ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-10-18 / 42. szám

és 1594 • öl szántóföld; 6 k. h. 685 • Öl kert; 17 k. h. 472 Q] öl rét; 2 k. h. 1319 • öl legelő; 277 k. h. 933 • öl erdő; 13 k. h. 782 Q Öl földadó alá nem eső terület. Összesen 428 katasztr. hold és 965 • öl. Azonkívül ingatlanai még: a gyönyörű szép nagy Lajos király építette templom, több kápolna, plébánia épület, 48 szobás kastély (régi Pálos zárda), több ház, palabánya és egy gazdasági major. A főkáptalan eme nemes cselekedete valóban dicséretre méltó, egyrészt azért, mert Örök időkre biztosítja a katholikusoknak a hires kegyhelyet, másrészt eleget tesz azon országszerte táplált óhajnak, hogy nyugalomba vonuló papság állandó otthont nyerjen az országban. A kastély tényleg nagyon alkalmas ezen otthon szervezésére. A nyugdíjazott papok igen szépen elvégezhetik szent miséjöket a tőszomszédságban levő templomban, egész nap senki sem fogja zavarni őket e csendes helyen, azonkívül a közlekedési viszonyok is igen kedvezőek. Stomfáról ugyanis nagyon könnyen közelíthető meg ugy Pozsony mint Wien városa. Kath. laptársainkat kérjük e hir átvételére. (Szerk.) * Kinevezések. A törvényhatóság elnöke az őszi rendes közgyűlés kapcsán élt kinevezési jogával s igy Zsíros Jenő tb. aljegyző, II. oszt. közig, gyakornokot I. oszt. közigazgatási gyakornokká; Mihályi Imre III. oszt. aljegyzőt tb. árvaszékiülnöknek; Magurányi'Jenő joghallgatót pedig II. oszt. közigazgatási gyakornokká nevezte ki. * Esküvő. Dobos Gyula drogista sógornőjét Bernátzky Jolánkát ma déli 12 órakor vezeti oltárhoz a belvárosi plébánia templomban Mayer Géza fővárosi drogéria-tulajdonos. * Tanulmányi kirándulás. Az érseki tanítóképző-intézet III. és IV. éves növendékei Guzsvenitz Vilmos igazgató, Siposs Antal és Milakovszky László tanárok vezetése alatt f. hó 9—11. napjain egy három napra terjedő nagyszabású tanulmányi kiránduláson vettek részt. Utjok alatt érintették a fővárost és a déli vasút vonalán a gyönyörű őszi reggel fényében pompázó Velence tavat, valamint Székesfehérvárt, a magyar királyok ősi koronázó városát, ahonnét jó félórai tartózkodás után a magyar kereszténység egyik érdekes ősi fészkébe, Veszprém városába siettek. A városi vasút állomásán Czeczey Nándor, Köcsky József veszprémi tanitók, az intézet egykori növendékei, Engelhardt Ferenc, tanitónőképző-intézeti igazgató és Gtibicza Lajos tanitó várták a kirándulókat. Ezeknek szives kalauzolása mellett megtekintették ifjaink a város nevezetességeit, úgymint a Hornig püspök által emelt u. n. Károlykápolnát, Ányos Pál és Szigeti József emléktábláját, az állami gyermekmenedékhelyet, az uj szinházat, a kath. tanítóképzőt, a városi r. k. iskolát, a vaj-gyárat, az épülés alatt álló püspöki székesegyházat, a hires Gizella-kápolnát és a gazdag vármegyei muzeumot, amelynek kincseit Laczkó Dezső gimn. tanár és a múzeum lelke ismertette meg a kirándulókkal. Veszprémből másnap a Bakonyon és ennek gyönyörű Czuha völgyén keresztül Pannonhalmára mentek ifjaink, ahol az ősi monostort, annak gyönyörű könyvtárát, értékes régiségeit, képtárát, gótstilű szép templomát, millenáris emlékét Mórom Emilián alperjel, Erdélyi László és Bán Gualbert főiskolai tanárok mutatták meg érdekes magyarázat kiséretében. Megnézték a kirándulók a főiskola gazdag fölszerelését is és nagy élvezettel figyelték Palatin Gergely tanár érdekes fizikai kísérleteit a hangtan, fénytan és a villamosság köréből. A kirándulás utolsó állomása Győr városa volt, amelynek sokféle tanulságos látnivalói közül megnézték ifjaink a székesegyházat, a benne levő és Simor János akkori győri püspök által restaurált László-kápolnát, amelynek oltárán látható Sz. László király szép fejereklye