ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-07-05 / 27. szám

ha az ilyen renitens iskolaszéket egyszerűen szétugrasztaná és ujabb választást rendelne el ? A gondnokság alá helyezés mindig bizonyos megszégyenítéssel jár, mert hallgatagon azt kiáltja, hogy nevezett testület saját belügyeinek képviseletére képtelen, de ekkor még nem lett képtelen a hitközség maga. A gondnokság indirekte ezt sújtja. Mily másképen festene a kérdés, ha az illetékes tanhatóság az ujonan megválasztott iskolaszéki tagoktól az esküt követelné, melynek megtagadása az iskolaszéki tagság megszüntetésével volna egybekötve. Az eskü szövegében nyíltan ki kellene tenni, hogy a katholikus ellenes felfogás és akció esküszegés, az esküszegés pedig a tagsági jog megszűntét jelenti. Az eskü kikövetelése esetében volnának olyan megválasztott törpe óriások is, kik le sem tennék a köteles esküt s igy az iskolaszékből ipso facto kiesnének. Ennek az eskünek azonban nem az iskolaszék alakuló gyűlésén, hanem a legközelebbi vasárnapon, vagy az alakuló gyűlést megelőző vasár vagy ünnepnapon az istentisztelet alatt a templomban kellene megtörténned. Minden téren és állásban a beválasztott tisztviselő hites esküt köteles letenni. Csak a kath. ügyek képviseletére hivatott iskolaszék tagjai nem tesznek forma szerint esküt ? Nincs rendén a dolog. Éppen ezért sokszorosan kíváncsiak vagyunk, honnét merítette a »Nepnevelo« felelős szerkesztője a szerkesztői üzenet anyagát, mert hogy nem a manikájából rázta ki, azt feltételezzük; hogy ennek igy kellene lenni, azt elismerjük és mi is valljuk. Higgadt és jóakaró hozzászólást kérünk. Talán az eszmét megtisztíthatnánk e helyen a bizonytalanság salakjától s talán ezen ügyben illetékes helyen egyöntetű eljárás elrendeléseért kérelmezhetnénk. Fiat lux et dissolvetur confusio. Newton rendszerének haldoklása. Válasz Sebesta 0. urnák.

1 I. A halálra sebzett orrszarvú óriási dühhel szokott támadója ellen fordulni, még képes agyoncsapni is azt, ha szerét ejtheti, de ezzel saját haldoklását fel nem tartóztathatja; még hosszú utat képes megtenni menekülésében erdőkön-ingoványokon át, de elvérzése már bizonyos. Newton 1 A nagyszombati főgimnázium idei értesítőjében megjelent cikkére. (>Felvilágosító megjegyzések a modern fizikai axiómák úgynevezett válságához.*) hosszabb időt — egy egész évet — ölel fel s igy nagyobb állandóságot mutat; másrészt mert több elem egybeműködését, harmóniáját látjuk itt : előbb csak az éj és a Hold fázisainak összhangját, most az éj, az évszakok és a Hold összeműködését. De vájjon a Hold e célszerű világítása nem kizárólagos szerencséje-e az éjszaki félgömbnek ? A mi vidékünkön ugyan megfigyelhetjük a járását s azt nagyon ügyesnek és kifogástalannak találjuk, de az egyenlítő alatti vidékeken ki tudja mily rendetlen világ van ?! S e kételyünket még megerősíti annak meggondolása, hogy : ha nálunk magasan jár a Hold pl. 16 óráig világit a hosszú téli éjeken, akkor a déli félgömb lakóinak a rövidebbet kell húzniok, mert akkor náluk a Hold szükségkép alacsonyan jár. De e kételyt megoldja a tény, hogy akkor, mikor nálunk magasan jár a Hold, a déli félgömbnek nincs szüksége arra, hogy a Hold ott is magasan járjon, mert akkor ott épen nyár van, tehát az éjjek rövidek és megfordítva, ha a déli félgömbön magasan jár a Hold, akkor nekünk nincs szükségünk hosszabb éji világításra, mert nyarunkat éljük. Tehát a Hold célszerű járása s magassága nem privilégiuma az éjszaki földtekének, hanem közös előnye a délinek is, csak megfordított alakban. S ez a Hold alkalmazkodásának harmadik s kiegészítő jelensége, hogy t. i. nemcsak az éjhez, nemcsak az évszakokhoz alkalmazkodik, hanem az évszakok megfordított rendjéhez is a déli félgömbön. Miként ott az évszakok változása lényeháromszáz éves fizikai rendszere óriási lény, belenőtt a természettudósok elméjébe és könyveibe. Ha ezt megsebzi valaki, el lehet készülve hasonló dühös reakcióra. De a reakció mindinkább kisebb és gyöngébb lesz, mert folytonos vérveszteséggel jár, nem egyéb biztos haldoklásnál. Sebesta ur is bele akart jutni (és pedig mindjárt 100 oldallal!) »a fizikai axiómák válságának« irodalmába, mely jó néhány kötetre fog megnövekedni, mert a »lármás kis füzet« hangját meg fogják hallani az Óceánon tul is. Már készül az angol fordítás is New-Yorkban, nem a »kis füzetkéé«, hanem a 300 oldalas műé, mely abból kinőtt s szeptemberben több külföldi

2 nyelven meg fog jelenni. Kénytelen vagyok ily szubjektív momentumokat érinteni, minthogy S. ur ugy látszik a lapok száma szerint becsüli a műveket, azért emlegeti folytonos gúnnyal »kis füzetke« néven a tavai megjelent röpiratot.

3 Legyen n}'ugodt S. ur! A négy fizikai axióma válsága a kis füzetke megjelenése óta (melyben a lényeg már megvolt) sokat fejlődött, lehet mondani befejezetté vált. Mert az egész Newton-féle fizikai rendszer két pillérét, Newton I. és III. törvényét immár kisérletileg meg lehet cáfolni az Atwood-gépen.

4 Ez olyan stádiuma már a kérdéseknek, midőn a legkeményebb fejű fizikus is, ki az észbeli érveket sehogyse tudta megérteni, kénytelen beadni derekát. Azért lesznek talán még nagyobb ellenfeleim, mint S. ur ; kivált angol és német részről, mert Newton az angolok szemefénye, R. Mayer pedig a németek büszkesége. S a nemzeti büszkeség épp oly elfogulttá tehet majd sokakat e kérdésben, mint a helytelenül felfogott tanári önérzet,

5 hogy az eddig tanított fizika négy tétele hamis. Akár a nemzeti, akár az egyéni önérzetnek ugyan nincs semmi köze a tételek igazságához, no de azért csak dühöngjék ki magukat, dühöngés után jön a kijózanodás. Ha a szegény Galileinek csaknem egész életén át ^tartó meghurcoltatást kellett elviselni az uj naprendszerért a peripatetikusok részéről, részemről szivesen viselek hasonlót a Newtonisták részéről, hadd adja ki e rendszer rajtam utolsó erejét. Csöppet sem fogom fel tragikusan az ilyen Sebestaféle kirohanásokat, melyekben a kicsinylés, meg2 A magyar kiadás alighanem csak jövő évben jelenik meg, minthogy nálunk divat csak a külföldről jövő portékát becsülni. 3 Inkább legyen a >füzetke* az elején kis mustármag, vagy hegyről leinduló kövecske; a végén mégis fává lesz és összetöri a cseréplábakon álló bálvány-kolosszusokat. 4 Majd olvashatja esetleg a német kiadás II. és III. fejezetében. 5 Némely középiskolai tanár saját egyéni önérzetét érezte megsértve a négy axióma megtámadása által. Volt olyan, aki nyíltan megfenyegette »szabadon« gondolkodó tanítványait, hogy »ne merjenek máskép gondolkozni, mint ahogy a könyvben áll, mert különben megkeserülik a matúrán*. De korántsem fogta fel mindenki ily tragikusan a dolgot. Hisz tévedni emberi dolog. Háromezer évig ült a tudomány a geocentrikus csillagrendszer és a »horror vacui*féle fizikában. Nem szégyen tehát a modern fizikára nézve, ha háromszáz évig leledzett Newton téves rendszerében. gileg ugyanaz, mint nálunk, bár Januarius náluk nyárközepet, március ősz elejét jelenti, hasonlóképen a Hold hosszabb-rövidebb időzése az éj különböző hosszához képest szintén ugyanaz, csak a mienkkel ellentétes időrendben. Ha keríthetnék valahonnan patagoniai vagy ausztráliai kalendáriumot a posteriori is bizonyíthatnám ez állítást. Ez volna a Hold célszerű járása eredményében szemlélve, a közönséges élet fogalmaival kifejezve, aszerint amint érzékeinkkel megfigyeljük. S az egyszerű, iskolázatlan embernek elég volna ezt megmagyarázni: azonnal levonná, ha csak kis sütnivalója van is conclusio gyanánt Isten létének igazságát. Mert, ha a Hold sokféle változás mellett, melyet egy év alatt mutat, mindig alkalmazkodik a Föld szükségleteihez, a mi szükségleteinkhez, úgy, hogy nemcsak általában éjjeinkkel, hanem évszakainkkal, sőt az ellentétes félgömbökön az ellentétes évszakváltozással is tökéletesen egybeillik járása, akkor — vagy egy bölcs eszes lény folytonos vezetése alatt áll; vagy oly zseniális észalkotta szerkezettel van ellátva, mely e bámulatos, sokoldalú alkalmazkodást lehetővé teszi. De ha tudományos szempontból akarjuk felfogni e kérdést, nem állapodhatunk meg az eredménynél, hanem fel kell emelkednünk a legközelebbi okhoz, nem elégedhetünk meg a Hold elemzéseivel, hanem meg kell ismernünk a Holdpálya szerkezetét vagy jobban mondva vizsgálnunk kell: minő csillagászati elemeknek kell összefutniok ily célszerű szerkezet megalkotására. Dr. P. G. vetés és gúny minden árnyalata ki van eszelve;

6 inkább mulatok e tehetetlen s az unalomig vitt szellemeskedésen egyrészt, másrészt sajnálom a szegény pilléket, melyek a meggyújtott mécs körül röpködve, oly kegyetlenül megpörkölik először kibontott szárnyacskáikat. Aki tárgyilagos nehézségeket hoz a kérdések tisztázására, az hálás köszönetet kap, aki ellenben dühösen vagdalódzik, az önmagát sérti meg. Ily alaposan egyhamar magát senki meg nem sebezte, — mint Sebesta. Azt is tévesen gondolja, hogy a röpiratra megvetésből nem feleltek szaktudósaink. Óvatosságból, bölcs elővigyázatból nem szóltak hozzá. Arról az egynéhányról, kik mindjárt az elején írásban vagy a nyilvános vita alkalmával hozzászóltak, azt mondta egyik legtekintélyesebb matematikusunk : Sí tacuissent! . . . jobb lett volna nem szólniok! A szerkesztőségek még egy-két ellendolgozatot kaptak ezen kivül, de oly primitívek voltak, hogy röstelték közölni. Két igen előkelő helyen kezdett készülni egy ellenirat ; de csak kezdett, mert munkaközben jobb belátásra ébredtek az illetők. Vannak már az uj tannak Nikodémusai, kik vagy részben vagy egészben helyeslik azt, csak személyüket nem akarják még exponálni

7 ily úttörő igazságokért. Kiváló természettudósokkal ültem órákig együtt, kik kevés számú privát nehézségeik megoldása után nagyokat bólintva megnyugvással és élvezettel helyeselték az uj tételeket sorba. Voltak ismét mások, kik elismertek legalább annyit, hogy az axiómák revíziója igen becses igazságokkal fogja gazdagítani a fizikát. Csak azok fogadták a röpiratot oly szörnyű »megütközessel és megbotránkozással, akik semmit se értettek meg az egészből. Sebesta iratának elején általánosságban bírálja a röpirat irányát, törekvését, hangját: aztán néhány fejezetben védi az egyes axiómákat, illetve cáfolja a röpirat megfelelő fejezeteit. Az általános része hiven visszatükrözi egész áttekintését a jelen kérdések válságáról, a tudományok rendszeréről, értékéről és a theologia viszonyáról a tudományokhoz. I. Az egész válságról az a felfogása, hogy az a legprimitívebb fizikai alapfogalmakban való tévedésből ered. Ezt minden lapon hangoztatja, az »esztelen«, »tudatlan« titulusokat pazaron osztogatja, sőt directe számon kéri fizikai kvalifikációmat.

8 Ami az »alapfogalmakban való járatlanságot« illeti, nagyon találóan mondotta egy jeles szakértő: »akik a vita folyamán az alapfogalmakban való járatlanságot emlegették, azok még annak tudatára sem ébredtek, hogy itt voltaképen rendszer és rendszer közti különbségről van szó, tehát épp az alapfogalmak körül forog a vita.« (Nagyon természetes, hogy minden rendszer alapfogalmaihoz iparkodik szabni összes tételeit, nehogy ellenmondásba kerüljön önmagával. Ennyire még a hamis rendszerek is respektálják a logikát!) Kopernikus—Galilei és Kepler idejéig a mozgási tehetetlenség és actio-reactio örökös egyenlőségének fogalmát nem ismerte a természettudomány. Newton oltotta be azt a modern fizikába alapfogalmak, axiómák gyanánt. Ebből fejlődött ki később az energia-megmaradás, az entrópiatétel ; de ehhez szabta a modern fizika a mozgásmennyiség, a munka, az erő fogalmát, stb. De épp az a kérdés, vájjon Newton két alaptörvényével nem került-e a természettudomány hamis vágányokba ? ! Az a kérdés, melyik alapfogalmak felelnek meg a természetben lelhető tényállásokkal, az itt említett alapfogalmak vagy a véges mozgás, az actio és reactio egyenlőtlensége mozgás idején, a mozgásmennyiségnek az idő általi mérése, a munkának az »erő működése« gyanánt való feltüntetése (tekintet nélkül arra, hogy akadályt győz-e le vagy mozgást létesít), az erőnek »a mozgás oka« gyanánt való feltüntetése, — melyek mind megannyi alapfogalmai az uj rendszernek. (Még csak 25 év előtt egész 6 Inkább az érvek összeállításán törte volna az eszét. Mondhatom, a röpirat megjelenése óta sokkal jobb ellenvetéseket kaptam s a nagyszombati értesítő cikkében semmi olyat nem találtam, amire már készen álló művemben meg nem feleltem volna. Az uj mű címe lesz: A természettudomány reformja. (I. könyv: Newton rendszere és az uj fizikai rendszer. II. könyv: Az uj csillagrendszer.) 7 Bár tekintélyükkel sokat tehetnének kivált az avatatlan becsmérlők bátorságának lehűtésére. Sebaj ! az igazság maga tör utat magának, ha lassan is. 8 Ha csak diplomát ért ez alatt, felmutathatom az okmányaimat a külföldi egyetemen végzett fizikai-mechanikai és astronomiai kurzusról. Csakhogy a diploma nem csalhatatlan bizonyítéka a tudásnak; akárhány diplomást megfognak saját tanítványai szakmájában. Az invenció, a kutatás terén pláne nagyon keveset nyom a diploma.