ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-02-02 / 5. szám

lebegett szemük előtt, hogy szerény keresetű embertársaiknak állandó segélyt biztosítsanak, hogy ha gyógyíthatatlan betegség, baleset vagy agg koruk miatt szakmájukban munkaés keresetképtelenekké válnak s ezzel megóvják őket a koldulás lealázó szégyenétől. Tiz éven át senkinek sem adtak segélyt, ez idő alatt dolgoztak és gyűjtötték a segélyezési alapot. 1903-ban kezdték meg a rokkantak segélyezését s azóta (4

x

/2 év alatt) 242 rokkantnak, 63 árvának és számos özvegynek több mint 170,000 korona segélyt fizettek ki. Nincs is a világon még egy oly nyugdíjintézmény, mely az I. oszt. heti 20, a II. oszt. heti 24 és a III. oszt. heti 30 fillér tagsági dij mellett már tiz évi tagság betöltése után, rokkant tagjainak az I. oszt.-ban heti 8-40 (évi 436 K 80 f), a II. oszt.-ban heti 980 (évi 509 K 60 f), a III. oszt.-ban 11-90 (évi 618 K 80 f) rokkantsegélyt, 40 évi tagság után pedig hetenkint 12, 14, illetve 17 korona nyugdijt adna. A nyugdíj 40 évi tagság betöltése után mindenkinek jár, tekintet nélkül arra, hogy munkaképes-e vagy sem. Az elhalt segélyre jogosult tagok árvái 14 éves korukig neveltetési járulékban részesülnek. Ha árvák nem maradnak hátra, az özvegy végkielégítést kap. Az egylet még ott is gyakorolja a humanitást, hol erre az alapszabályok nem kötelezik. Igy a központnál és minden fiókpénztárnál van külön segélyezési alap, melyből oly elhalt tagok hátramaradottal részesülnek segélyben, kik a jogosultságot halálukig el nem érték. Az önzetlen buzgóságnak, a lelkiismeretességnek példás megnyilatkozását látjuk az egylet vezetésében is, melynek bámulatos eredmények köszönhetők. Az egyletnek Budapesten van a központi irodája, vidéken eddig 172 fiókpénztára van, összesen 54,000 fizető, számos pártoló és alapító taggal. Az egylet közhasznú működését a kereskedelmi kormány is elismerte s 1907-től kezdve évi ötezer korona állami támogatásban részesiti. A közhatóságok, a sajtó, a papság, a tanítóság, az ipartestületek, számos gyáros és emberbarát erkölcsi és anyagi támogatásban részesitik. A munkaadók közül számosan munkásaik helyett az illetéket egészen vagy részben A vig kedélyhangulat — amelyet a természet legkedvesebb és legértékesebb ajándékai közé sorozhatunk — azon életbalzsam, amelyet csak kedveltjeinek juttatott a sors. A vidámság az élet üditő harmata, amely fölfrissíti, megeleve- | niti belső világunkat s valósággal átalakítja az embert. A vidám hangulatú, élénk kedélyű ember biztosabban halad az élet rögös, sokféle akadállyal küzdésre szólító utjain és soha nem csügged. A vig kedélyű embernek élete hasonlít a sziklák közt csörgedező, kristálytiszta patakhoz, amely folytonosan küzd az akadályokkal és mindig habzik, de nem forr fel és nem zúdul fel soha ; hasonlít a víz csillogó felszínéhez, amely mindent visszatükröz, melynek felületén a legcsekélyebb szellő is hullámokat ébreszt, de a képek, a hullámocskák folytonosan változnak és nyom nélkül elenyésznek. A vidám, a derült hangulatú ember életében a néha-néha fellobbanó bajok és csapások is csak hirtelen jelentkező és épp oly hamar széjjelfoszló felhők, amelyek ritkán és gyorsan vonulnak át az élet tiszta és biztató egén és csak néhány pillanatig zavarják meg a lélek békéjét és megszokott egyensúlyát. A vidámság bizalmat csöpögtet az ember lelkébe önmaga iránt, az önbizalom bátorságot nyújt az élet viharainak férfias átéléséhez s a bátorság meg legtöbbször szerencséssé teszi az embert. Mig a búskomorság és az elkeseredés minden nemes vágyat megöl az emberben és egy napnak bánata majdnem egy év öregedésével hat reánk, addig a jókedv és a vidámság égisze alatt minden éled, minden virulóbbá lesz, mert