ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-10-18 / 42. szám

az elnök, hogy az alapszabályok majdan minél sikeresebben szolgálják a pénztár érdekeit és a biztosítottak javát, ismételten üdvözlöm a m. t. közgyűlést és azt megnyitottnak nyilvánítom. A beszédet a jelenlevők nagy tetszéssel fogadták. A közgyűlés azután az alapszabályokat Magyary László, Stnka Ferenc és Zinner József módosí­tásaival elfogadta és jóváhagyás végett az állami munkásbiztositó hivatalhoz felterjesztetni határozta. Több kisebb jelentőségű ügy elintézése után, a közgyűlés másfél órai tanácskozás után befejez­tetett. * A király ajándéka a pápának. A pápa ötvenéves papi jubileuma alkalmából O Felsége egy rubinnal és gyémántokkal kirakott feszülettel ajándékozta meg a pápát. A remekművű ajándék most készült el egy bécsi ékszerész műhelyében. A feszületen hatvan ajourba foglalt gyémántból és ötven ugyanolyan foglalásu rubinból álló ke­retben Krisztusnak vert aranyból való képét mutatja. Az egyik oldalon levehető aranylemezbe vannak vésve latin nyelven a következő szavak : »I. Ferenc József császár és király, aki hatvan esztendeig töltötte be hivatalát, szerencsét kivan X. Pius pápának, aki ötven esztendeig végezte szent hivatását — 1908-ban, mindkettőjük jubi­leumának esztendejében.« A latin fölirat disztichon formájában van megszövegezve. A hatvan gyé­mántban és ötven rubinban a kettős jubileum van szimbolizálva. * Névünnepély. A helybeli tanitóképző folyó hó 4-én főtanfelügyelőjének, Schiffer P^erenc prelátus-kanonoknak névnapja alkalmából szépen sikerült ünnepélyt rendezett. A műsor a követ­kező volt: 1. Hellmer: Indulci Jubilo. Előadta az intézeti zenekar. 2. Üdvözlő beszéd. Mondta: Vilmos Mihály IV. éves növ. ifj. elnök. 3. Men­delssohn : Téli dal. Énekelte: Mácsik Lajos IV. éves növ. 4. Vida J.: Az anya fájdalma. Szavalta : Mihalovits János IV. éves növ. 5. Thern K.: Férfi négyes. Énekelte az intézeti énekkar. 6. Dr. Krü­ger A.: A fehér köntös legendája. Szav. Wanitsek R. II. éves növ. 7. Induló. Előadta az intézeti zenekar. Az ünnepély végén az igazgató köszönte meg a betegsége miatt meg nem jelenhetett főtanfelügyelő nevében a közreműködők szíves­ségét. * Fényes esküvő. Tegnap délben fényes esküvőnek volt tanuja Esztergom közönsége. A belvárosi templomban esküdött ugyanis örök hű­séget Blascsok Ferenc kiskéri intéző arájának Vimmer Mariannának, Vimmer Imre polgármeste­rünk kedves, művelt leányának. Az esketési szer­tartást szép beszéd kiséretében Fehér Gyula dr. prelátus-kanonok végezte. A fiatal házaspárnak és az örömszülőknek e napon sokan kifejezték szerencsekivánataikat. * Római zarándoklat. Addig is, mig la­punk legközelebbi számában tárcánk méltatja a lefolyt zarándoklatot, általános tájékozásul jelez­zük, hogy a zarándoklat programm szerint ment végbe. Szép idő kedvezett s senkinek az uton komolyabb baja nem történt. A nevezetességek megtekintése szellemi és lelki emelkedést támasz­tott mindenkiben. A lateráni egyházban Jánossy Ágoston püspök miséje, Kiss János prelátus sz. beszéde megható manifesztációja volt a test­véri érzésnek. Fénypontja volt az egész za­rándoklatnak a vasárnapi nap. Csernoch János püspök misézett a sz. Péter szentségi kápolnájá­ban, utána Prohászka Ottokár püspök mondott az oltártól sz. beszédet. A fogadás a pápa