ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-04-07 / 15. szám

Április 13-án. I. Schweitzer: Missa in h. S. Josephi, op 23, 4 sz. v. kar orgona kísérettel. Április 14-én, Fehérvasárnap. Intr. Cornm, Grad, choraliter. V. Goller: Off. Angelus Domini, 4 sz. v. kar org. kis. ifj. Büchner A.: Missa VII. in B. 4 sz. v. kar orgona és zenekarral. D. u. Vesperae Falsobordoni. * Halálozás. Fercsek Gézáné szül. Pauer Matild márc. 30-án, életének 30-ik évében, Nagy­váradon szívszélhűdés következtében hirtelen el­hunyt. Temetése f. hó 1-én ugyanott ment végbe nagy részvét mellett. Az elhunytban Pauer Ká­roly főszékesegyházi karkáplán, ki még csak 4 év előtt vesztette el édesanyját, nővérét gyászolja. A nagy csapás által sújtott karkáplánnál sokan fejezték ki őszinte részvétöket. * Lelkigyakorlatok. Az esztergomi főkáp­talan a nagyhét első három napján tartotta lelki­gyakorlatait P. Hőrl Gyula kalocsai jézustársasági atya vezetésével. A tanár tartalmas elmélkedéseit a főkáptalan nevében Rajner Lajos dr. püspök köszönte meg latin nyelven. A papnevelő intézet­ben P. Roznovszky Kázmér atya vezette a lelki­gyakorlatokat a növendékek nagy lelki épülésére. * Eljegyzés. Kaptuk a következő eljegyzési jelentést: Vayand Ilonka, dr. Hamza József je­gyesek. * Tanitóképző-intézeti tanárok gyűlése. Folyó hó 1. és 2. napján nagysikerű és igen lá­togatott közgyűlést tartott a Tanitóképző-intézeti Tanárok Orsz. Egyesülete Kiskunfélegyházán, A vendégszeretetéről hires város a vasárnap délelőtt és délután az ország mindén részéből összesereg­lett tanárokat nagy szeretettel és ünnepséggel fogadta és szállásolta el. A közgyűlés a város uj és gyönyörűen épített háza tanácstermében tartatott. A megnyitó ülésen a minisztérium képviseletében részt vett gróf Ráday főispán, továbbá Fazekas Ágoston, Pestmegye alispánja, a város szülötte, Petri Mór, kir. tanfelügyelő, a város tiszti kara, intézetei és intelligens közönsége. A köz­gyűlésen résztvevő tanárok tiszteletére a város a Korona-szállóban nagyszabású bankettet adott, amely figyelmet az egyesület a városi közönség részére rendezett kiválóan sikerült hangversennyel viszonzott. A hangverseny hétfőn este 8 órakor tartatott a közönség nagy részvétele mellett. A közgyűlés komoly munkájában városunkból Guzs­venitz Vilmos, igazgató és Oberth Ágoston tanár vettek részt, akik közül az előbbi a pedagógiai szak­osztály vitájában fel is szólalt. A közgyűlés ez alkalommal újra megalakította tisztikarát és az érs tanítóképző igazgatóját egyhangúlag már ötödik alkalommal az egyesület alelnökévé választotta meg. A közgyűlés kedden végződött és a részt­vevő tanárok kedv es tapasztalukkal gazdagon, de egyben sürü eső közepett távoztak kedden dél­után Kiskunság mezejéről. * Ujitás az egyházi biztositásnál. A fő­egyházmegyei tüzkárbiztositó alapnál csakis ma­gát az épületet lehetett biztosítani, mig a tem­plomok belső berendezése és a felszerelések ki voltak téve a bizonytalan sorsnak. A lelkészkedő papság körében felmerült óhajok alapján a főkáp­talan kezébe vette az ügyet s előterjesztést inté­zett a bibornok hercegprímáshoz ezen ügyben. 