ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-07-05 / 27. szám

ha az ilyen renitens iskolaszéket egyszerűen szét­ugrasztaná és ujabb választást rendelne el ? A gondnokság alá helyezés mindig bizonyos meg­szégyenítéssel jár, mert hallgatagon azt kiáltja, hogy nevezett testület saját belügyeinek képvise­letére képtelen, de ekkor még nem lett képtelen a hitközség maga. A gondnokság indirekte ezt sújtja. Mily másképen festene a kérdés, ha az illetékes tanhatóság az ujonan megválasztott iskola­széki tagoktól az esküt követelné, melynek meg­tagadása az iskolaszéki tagság megszüntetésével volna egybekötve. Az eskü szövegében nyíltan ki kellene tenni, hogy a katholikus ellenes fel­fogás és akció esküszegés, az esküszegés pedig a tagsági jog megszűntét jelenti. Az eskü kiköve­telése esetében volnának olyan megválasztott törpe óriások is, kik le sem tennék a köteles esküt s igy az iskolaszékből ipso facto kiesnének. Ennek az eskünek azonban nem az iskolaszék alakuló gyűlésén, hanem a legközelebbi vasárnapon, vagy az alakuló gyűlést megelőző vasár vagy ünnep­napon az istentisztelet alatt a templomban kellene megtörténned. Minden téren és állásban a beválasztott tiszt­viselő hites esküt köteles letenni. Csak a kath. ügyek képviseletére hivatott iskolaszék tagjai nem tesznek forma szerint esküt ? Nincs rendén a dolog. Éppen ezért sokszorosan kíváncsiak vagyunk, honnét merítette a »Nepnevelo« felelős szerkesz­tője a szerkesztői üzenet anyagát, mert hogy nem a manikájából rázta ki, azt feltételezzük; hogy ennek igy kellene lenni, azt elismerjük és mi is valljuk. Higgadt és jóakaró hozzászólást kérünk. Talán az eszmét megtisztíthatnánk e helyen a bizonytalanság salakjától s talán ezen ügyben illetékes helyen egyöntetű eljárás elrendeléseért kérelmezhetnénk. Fiat lux et dissolvetur confusio. Newton rendszerének haldoklása. Válasz Sebesta 0. urnák. 1 I. A halálra sebzett orrszarvú óriási dühhel szokott támadója ellen fordulni, még képes agyon­csapni is azt, ha szerét ejtheti, de ezzel saját hal­doklását fel nem tartóztathatja; még hosszú utat képes megtenni menekülésében erdőkön-ingová­nyokon át, de elvérzése már bizonyos. Newton 1 A nagyszombati főgimnázium idei értesítőjében meg­jelent cikkére. (>Felvilágosító megjegyzések a modern fizikai axiómák úgynevezett válságához.*) hosszabb időt — egy egész évet — ölel fel s igy nagyobb állandóságot mutat; másrészt mert több elem egybeműködését, harmóniáját látjuk itt : előbb csak az éj és a Hold fázisainak összhang­ját, most az éj, az évszakok és a Hold össze­működését. De vájjon a Hold e célszerű világítása nem kizárólagos szerencséje-e az éjszaki félgömbnek ? A mi vidékünkön ugyan megfigyelhetjük a járá­sát s azt nagyon ügyesnek és kifogástalannak találjuk, de az egyenlítő alatti vidékeken ki tudja mily rendetlen világ van ?! S e kételyünket még megerősíti annak meggondolása, hogy : ha nálunk magasan jár a Hold pl. 16 óráig világit a hosszú téli éjeken, akkor a déli félgömb lakóinak a rövi­debbet kell húzniok, mert akkor náluk a Hold szükségkép alacsonyan jár. De e kételyt meg­oldja a tény, hogy akkor, mikor nálunk magasan jár a Hold, a déli félgömbnek nincs szüksége arra, hogy a Hold ott is magasan járjon, mert akkor ott épen nyár van, tehát