Ő Szent­ségénél fél 12 órakor volt a Sala Regiában. A sala dúcaiéban a III. osztálybeli zarándokok állot­tak fel. Végigment mindkét teremben a sorban térdeplők előtt, csókra nyújtotta a halászgyűrűt s megáldotta őket. Majd a trón körül kordont vontak a testőrök. A kordonon belül a trón bal­oldalán az uri hölgyek, a jobbon a zarándoklat egyházi s világi notabilitásai állottak. Ekkor vagy 35-öt közülök Prohászka püspök névszerint is bemutatott 0 Szentségének, aki trónján ülve nagy örömmel megáldotta a bemutatottakat. A főegyházmegyei papságból következők lettek be­mutatva : Ernszt Sándor, Gerely József, Keményfy Kálmán, Kovács Kálmán, Marton József, Stieber Vince, Zelliger Vilmos. A bemutatás után Pro­hászka Ottokár püspök elmondotta magasan szár­nyaló beszédét, melyre 0 Szentsége olaszul, köz­vetlen meleg hangon, gyönyörű gondolatokban gazdag beszédben válaszolt, többször megszakítva zajos éljenzéstől. A pápai beszéd után a pápai hymnuszt énekelték a zarándokok s erre a már induló Szentatya a trón legalsó lépcsőjén meg­állt s látható meghatottsággal végighallgatta a hymnuszt. A Vatikánból távozva a sz. Péter-tem­plom előtt lefényképezték a zarándokokat. A III. osztálybeli utazók a S. Martába, az I—II. osz­tálybeliek a »Bavaria« és az »Angleterre« szál­lodákban voltak elszállásolva. Vasárnap este Pro­hászka püspök a Bavariában tartózkodók közt jelent meg ebéden, ahol 50-ik születésnapja alkal­mából kedves és kegyeletes ováció tárgya volt. Rőthy Mihály c. kanonok-plébános köszöntötte fel a zarándokok nevében. Prohászka Ottokár vá­laszában a keresztről és a küzdelemről beszélt. Keményfy K. Dániel dr. Vass Ferencet, a Ba­variában lakó zarándokok vezetőjét, dr. Kiss Menyhért iró pedig a zarándokokat éltették. Hétfői napon este indult el a zarándoklat Rómá­ból s Ankonán át szerdán délután 2 órakor ér­kezett vissza Budapestre. * A pótadó. Ez az, amire esztergomi ember­nek gondolni is bántó, a kifizetése pedig egy­szerűen kárhozatos szenvedés. Az alispán köz­igazgatási életünket hiven bemutató jelentésben a vármegye pótadó viszonyairól a következőket jelenti: A községi költségvetésekben mutatkozó hiány fedezésére engedélyezett községi pótadó átlagos százaléka az egész vármegyére 517 2°/o, a párkányi járási községek átlagos pótadója 43"4Ó°/o-ot, az esztergomi járási községeké pedig ^'(j&jti-oX tesz ki. Az esztergomi járásban 50%­nál magasabb pótadót fizetnek: Bajót, Csév, Csol­nok, Dorog, Dömös, Kesztölcz, Kirva, Lábatlan, Mogyorósbánya, Pilisszentlélek, Piszke, Sárisáp, Süttő, Tokod; a párkányi járásban pedig: Bart, Béla, Karva, Kernend, Kicsind, Libád, Dunamocs. —• Esztergom város pótadója ioi74°/o. A föld­tulajdonosokat terhelő mezőőri pótadó pedig 49*91%. Ebből látjuk, hogy a szomorú dicsőség Esztergomé. Azonban nem vigasztalásul, se kár­örvendésképpen, hanem inkább sajnálkozva em­iitjük meg, hogy a jövő évre Párkány is bevonul a legtöbb pótadó alatt nyögő községek névsorába. * Megyebizottsági választások. Esztergom városban dr. Csernoch János csanádi püspök távozásával megürese dett megyebizottsági tagság betöltése november 25-én történik választás út­ján. A választási elnök Bleszl Ferenc. — Sző­gyénben a Mánya Demeter mandátumának meg­semmisítésével üresedésbe jött megyebizottsági helyre szintén november 25-re tűzte ki a