0 Eminenciája az előterjesztés alapján megengedte, hogy ezentúl a templomi berendezések és felsze­relések is ugyanazon feltételek mellett mint ma­guk a templomok az alapnál biztosithatók legye­nek. Az erre vonatkozó föpásztori rendelet a leg­közelebbi körlevélben fog megjelenni. * Olympiai céllövőverseny Esztergomban. Az olympiai játékokat ujabban ó-görög mintára 1896-ban Franciaországban alapították és négy éves időközökben rendezik. Az elsőt 1896-ban a játékok klasszikus hazájának fővárosában Athén­ben a másodikat 1900-ban Parisban, a harmadikat 1904-ben St.-Louisban, a negyediket 1908 ban Londonban tartották. Az idei olympiai játékok a nyár folyamán Stockholmban lesznek megtartva. Ezeket megelőzőleg a „Magyar Olympiai Bizott­ság" f. é. május 22—25. napjain Esztergomban országos céllövő-versenyt rendez, melynek az a célja, hogy a magyar lövészek közül a legjobb lövőket kiválogassák, akik azután a magyar nem­zetet a svéd olympiai versenyeken képviselni fogják. A céllövő-verseny különféle ünne­pélyességek között fog lefolyni, mert illő, hogy a város közönsége az uri körökből való és az or­szág minden részéből érkező lövészeket megfelelő módon fogadja és lássa vendégekül. A verseny fővédnöke József főherceg, védnökei pedig gróf Andrássy Géza gróf, a „Magyar Olympiai Bizott­ság" elnöke, Hazay Samu honvédelmi és Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszterek, Sprecher Arthur altábornagy, hadtestparancsnok, Szemere Miklós, a céllövészet országos főprotek­tora, Fülöpp Kálmán, Budapest székesfőváros fő­polgármestere és Meszleny Pál főispán lesznek. Az olympiai céllövő-verseny alkalmával rendezendő ünnepségek rendező-bizottsága, Vimmer Imre pol­gármester elnöklete alatt, a héten alakult meg és megkezdte működését. A három-négy napra ter­vezett ünnepségek részleteiről, azok végleges meg­állapítása, után lapunk olvasóit tájékoztatni fogjuk. * Miért rosszak a vármegyei utak? A vármegyei utkaparók eddig csak mellékes foglal­kozásnak tekintették az útkaparói állást s épen azért, amint a legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésen Etter Gyula bizottsági tag is felpanaszolta, nem igen dolgoznak. Némethy műszaki tanácsos, a m. kir. államépitészeti hivatalnak vezetője most arra akarja szorítani az utkaparókat, hogy a téli időben reggel 7-től este 7-ig, a nyári hónapokban pedig 6—6-ig az útjukon dolgozzak. E megszigo­rítás folytán a kaparó atyafiak inkább lemonda­nak, mintsem a szigorú rendet betartsák, mert igy a saját dolgaikat otthon nem végezhetik, mint eddig. Áz utkaparókat hosszas előterjesztések után az alispán nevezi ki és bocsátja el, de az útka­parói szabályrendelet 2. §-a és 16. §-a megen­gedik, hogy az alispán ezen jogot az államépité­szeti hivatal főnökére ruházhassa át. Tekintve az újításokkal járó mozgalmakat és változásokat az alispán a felfogadás és elbocsátás jogát 3 hónapi időtartamra át is engedte Némethy műszaki ta­nácsosnak. — Mindezek után csak az a megjegy­zésünk, hogy az utak valóban gondosabb ápo­lásra szorulnak, de az is tagadhatatlan, hogy az útkaparóknak eddigi munkájuk arányban volt a fizetésükkel. Ha tehát az évnek minden napjára le akarják őket foglalni, tessék a vármegyének az ö ellátásukról is gondoskodni. * Az „Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör" házalapjára bár lassan, de mindig folynak az adományok. Ujabban e célra adakozni szívesek voltak: Vaszary Mihály 25 kor., Számord Ignác 25 kor., Vagyonfi Antalné 40 kor., Brukács János gyüjtőivén: Szabó Béla 5 kor., ifj. Büchner Antal 2 kor., N. N. 1 kor., Keller Gás­pár 1 