ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-09-27 / 39. szám

— A „Ne temere" a parlamentben. Kovács Ernő demokrata képviselőnek sehogysem fért a fejébe a pápa »Ne temere« kezdetű dekrétuma, melyben az egyházi házasságjogot bölcsen és korszerűen reformálja. Nosza tehát fogta magát és elmondott oly sületlenségeket, amelyek sehogyan sem vallanak egy »éles jogász elmére.« Nem az fájt a tisztelt képviselőnek, hogy a pápa »beleavatkozott hazánk belügyeibe,« s igy Róma »tévedése« folytán sorban »elhalásszák« majd a protestáns gyermekeket a református egyháztól, hanem igenis az, hogy a nagyságos úr — miként pan Zsilinszky, Antal »püspök« úr és Tisza Pista is — észrevette, miszerint a katholikusok már nem olyan alamusziak, mint eddig voltak, már nem illeti meg őket jogosan a »türelmes birkák« jelzője, hanem hogy ébredeznek és kezdenek végre-valahára katholikus módon érezni, katholikus vió don gondolkodni! A VIII. kath. nagygyűlés fényes dokumentuma annak, hogy a kath. öntudat ébredezni kezd, a 125,000 tagot számláló kath. Népszövetség tábora pedig semmi mást nem bizonyít, mint azt, hogy a katholikusok szervezkednek az ellenség ellen. Nem támadnak másokat, hanem csak védik a jogaikat! Kovács képviselő úrnak ez a kath. tábor fáj, azért huzakodott elő mindjárt most, közvetlenül a kath. nagygyűlés után a »Ne temere«-vel és pedig egyenesen a parlamentben. Eldarálta a »jogi serelmeket,« még a jus placeti-ra is hivatkozott, a honatyák pedig egymásra kacsingattak, hogy hát miben is áll tulajdonképen a dolog lényege. De nem csoda, hiszen, ha oly kiváló egyéniség beszél X. Pius pápa helyes Intézkedéséről, mint a református Kovács Ernő; ha oly jeles egyházjogász hangoztatja a jus placeti-t és fejtegeti az infallibilitás dogmáját, mint Kovács Ernő, mást csakugyan nem tehettek, mint unatkoztak, ásítoztak és spektálták sorban a karzaton ülő hölgyek szebbnél-szebb toilettjeit . . . X. Pius pápa nagyon jól tudta mit csinál, mikor a »Ne temere«-t kibocsátotta. Nem gondolt ő a »halászásra,« sem a »magyar állam szuverenitásának megsértésére,« hanem egyesegyedül a kath. egyház jogait és tanát tartotta szem előtt, melynek ő a legfőbb csalhatatlan tanitója és őre. Ezt tette X. Pius és semmi mást, tisztelt Kovács úr! Zsilinszky Mihály tudománya. A legutóbbi cikkünkben kimutattuk, hogy Zsilinszky Mihály műfelháborodó úr két balkezes politikus. Nem ért arabusul és mégis nagy garral affektálja a nagyot. Kimutattuk, hogy a vallásháború, melyet ő vallási fanatizmusból provokálni szeretne, nem érdeke az országnak, hanem igenis az volna az érdeke, hogy a hazaszeretet jegyében minden ember egyesüljön, mert az összesített erőre soha sem volt olyan nagy szükség, mint éppen napjainkban. karzattal van térnyerés céljából felosztva, s a pillérek mögött oldalhajó szolgál az ájtatos hívősereg közlekedésére, miáltal a padokat szélesebben lehetett elhelyezni. Ez oldalhajó felett van kiképezve a karzat, melyet ivezetek csoportos összefutása tesz külsőleg változatossá. A karzat külső oldalfalát bőkezű főurak adományaiként elhelyezett remek kivitelű szines ablakok diszitik, melyek külön-külön is művészi képekben mutatják be az Oltáriszentség vételének magasztos jeleneteit. Bámulat és ihlettség kötik le a nézőt, mikor e képek előtt áll. A templom főhajóját magas vasrács-disz választja el a szentélytől, mely előtt a főhajó bal sarkában emelkedik a szószék diszes gótikus kivitelben. A szentélyben padsorok állanak, ahol az örök imádásnak az élet zajától elvonult apácái végzik nehéz, de Istennek annál kedvesebb hivatásukat. Itt 40 személy számára van hely. Az itt emiitett padsorok előtt emelkedik a király által adományozott, méreteiben hatalmas hófehér főoltár, nemes, fejedelmi architektúrájával. Ez az oltár zárja magába az örök-imádás Istenét, az Ur Jézus szentséges testét. Magasztos érzés száll a szemlélőre, önkéntelenül a porba hull az élő Isten szine előtt, érezve azt a nagyságot, melynek misztikus hatalma e nagy világ mozgatója: boldogság, Öröm, szenvedés, fájdalom forrása és enyhítő