tör­vényhatóság a választást. A választási elnök itt Vancsó Gyula megyebizottsági tag lesz. * Halálozás. Jóba László esztergomi theo­logus e hó 10-én hosszú, szenvedésteljes, sorvasztó betegség után liliomos lelkét visszaadta Terem­tőjének. Benne III. éves hitth. társai lelkes, áldo­zatkész, kedves barátot siratnak, elöljárói pedig tehetséges, hivatása magaslatán álló klerikust. Eletében ideális lelkületéért tisztelettel, szeretettel ragaszkodtak hozzá a növendék társak, halálában felejthetetlen emlékének azzal a mély részvéttel adóznak, mely e lángkeblü ifjú temetésén meg­nyilatkozott. A temetés Szimőn folyt le, hol Gregorovits Lipót, gútai káplán a halott bánatos hozzátartozóinak és a falu népének sűrű könny­zápora közt mondta el a gyászmisét, melyen, úgyszintén a temetésen is az elhunyt kispap barátai segédkeztek. R. i. p. * „Még egy millió a klerikálisoknak." Ily cimen kesereg a szociáldemokraták hivatalos lapja, a Népszamara azon tény fölött, mely sze­rint Apponyi Albert gróf kultuszminiszter a jövő évi költségvetésbe 980,000 koronával többet vesz fel a hitfelekezeti és községi iskolák segélyezésére mint tavaly. A vallásos nevelés ellen törő, a hit­tant az iskolákból kiküszöbölni szerető vandálok­nak nagyon fáj Apponyi eme terve, ők inkább azt szeretnék, ha azt a milliót őnekik juttatná a miniszter, mert akkor bátrabban lehetne tüntetni az utcákon és nagyobb kedvvel lehetne gyilkolni, ütni, verni, betörni a kávéházak és kirakatok ablakait, no meg utána a városligetben többet lehetne felönteni a garatra, mert az uj bor dol­gozik ám már és pedig erősen. Hogy mennyire, azt mi esztergomiak tudjuk legjobban. Nincs hét, hogy valakinek be ne törnék a koponyáját. Szo­morú erkölcsök ! * Modernizmus a lelkipásztorkodásban. Tudvalevő dolog, hogy Magyarországon a kath. társadalmi szervezkedés még gyermekkorát éli s a rendszeres és kitartó munka férfikora még igen-igen távol van. Szükségünk van tehát apos­tolokra olyannyira, hogy minden papnak egy­egy szocialista agitátornak kellene lennie. Azért hangzik föl minduntalan a fölhívás: »Ki a temp­lomból, a sekrestyéből a nyilvános élet porond­jára. Nem elég francia abbék módjára csak a templomi, irodai teendőket elvégezni, hanem főleg a nép társadalmi szervezkedésével kell foglalkozni.« Ilyen s ehhez hasonló helyes elvek sok lelki­pásztorban egyes hiányok, hibák takargatására kezdenek szolgálni. A nyilvános közéleti munkál­kodás folytonos hangoztatása azt a helytelen munkairányt erősítette meg, hogy többen kifej­tenek bizonyos társadalmi s politikai működést, a hivők lelki életét pedig elhanyagolják. Tényleg kivonulnak a templomból, sekrestyéből s legfőbb, legfontosabb kötelességeik elmulasztásával a száj­hősködés, a nyilvános közéleti szereplés olcsó babérait igyekeznek maguk számára megszerezni. Amily arányban van mindenki meggyőződve a társadalmi működés szükségességéről, épp oly arányban kell elitélni az ilyen modern lelkipász­torkodást. A francia abbék hibája is főleg abban csúcsosodott ki, hogy egyáltalán nem teljesítették kötelességeiket, nemcsak a politika, hanem a szo­rosan vett lelkipásztorkodás terén sem. Intenziv lelkipásztorkodás sohasem juttatta volna a jelen helyzetbe Franciaországot s Magyarországon is csak jó, buzgó lelkipásztori munka nyomán fog igazán életre kelni a katholikus