ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-01-01 / 1. szám

székesegyháznak sírboltjában a hercegprímások sorában díszhelyet ajánl fel a nagy halottnak nyugvóhelyül. Az esztergomi főkáptalan a következő táv­iratban fejezte ki részvétét: Nagyméltóságú Gróf Zichy Nándornénak Duna-Adony. Excellenciád nagynevű férjének, a magyar katholikus újjászületés vezéralakjának, a hazai katholicizmus egyik oszlopának, a katholikus hivő férfiú típusának elhunyta alkalmával bánatos rész­vétét fejezi ki Excellenciádnak és az egész csa­ládnak az esz t er gomi Főkáptalan. Erre a család ezen távirattal válaszolt: Lesújtott fájdalmunkban jól eső vigasztalás a Méltóságos Főkáptalan kitüntető ajánlata, melyet meghatottan köszönünk. Boldogult Atyánk hatá­rozott meghagyását követve Adonyban óhajtjuk örök nyugalomra fektetni. Zichy Nándor és Aladár. Zichy Lívia grófnő szintén sürgönyileg fe­jezte ki köszönetét: Fogadja a Méltóságos főkáptalan kegyelet­teljes megemlékezéseért és részvéteért ugy magam, mint gyermekeim hálás köszönetét* Zichy Livia grófné. Az esztergomi főkáptalant hivatalosan Molnár János és dr. Rott Nándor prelátus-kanonokok kép­viselték a temetésen, de kivülök jelen volt dr. Andor György prelátus, miniszteri tanácsos is. Meszleny Pál főispán szintén részt vett a te­metésen. * Eljegyzések. Vettük a következő eljegy­zési jelentéseket: Hulják Ilonka és ifj. Homor Imre karácsonykor jegyet váltottak. — Nagy Erzsikét eljegyezte Darvas Kálmán Bajcson, de­cember havában. •—• Özv. Kanter Ernöné tata­városi lakos leányát Margitkát december 26-án eljegyezte Stefkó Károly csévi állami iskolai igazgató. * Szilveszteri hálaadás. A belvárosi plé­bánia-templomban a hálaadó istentisztelet ma va­sárnap d. u. 5 órakor lesz sz. beszéddel és litá­niával. * Kaszinónk farsangja. Az esztergomi Kaszinó elhatározta, hogy a jelen farsangi sze­zonban, műkedvelő társasága közreműködésével, a következő estélyeket fogja rendezni: 1912. ja­nuár 13-án táncestély (belépődíj nélkül.). 1912. február 1-én jótékonycélú színielőadás, (szinlap az előadás napján, belépődíj személyenként 2 ko­rona). 1912. február 17-én farsangzáró cabaret­estély. (Konferencier Istvánffy. Belépődíj szemé­lyenként 2 korona.) A rendezés körültekintő te­endőit Istvánffy Elemér igazgató vezetése mellett, Pott Gusztáv és dr. Frey Vilmos főrendezők fog­ják ellátni. A meghívókat, melyek kiállítás tekin­tetében meglepően művésziek lesznek, a rende­zőség a napokban fogja kibocsátani. A meghívá­sokat dr. Brenner Antal kaszinói titkár intézi. * A főszékesegyházi énekkar köréből. A főkáptalan az Udvardy Zsigmondné énekesnő le­mondásával és közeli távozásával megüresedett sopran primadonnái állásra egyhangúlag Táky Gyulánét, Táky Gyula belvárosi karnagy nejét választotta meg, kinek szép és kedves hangja az esztergomiak előtt ugy is ismeretes. Boldogult Feigler Károly helyébe, ki a műkedvelők karában tenorista volt, Eitler Willibaldot, Eitler József karénekes öcscsét választotta meg a főkáptalan. * Szentgyörgymezőiek a kath. iskolák mellett. Szentgyörgymező városi képviselői, kik egyúttal a kör tagjai is, a pénteki városi köz­gyűlésen mindnyájan kivétel nélkül bátran, nyíltan s katholikus meggyőződésükhöz híven az iskolák kath. jellege mellett szavaztak, mely dicséretre­méltó szép eljárás nagyrészt az ottan virágzó kath. kör. szellemének köszönhető. Örvendünk, hogy a kör tagjai