balzsama. Az ihletett művész avatott keze stílszerűt Szabadjon e helyen Zsilinszky úrnak nagybecsű figyelmébe ajánlani, hogy a mohácsi vészt is nagyjaink torzsalkodása idézte elő. Törekedjék inkább arra, ha szivén viseli a haza sorsát, hogy a nemzet békésen fejlődhessék és minden időben birjon annyi életerővel, mennyi a tisztogatáshoz szükséges. Mi az ő helyzetében inkább a hitélet emelésére hoztunk volna üdvös intézkedéseket és arra törekedtünk volna, hogy »a társadalmi és vallási békét, mint a népek erkölcsi egységének, össze/orradásának és biztos haladásának alapföltetelelt«. feltalálhassuk. Mi erre nem tartottuk volna alkalmasnak a gyűlölködés szitását, hanem a szeretetet. De legyen Zsilinszky úr gusztusa szerint; az ő vallása a gyűlölködésen épült fel, gyűlölködésből táplálkozik és egyetlen fentartató elemét a gyűlölködés képezi. Mi ezt nem bánjuk; mindenki olyan légkörben és eszmekörben él, mely természetének, egyéniségének legjobban megfelel. Annyit azonban egy volt vallásminiszteriumi államtitkártól méltán elvárhattunk volna, hogy, ha már a politikában két balkeze van, legalább a tudományosság szempontjából az analfabéták soraiból kibontakozott. Sajna, itt is csalódtunk, mert Zsilinszky Mihály úrnak még a tudományos szivonala is igen alacsony fokon áll. Bebizonyítsuk ? Legyen. Zsilinszky Mihály úr mindenekelőtt nincsen tisztában a csalatkozhatatlanság fenséges dogmájával, mert egyébként azt a józan észszel ellenkezőnek nem tartaná. Sokszor megvitatták már a tudósok a szaklapokban, miképpen kelljen az infallibilitás dogmáját érteni s hogy miért mondotta azt most ki az egyház, Zsilinszky úr azonban, mert megvakította a pápaság iránt való kérlelhetetlen gyűlölet, nem lát lelki szemeivel és fülei a józan okosság érvei elől elzárultak. Az egyház nem azt tanítja, hogy a pápát megcsalni nem lehet; hogy ő akkor sem tévedhet, ha a szakács a kappan-pecsenye elé teszi a fácánfejet, hanem, hogy a hit és erkölcsi dolgokban, mint működő biró, tévmentesen Ítélkezik. Ha a hit és erkölcs dolgaiban nézeteltérések merülnek fel s ebből pro et contra vitatkozás keletkeznék, a pápa, mint tévmentes biró eldönti, melyik részen van az igazság, melyik vélekedés felel meg a természetfölötti isteni kinyilatkoztatásnak ? Vajha önöknél is volna ilyen tévmentes bírói szék tisztelt Uram, akkor nem hagyatnék a protestáns hitelvi felfogás a különböző felfogások labirintjában ; nem történhetnék meg az, hogy egyik helyen kettő vagy három szentség van, mig másik helyen kegyesen ötöt is elismernek. Akkor talán nagyobb volna és biztosabb volna a protestánsoknál a hitelvi egység. Hja de hát honnét vennék Önök a tévmentesség privilégiumát ? A gyűlölködésből ? Ez nem jó kútforrás. és szépet alkotott Isten e trónjában. Ezt érzi a sziv és felfogja az elme. Itt, e fenséges, szent csarnokban, a kitett Oltáriszentség előtt, látható az ájtatos apácák imába merült, átszellemült csoportja, kik helyettünk is kérik az édes Jézust, hogy irgalmazzon nekünk, szegény bűnösöknek. Az impozáns templom 610 •-méter alapterülettel, 13'5 m szélességben épült circa 1600 lélek befogadására. Hosszú, közel négy és fél év után ime elkészült s a hivők rendelkezésére áll a fenséges isteni csarnok, melyet 1908. évi szeptember hó 8-án Kohl Medárd dr. püspök szentelt fel. A szent aktus után fényes és megkapó ünnepségeknek volt máris színhelye. Ott áll tehát Isten új székesegyháza a nagy világváros legforgalmasabb utcái egyikének házsorai közt. Ha arra jársz hivő testvérem, el ne mulaszd a megszentelt küszöböt átlépni, bemenvén oda áhítatot ébreszteni, lelkedet nemesíteni, fáradságát felcserélni és elmerengve elmélkedni a szent miszticizmus felett, mely lelkednek új szárnyalást, fáradt kedélyednek frisseséget, bűnös lelkednek nemesülést és bánatot hoz. Igy lesznek megjutalmazva azon nemes lelkek, kik fáradtságot nem kiméivé hozták létre e fényes csarnokot az emberek boldogitására és a legméltóságosabb Oltáriszentségben megtestesült, örökön-örökké élő Istenség legnagyobb dicsőségére! Mészáros Antal. Mivel tehát