kor., Legújabban agy magát megnevezni nem akaró N. N. jótevő 50 kor. Frey Vilmos 20 kor., Dr. Babura László 10 kor., Dvihally Géza 10 kor. — Mindezen nagylelkű kegyes adományozók­nak hálás köszönetet mond a kör házépítő bizottsága. * A városnál üresedésbe jött állások be­töltése. Az alispán f. hó 24-én déli 12 óráig terjedő pályázati határidőt irt ki. II. alkapitányi, adópénztárnoki és kiadói, továbbá az ezek betöl­tésével esetleg megüresedő állásokra. * Színházi élet. Hídvégi Ernő első magyar staggione színtársulata változó szerencsével és változatos publikummal működött a mult héten is. Vasárnap délután Schönthon: „A Szabinnők elrablása" bohózat, este pedig Biró Lajosnak „A rablólovag* három felvonásos színjátéka került bemutatásra. Sikeresen játszottak Hídvégi, Éliás, Lengyel Irén. Hétfőn újból a pikáns izletü „ Csitri "-t adták elő meglehetős telt házzal. Kedden Mischneu „A Princz" szerelmi komédiája a viharos időjárás miatt csütörtököt mondott, pedig Éliás Gyula jeles tehetségű színész jutalomjátéka lett volna, de csak nyolcan valának jeien az előadáson. Annál többen mutatkoztak szerdán „A szerelem gyer­mekéi-ben, amely legkevésbé se elégítette ki a nagyszámú publikumot. Csütörtökön ,,Á kis lord" Varga Béla jutalomjátékával került előadásra. Pénteken nem volt előadás. Előkészületen van: Gyöngyike drága gyermek és Aranyember. * Országos zarándoklat Rómába. Május hó elején az Országos Katholikus Szövetség nagy­szabású zarándoklatot vezet a kereszténység fő­városába, hogy a katholikus Magyarország hűséges ragaszkodását az egyházhoz bemutassa. Az 1911. esztendőben a pápa kerülte ama fényes alkalma­kat, melyek tüntetőleg igazolják a kereszténység örök eszméjének életét és amelyek módot nyúj­tanak az idegen országból összesereglő hivek hó­dolatának külső kifejezésére. Ezt a visszavonult­ságot a legnagyobb tiszteletben tartották s igy a testületi felvonulás, mely évenként szokásos, a magyarok részéről is elmaradt. Most, mikor ennek oka megszűnt, kétszeresen kötelessége valamennyi katholikusnak, hogy minél szebben adják meg a tisztelet és hódolat méltó kifejezését. Ezért a ren­desnél is fontosabb, hogy minél többen gyülekez­zenek ama zászló alá, mit a szövetség, mint az or­szágos zarándoklatok hivatalos rendezője kibontott. Ugyanakkor, mikor a szövetség e mozgalom ki­fejlesztésén dolgozik, lehetővé akarja tenni a rész­vételt a legszélesebb rétegeknek, hogy a társadalom a maga teljes egészében képviselve legyen. Ez utazáskor módja nyílik a résztvevőknek a legkedvezőbb feltételek mellett mások életének és szokásainak megismerésére is és ama világ­hírű emlékeknek, miket az ókori és a keresztény időkből Rómában őriznek, a megtekintésére és tanulmányozására is. Az Országos Katholikus Szö­vetségnek most megvalósuló terve az egyház iránt táplált ragaszkodás méltó bizonyítéka mellett, az ismeretbővítés hatályos előmozdítója is. A csat­lakozók tömege fogja kifejezni millió és millió hivő igaz érzelmeit és emellett megszerzi magának ama nagy kincset is, mit szellemi látókörének •szélesbitésére nyújthat. Április hó 15-ig kell a részvételi jelentkezéseket a szövetség irodájában (Budapest, IV- Ferenciek-tere 7. III. lépcső I. emelet'8.) megtenni és ugyanoda a megállapított dijakat (I. osztály 190 korona. II. osztály 150 korona. III. osztály 95 korona) beküldeni. Ez összegben az összes