tartója, a püspöki palota kertjét, Kisfaludy Károly szobrát, a karmeliták és bencések templomát, a kath. tanitó- és az állami tanitónőképzőt, a győrszígeti r. k. elemi fiu- és leányiskolát, a cukorkagyárat és a monumentális városház gyönyörű tanácstermét. Mindezen látnivalóknál Haller József róm. kath. képzőintézeti igazgató, Öveges Kálmán gyakorló-iskolái tanitó és Malobiczky Kálmán győri tanitó, az intézet egykori növendéke voltak a szives és figyelmes kisérők. A kirándulásról, gazdag tapasztalatokkal gyarapodva, szombaton este értek haza az érseki tanitóképző növendékei. * Bizottság kiegészítés. Csernoch János dr. püspök távozásával megüresedett a megye állandó választmányában elfoglalt helye. Erre a törvényhatóság Erdösy István bátorkeszi plébánost választotta meg. * Küldöttség az összekötő vasút ügyében. A régen vajúdó összekötő vasút ügye most a kereskedelmi minisztériumnak valamely koporsónak kínevezett asztalfiókjában van. Török Emil mérnök csak hiába szorgalmazta, sőt maga a biboros hercegprimás is tett lépéseket a vasút érdekében — a vasút ügye nyilván azért, mert engedélyezni nem akarják. — húzódik halasztódik. A mult hetekben Zlinszky István országgyűlési képviselő arról értesített bennünket, hogy a vasút ügyét a minisztériumban elővették és az engedélyezési tárgyalást a legközelebb megtartják. Az eredményt, hogy vájjon engedélyezik-e vagy sem, természetesen még nem lehet tudni. A vármegye törvényhatósági bizottsága most elhatározta, hogy küldöttséget meneszt Kossuth Ferenchez és Szterényi államtitkárhoz, mely küldöttség arra kérné a kereskedelemügyi kormányt, hogy a vasútat mielőbb engedélyezze. A küldöttség a törvényhatóság elnöke és az alispán vezetésével megy a napokban Budapestre. A küldöttséghez való csatlakozásra az országgyűlési képviselőinket is felkérik. Sok sikert kívánunk annak a küldöttségnek, mert az összekötő vasút mielőbbi összekötése eminens érdeke úgy a városnak mint a megyének. * A vörheny-járvány, mely miatt az iskolákat bezárták, hevességében nem csökkent, hanem még nagyobbodott. F, év október i-től 13-ig 35 újabb esetet jelentettek be az orvosok, melyekhez a szeptember végi létszámot adva: 59 vörhenybetegről beszélhetünk. Ezek közül alig 10% gyógyult idáig meg. Az év eleje óta 173 eset fordult elő 14 halálozással. A baj tehát eléggé komoly és minden hivatott tényezőnek sürgős kötelessége a járvány tovaterjedését megakadálozni. A polgármester mint I. fokú hatóság széleskörű intézkedéseket tett a járvány korlátozására és megszüntetésére. Az iskolák vezetői rendeletben hivattak fel az összes iskolai helyiségek, de főkép a tantermek felsúrolására és fertőtlenítésére. A ragálygyanus növendékeknek csak orvosi bizonyítvány mellett engedtetik meg az iskolábajárás, t. i. hogy abban a házban vagy családban, melyhez tartoznak, ragályos beteg nincs. A hatósági közegek külön rendeletet kaptak, melyben kötelességeik szorgos betartására hivattak fel. Fontos és a járvány fellépése folytán elkerülhetetlenül szükséges az utcai nyilt csatornák gyakoribb és hatályosabb tisztogatása és fertőtlenítése. A napszámosok szaporítása által gondoskodva van, hogy azok ne csak söpörtessenek, hanem vízzel is öblitessenek. Minden háztulajdonos megengedni tartozik, hogy az utcai napszámosok házuk kútjaiból vizet meríthessenek. A rendőrkapitány a köztisztasági szabályredeletnek kellő szigorral érvényt fog szerezni. E végből közegei közül többeket a köztisztaságra való állandó felügyelettel bizott meg, akik utcáról-utcára és házról-házra járván, a háztulajdonosokat az észrevett tisztaságellenes dolgokra figyelmeztetik, végrehajtásukat ellenőrzik, szükséges esetén pedig feljelentéseket tesznek, aminek érzékeny büntetés lesz