az éjjek rövidek és megfordítva, ha a déli félgömbön magasan jár a Hold, akkor nekünk nincs szükségünk hosszabb éji világításra, mert nyarunkat éljük. Tehát a Hold célszerű járása s magassága nem privilégiuma az éjszaki földtekének, hanem közös előnye a délinek is, csak megfordított alakban. S ez a Hold alkalmazkodásának harmadik s kiegé­szítő jelensége, hogy t. i. nemcsak az éjhez, nem­csak az évszakokhoz alkalmazkodik, hanem az évszakok megfordított rendjéhez is a déli fél­gömbön. Miként ott az évszakok változása lénye­háromszáz éves fizikai rendszere óriási lény, bele­nőtt a természettudósok elméjébe és könyveibe. Ha ezt megsebzi valaki, el lehet készülve hasonló dühös reakcióra. De a reakció mindinkább kisebb és gyöngébb lesz, mert folytonos vérveszteséggel jár, nem egyéb biztos haldoklásnál. Sebesta ur is bele akart jutni (és pedig mindjárt 100 oldallal!) »a fizikai axiómák válsá­gának« irodalmába, mely jó néhány kötetre fog megnövekedni, mert a »lármás kis füzet« hangját meg fogják hallani az Óceánon tul is. Már készül az angol fordítás is New-Yorkban, nem a »kis füzetkéé«, hanem a 300 oldalas műé, mely abból kinőtt s szeptemberben több külföldi 2 nyelven meg fog jelenni. Kénytelen vagyok ily szubjektív momentumokat érinteni, minthogy S. ur ugy lát­szik a lapok száma szerint becsüli a műveket, azért emlegeti folytonos gúnnyal »kis füzetke« néven a tavai megjelent röpiratot. 3 Legyen n}'ugodt S. ur! A négy fizikai axióma válsága a kis füzetke megjelenése óta (melyben a lényeg már megvolt) sokat fejlődött, lehet mondani befejezetté vált. Mert az egész Newton-féle fizikai rendszer két pillérét, Newton I. és III. törvényét immár kisérletileg meg lehet cáfolni az Atwood-gépen. 4 Ez olyan stádiuma már a kérdéseknek, midőn a legkeményebb fejű fizikus is, ki az észbeli érveket sehogyse tudta megérteni, kénytelen beadni derekát. Azért lesznek talán még nagyobb ellenfeleim, mint S. ur ; kivált angol és német részről, mert Newton az angolok szeme­fénye, R. Mayer pedig a németek büszkesége. S a nemzeti büszkeség épp oly elfogulttá tehet majd sokakat e kérdésben, mint a helytelenül felfogott tanári önérzet, 5 hogy az eddig tanított fizika négy tétele hamis. Akár a nemzeti, akár az egyéni önérzetnek ugyan nincs semmi köze a tételek igazságához, no de azért csak dühöng­jék ki magukat, dühöngés után jön a kijózanodás. Ha a szegény Galileinek csaknem egész életén át ^tartó meghurcoltatást kellett elviselni az uj naprendszerért a peripatetikusok részéről, részem­ről szivesen viselek hasonlót a Newtonisták részé­ről, hadd adja ki e rendszer rajtam utolsó erejét. Csöppet sem fogom fel tragikusan az ilyen Sebesta­féle kirohanásokat, melyekben a kicsinylés, meg­2 A magyar kiadás alighanem csak jövő évben jelenik meg, minthogy nálunk divat csak a külföldről jövő portékát becsülni. 3 Inkább legyen a >füzetke* az elején kis mustármag, vagy hegyről leinduló kövecske; a végén mégis fává lesz és összetöri a cseréplábakon álló bálvány-kolosszusokat. 4 Majd olvashatja esetleg a német kiadás II. és III. fejezetében. 