mérfizetik. Városok, községek, intézetek alkalmazottaikat beíratták. A vagyonkezelés kifogástalan. Havonkint Hivatalos Közlönyt adnak ki, melyben nyilvánosan elszámolják a bevételeket és kiadásokat. Az egyletnek jelenleg 2 millió 880 ezer konona vagyona van, mely állami értékpapírokban, készpénzben és a budapesti egyleti házban van teljesen biztos alapokon elhelyezve. Ezt az egyletet ajánljuk helybeli iparosaink és munkásaink figyelmébe. Valóban humánus, minden politikától, felekezeli és nemzetiségi kérdéstől távol álló, tisztán jótékony céljait megvalósítani törekvő intézmény, mely a magyar munkások és iparosok dicsőséges alkotása. Örömmel tölt el bennünket, hogy ezen valóban humánus egyletnek itt helyben is van már virágzó fiókpénztára. Buzgó, érdemes férfiak kezdeményezésére alakult, a kiknek ezért hála és elismerés jár, mert derék munkát végeztek. Törekedjünk mindannyian arra, hogy ez az áldásos intézmény nálunk megizmosodjék, támogassuk azt erkölcsileg és anyagilag, mert ezzel igazán csak jót cselekszünk. Iratkozzék be az egyesületbe az iparos, a kereskedő, a segéd, a tanonc; Írassa be mindenki a feleségét, 14 éven felüli gyermekeit, ha fizetés ellenébe munkát végeznek. Iratkozzék be a földmunkás, a napszámos, a gazda s azoknak dolgozó családtagjai; a tisztviselő, napidíjas, gyakornok, hivatalszolga s általában mindenki, ki fizetés ellenében munkát végez. A kedvezményes beiratási dij csak 1 K 20 f. Mindnyájan munkások vagyunk, akár szerszámmal, akár szellemi munkával keressük meg mindennapi kenyerünket. A munkás és iparos keze-lába, a szellemi munkás agya elgyengül idővel, rokkanttá válik. És akkor élénkbe tolul az a kérdés: mi lesz most velünk ? Miből élünk ezután'? A Mindenható azért adott az embernek észt, hogy tudjon segíteni magán. Vájjon van-e ember manapság, ki ne ismerné az örök igaz mondást: Segits magadon s az Isten is megsegít ! Az egylet központi vezetősége (Budapest, VIII. József-utca 23.) igen szívesen ad bárkinek is felvilágosítást, aki ez iránt hozzá sékli az életben igen sok keserűséget okozó szenvedélyeket és szívesen áldozatul hozza mindazt, amit ezen vészes indulatok megfékezésére hoznia kell. A vidám hangulat elűzi életünk egéről a I komorságával ijesztő sötét fellegeket és ugy hat, miként a kietlen, puszta homoksivatagokon haladó vándorra a zöldelő lombokkal és virágokkal benőtt mező megpillantása. Midőn persze vidám kedélyről s az ebből fakadó lelki élénkségről beszélek, ezen nem a szilaj szellem és a fékevesztett jókedv duhaj és sokszor illetlen kitöréseit értem, hanem azt az életkedvet ébren tartó hangulatot, amely nem engedi az embert a legnagyobb bajok közepette sem elcsüggedni; azt az életbalzsamot, amely a csapásokban sem hagyja el birtokosát. Az az igazán vidám ember, aki a legnagyobb szerencsétlenségek lesújtó hatása alatt sem veszíti el lelkének egyensúlyát, mert kezében van folytonosan az a védőernyő, mely az élet hatalmas és gyakran vészesen támadó viharaiban hányatott léghajónkat mindenkor megóvja a veszedelmektől. Ilyen igazi, derült vidámság megnyilatkozása tapasztalható azon egyszerű, pór embernél, akinek vöröshagymával megrakott szekere a kompról a folyóba zuhant. Nagy bajában kisegítette őt vidám kedélye. Ugyanis látva pusztuló tulajdonát, az uszó hagymafejeket, felmosolygott és igy kiáltott: »No még ilyen hatalmas vöröshagyma levest életemben nem láttam U Hogy a jó kedély, a vidám hangulat a szerencsétlenséget s a mások előtt lesújtónak látszó csapást mennyire mérsékli, felhozhatom egy franfordul; továbbá a helybeli fiókpénztár vezetősége is, élén Magyary László tekintélyes kályha-gyárossal. A helybeli fiók helyisége az Ipartestületben van. Az egyletet a Budapesten most nem rég záródó nemzetközi