prelátuskanonokot választotta meg a Simor-muzeum és könyvtár őrévé. * Három királyok ünnepe. Január 6-án, azaz három királyok ünnepén a bazilikában d. e. 9 órakor Rajner Lajos dr. püspök pontifikál, a szent beszédet' Brühl József prelátus-kanonok, főszékesegyházi plébános tartja. * Gróf Zichy Nándor temetése. Adonyban már eltemették a magyar katholikusok vezérét, de az a nagyszerű népvándorlás, amelyben az ország előkelőségei vonultak a koporsójához, a sírjához a szeretetnek, a hódolatnak és a mélységes bánatnak érzelmeivel, mutatja és bizonyítja, hogy az ő szelleme közöttünk fog élni. Dr. Giesswein Sándor prelátus a Szent István Társulat gyászünnepélyén kiadta a jelszót, hogy „szobrot Zichy Nándornak" ! Azonban "az esztergomi főkáptalan tette meg a kegyeletes hódolat útján a legelső lépést, amikor a haláleset hírére a Zichy család tudomására hozta, hogy az ország első templomának, az esztergomi fő-