ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-09-11 / 37. szám

XV. évfolyam. Esztergom, 1910. szeptember 11 37. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Felelős szerkesztő: ROLKO BELA. Kéziratok a szerkesztőség, előfizetések a kiadóhivatal (Szeminárium) eimére küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. Esztergom, 1910. szeptember 10. — A felekezeti sajtó. Mai napság, amikor a reklám és a sajtó korszakát éljük, minden eszmeáramlat, minden világnézet, mely terjeszkedni, vagy legalább is élni akar, gondoskodik arról, hogy újságja legyen, amelynek segélyével a híveknek, az elvtársaknak fülébe fújhatja a legújabb riadónak, vagy tanításnak a nótáját. A legmodernebb felekezetek: A liberálisoknak szétszórtan is diadalmas serege; a szabadkőműveseknek bujkáló és alattomban dolgozó szektája; a szociáldemokratáknak szervezett bandái; a szabadgondolkodóknak gixerezö és macskazenélő csapata; az álmodozó cionisták stb. stb., ezek mind hatalmás sajtókkal rendelkeznek a világ összes országaiban. Tudnak és akarnak is harcolni, agitálni, befeketíteni, ferdíteni, rágalmazni, sérteni, bosszantani, szóval minden lehető módon kellemetlenkedni, ha a vezetőkre és az elvtársakra rájön a harag és a dühöngés órája, amely csodálatosképen összefűződik a kereszténységnek életnyilvánulásaival. Mindezek a felekezetek várják és elősegíteni szeretnék az életképes és éltetadó kereszténység végeigyöngülését. Ok a katholicizmus felől olyan őszi hangulatot várnak, amelyben egyedüli hang a száraz levelek reménytelen zizegése, egyedüli illat a nyirkos síroknak az illata, amely az elmúlást hirdeti. Az ébredés, az élet, a szervezkedés, az összetartás bántja, bosszantja őket. Egy új, keresztény szellemű sajtó orgánum, egy kongregáció, amelyek erősitik, Összetartják a kereszténységet, előttük nem bir létjogosultsággal. Vakon hiszik és hirdetik, hogy a mi szellemünknek nincs joga arra, hogy a papíron megjelenjék. Mi más ez, mint a modern szellemi fegyvereknek kisajátítása ? De nem addig van az ! Amint a liberálisoknak van „Az ujság"-ja, a szabadkőműveseknek „Világ"-ja, a szabadgondolkodóknak „Az est"-je, a szociáldemokratáknak „Népszava" újságja, a kálvinistáknak „Magyar Szó"-ja, a zsidóknak az „Egyenlőségbe és sok más napilapja és vidéki heti orgánuma, épúgy a katholikusok is számithatnak arra, hogy még a legdühösebb ellenségek is elismerjék végre, hogy a'katholikus sajtónak is van létjogosultsága, amely a keresztény szellemet ápolja, védi, segiti, kinyilvánítja, nehogy a hallgatást már az örvendezők a csendes kimúlás jelériek vegyék. A keresztény, a katholikus sajtó nincs kisajátítva. Senki sem tiltatik el attól, hogy az igaz szellemet Írásban is terjessze és védelmezze. Aki a mi szellemünkben ir, a mellé szívesen odaállunk, mert megtanultuk már az ellenségeinktől, hogy a világnézetek nagy harcában nincs harag, nincs neheztelés, nincs kenyéririgység, nincs összeférhetetlenség: itt azt nézzük és azt kell néznünk, hogy ki van velünk és ki van ellenünk! F. Az újságírás reformja. Sokféle reformot hangoztat ma a világ, mivel elárulja, hogy nagyon beteg. Sok a harc, sok a tülekedés. Gyakori benne a sebesülés és sebfelszaggatás. Egy ország békéje könnyen elvehető anélkül, hogy az ország kormánya, fejei csak tudomást is vennének a lázitókról. Minek is vennének ? Ha nyilatkoznak, ítéletet mondanak olyformán, hogy sokkal több a gondjuk mintsem holmiféle újságokkal törődjenek. A bokor mögött azonban valami lappang. Legtöbbször önérdek és pártérdek, minek kedvéért szemet hunynak sokszor azon gálád piszkolódások előtt, melyek már lázitás számba mennek. Magyarországon is a sajtó nagy részét a keleties faragatlanság jellemzi. A sajtó uszit kasztot-kaszt ellen. Közönséges lázitó orgánum a sajtó nagy része. Ez előtt semmi sem szent, még a társadalom békéje sem. Báránybőrbe öltözött farkasok ezek, kik hamis cégér alatt és az álhumanizmus szolgálatában békebontással foglalkoznak, mert a szenzáció kívánja, hogy tüzet dobjon oda, ahol csak gyújtani lehet. Általános támadásaik azonban rendszeresen egyre irányulnak: a katholikusok ellen. S ebben minden tisztességtelen fegyvert, legfökép a rágalmat felhasználják. Buta ujságfirkonc gőgjükben nem veszik azt lázitásnak, izgatásnak, midőn ők