a következménye. A hatósági orvosok a rendőrkapitány köztisztasági tevékenységét hathatósan támogatni fogják. Mi is arra kérjük a közönséget, hogy maga is rajta legyen a baj megszüntetésén. Ne várják be a hatósági intelmet, büntetést, hanem önmaguktól is megtegyenek mindent legdrágább kincsük: gyermekeik egészsége érdekében. * A telefon-Ügy. Ismeretes, hogy a kereskedelmi ministerium nem teljesíthetőnek mondta a vármegye azon kérelmét, hogy Esztergom város is, mint más még távolabb levő város, kapcsoltassék a Budapest vidéki telefon összeköttetésbe. A törvényhatóság most elhatározta, hogy még egyszer megújítja a kérelmet és az Összekötő vasút ügyének elintézését kérő küldöttség ezt is kérni fogja a minisztertől. * A kerületi munkásbiztositó pénztár közgyűlése. Az 1907. évi XIX. t.-c. rendelkezései szerint új alapszabályokat nyernek a ker. m. b. pénztárak. Ezek tárgyalására tartotta a helybeli pénztár dr. Walter Gyula p. prelátus elnöklete alatt f. hó 11-én közgyűlését. Elnök meleg szavakkal üdvözölvén a közgyűlés nagy számban egybegyűlt tagjait, hosszabb beszédet mondott. Vázolta azt az alakulást, amelyet az uj törvény a munkásbiztositás terén előidézett. Párhuzamot vonva az 1891-ik évi XIV. és az 1907-ik évi XIX. t.-c. intézkedései között, nem zárkózik el azon hiányok és fogyatkozások elől, amelyek e különben igen nevezetes szociális irányú törvényben észrevehetők. Sajnálja, hogy az önkormányzat oly szűk keretek közé szorittatot. Sajnálja annál is inkább, mivel az önkormányzat a pénztárak működésének hathatós rugója volt és széleskörű, meleg érdeklődést biztosított munkásságuk iránt. Viszont kiemeli, hogy oly humánus intézkedéseket üdvözölhetünk az uj törvényben, amelyek a munkásosztály anyagi jólétének tekintetéből a legnagyobb mérvű igényeket is kielégíthetik. Az uj törvény életbe lépése lassú léptekkel haladt. Nem lehet efelett csodálkozni. Messzeható a változás, amelyet az uj törvény a munkásbiztositás terén előidézett. Ez könnyen érthetővé teheti a kialakulás nehézségeit és késedelmeit. Mindenesetre célszerűbb lett volna először az életbe léptetés összes előfeltételeiről gondoskodni és az életbeléptetést csak azután foganatosítani. Most már azonban rövid idő múlva teljesen készen fog állani az a nagy gépezet, a melynek munkája egy egész országra fog kiterjedni. Most készülnek a gépezet azon nagy szerepre hivatott alkatrészei, amelyek nélkül munkáját alig végezhetni. Egy ilyen alkatrész létesítését célozzák azok az alapszabályok, amelyek megvitatása és elfogadása a jelen közgyűlés feladatát képezi. Az alapszabályokat az állami mun( kásbiztositó hivatal által kiadott tervezet nyomán egy szűkebb bizottság dolgozta ki, amelyet az igazgatóság e munkára kiküldött. A m. t. közgyűlés hivatása lesz az alapszabályok sorsa felől határozni. Azon hő kívánsága mellett, mondotta Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-féle radio-aetiv Igmándi keserűvíz az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbe hozza. Hathatós óvszer a belső betegségek elterjedésének meggátlására, úgyszintén kiváló gyógyhatású gyomor-, bél- és vérbajokban, továbbá elkövéredés, szivelhájasodás és az azzal járó fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganat, cukorbetegség, aranyér, csúz és köszvénynél, vérbőségnél s egyéb belszervezeti bajokhan. — Föszétküidés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban. Kapható minden jobb gyógyszertár és füszerüzletben kis üveg 30 fillér, nagy üveg 50 fillér. — Össze nem tévesztendő más fajta keserűvizekkel. Vásárlásnál figyeljünk Schmidthauer névre ! I j Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. 99 Roche" I F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc).