ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-06-14 / 24. szám

XIII. évfolyam. Esztergom, 1908. június 14. 24. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Ingyenes népoktatás. *) Esztergom, június 13. Ismét egy üszök a hitfelekezeti, kivált a hitvallásos kath. népiskolákra. A nagy Apponyi nem elégedett meg az 1907. XXVII. törvénnyel, hanem egy évre reá uj törvényt akar fabrikáltatni ebben a nagy melegben. Nem tetszett a tavalyi sem vallási, sem nemzetiségi szempontból, ugy még kevésbbé az ezidei. A tavalyi törvény elég sok izgalmat szült, a mostani még inkább. A nagy Apponyi a felekezetnélküli állam suverenitását ugy­látszik jobban védelmezi mint a liberalizmus, kárára a pozitiv vallásoknak, de kárára az országnak is; mert habár mindenütt vallás­erkölcsi szempontot asszignál: de ez az állami iskolák szaporodásával gyengülni fog és vesze­delmesebb áramlat fog létesülni, mint aminő most lappang a nemzetiségek közérzületében a majdnem erőszakos 1907-iki iskolai törvény következtében. Meglehetős nagy ferfordulást létesített a nagy Apponyi uj törvényével az eddigi iskolai törvényekkel szemben, melynek a papírgyárak és kereskedők megörülhettek: de az iskolák vezetőségei nem, legalább is a sok akta következtében nem. A 10,000 kér­vény most legalább is meghaladja a 20,000-et. A nagy Apponyi kimondta ebben, hogy tanitó és tanitó közt különbség nincs: de az anya­*) Bár a cikkíróval némely tekintetben nem vagyunk egy véleményen, mégis szivesen adunk helyet nézeteinek la­punk vezetőhelyén, mert az ingyenes népoktatás javaslatát mi sem tartjuk teljesen kielégitőnek. (Szerk.) AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. A feminizmus keresztény szempontból. Az esztergom-vármegyei népnevelők közgyűlésén előadta: Keményfy Kálmán. Korunk társadalmi tudományos átalakulás alatt áll s életbevágó kérdéseit egyetemes szem­pontok szerint kell megítélnünk. A társadalmi fejlődés uralkodó eszméi közé tartozik az Ameri­kából átplántált feminizmus, a nőkérdés, vagyis a nőnem szociális helyzetének a jövője. Előre bocsátom, hogy nem kárhoztatom az összes femi­nista törekvéseket. Inkább csak a nőiséggel ellen­tétes kinövéseire akarok rámutatni s arra a keretre, amelyben az igazi feminizmusnak illeszkedni kell. A nőnek a társadalmi haladás munkájában részt kell adni, mint jogos tényezőnek. A nő érzelmei erejével, a férfi értelmének hatalmával van hivatva ezt előmozdítani. A férfi joga a kezdeményezés, ő alkotja meg a kultúra fővonásait s intézményeit. A nő, már természeténél fogva, finomabb, simu­lékonyabb a férfinál s épen ezért a fejlődési ellen­tétek elsimítására, a társadalmi formák finomítá­sára s kiképzésére hivatott első sorban. Mi a feminizmus, ugy ahogy azt annak modern apostolai ma hirdetik ? A modern femi­nizmus a nőnemnek a férfinemmel való teljes egyenjogúsítása s azonosítása ugy a politikai, mint a társadalmi életben. A férfiakkal teljes egyenlő elbánást, képesítést, jogosultságot kivan a hivatalokban, a felsőbb iskolázásban, a törvény­Alapitó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. giakban különbséget tett; hogy nincs fedezet és ime most ismét lesz egy év után, amikor az állam polyp hatalmáról van szó. Csodálatos, hogy miért siet a lángelméjü, de nem prófétai lelkületű Apponyi az ingye­nességgel, amikor fontosabb és szükségesebb törvényjavaslatok kellenének? Csak nem azért, hogy a koalíció végét járja vagy ezen el nem fogadható eszközzel nagy célt szándé­kozik megvalósítani! Dehogy ez ujabb elodáz­ható szándéka nem teljes érvényű, jelzi azon megnyugvó és helyes közoktatásügyi bizott­sági ülés, melyben csak egy szavazattal fogad­tatott el az uj javaslat, melynek 6. pontjáról találóan irja a dicséretes és őszinte keresz­tény politikai egyetlen lap, az »Alkotmány «, hogy »brutalis elv«, mert ha az iskola az 50 filléres könyvtári dijon kivül más illeté­ket szed, bezárandó és mindenkorra elveszíti iskola fentartói jogát. Ez aztán nem török aranyzsinór, hanem nemzeti zsinór a hitval­lásos iskolákra. Minél nagyobb erőt a kir. tanfel­ügyelöknek, no meg a közigazgatási bizottságok­nak egy jövendő magyar Clemenceau miniszter óhajtására. Az uj törvényjavaslat fenn nem állhat; mert ahol rossz az argumentum, rossz az eredmény is. A papir türelmes mindenkor. Az iskolai mulasztási naplók nem csalhatat­lanok, mert ugy látszik innét hámoztatott ki a sürgősség, hogy annyi százezer gyer­mek nem jár iskolába, minekutánna sok a tandij. Sok a mulasztás — mivel sok a pálinka ivás, mely gyenge generációt nevel a különféle betegségekre, megszüli a sze­génységet és nincs ruha, nincs lábbeli és hozásban, a politikai jogok gyakorlásában, az egyéni gazdasági berendezésben. A férfiak ural­mát, a