kuvaszkodnak, de ahol csak valamikép nagy rosszakarattal félremagyarázhatnak valamit, abból szappangömböt fújnak. Ezek a kilogramm újságírók a társadalom heréi, akik mindenütt torzsalkodást idéznek elő, ahová csak berontanak ajtóstul. Nálunk, havaiamely csizmadiának v&gy akármiféle tanulatlan egyénnek nincs Ínyére a munka, de van jó faragatlan „svádája", csak menjen újságírónak, mert a tapasztaAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. HEIti emlékeim. folytatom, ahol elhagytam. Inter laken-bexi, Svájc e vadregényes s végtelenül kedves városában vagyunk. Reggel 5 óra volt, amikor a thuni tó partjához értem. Csodáló tekintetem előtt egész pompájában, természeti szépségének teljes nagyságában mutatkozott a Jungfrau hófedte csúcsa. Ezüstös köntöse a hajnalpír tüzében égve s a Kurpark édes illatot lehelve, színpompájában álomképnek, tündérálomnak látszott, tele bűbájjal, tele mesés pompával. Néma áhítattal szemléli az ember a megragadó képeket és csodálkozva feltekint a napfényfonta hatalmas bércek ormaira, majd megint bámuló pillantást vet az előtte fekvő völgy és tó csodaszépségére : csupa remekművek, melyek mint az isteni mindenhatóságnak tanúi, nagyszerű és fenséges alkotásuknál fogva önként emlékeztetik a halandó embert a semmiségre. Amint igy a tó vizében tükröződő Jungfrau hegyet s a szebbnél-szebb villák sorát nézem, a „Jungfrau" hajó már ott várakozott a kikötőben. Thunba indul. Csekélységem is felszáll. Mindenki el van ragadtatva Svájc gyönyörűségétől, a hajón másról nem is folyik a szó. Az angol, az olasz, a magyar, a spanyol, a német másról nemregél, mint a Berner Oberland, Svájc magas bérceinek fenségéről. — Mi ehhez képest a Magas-Tátra — mondja fitymálva az egyik magyar szomszédom feleségének. Össze sem lehet hasonlítani Svájc természeti szépségeivel. Felesége helyben hagyta férje megjegyzését, mig viszont egy másik magyar atyafi védelembe veszi Magyarország gyöngyét, a Tátrát. •— Kérem, ahogy vesszük. Mindegyik páratlan a maga nemében. S igy a vitás ügy rövidesen elintéztetett. Thunba érve, csakhamar át kellett szállnunk a Bern felé induló gyorsra. Az utasok legnagyobb része ugyanis Svájc fővárosa felé tartott. A gyorsvonat néhány perc múlva el is robogott. Tömve volt kocsijainak minden fülkéje; még egy pillantást vetettünk a mosolygó kék tóra s csakhamar Bernben termettünk. Nem lévén már időm, Bern városát csak amúgy futtában tekinthettem meg. Szép, régi város. Utcái szűkek, palotái a középkori stil jellegét viselik magukon, bár az ujabb építkezés már teljesen modernné tette egyes városrészeit. A főváros hátterében az Oberland bércei remek látványt nyújtanak. Tiszta időben pl. az Eiger csúcsról igen szépen kivehető a francia Montblanc is, mely a genfi tóról nézve — állítólag — oly közel áll Svájc hatalmas hegyláncához, mintha folytatását képezné. Sajnos, időm rövidsége nem engedte, hogy Genfbe is ellátogassak. Sietnem kellett Bajorországba, hogy az oberammergaui hires passiójátékon részt vehessek. Igy tehát Bernből Olten-en, Zürich-en és Luzern-en keresztül ismét Romanshorn-bsi s innen a bodeni tavon át Lindau-ba, majd pedig München-be érkeztem. fä^orrrt*^^ Bajorország gyönyörű fővárosában 'ináefiíi /napot töltöttem. Automobilon jártam be legszebb utcáit. Itt ugyanis az idegenek legnagyobb részt automobilra ülnek fel, mert rövid idő alatt sokat szeretnének látni és megfigyelni. Há

rom márkát (3 kor. 60 fill.) fizettem a soffőrnek egy órai "JT f

\/utért, mely idő alatt tiszta fogalmat szereztem a város szépségéről és fekvéséről, yk délelőtt folya- mán megtekintettem

«jfee«/ a Deutsches Museum-ot,j , JC_ melynek érdekes tárgyai és képei rendkívül meg- ' nyerték tetszésemet. Teljes három órát töltöttem e tanulságos helyen. Délután München városi parkjába siettem, ahol mohamedán kiállítás volt. Szebbnél szebb szőnyegek, edények, bútordarabok, arany és ezüst tárgyak, régiségek stb. ragadták meg itt a szemlélő figyelmét. Á kiállított tárgyak hatalmas pavillonokban Minden helybeli és vidéki tan- \Qi((\\ AI TANKÍÍNVl/ intézetben használatra előirt lűIVULfll I MIllXUll I Y valamint a legjobb minőségű iró- és rajzszerek kaphatók Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében, Esztergomban. • • Részletes tankönyv-jegyzékek ingyen.