nemcsak a kör falain belül, de a mi a fő, kint a társadalmi életben is kath. szel­lemben gondolkodnak. * Szentségimádás. A belvárosi plébánia­templomban a legméltóságosabb Oltáriszentség nyilvános imádása január 3-án, szerdán lesz. * Tombola estély. Az Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör 1912. jnnuár 1-én (Űjév napján) este 6 órakor tombolával egybekötött karácsonyfa ünnepélyt rendez. Tombola jegyek előre beszerezhetők a kör bemondójánál dara­bonként 10 fillérért. Tombola tárgyak köszönettel fodadtatnak. A tombola estély fényesnek Ígérkezik s nagyon értékes tárgyak lesznek kisorsolva. . * Hálás politikai talaj. A keresztény el­vek nyilt védelmét az ország összes pártjai kö­zül csak a néppárt merte kiírni szeplőtelen lobo­gójára, melyhez eddig a legkisebb egoizmus szennye sem tapad. Ezen párt számára a leghálásabb talaj Nyitra, Trencsén és Bars vármegyék. És dacára ennek, e három megyében csak két néppárti képviselő lett megválasztva. Bátran állithatjuk, hogy a nép lelkesedik a néppártért, a leg­több helyen a politikai felelősség teljes öntuda­tának a magaslatán áll. És mi az oka, hogy még sem tud a párt e megyékben a győzelem zöld ágára vergődni ? Maga a papság. A papok egy része a mungók szekerét tolta, másik része feléje sem nézett a választási mozgalomnak; igy aztán nem csoda, hogy oly mostoha volt a választás eredménye. Ha csak felét tennők annak, amit a német papság tesz, akkor nem Németország ve­zetne, hol a lakosságnak csak 30°/o-a katholikus, hanem Magyarország, ahol a lakosság 54 száza­léka katholikus. A politikai felelősség öntudatában van hiány. Ez a mi bajunk. Dr. Nyitrai. * Érdekes jelenetek a közgyűlésből. Az általános emberi érdek. Az iskolák érdekében mondott beszéde végén Guzsvenitz Vilmos igaz­gató utalt arra a körülményre is, hogy vegyünk példát a hithű zsidóságtól, amely nem nézve az anyagi áldozatokat, felekezeti iskoláit fentartani törekszik. Lett erre zúgás és háborgás! — Ne hozzon be felekezeti momentumokat! — Nem tartozik ide a zsidók dolga! Dr. Zwillinger kijelentette, hogy részéről nem szereti a felekezeti iskolákat, még a zsidókét sem s hozzátette : — Első az általános emberi érdek, nem a felekezeti érdek. Ez a hithű izraelitáknak sem tetszett s azért inkább a replikázó Guzsvenitznek látszottak he­lyeselni, aki a vihar csillapultával kijelentette: — Ebben a kérdésben illetékesebbnek tar­tom a rabbi ur, mint az ügyvéd ur nyilatkozatát. A karzaton pedig igy dörmögött egy hiva­talnok : — Nem értem, hogy miért haragudnak, ha a zsidót szóba hozzák, hiszen inkább megdicsérte őket a szónok, amikor a hithű eljárásukat em­lítette ?!! Ez egy örök probléma! * Kettős szavazás. A polgármester szépen megmagyarázta, hogy akik a községi iskolát akar­ják azok „igen ff-nel, akik pedig a jelen helyzetet követelik, „nememéi szavazzanak. Sokan nem értették a zajban. Erre ismételt magyarázat következett. Dóczy Ferenc szórakozottságból „igen a-t, majd nyomban ^nem"-et mondott, tehát mindkét ol­dalra leszavazott. Őrültek az ellenségek! Egy véletlen szavazat! — Nem lehet megváltoztatni! — Egyszer lehet szavazni — kiáltották össze-vissza. Erre már a polgármester is megharagudott s kijelentette: — Ugyan kérem, nem lehet igy eljárni! Jelen van a képviselő úr, tehát nyilatkozzék is­mételten, hogy akar szavazni?! — Nem — szavazott újra Dóczy s igy mégis helyes irányba került szavazata, vagyis a