családbani elsőbbségét kívánja megszün­tetni. Ha esetleg rendes házasságot köt, hirdeti I a gyermekek korlátozását a családban, önálló, a férjtől független keresetet, a napközi otthonokat a gyermekek nevelésére. Szóval a feminizmus a nőnek a férfival teljes azonosságát, egyformaságát jelenti minden vonalon, sőt felsőbbségét. Egyik nagyhangú modern agitátornő, Elisa Farnham a feminista törekvéseket s a férfigyűlöletet nyers vervvel következő fanatizmussal fejezi ki: »Elér­keztek a napok, midőn a férfiak, ez a brutális s durva fajzat, kénytelenek átadni az uralmat a nőknek, azt az uralmat, melyet eddig az emberi­ség legnagyobb kárára gyakoroltak. A nők tökéletesebbek, mint a férfiak, lelkületük gyöngé­debb s fogékonyabb; a nő a férfihoz hasonlítva, ugy viszonylik, mint a férfi a gorillához.« Elkép­zelhetjük, minő páthosszal szavalhatják ezt az idézetet a mérges feminista hölgyek valami gyű­lésen. Hát még milyen lehet a hatás! . . . A feminizmus leghasználtabb jelszava: a nők politikai felszabadítása. Ezért akarják a választói jognak és az egyetemi tanulásnak a nőkre való álta­lános kiterjesztését. Legyenek a nők birák, ügy­védek, képviselők, gimnáziumi s egyetemi tanárok, orvosok, mérnökök, jegyzők, újságírók. Ebben per­sze hivatásszerűen a hírrovatot látnák el... Szóval minden pálya nyitva legyen. Csak kettőről hall­gatnak természetszerűleg: a katonai s gazdatiszti pályáról. Ezeknél érzik — ugy látszik — a fizikai akadályokat. A vallásról, annak ápolásáról nem olvastam a feminista mozgalmaknál, ami az egész Szerkesztőség: Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­kereskedésében. hozzá a távolság — sokan elmaradoznak, sokan kimaradnak, sokan a papiroson, az összeírok lajstromán szerepelnek. Az iskolások számát — igaz —- a szegény­ség zöme adja, melynek megfizetni a tandijat nehéz: de elég szépen gondoskodott róla a Darányi törvény, hogy t. i. fizesse meg azt részben a gazda; az Apponyi törvény pedig azt tehette volna meg, hogy a község­beli szegények kiadását egészben a község pénztára fedezze. Hogy a tandij elengedését sokan kíván­ták : okozta a sok ujabb és ujabb iskolai tankönyvek, szerek beszerzése, mert a tanuló­nak mint a katonának a felszerelések szük­ségesek. A tandij helyett inkább a könyvek­ről való gondoskodás igényeltetett volna úgy, hogy az állam az iskoláknak adjon megfelelő összeget, mely az iskolák hatóságai által elő­irt és nemzeti szempontból a tanfelügyelök által ellenőrzött tankönyvekre, szerekre for­díttatott volna; az 50 filléres adó pedig az iskolai ifjúsági könyvtárra. Így nem esett volna ujabb sérelem, illetve nem állíttatott volna fel vészfék a hitfelekezeti iskolákra. A nemzetiségi és a görög katholikusok harca nagyobb lesz, mert hiszen ezek minden erőt megmozgatnak, hogy az 1907-iki törvény segélyét igénybe nem veszik, és igy fognak az uj appendix törvény ellen is sikra szál­lani és a nagy harc eredménye 1910-ben fog legjobban feltűnni. Kérdés, hogy a gordiusi csomók szerencsésen meglesznek-e oldva?! Hogy az ország nagy része hódol Appo­nyinak, azt * okozza az ö kiváló tekintélye, mozgalom kereszténytelen jellegét bizonyítja. Sőt a katholicizmussal ellentétes tanítást adnak a nőről s annak hivatásáról. A refrén az összes agitáció­nál azzal végződik: hógy minden korlátot le kell dönteni a férfi s nőnem között s a nőt minden foglalkozásban egyenjogúvá s versenyképessé kell tenni! Látni fogunk majd klubbokban s köz­tereken lármázó nőket. Mi szülte a feminizmust? A feminizmust az emberiség nagyarányú növekedése, a modern üzleti s gazdasági élet uj forrásai, a férjhez­menetel megcsökkenése, a házasságok gyakori szerencsétlensége hozta napirendre s tagjait leg­inkább az iskolázott nővilágból szedi. Elősegí­tette a modern nőnevelés többféle ferdesége, a nő modern társadalmi szereplése s az egyetem megnyitása a nőnek. A női nem volt két ezredév óta az ideális gondolkodás és az érzelmek finom felfogásának képviselője. Az isteni teremtés a nőt a férfi segítőtársának rendelte s igy a férfi mellett gyámolító hivatásra lett predesztinálva. A paradicsomi bukás után is a kemény büntetések mellett Isten meghagyta a nő ezen hivatását, hogy lelke szépségével, a férfit Istenhez emelje. Ami az egyház Krisztus Urunknak, az, az asszony férjének, mondja szent Pál apostol. No de ha azt látjuk, hogy a mai leány bár jártas a tudo­mányokban, pompásan fest, nyelveket beszél, I bravúroskodó a táncterem parkettjén, a tennis téren, de a háztartás, a varrás elemi dolgaival sincs tisz­tában férjhezmenetele idején; ha látjuk, hogy művelt leányaink többre becsülik a Marcel Pre­vost, Maupassant, Sue, Zola vagy Kraft-Ebing sexualis műveit, mint a hazai vagy világirodalom

Next

/
Thumbnails
Contents