nincs tévmentes birói kar, mert Önök szerint mindenki úgy magyarázza a szent evangéliumot, amint neki tetszik s mert nem is lehetne ilyen tévmentes birói széket felállítaniuk, mert ahhoz jogforrásuk nincsen! Uccu! tehát neki rontanak a hatalmas intézménynek, mellyel nem rendelkeznek, mert nem rendelkezhetnek és elferdítik tulajdonképpen való értelmét. Ez vagy rosszakarat vagy vastag tudatlanság, vagy mind a kettő. Mi, ha Zsilinszky úrnak volnánk, ilyen sokszor elcsépelt rágalmakkal elő sem hozakodnánk, mert attól tartanánk, hogy vastag tudatlanságunk miatt a komoly világ kinevet vagy reánk süti a bélyeget, hogy nem az igazságosság érzése, hanem az elfogultság vezeti felháborodásunkat. Az egészséges kutató ész ezen dogma körül nem ellenkezik a hitelvi felfogással, hanem a józan hitelvi felfogással torzsalkodik a beteges lélek. Hogy pedig az egyház éppen most és nem előbb mondotta ki a természetfölötti isteni kinyilatkoztatásban gyökeredző tévmentességet, azt éppen a Zsilinszky-féle szellem kívánta, mely adandó alkalommal semmitől sem riadna vissza, hogy egy egyetemes zsinat sehonnan se ülhessen össze. Ha tehát esetleg hitelvi kérdésekben egy vagy más dolgok fölött birói széket kellene ülni, kell lenni valakinek, ki tévmentesen ítélkezzék. Ha a Zsilinszky-féle szellem uralomra jutna és döntésre kerülne a dolog, az istentelen ördögi gyűlölködés a katholikusokat saját hitbeli ügyeikben szabadon engedné működni? Elhisszük, hogy a protestánsok a katholikusok vezető középpontját szétrobbantani szeretnék, hogy annál könnyebben szétugrathassák az Isten nyáját, de vana est sine viribus ira; hiába való a harag erő nélkül. Tisztelt Zsilinszky úr, ne irigykedjék kérem a pápaságra; ne agyarkodjék az infallibilitásra, hanem alakítsanak maguk is vezető központot és ruházzák azt fel tévmentes tekintéllyel, ha van jogforrásuk s ha a természetfölötti isteni kinyilatkoztatásból szájuk ize szerint való tévmentességet ki tudnak szorítani. Minekünk úgy tetszik, hogy sokkal nagyobb zsarnokság alatt nyög a kutató szellem Önöknél, hol emberi tekintély. és magyarázat előtt kell meghajolni, mint nálunk, hol a Szentlélek előtt hajlunk meg, ki a pápa, mint legfőbb egyházi tekintéllyel nyilatkoztatja ki legszentebb akaratát. Ön a Megváltó bölcs utasitását citálja, mondván : Keressétek az igazságot és az igazság szabaddá tesz benneteket. Helyes, de legalább arra kérem, hogy a keresésnél ne a barlangi ember ócska mécsesét cipelje, hanem azt a világosságot, melyet a Szentlélek Isten tart a kutató lélek elébe. Még csak annyit, Ön azt mondja, hogy »a keresztény vallás lényegileg a szeretet vallása, mely kizár minden gyűlölködést^ s Ön sárgul az irigységtől, kékül a gyűlölettől és tajtékzik a dühtől. Azt mondja, hogy a ókeresztény vallás lényegileg a szeretet vallásai lévén, kizár minden emberi hiúságot s Ön nagyra van azzal a kicsinyke hitbeli tudással, melyet gyűlölködő vallásalapitójától és emberi tekintélyek magyarázatából innenonnan kikapkodott; Ön hivalkodik éppen vallási összejövetelen, pedig a komoly ember előtt csak törpe óriásként tűnhetik fel. Azt mondja Ön, hogy »a keresztény vallás lényegileg a szeretet vallasa« lévén, kizár minden hatalmaskodást és éppen viselkedésével elárulja, hogy szája és szive nem fedik egymást. Hatalmaskodni szeretne a protestantizmus, de mert nem lehet, rúg, kapál, gyűlölködik, gyanúsít, rágalmaz, sárral dobál. Fontolja meg kérem, hogy »a keresztény vallás lényegileg a szeretet vallása, mely kizár minden gyűlölködést, emberi hiúságot és hatalmaskodást és ne csak szája mondja ezt, hanem ezen szavak szerint cselekedjék ís, akkor fel fog virulni e hon. Még az Ön feszelgő természete provokálhatja a költő lángszelleme által előre látott »nagyszerű halált, hol a temetkezés fölött egy ország vérben all.« Vagy ezt akarja pan Zsilinszky Mihály? Ilyen elvekkel nincs joga kongatni a vészharangot. S ha mégis, csak nevetség tárgya lehet. Különben másik két barátjának, Antal »püspök« úrnak és Tisza István gróf legutóbbi" nyilatkozatára is rátérünk legközelebb.