utazási és ellátási költségek bennfoglaltatnak- Amennyiben a III. osztályon uta­zók az élelmezésről maguk akarnak gondoskodni, csak hatvan koronát fizetnek. * Ferenez József király a kongresszus protektora. A madridi kongresszus utolsó nap­jának különös jelentőséget adott az, hogy e napon Alfonz király udvarával együtt résztvett az ünnep­ségeken. A wieni kongresszus azonban nemcsak a csász. és kir. háznak és az egész udvarnak jelenlétében fog lefolyni, hanem Őfelsége, a kon­gresszus legfőbb védőjének szerepét fogja vinni. E tekintetben a wieni kongresszus egyetlen a maga nemében, mert még sehol sem történt meg, hogy koronás fő vállalta volna e szerepet. Mikor ez örvendetes hírt Nagl bíboros az V. (wiener­neustadti) osztrák kath. nagygyűlésen nyilvános­ságra hozta, ezrek és ezrek örömujjongása volt a felelet. De nemcsak itt Alsó-Ausztriában, hanem egyebütt is az az általános meggyőződés, hogy Őfelségének ilyetén részvétele mellett a kongresz­szus csak fényes sikerű lehet. És valóban az a kongresszus fényesen igazolni fogja, nemcsak azt, hogy a monarchia különböző nemzetiségű népeit a katholikus vallás tartja Össze, hanem azt is, hogy az agg uralkodónak általánosan hódolattal tisztelt személye is egyike a legerősebb összekötő kapcsoknak. És az ilyenek, akik az eucharisztikus kongresszusra Wienbe érkeznek, örömmel láthatják, hogy a kath. hitnek mily megragadó tanúbizonyságát szolgáltatják a leg­magasabb helyről is. * Áthelyezések. Az igazságügyminiszter Lieb Jenő esztergomi kir. járásbirósági írnokot a tatai, Schwanke Jakab tatai kir. járásbirósági irodatisztet az esztergomi kir. járásbírósághoz he­lyezte át hivatalból. * A malac regénye. Falusi történet több szakaszban városiaknak is tanulságos és hasznos. A közeli Bény község a történetnek a színhelye, ahol Kadavi Ferenc lakos bejelentette az elöljá­róságnak, hogy egy 7 hónapos malaca egyik este 10 óra tájban eltűnt a portájáról. Az eset meg­vizsgálására jött csendőrök Székely Imre biró és Janetka János esküdtnek a társaságában meg­jelentek a helyszínén s ott a szörnyű bűntényt körültekintő vizsgálat utján a kellő értékére, vagyis zérusra szállították le, amennyiben felfedték az esetnek komikus oldalát is. Kadavi a vizsgálat alkalmával megvallotta, hogy a malacka bizony beteg volt s fülét-farkát lekonyitva álldogált s hozzá sem nyúlt a drága sertéseledelekhez. Hogy a másik malac el ne kapja a bajt, Kadaviék a beteget kizárták az ólból s hagyták, hogy az ud­varban sántikáljon ide-oda. A malac azonban megunta a szük környezetet, kisétált tehát egy őrizetlen pillanatban a Garam partjára, ahol azután nyom nélkül eltűnt. A vizsgálat kiterjesz­tésekor kiderült, hogy a malacot Virág Vilma nevü cigányleány tüntette el. Ekkor felmerült a fontos kérdés: — Élve-e, vagy halva? Erre előállott Bueskó Mihály bényi lakos, a ki a Garamon levő malomba ment a kérdéses időben s ő tanúskodott róla, hogy a Kadaviéhoz ha­sonló malacot látott a parton, mely meg volt dö­gölve. Igy azután elhitték Virág Vilma cigány leányzó beszédét is, aki elmondotta, hogy a dög­lött malacot bekötötte kendőbe s elvitte rokoná­hoz, Tóth Jánoshoz s ott megsütötték és meg­ették. A bűn tehát teljesen más világításba ke­rült, mert legfeljebb közegészség elleni kihágásról lehetett szó. Egy malac igy mozgatja meg az embereknek egész seregét.

Next

/
Thumbnails
Contents