egyleti élet. Az a fő tehát, hogy a helyes társadalmi működés mellett ne szenvedjen kárt a lelkipásztorkodás. Mind a kettőre igen nagy szüksége van a pap­ságnak főleg a mai viszonyok között, mikor ügyes szociális apostol, de egyúttal buzgó lelkipásztor is kívántatik minden plébánia élére. * Jelölés. A dr. Csernoch János megyés püspök távozásával megüresedett megyebizott­sági tagságra a kerület választóinak nagy része Guzsvenitz Vilmos tanitóképzőintézeti igazgató, városi képviselőt jelölte. Guzsvenitz a legutóbbi választásokon csak néhány szóval maradt kisebb­ségben Bleszl Ferenccel szemben. Guzsvenitzzel a törvényhatóság valóban kiváló erőt nyerne. * Két uj ügyvéd. Esztergom ügyvédi kara ismét két jeles erővel gazdagabb. Dr. Kelemen Béla és dr. Groh József ügyvédjelöltek ugyanis e napokban tették le sikerrel az ügyvédi vizsgát. Mindketten városunkban telepednek le és nyit­nak ügyvédi irodát. * A pozsonyi Petőfi szobor. Ismeretes ol­vasóink előtt Pozsony város ama mozgalma, hogy nagynevű költőnknek Petőfi Sándornak emlékére Pozsonyban egy szép szobor állittassék. Miként értesülünk, a mozgalom szép eredménnyel vég­ződött. A szoborbizottság f. hó 12-én elhatározta, hogy a szobrot nem bronzból, hanem a Mária Terézia szobrához hasonlóan tiszta karrarai már­ványból készítteti. Az anyagot e szoborhoz az olaszországi Paolo Triscornia di Ferdinando nevü cég szolgáltatja. Ettől a cégtől vette meg Pozsony városa ugyanis a Mária Terézia szoborhoz szük­séges márványanyagot is. A szobor emelésére szánt 40.000 koronát ilyenformán a bizottság kénytelen volt 15.000 koronával felemelni s igy a szobor összes költsége 55.000 koronára fog rúgni. Eddig 43.632 koronát gyűjtöttek a lelkes pozsonyiak a szobor céljaira, mely összegből 19.675 koronát kiutalványoztak az előkészületi munkákra. A jövő év októberéig — ekkor ter­vezik ugyanis a leleplezést — tehát még 17.000 koronát kell. gyűjteni, miért is Pozsony városa az ottani pénzintézetekhez és gyár-tulajdonosok­hoz fordul kegyes segélyezés céljából. * Eljegyzés. Szendy Gábor kapuvári járási számvevő, .tartalékos] honvédhadnagy eljegyezte Gábris Margitkát Esztergomból. * Névmagyarosítás. Klantács Salamon bá­torkeszii lakos nevét belügyminiszteri engedéllyel •»Csató«-ra, Gyurcsek András főgimnáziumi tanuló » Szenlgyörgyi«-re változtatta. * Ünnep Párkányban. A párkányi teme­tőben Majer Imre pápai kamarás, plébános buz­golkodása és Rogriin Ede párkányi gyógysze­rész, arany érdemkereszt-tulajdonos áldozatkész­sége folytán a párkányi temetőben 8000 korona költséggel egy diszes kápolna emeltetett, mely­nek felszentelése Hazánk Nagyasszonya napján ment végbe. Ugy a felszentelést, valamint az ezt megelőző ünnepi szent misét Bogisich Mihály praelátus-kanonok c. püspök végezte fényes se­gédlettel. Mise után a püspök és segédletének vezetésével a párkányi hivek impozáns körme­netben vonultak ki a helyszínére, ahol Őméltó­sága magas szárnyalású beszédet mondott a szt. keresztről, melyet úgy a párkányi notabilitások, mint a hivek feszült figyelemmel hallgattak. Ez ünnepi actus a déli órákig tartott. Őméltósága tiszteletére Majer Imre pápai kamarás, plébá­nos díszebédet adott, melyen részt vettek: Pe­rényi Kálmán alispán, Thuránszky Lajos fő­biró, Vaszary Mihály hercegprimási; jószágkor-

Next

/
Thumbnails
Contents