balesetügyi, iparegészségügyi és munkásjóléti kiállításon egyik legnagyobb dijjal, az állami aranyéremmel tüntették ki, ezzel is elismerve közhasznú voltát. A hét politikája. — A külügyminiszter expozéja. A kivándorlás kérdése. — Előttünk fekszik a külügyminiszter expozéja. Aehrenthal báró nagyszabású beszédben fejtette ki azokat az irányelveket, amelyek Ausztria és Magyarország külügyi politikáját vezérlik. A delegáció tagjai örömmel konstatálták, hogy a külügyminiszteri székben nemcsak személy-, hanem irányváltozás is történt. A külügyminiszter mindenre kiterjeszkedő, minden kérdést felölelő expozéjából egy modern alapokon nyugvó, átgondolt és megfontolt külügyi politika körvonalai bontakoztak ki impozáns méretekben. Természetes, hogy a delegációt leginkább az érdekelte, mit mond a külügyminiszter a balkáni kérdésről. És örömmel lehet konstatálni, hogy az expozénak ez a része találkozott a legélénkebb helyesléssel és rokonszenvvel. Az expozé modern jellegét megadta az a gazdasági alap, amelyre a külügyminiszter politikájának eme irányelveit építette. Igy a vasúti csatlakozások tervei közül különösen nagy fontosságú a salonici-larissai vonal megépítésének terve, amely ha a portával való megegyezés révén tényleg létesül, Budapest és Athén között nyitna egyenes összekötetést. Ez a vonal, amely a Balkán szivén hatol keresztül, lehetővé teszi, hogy a keleti államok áruforgalmát mi közvetítsük a nyugati államok felé. Érdekesek voltak továbbá azok a fejtegetések is, amelyeket Aehrental a kiviteli törekvések érdekében hangoztatott. Ezen törekvések támogatására ugyanis megreformálja a konzuli szolgálatot, még pedig ugy, hogy kereskedelmi tudósitókat alkalmaztat és az u. n. kereskedelmi tanácsot állítja fel. Rég érzett hiányt fog pótolni ez az intézmény, amelyre különben a magyar gazdasági szaktudósitók sikeres működése adott példát. A balkán államokkal való kereskedelmi szerződésről mondottak is általános megnyugvást keltettek. A külügyminiszter expozéja tehát amint látjuk teljesen igazolta azokat a várakozásokat, amelyeket a delegátusok Aehrenthal báró működéséhez fűztek. A lefolyt héten többi között ismét szóba került a kivándorlás kérdése. Tudvalevő dolog, hogy cia tiszt, Latour Manbourg példáját, aki Napóleonnal egy véres csatában együtt harcolván, elveszte egyik lábát. Amikor a szétroncsolt tagot operálták s meglátta maga mellett siránkozó szolgáját, ismeretes vig kedélyének hatása alatt eképen szólt hozzá vigasztalóig : »Soha se sirj! ezután már csak egy csizmát kell tisztitanod«. S ő maga falábát, amikor másoknak beszélt róla, »törvenytelen« lábnak nevezte. A vig kedélyhangulat igazi értékét és becsét az tudja mérlegelni igazán, akinek alkalma volt már tapasztalni valamely társaságban, hogy mily hamar megélénkültek az előbb oly komoly arcok akkor, amikor egy szellemes, vidám lelkületű ember lépett közéjük. A vig kedélyű ember kedves mindenkinek. Elénk hangulata folytán félnyertes már akkor, mielőtt beszédét megkezdette volna; épen ugy, mint a szép férfi. S a nőnek vidámsága meg jobban lebilincseli s magához fűzi a férfit, mint a szépség. Mosolygó arc, derült homlok, az élet vidámságtól csillogó szemek, nevető ajak, előzékeny modor ugy hatnak az emberre, mint egy virágillattal és édes madárdallal fölékesített májusi nap. A születés, az állás, a nem, a gazdagság folytán keletkezett választó falak ledőlnek hirtelen ott, ahol a vidámság pohárcsengése egyesíti a sziveket. A vig hangulatból fakadó nevetés megnyitja a szivet, bizalmat és rokonérzést ébreszt másokban s kellemes, szelid érzelmeknek lesz forrásává; sőt vidám társaságokban igen gyakran a nevetés az, ami a fiatal sziveket az öregkor végső határáig egybeforrasztja. Magában véve csekély dolog