községi iskola ellen. A hangos közvélemény. Egy mokány kiné­zésű, dühös modorú fiatal iparos állott az érdek­lődők között s a képviselők lármáját ugyancsak kihasználta, hogy a saját fanatikus felfogását — valószínűleg vörös cucilista a jámbor — bele­kiáltsa a forró levegőbe. Egyik higgadt úr félve, hogy a tüzes közbe­kiáltó miatt a karzatot kiürítik, megintette: — Hallgasson barátom, mert mindnyájunkat kikergetnek. — Nekem jogom van itt beszélni, én fize­tek — felelte dühös tudatlansággal. No de mégis csak hallgatott, mig a folyosóra nem ért. Ott aztán megeredt a nyelve. •— Igazságtalanság! Csináljanak a papok maguknak iskolát, ne a szegény népéből akarjanak uraskodni. Mi fizetünk, parancsolni is akarunk! A jámbor nem gondolkozott, csak ordított. Mert hát a papok is fizetik az adót. Az iskola nem a papoknak, hanem a civilek gyermekeinek van. Azután meg papi pénzből lettek a szent­györgymezői, a vízivárosi és a szenttamási leány­iskolák, amelyeket apácák vezetnek. De ezt nem lehetett a folyosón mind el­mondani, azért egy tekintélyes úr csak azt jegyezte meg erélyes hangon: — Szamár beszéd! És igaza is volt. * Tánc-esték. Az Esztergomi Kath. Legény­egyesület 1912. évi január hó 7-től február hó 18-ig minden vasárnap saját helyiségében tánc­estéket rendez. Táncórák minden vasárnap este 8-tól 11-ig tartatnak. Belépti-díj úgy férfi, mint nő táncosnak 60 fillér. * Az összes földek keresztény kézen van­nak már Nyitrakörtvélyesen, hol most ősszel meg­vásárolták a gazdák Kaiser zsidó korcsmárosnak utolsó földmaradványát. Az igaz, hogy magyar holdankint 1700 koronát fizettek, de legalább egy­hitü emberek kezén van az egész határ. Határá­ban fekszik gr. Apponyi Gyula nagybirtokosnak óriási méretű téglagyára, mely áldás az egész környékre. * Karácsonyfa ünnepély. A szentgyörgy­mezői kath. kör Szent István ünnepének estéjén tartotta igen szépen sikerült karácsonyfa ünne­pélyét. A dúsan megrakott, csinosan feldíszített karácsonyfát Császár Erzsike köszöntötte fel ked­vesen. Utána Pauer Károly karkáplán, a kör el­nöke mondott lelkes beszédet az igazi katholikusok karácsony estéjéről és a karácsonyfa jelentőségéről, mire megkezdődött a tombolajáték, mely vig, derült hangulat s igazi jókedv mellett majdnem éjfélig tartott. Az estélyen sok vendég s Szentgyörgy­mezo apraja-nagyja vett részt. Az elnökség ez úton köszöni meg mindazoknak a szívességét, kik akár pénzbeli adományaikkal, akár ajándék­tárgyakkal emelték a tombolajáték sikerét. * Érdekes választási utóepizód. A zilahi kir. törvényszék Rob László körjegyzőt egy havi államfogházra és 200 korona pénzbüntetésre meg három évi állampolgárjogvesztésre ítélte el kor­teskedésért és vesztegetésért. A törvény tiltja a jegyzőknek a korteskedést; tehát csak a törvény ín 'Roche közkedveltségét bebizonyult kiváló tulajdonságainak köszöni, mert a tüdőt erősiti. e mellett étvágyserkento és jóizű, ezért évek óta orvosok és patiensek. előnyben részesitik. — Sirolin 'Roche' a köhögés, hurutok, hörghurut, influenza egjobb sikerrel vált be és görvélykóreiien A légzőszervekre kiváló előnyös befolyással van és meghűlés kezdetén alkalmazva felette meglepő könnyítőén hat. — M ár néhány nap múlva a tüdőtevékenység szabályoztatik és a természetes hang, nemkülönben az álta­lános közérzet helyreáll. Joggal nevezik a Sirolin 'Roche'-t a legjobb óvszernek tüdőbajo el len*

Next

/
Thumbnails
Contents