5 Némely középiskolai tanár saját egyéni önérzetét érezte megsértve a négy axióma megtámadása által. Volt olyan, aki nyíltan megfenyegette »szabadon« gondolkodó tanítványait, hogy »ne merjenek máskép gondolkozni, mint ahogy a könyvben áll, mert különben megkeserülik a ma­túrán*. De korántsem fogta fel mindenki ily tragikusan a dolgot. Hisz tévedni emberi dolog. Háromezer évig ült a tudomány a geocentrikus csillagrendszer és a »horror vacui*­féle fizikában. Nem szégyen tehát a modern fizikára nézve, ha háromszáz évig leledzett Newton téves rendszerében. gileg ugyanaz, mint nálunk, bár Januarius náluk nyárközepet, március ősz elejét jelenti, hasonló­képen a Hold hosszabb-rövidebb időzése az éj különböző hosszához képest szintén ugyanaz, csak a mienkkel ellentétes időrendben. Ha keríthetnék valahonnan patagoniai vagy ausztráliai kalendá­riumot a posteriori is bizonyíthatnám ez állítást. Ez volna a Hold célszerű járása eredményé­ben szemlélve, a közönséges élet fogalmaival ki­fejezve, aszerint amint érzékeinkkel megfigyeljük. S az egyszerű, iskolázatlan embernek elég volna ezt megmagyarázni: azonnal levonná, ha csak kis sütnivalója van is conclusio gyanánt Isten létének igazságát. Mert, ha a Hold sokféle válto­zás mellett, melyet egy év alatt mutat, mindig alkalmazkodik a Föld szükségleteihez, a mi szük­ségleteinkhez, úgy, hogy nemcsak általában éjjeink­kel, hanem évszakainkkal, sőt az ellentétes fél­gömbökön az ellentétes évszakváltozással is tökéletesen egybeillik járása, akkor — vagy egy bölcs eszes lény folytonos vezetése alatt áll; vagy oly zseniális észalkotta szerkezettel van ellátva, mely e bámulatos, sokoldalú alkalmazkodást lehe­tővé teszi. De ha tudományos szempontból akar­juk felfogni e kérdést, nem állapodhatunk meg az eredménynél, hanem fel kell emelkednünk a legközelebbi okhoz, nem elégedhetünk meg a Hold elemzéseivel, hanem meg kell ismernünk a Holdpálya szerkezetét vagy jobban mondva vizs­gálnunk kell: minő csillagászati elemeknek kell összefutniok ily célszerű szerkezet megalkotására. Dr. P. G. vetés és gúny minden árnyalata ki van eszelve; 6 inkább mulatok e tehetetlen s az unalomig vitt szellemeskedésen egyrészt, másrészt sajnálom a szegény pilléket, melyek a meggyújtott mécs körül röpködve, oly kegyetlenül megpörkölik elő­ször kibontott szárnyacskáikat. Aki tárgyilagos nehézségeket hoz a kérdé­sek tisztázására, az hálás köszönetet kap, aki ellenben dühösen vagdalódzik, az önmagát sérti meg. Ily alaposan egyhamar magát senki meg nem sebezte, — mint Sebesta. Azt is tévesen gondolja, hogy a röpiratra megvetésből nem feleltek szaktudósaink. Óvatos­ságból, bölcs elővigyázatból nem szóltak hozzá. Arról az egynéhányról, kik mindjárt az elején írásban vagy a nyilvános vita alkalmával hozzá­szóltak, azt mondta egyik legtekintélyesebb ma­tematikusunk : Sí tacuissent! . . . jobb lett volna nem szólniok! A szerkesztőségek még egy-két ellendolgozatot kaptak ezen kivül, de oly primi­tívek voltak, hogy röstelték közölni. Két igen előkelő helyen kezdett készülni egy ellenirat ; de csak kezdett, mert munkaközben jobb belátásra ébredtek az illetők. Vannak már az uj tannak Nikodémusai, kik vagy részben vagy egészben helyeslik azt, csak személyüket nem akarják még exponálni 7 ily úttörő igazságokért. Kiváló termé­szettudósokkal ültem órákig együtt, kik kevés számú privát nehézségeik megoldása után nagyo­kat bólintva megnyugvással és élvezettel helye­selték az uj tételeket sorba. Voltak ismét mások, kik elismertek legalább annyit, hogy az axiómák revíziója igen becses igazságokkal fogja gazda­gítani a fizikát. Csak azok fogadták a röpiratot oly szörnyű »megütközessel és megbotránko­zással, akik semmit se értettek meg az egészből. Sebesta iratának elején általánosságban bí­rálja a röpirat irányát, törekvését, hangját: aztán néhány fejezetben védi az egyes axiómákat, illetve cáfolja a röpirat megfelelő fejezeteit. Az általános része hiven visszatükrözi egész áttekintését a jelen kérdések válságáról, a tudományok rendszeréről, értékéről és a theologia viszonyáról a tudomá­nyokhoz. I. Az egész válságról az a felfogása, hogy az a legprimitívebb fizikai alapfogalmakban való tévedésből ered. Ezt minden lapon hangoztatja, az »esztelen«, »tudatlan« titulusokat pazaron osz­togatja, sőt directe számon kéri fizikai kvalifiká­ciómat. 8 Ami az »alapfogalmakban való járatlanságot« illeti, nagyon találóan mondotta egy jeles szak­értő: »akik a vita folyamán az alapfogalmakban való járatlanságot emlegették, azok még annak tudatára sem ébredtek, hogy itt voltaképen rend­szer és rendszer közti különbségről van szó, tehát épp az alapfogalmak körül forog a vita.« (Nagyon természetes, hogy minden rendszer alapfogalmai­hoz iparkodik szabni összes tételeit, nehogy ellen­mondásba kerüljön önmagával. Ennyire még a hamis rendszerek is respektálják a logikát!) Ko­pernikus—Galilei és Kepler idejéig a mozgási tehetetlenség és actio-reactio örökös egyenlősé­gének fogalmát nem ismerte a természettudo­mány. Newton oltotta be azt a modern fizikába alapfogalmak, axiómák gyanánt. Ebből fejlődött ki később az energia-megmaradás, az entrópia­tétel ; de ehhez szabta a modern fizika a mozgás­mennyiség, a munka, az erő fogalmát, stb. De épp az a kérdés, vájjon Newton két alaptörvé­nyével nem került-e a természettudomány hamis vágányokba ? ! Az a kérdés, melyik alapfogalmak felelnek meg a természetben lelhető tényállások­kal, az itt említett alapfogalmak vagy a véges mozgás, az actio és reactio egyenlőtlensége mozgás idején, a mozgásmennyiségnek az idő általi mérése, a munkának az »erő működése« gyanánt való feltüntetése (tekintet nélkül arra, hogy akadályt győz-e le vagy mozgást létesít), az erőnek »a mozgás oka« gyanánt való feltün­tetése, — melyek mind megannyi alapfogalmai az uj rendszernek. (Még csak 25 év előtt egész 6 Inkább az érvek összeállításán törte volna az eszét. Mondhatom, a röpirat megjelenése óta sokkal jobb ellen­vetéseket kaptam s a nagyszombati értesítő cikkében semmi olyat nem találtam, amire már készen álló művemben meg nem feleltem volna. Az uj mű címe lesz: A természettudo­mány reformja. (I. könyv: Newton rendszere és az uj fizikai rendszer. II. könyv: Az uj csillagrendszer.) 7 Bár tekintélyükkel sokat tehetnének kivált az ava­tatlan becsmérlők bátorságának lehűtésére. Sebaj ! az igazság maga tör utat magának, ha lassan is. 8 Ha csak diplomát ért ez alatt, felmutathatom az okmányaimat a külföldi egyetemen végzett fizikai-mechani­kai és astronomiai kurzusról. Csakhogy a diploma nem csal­hatatlan bizonyítéka a tudásnak; akárhány diplomást meg­fognak saját tanítványai szakmájában. Az invenció, a kutatás terén pláne nagyon keveset nyom a diploma.

Next

/
Thumbnails
Contents